udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1009
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 991-1009
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1990. május 30.
A kormány végleg visszahívta a csak néhány hónapja kinevezett párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu professzort. A nagykövetet egyszer már hazarendelték, mert hivatalos felhatalmazás nélkül találkozott Svájcban Mihály volt román király megbízottaival. Paleologu Petre Roman miniszterelnököt is bírálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ 1990. május 30.
Megjelent Az Ige /református gyülekezeti lap, Kovászna/ első száma, főszerkesztője Fábián Ernő. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./1990. május 30.
Új egyházi lap látott napvilágot. Húsvétra megjelent a Felebarát (Kolozsvár), a szórványban élő református családok lapja. Az egyházi ünnepekre megjelenő lapot Vetési László lelkész szerkeszti. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./1990. május 30.
Szabó Gyula az A Hét (Bukarest) hetilap 17-18. számában felelevenítette Petrás Incze János klézsei pap, népdalgyűjtő életét. Petrás Incze János 1813-ban született Forrófalva moldvai csángó faluban, Egerben szentelték pappá, onnan jött haza övéi közé. Mindent megtett, hogy feltárja a mostoha körülmények között élő csángók helyzetét. Egész életében szolgálta népét, a csángókat. 1886-ban ismeretlenek megölték. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./1990. május 31.
Máj. 30-án Bukarestben, máj. 31-én Vrancea megyében földrengés volt. A földrengéseknek kilenc halottja és 994 sebesültje van. /MTI/ 1990. május 31.
A kormány közleményben jelentette be, hogy aggódik a bukaresti Egyetem téren 31éhségsztrájkolók egészségi állapota miatt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./1990. május 31.
Az Írószövetség bukaresti választmányi gyűlésén Octavian Paler felolvasta a 150 bukaresti író által a kormányhoz intézett felhívást, hogy kezdjen párbeszédet az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./1990. május 31.
Március végén alakult meg Kolozsváron a Bolyai Társaság, április végén hivatalosan is bejegyezték. Céljuk a Bolyai Tudományegyetem újraindítása. Ennek érdekében aláírásgyűjtést szerveznek. A Bolyai Társaság a romániai magyarsághoz fordul, kérve, hogy aláírásával támogassa a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./ 1990. május 31.
Máj. 31-én tartotta Temesváron nagygyűlését a Vatra Romaneasca /VR/ Temes megyei szervezete. Elsőként Ciubotea püspök áldását adta a VR-re. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minden erővel meg kell akadályozni a magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítását, mert az sértené a román nemzet önérzetét. Ioan Pop nyugalmazott ügyvéd szerint ideje volna a román nép igazi történelmét megismertetni a világgal, hogy mindenki megtudja, a román nép védte meg a magyarokat és egész kultúrájukat, civilizációjukat a románoknak köszönhetik. Ioan Avram egyetemi lektor kijelentette, hogy a romániai magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök mind módszeresen félretájékoztatnak. Szerinte az RMDSZ I. kongresszusán súlyosan gyalázták a román nyelvet, és általában a románokat. Iulia Blaj katonaorvos javasolta, a magyarok ne tanulhassanak anyanyelvükön, úgyis elég újság, könyv, színház áll rendelkezésükre. Dr. Ion Coja aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ a választásokon a második lett. Carolina Ilica képtelenségeket tartalmazó cikke éppen aznap, máj. 31-én megjelent cikkét a Tinerul Liber újságban, eszerint Magyarország évente egymilliárd dollárt költ románellenes propaganda célokra. Dr. Ion Coja kiemelte, a VR érzi a kormány tehetetlenségét. /Ferencz Károly: Marosvásárhely és a hunok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1990. május 31.
A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./1990. május 31.
Az 1989-es fordulat után a Szalontai Lapok hetilap első száma febr. 23-án jelent meg, a 3500 példányt hamar szétkapkodták. A következő szám 4000 példánya is elfogyott. Jelenleg már olyan sok újság lát napvilágot, hogy nincs elég papír, ezért a jövőben a Szalontai Lapok nem önállóan jelenik meg, hanem a Bihari Napló biztosít helyet számára, tudósított Dánielisz Endre. /Dánielisz Endre: Megszűnünk, vagy csak szünetelünk? = Szalontai Lapok (Nagyszalonta), máj. 31. - 10. sz./1990. május 31.
