udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. július 9.
Ausztria szívesen vállalna közvetítő szerepet a magyar-román nézeteltérések rendezésére, jelentette ki Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter, aki Bukarestben, az Euroatlanti Központban tartott előadást. /Magyar Hírlap, júl. 10./1993. július 9.
Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztő a folyóirat gondjairól írt. Írásának a Romania Libera hasábjain kellett volna megjelennie, ahol a minisztérium folyóiratainak problémáiról volt szó, de az ő cikkét nem közölték. /Kántor Lajos: A szerkesztőség magányossága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./1993. július 10.
Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./1993. július 10.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának, leszögezte, hogy szüksége lenne a két ország vezetőinek találkozójára. A kolozsvári konzulátus megnyitása elől kitért: most ez a lépés nem lenne pozitív. A külügyminiszter szerint az alapszerződés megkötése meggyorsítaná az együttműködést. A román-magyar határátkelőhelyek helyzetével kapcsolatban a pénzhiánnyal és a jugoszláv válsággal indokolta a nehézségeket. Melescanu azt állította, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámvizsgálattól. /Az alapszerződéssel javulna az együttműködés. = Népszabadság, júl. 10./ A Vám és Pénzügyőrség illetékese cáfolta Melescanu állítását, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámkezeléstől. /Népszabadság, júl. 10./1993. július 10.
A Babes-Bolyai Egyetemen a magyar diákok 1989-ben 700-an sem voltak, arányuk akkor a hallgatók 22 százaléka volt, jelenleg 1900-an vannak a magyar hallgatók, viszont arányuk 15 százalékra csökkent. Önálló magyar tagozatra lenne szükség, de az nincs. /(b. kovács): Szárnyaszegett egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./1993. július 10.
Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke Budapestre utazott társasága több tagjával együtt és tárgyalt az Országgyűlés vezetőivel, a kormány képviselőivel. Megbeszélései eredményesek voltak, partnerei erkölcsi támogatásukról biztosították munkáját. Buracu hozzá akar járulni az erdélyi magyarság jogainak tiszteletben tartásához, beleértve a Bolyai Egyetemet, a kolozsvári, illetve debreceni konzulátus újraszervezését. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Nyílt és őszinte dialógus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./1993. július 10.
Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./1993. július 10.
A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./1993. július 10.
Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő szóbeli utasítására felmentették tisztségéből Lázár Irént, a Báthory Líceum igazgatóját, mert elérte a nyugdíj korhatárt. A tanárok ezt meglepetéssel vették tudomásul és kérték, hogy Lázár Irén maradhasson. Dragoi ebbe nem egyezett bele, elismerését fejezte ki az igazgatónő munkája iránt és kérte, ezt ne vegyék kisebbségi sérelemnek. /Balló Áron. Érdemei elismerése mellett... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./1993. július 10.
Coroi Artúr nem ért egyet Fey Lászlóval, ugyanis ami 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen történt, az a pogrom szót kimeríti. A pogromokért és az etnikai tisztogatásért a mindenkori hatalom felelős. Coroi nem tarja helyesnek az igazság kimondásától azért tartózkodni, "hogy az ne tegye lehetővé az ellenünk irányuló hangulatkeltést." /Coroi Artúr: Nem ért egyet Fey Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./ Fey László cikke: Az igazat, csakis az igazat. = RMSZ, jún. 25.1993. július 10.
Helsinkiben az EBEÉ-parlament tanácskozásán a Moldovai Köztársaság - Románia támogatásával - felvetette a Dnyeszteren túli terület konfliktushelyzetét, a 14. orosz hadsereg visszavonását és a határozati javaslathoz csatolt dokumentum kérte, hogy a Tiraszpolban bebörtönzött hat román ügyét utalják át a Moldovai Köztársaság hatóságaihoz. /Moldávia az EBEÉ előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10-11./1993. július 12.
Véget ért a kormánypárt országos konferenciája, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja helyett felvette a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevet. Az elnök és az ügyvezető elnök személye változatlan, a főtitkár Alexandru Lupusan. A kormánypárt miniszteri csoportjának élére Liviu Maior tanügyminisztert választották. /Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja. Új név- régi kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 12./1993. július 12.
