udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1380
találat
lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 1351-1380
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. október 12.
Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz, közölve, hogy Románia közeledni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. /Rompres, Reuter, MTI/1991. október 12.
A szászrégeni Kemény János Társaság okt. 12-én a helyi művelődési otthonban emlékezett a névadóra, az íróra, a Helikon marosvécsi házigazdájára. A társaság elnöke, dr. Török Béla tartotta a megnyitót. Többek között Szépréti Lilla, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely) szerkesztője beszélt Kemény Jánosról, dr. Peris Teréz színháztörténész Kemény Jánosról, a színházi ember portréját rajzolta meg. Okt. 13-án, Kemény János halálának 20. évfordulóján Marosvécsre, az író sírjához zarándokolt a népes gyülekezet, ahol énekkarok léptek fel az emlékműsorban. Az író síremléke Szőke József szobrászművész alkotása. A sírnál Markó Béla költő-szenátor méltatta Kemény János jelentőségét, akit az erdélyi magyar irodalom egyik legtisztább alakjának nevezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ 1991. október 12.
Az egyik szélsőséges lap, a Ceausescul 16. száma különszám, címe: Vasgárda, amely ezt a fasiszta mozgalmat népszerűsíti. A lap főszerkesztője Larcis Narcescu, aki régi munkatársa és barátja Corneliu Vadim Tudornak. /Ismerteti: Romania Libera (Bukarest), szept. 21-22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1991. október 13.
A Nemzeti Megmentési Front /NMF/ közleményében "mély aggodalom fejeződik ki egy székely ország követelt autonómiája miatt". Ez a terv az ország egysége és méltósága elleni súlyos merénylet, alapvetően törvénytelen, kihívó támadás, eltekintés a román állam megalapítása óta adott nemzeti, egységes, oszthatatlan jellegétől. Az NMF felelősséget vállal a román állam egysége ellen irányuló bármely merénylet elítéléséért, az ilyen megnyilvánulások határozott elfojtásáért. /Román rádió, MTI/ 1991. október 13.
Az RMDSZ vezetősége okt. 13-án kelt közleményben utasította vissza a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ okt. 12-én televízióban elhangzott vádaskodását, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ elhatárolta magát a "Székelyföldi politikai csoport"-tól. Az RMDSZ KOT okt. 5-i aradi ülésén leszögezte, hogy autonómia-igényeket csak "a törvények messzemenő betartásával" lehet érvényesíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1991. október 13.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya találkozott Király Károly és Verestóy Attila szenátorokat. Király Károly a széthúzásról beszélt, Verestóy szerint viszont nincs válságban az RMDSZ, csak nehéz helyzetben. A megbeszélésen kiderült, hogy Katona Ádámnak kemény ellenzéke van, a választmány nem állt mellé. Király Károly kifejtette, hogy az autonómia nem sérti az országhatárokat, sem az illető állam területi épségét. A választmány úgy határozott, hogy Agyagfalván csak megemlékezés lesz, semmi egyéb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1991. október 13.
Bölönben okt. 13-án ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter /Temesvár/ szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1991. október 14.
A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1991. október 14.
Az RMDSZ - kiadott nyilatkozata szerint - csakis parlamentáris eszközökkel tartja elképzelhetőnek a helyi önkormányzati és intézményes autonómia-formák megvalósítását. Az RMDSZ politikai programjában alapvető értéket képez az Európában honos, intézményes autonómia formák népszerűsítése. Az RMDSZ nem vállal közösséget a Székelyföldi politikai csoporttal. Arra kérik a parlament állandó irodáit, hogy vizsgálják meg az okt. 14-i parlamenti felszólalásokat, tartalmaznak-e rágalmazást, uszítást és járjanak el velük szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 15.
A román képviselőház nyilatkozatban ítélte el a székelyföldi politikai csoport autonómia-elképzelését, mert ez a román állam léte elleni merényletet indíthat el. A hét ellenszavazattal és 18 tartózkodással elfogadott nyilatkozat szűk körű magyar csoport szélsőséges megnyilvánulásának nevezi a tervezetet. Tudomásul vették, hogy az RMDSZ elítéli a Románia egysége ellen irányuló bármilyen kísérletet. /A Képviselőház nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A nyilatkozat vitájában Tokay György és Madaras Lázár képviselték az RMDSZ-t. Az eredeti szöveg szerint törvény elé akarták állítani a Székelyföld autonómiáját felvetőket, magyarázta a két képviselő, azonban meggyőzték a többieket arról, hogy nem volt semmilyen elszakadási kísérlet, az intenciót pedig nem lehet büntetni. A magyarság körében vitatni fogják e nyilatkozat elfogadását, vetette fel Román Győző, hozzátéve, hogy több képviselő felszólalása sértette a magyarság nemzeti érzelmeit. A nyilatkozat kompromisszum eredménye, felelték a képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 15.
Romániában a pártok kivétel nélkül elítélik a területi autonómia gondolatát is. Valóságos kampányt váltott ki az agyagfalvi székely közgyűlés terve, ahol népszavazást kezdeményeznének Székelyföld autonómiájáról. /MTI/1991. október 15.
Az ügyvezető román kormány Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. A székelyföldi politikai csoport letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen. /MTI/1991. október 15.