Kis alakú, négy oldalas a Kanyar, az aradi fiatalok, a MADISZ lapja. Főszerkesztője, Kenderessy Attila 16 éves. A lap főmunkatársa Cziszter Kálmán. A Kanyarban interjú olvasható volt politikai fogollyal, több írás sürgeti a magyar egyetem megalakítását. /Diurnus: Az aradi MADISZ-lap. = Magyar Nemzet, máj. 31./1990. május folyamán
Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951/ tanár volt szülővárosában, 1982-ben államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, 7 évre ítélték, 1987-ben szabadult. Megpróbált két társával az emberi jogokért, elsősorban a magyarság jogaiért kiálló szervezetet létrehozni, azért börtönözték be. Szabadulása után állandóan zaklatták, majd kijelentették, kívánatosnak tartják távozását. Áttelepült Budapestre. Az 1989-es változás után azonban hazatért, tudatosan bekapcsolódott a politikai életbe, az RMDSZ parlamenti képviselőjévé választották. /Pillanat (Marosvásárhely), máj. - 8. sz./1990. május folyamán
Búzás Lászlót Borbély Ernővel együtt bebörtönözték. Szabadulásuk után mindketten a zaklatások után Magyarországra távoztak, de 1989 után mindketten hazatértek. Búzás László a Romániai Magyar Kisgazdapárt kongresszusán az RMDSZ megfigyelőjeként vett részt, majd megválasztották a párt elnökének. Úgy látja, hogy a Kisgazdapártban sok hasznos dolgot lehet kivitelezni. A kongresszuson olyan lelkes közönséggel találkozott, amely befolyásolta abban, hogy elvállalta az elnöki tisztséget. Elsősorban a gazdakörök létrehozásával lehetne a diktatúra alatt tönkretett faluközösségeket régi jogaikba visszahelyezni. A megerősödő gazdakörök érdekképviseletet tudnak majd nyújtani. Létre kell hozni a falu kisipari egységeit is. A nagyhagyományú a Hangya szövetkezetet is újból létre kell hozni. A gazdabank segítené a magánvállalkozókat. A megújuló falu érvényesülési teret biztosítana a fiataloknak. Törvényes, demokratikus jogrend szükséges, hogy mindenki otthon érezhesse magát. /A kötöttségektől mentes gondolkodástól a konkrét cselekvés felé. Beszélgetés Búzás Lászlóval, a Kisgazdapárt elnökével. = Kisgazdák Lapja (a Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), máj./ 1990. május folyamán
Beke György emlékezett a Maniu-gárdisták észak-erdélyi vérengzésének egyik állomására, amikor Gyantán gyilkoltak ártatlan magyarokat. /Beke György: Gyanta, 1944. szeptember 24. = Erdélyi Magyarság (Budapest), máj. - 2. sz./ Az emlékezés mellett megjegyzés olvasható: Lipcsey Ildikó a Kritika 1989/10-es számában felsorolt 18 helységet, ahol a román szabadcsapatok magyarokat gyilkoltak. A listából kimaradt Gyanta, ahol több mint negyven magyar embert öltek meg.1990. május folyamán
Az ötvenes évek elején öngyilkos lett Nagyváradon dr. Nyiszli Miklós, a Mengele boncoló orvosa voltam című dokumentum értékű könyv szerzője. Amikor öngyilkos lett, sokan azt gondolták, hogy Nyiszli nem tudott tovább "együttélni" auschwitzi emlékeivel. Jóval később derült ki, hogy Nyiszli a román hatóságok zaklatása elől menekült az öngyilkosságba. Meg akarta írni ugyanis a romániai zsidóság drámáját. Azokról a vérengzésekről akart írni, amelyeket tagadott minden román. - Ezután olyan könyvek születtek, amelyek tagadták a zsidóüldözést. Ennek egyik fő képviselője Oliver Lustig volt, aki Exceptie? Da, a fost o exceptie! /Kivétel? Igen, kivétel!/ című munkájában hamis képet festett a román politika makulátlanságáról. Ez a hang vált a hivatalos román ideológia alapjává. A romániai zsidóüldözés történetét híven megírta Matatias Carp háromkötetes munkájában /Cartea neagra suferientele evreilor din Romania, 1946 = Fekete könyv. A romániai zsidóság szenvedései/, amely Bukarestben jelent meg. Jellemző a könyv utóélete. A könyvet gyorsan indexre tették. A könyv példányait összeszedték, házkutatások során elkobozták, sőt a román titkosszolgálat emberei ellopták a példányokat a világ nagy könyvtáraiból. Carp ugyanis a valóságról beszélt a román propagandával szemben. Munkájában megállapította: "Ellentétben a legtöbb érintett európai állammal, Romániában annak a 450 ezer zsidónak a szenvedését, akik közül 350 ezret meg is gyilkoltak, nem a német kényszer idézte elő." A besszarábiai és a bukovinai mészárlásokat /1941 júliusában és augusztusában/ kizárólag románok követték el. /Ara-Kovács Attila: Antiszemitizmus és a romániai holocaust. = Erdélyi Magyarság (Budapest), máj. - 2. sz./1990. május folyamán
Megjelent a Fókusz folyóirat első száma, alcíme: Székelyudvarhelyi műszaki lap. /Fókusz (Székelyudvarhely, máj./1990. május folyamán
A cserkészek is jelentkeztek lappal: Tábortűz (A Romániai Magyar Cserkészszövetség lapja, Csíkszereda), máj. 1. sz./ A Tábortűznek nem jelent meg több száma.1990. május folyamán
Újabb diáklapok láttak napvilágot, ilyen volt a Juventus, a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ lapja, első száma, már januártól, és ilyen a Füles Hírek, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum diáklapja, májustól /Füles Hírek (Kovászna), máj./, vagy a Kotta Nélkül, a Báthory István Líceum diáklapja. /Kotta Nélkül (Kolozsvár), máj./1990. június 1.
Kolozsváron a volt Securitate épületébe költöző katonai egység vezetője megkérte az épületben lézengő volt szekus tiszteket, hogy gyűjtsék össze az épületben hagyott újság és folyóirat hegyeket. A szekus tisztek gyorsan megtöltötték a zsákokat "szigorúan titkos" jelzésű iratcsomókkal. A teherautót átnézve kiderült, hogy a szekus tisztek zsákokba csomagolva akarták kivinni a titkos dokumentumokat, besúgók jelentéseit, a megyében járt külföldi állampolgárokról szóló jelentéseket, kolozsvári főiskolások számítógéppel készült listáját, a vallásfelekezetekről szóló jelentéseket, 7000 külföldről érkezett, illetve odaírt levél másolatát, 65 ezer megfigyelt személy lapját és a telefonlehallgatások szövegeit. /Fodor György: Szekushulladék. = Valóság (Bukarest), jún. 1./