udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1380
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 1351-1380
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. február 13.
A Vatra Romaneasca igazgató bizottsága magyarellenes felhívást juttatott el a Rompresnek, ebben követelte, hogy mérjék fel, milyen iskolákat létesített a magyar kisebbség illegálisan, szeparatista módon, állapítsák meg a Magyarországról behozott tankönyvek számát, továbbá ne jelenjenek meg a törvények magyarul is. /MTI/1991. február 13.
Petre Burca, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ képviselője a parlamentben kifejtette, mennyire helyes volt a tévében a kisebbségi adásidő csökkentése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./1991. február 13.
Jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek a vasgárdisták 1941-es bukaresti pogromjáról. Ezt megelőzően azonban 1990-ben feldúlták a marosvásárhelyi zsidó temetőt és az egyik műemlék jellegű nagyváradi zsidó templomot, írta Halász Anna, majd a parlamenti megemlékezés után az Expres Magazinban Simion Ghinea volt legionárius letagadta a vasgárdisták rémtetteit, akik 1941-ben a bukaresti vágóhíd húskampóira zsidókat akasztottak. Curzio Malaparte Kaput című regényét az egész világon olvashatták, egyedül Romániában nem adták ki, ebben a szerző szemtanúként írta le a iasi pogromot, amelyet nem a németek csináltak, hanem a románok. Dan Lazarescu történész a tévében a Vasgárdát a korrupcióval szembeni tisztulási folyamat szorgalmazójaként mutatta be, vezérüket, Codreanut "karizmatikus" figurának nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./1991. február 13.
Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./1991. február 13.
Nyilvánosságra hozták az új román alkotmánnyal kapcsolatos dec. 8-i népszavazás végeredményét. Az alkotmány elfogadására esett érvényes szavazatok 77,3 %-a, ellene szavazott 2 millió 235 ezer ember /20,4 %/, érvénytelen volt a szavazatok 2,3 %-a. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ 1991. február 13.
Az Agache-ügyben történt letartóztatásokról többen nyilatkoztak a lapban. Király Károly leszögezte: "a népítéleteket nem szabad semmiféle joggyakorlatban közönséges bűncselekménynek tekinteni, s törvény elé állítani a tetteseket. Ezen a vidéken, ahol mi élünk, az eseményeket visszamenőleg ellenforradalomként kezelik, tehát a mostani letartóztatásokból arra következtethetünk, hogy nekünk a kommunista diktatúrát nem lett volna szabad megdöntenünk." Bajcsi Ákos képviselő: "Meg kell találnunk a módot arra, hogy leleplezzük az ellenünk irányuló aljas támadásokat." Bokor Zoltán, Kézdivásárhely polgármestere: "Nekünk, kézdivásárhelyi polgároknak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kimozdítsuk a holtpontról az Agache-ügyet! Tiltakoznunk kell, minden formában. " /Iochom István: Közeledünk vagy távolodunk a demokráciától? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./1991. február 13.
A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete csatlakozott a bukaresti ellenzéki lapok /Romania Libera, Adevarul/ által meghirdetett figyelmezető sztrájkhoz, melyet a papír árának jelentős drágulása és a független sajtó elleni diszkrimináció váltott ki. A Romániai Magyar Szó és a többi magyar lap is sztrájk-felirattal és a szolidaritási nyilatkozattal jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., stb./1991. február 13.
A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1991. február 13.
Címfogyatkozás a Kriterionnál címmel olvasható Gittai István interjúja Dávid Gyulával, a budapesti Élet és Irodalom hetilapban. Dávid Gyula a nyomda problémájához tért vissza. Ígértek egy korszerű nyomdát, de azt nem kapták meg, egy szerényebb nyomda számára épül munkacsarnok Csíkszeredában. Minimálisan két év kell ahhoz, hogy a Kriterion Kiadónak működőképes nyomdája legyen. A katolikus egyház adományából származó nyomda már működik Kolozsváron, a református egyháznak is van egy szerény könyvnyomdája. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1991. február 13.
Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár) 1990/2-es száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1991. február 14.
Petre Roman Király Károlynak írt válaszlevelében mindent visszautasított, sőt azt állította, hogy "a nemzeti kisebbségek iránt, más területekkel ellentétben még jobban is bizonyítottuk, hogy betartjuk ígéreteinket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ Király Károly nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.1991. február 14.
1990. február 14-én indult meg az aradi tévé magyar nyelvű adása, amely szerdánként látható a bukaresti tévé műsorzárása után. Az évfordulóra emlékeztető cikket a műsorvezető-szerkesztő, Puskás Tündér-Emese írta. /Jelen (Arad), febr. 9./1991. február 14.
Román-magyar kerekasztal megbeszélés volt Temesváron dec. 13-14-én a református templomban Tőkés László püspök kezdeményezésére és részvételével, melyre az egyházakat, a sajtót, a román-magyar baráti társaságokat hívták meg mindkét országból, továbbá neves közéleti személyiségeket. Az egybegyűltek elhatározták, hogy folyamatossá teszik ezeket a megbeszéléseket. A kerekasztal társelnökei: Dávid Gyula és Ioan Paun Otiman. Nicolae Corneanu bánsági ortodox metropolita bűnbocsánatra szólított fel és a nemzetiségi minisztérium felállítása mellett foglalt állást. A megbeszélésen megjelent - többek között Neumann Ernő temesvári főrabbi, Smaranda Enache /Pro Európa Liga/, a Fidesz, az SZDSZ képviselője is. A résztvevők felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák: "ma, amikor sok a fájdalom és az etnikai indíttatású gyűlölet, azért gyűltünk össze, románok és magyarok", "hogy keressük a megértést, a megbékélés módozatait." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17.; Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Részletek az elhangzott előadásokból: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. jan. 25-26., Közlöny (Nagyvárad, Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), 1992. jan./1991. február 14.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./1991. február 14.
Dec. 13-án az Európa Parlament Tagállamain Kívüli Országokért Felelős Bizottság csoportja Sepsiszentgyörgyre látogatott, a prefektúra, illetve a politikai pártok megyei képviselőivel találkoztak. /(Ferencz): Az Európa Parlament Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ 1991. február 15.
Az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja módosító javaslatot állított össze Románia alkotmánytervezete téziseihez. A hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét. A román állam alapja a román nép egysége helyett a román nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több pont újrafogalmazását kérik, illetve egyesek elhagyását, például azt, hogy a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való izgatás büntetendő. Ugyancsak javasolják annak kimondását, hogy ahol a kisebbségi lakosság él, anyanyelvét használhatja a közigazgatási szervekkel kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1991. február 15.
Tovább terjed a vasutasok sztrájkja. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./1991. február 15.
Király Károly reagált Petre Roman miniszterelnök válaszlevelére: csak általánosságokat tartalmaz, "és valós tényeket utasít el sértő szavakkal és vádlón", ezért a választ elhamarkodottnak ítéli. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Előzmény: 94. és 111. jegyzet.1991. február 16.
A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a Helsinki Bizottság /Bukarest/ antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, tüntetők letartóztatását, az 1990. június 13-14-i bukaresti tüntetés bányászokkal való leverését /az összecsapásokban 60-an meghaltak, 542-en megsérültek, több mint ezer személyt őrizetbe vettek/, a régi intézmények továbbélését. /AFP/ 1991. február 16.
A román kormány elbocsátásokkal és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg a sztrájkolókat. /MTI/