A Zsil völgyében feszült a hangulat, a bányászok leálltak a munkával, tárgyalni kezdtek a kormány sietve helyszínre érkezett képviselőivel. /Feszültség a Zsil völgyében. = Magyar Hírlap, júl. 12./1993. július 12.
Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt tagja terjedelmes levelet juttatott el több bukaresti laphoz, amelyben azt állította, hogy júl. 7-én Budapest határában egy magyar rendőr halállal fenyegette, elvette minden pénzét és megalázta. A levél kísérlet a magyarság kollektív bűnösségének igazolására, szövegét több lap, köztük az ellenzéki Romania Libera is közölte. /(gyarmath): Egy magyar rendőr "megalázta" Paunescut és Romániát. = Magyar Nemzet júl. 12./1993. július 12.
Sütő András Az ugató madár című drámájának ősbemutatója volt a hétvégén Gyulán, a Várszínházban. Sík Ferenc rendezésében. A darab a gyulai társulat és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója, a drámát ősszel Budapesten is bemutatják. /Fekete Péter: Az ugató madár Gyulán. = Pesti Hírlap, júl. 12./1993. július 13.
Bihar megye magyar nyelvű oktatásáról olvashatunk adatokat: a megye magyar lakosságának aránya az 1992-es népszámlálás szerint 28,5 %, magyar iskolába jár a tanulók 20 százaléka, a többi románul tanul. Az utóbbi három évben a megyében megszűnt a magyar nyelvű szakmunkásképzés. Nagy F. István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: a diktatúra idején a beiskolázási adatokat a beiratkozás előtt csak néhány nappal tették közzé. Bihar megyében tovább él ez a ködösítő gyakorlat, a beiskolázási létszámokról szinte lehetetlen adatokat szerezni. Az 1992/93-as tanévben Bihar megyében 149 óvodai csoportban 3654 gyermek részesül magyar nyelvű képzésben, az elemi /I-IV./ 343 osztályában 6778 tanulót oktatnak, 373 általános iskolai osztályban 8050 diák tanul anyanyelven, középiskolában 92 nappalis osztályban 2707, míg esti tagozaton 18 osztályban 570 tanuló tanul magyar nyelven. Bihar megyében összesen 21 759 gyermek jár magyar osztályokba. /Rais István: A Bihar megyei magyar tannyelvű oktatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./1993. július 13.
Júl. 22-én 22. napja tart éhségsztrájkot Bajnyik László Nagyváradon, így követelve az egészségügyi viszonyok javítását, az egészségügy átszervezését. Sem a minisztérium, sem a kormány nem reagált az éhségsztrájkoló követeléseire. /Halász Erzsébet: Nincs válasz az éhségsztrájkolónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./1993. július 14.
Az Amnesty International Romániával foglalkozó jelentése konkrét esetek egész sorával bizonyítja, hogy a rendfenntartó erők nem riadnak vissza a kínzástól, a veréstől, olykor a gyilkosságtól sem. A rendőri önkény elsősorban a cigányság esetében súlyos. Rendőrök magánlakásokba hatoltak be és eszméletlenre verték lakóit. /Elmarasztaló Amnesty-jelentés Romániáról. = Magyar Hírlap, júl. 14./1993. július 14.
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSZ, mondta a magyarellenességéről ismert Ion Coja, a Demokrata Agrárpárt szenátora, a Vatra Romaneasca bukaresti vezető politikusa. /Bodgán Tibor, Bukarest: A gyulafehérvári nyilatkozat nem szerződés. = Magyar Hírlap, júl. 14./1993. július 14.
Az RMDSZ vezetői júl. 14-én Bukarestben sajtóértekezletet tartottak. Markó Béla elnök értékelte a Demokratikus Konvenció /DK/ programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSZ is részt vett. Az országban mélyül a válság és a kormánynak nincs reális programja, ezért volt szükség a DK programjára. Tokay György az EBEÉ helsinki parlamenti üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbség kérdését az európai biztonság sarkalatos kérdésének nyilvánította. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./