A székelyudvarhelyi RMDSZ szervezet okt. 15-én úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond az agyagfalvi tervezett megemlékező gyűlés megtartásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1991. október 15.
A Romániai Orvosok Független Szövetsége nyilatkozatban tárta a közvélemény elé a szept. 25-28-a közötti bányásztüntetés következményeit. 565 sérülés történt, amely az okozott sebek szerint a következőképpen oszlik meg: lőtt sebbel 32 személyt kezeltek, ütés miatt 218-at, égési sebekkel 62-en, gázmérgezéssel 232-en, robbanás következtében 21-en kerültek orvosi kezelésre. Hivatalosan három halálesetet jegyeztek be. Az orvosok először találkoztak harci gázok következményeivel. Iszonyatos kegyetlenségre vall tűzfegyverek és harci gázok bevetése a fegyvertelen lakossággal szemben. /Dreptatea (Bukarest), okt. 15./1991. október 15.
Megjelent a kolozsvári Nis Electronics cég első könyve: Személyi számítógépek a Hardweare-től a Softweare-ig. A Dollinger Róbert által összeállított szakmai adattár hasznos segítséget nyújt az érdeklődőknek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ 1991. október 16.
Theodor Stolojan miniszterelnök új kormánya okt. 16-án hivatalba lépett, miután a szenátus és a képviselőház elfogadta kormányának névsorát. Stolojan a kiutat az általános választások mielőbbi megtartásában látja. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./1991. október 16.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete okt. 16-án tartotta soros ülését Szatmárnémetiben. Megállapodtak abban, hogy az egyházi iskolákba más felekezetűeket is felvesznek. A jelenleg létező magyar felekezeti iskolákkal kapcsolatos panaszokról összefoglaló készül hazai és nemzetközi fórumokhoz való előterjesztés céljából. Az SRI és a Vallásügyi Államtitkárság hivatalnokai, közöttük volt securitatés tisztek megjelentek a magyar egyházaknál. Az egyházfők körlevélben fogják biztosítani lelkészeiket, hogy bármilyen zaklatással szemben főpásztori védelmet nyújtanak, egyben tiltakoznak a múlt rendszer módszereinek alkalmazása ellen. - Törekedni fognak arra, hogy a csángómagyarokat kulturálisan közelebb hozzák a magyarsághoz. - Alapvető kérdésnek tekintik a vallásügyi törvény elfogadását, ez a törvény biztosítaná az elkobzott vagyon és az iskolák visszaadását. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ 1991. október 16.
Szlovénia tájékoztatásügyi minisztere szerint a jugoszláv hadsereg föld-föld rakéták szállítására alkalmas járművet kapott Romániától. A lengyel televízió arról számolt be, hogy a jugoszláv hadsereg román eredetű föld-föld rakétákat használt. Traian Chebeleu külügyi szóvivő okt. 16-án cáfolta ezeket a híreket. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./1991. október 17.
A parlament okt. 14-i ülésén "csak" az RMDSZ-t támadták, az okt. 17-i ülésen /a két ház együttes ülésén/ viszont az egész magyar kisebbséget. Felolvasták a Kovászna és Hargita megyéből "elűzött" románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését, melyet a tévé és a rádió is közvetített. Előzőleg az RMDSZ-képviselők kérték, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, azonban kérésüket nem fogadták el. Ez a jelentés elüldözötteknek tünteti fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre vezényelt román tanárokat, akik 1989 után visszatértek szülőföldjükre, továbbá a magyar és román iskolák törvénytelen szétválasztásáról szól a jelentés. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Az ülés megkezdésekor Tokay György képviselő kért szót, bejelentve, hogy a Kovászna-Hargita jelentés felolvasásával a tévé nézői tanúi lehetnek a magyar kisebbség "ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak." A megtámadottnak nem adatik meg a válaszadás lehetősége. Világos a cél: betiltani az RMDSZ-t. Az ülés egyenes adásban való közvetítése "egyenlő egy nemzeti kisebbség tárgyalás nélküli elítélésével". Az RMDSZ parlamenti frakciója tiltakozásul kivonul az ülésről, mert a jelentés "az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Tokay György RMDSZ-szenátor a jelentésről az MTI-nek: az egész magyar kisebbséget vád alá helyezi. Az állam egységét rágalmazó könyvek behozatala is szerepel a jelentésben, ezek között van a Pallas Lexikon, továbbá Bodor Pál, Csalog Zsolt könyve. Hétfőn kezdődött a magyarellenes támadás a székely autonómia-kezdeményezés ürügyén, most újból folyik az uszítás. Az erős kéz politikájának szükségességét nagy példányszámú lapokban hirdetik fontos pozícióban levő emberek. A nyilatkozatok ellen senki sem kelt ki, ellenben ha néhány ember felveti az autonómia kérdését, akkor tüzet kiált mindenki. /MTI/1991. október 17.
Petre Roman tévébeszédében sietett meglovagolni a magyarellenességet. Az elüldözött románokról szóló parlamenti jelentés megrendítő, hangsúlyozta és mindenkinek feladata az abban foglaltak megismétlődésének megakadályozása. Románokat gyilkoltak meg, román nemzeti szimbólumokat gyaláztak meg, szegregációs akciókat hajtottak végre az iskolákban. A kisebbségi jogok nem azt jelentik, hogy a többségnek kevesebb jár, hangoztatta. /MTI/