|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Velcsov György 2005. március 25.Nagyszentmiklós 13 ezer lakosából 1224-en vallják magukat magyarnak. A városnak magyar nyelvű óvodája, összevont I–IV. osztálya, valamint önálló osztályokat működtető V–VIII.-os magyar tagozata van. Legnagyobb gondjuk a gyermeklétszám és a tanulók ingázása – fejtette ki Velcsov György aligazgató, kémia-fizika szakos tanár. Kevés a helybeli gyermek az osztályokban. Az autóbuszbérlet nagy gond a szülőknek. Az ingázó magyar gyermekeket sérelem éri, hiszen van iskolabusz, de az csak a román és a német tanulókat szállítja, a magyarok számára nincs hely benne. – Törvényellenes ez az eljárás –hangoztatta Velcsov György. Az iskolabuszt csak olyan gyerekek vehetik igénybe, akiknek a településén nincs iskolájuk. Ennek ellenére Csanádról román gyermekeket szállítanak Nagyszentmiklósra, pedig otthon is tanulhatnának, a magyar gyermekeknek pedig helyben nincs V–VIII. osztályos, anyanyelven tanulási lehetőségük. A sérelem orvoslására a helybeli RMDSZ sem tudott lépni. A tanulók kijárnak a temetőbe a Bartók család sírjait ápolni, ismerik a város nagy szülötteinek, Bartók Bélának és Révai Miklósnak a jelentőségét. /Szekernyés Irén: Iskola a szórvány legszélén. A magyar gyerekeknek nem jut hely az iskolabuszban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||