udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. július 27.
Kormányátalakítási találgatásokról esik szó politikai körökben. Nemzetiségi minisztérium felállítása is szóba került, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakciója elnökével az élen. /Bogdán Tibor, Bukarest: Kormányátalakítási találgatások Romániába. = Magyar Hírlap, júl. 27./ 1993. július 27.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke törvényszéki eljárást indít Emil Constantinescu professzor, a Demokratikus Konvenció elnöke ellen, mert fasisztáknak nevezte a Nagy-Románia Párt tagjait. /Perelő pártvezér. = Új Magyarország, júl. 27./1993. július 27.
Sylvester Lajos két dokumentum értékű anyagról ejtett szót. Az egyik Tőkés László püspök dokumentációja az etnikai tisztogatás értelmezésével kapcsolatban. Tőkés László hivatalos adatok sorát vonultatta föl az erdélyi magyarság helyzetéről, a nemzetközi fórumok és a közvélemény tájékoztatására. Az oktatással kapcsolatos rész szerint a magyar gyermekek 31 százaléka nem tanulhat anyanyelvén. A líceumi oktatásban a tanulók 60,4 százaléka, a szakmai oktatásban mindössze 27,7 százaléka tanul anyanyelvén. A másik dokumentum szerint a Neptunon történt tárgyaláson elhangzott a senkire nézve nem kötelező megállapítás, hogy módosítani kell az oktatási kormányhatározatot, mely szerint csak a román iskolákra érvényes az, hogy azokon a településeken, ahol tíznél kevesebb tanuló él, a magyar iskolákban román osztályokat kell létrehozni. A mostani elhatározás szerint ez fordítva is igaz lesz, tehát a tíznél kisebb létszámú román iskolákban magyar osztályokat is létre lehet majd hozni. Az egyeztetés további pontja szerint az I-IV. osztályban a tanulók anyanyelven tanulhatják a földrajzot és a történelmet. A PER résztvevői megállapodtak, hogy az egyetemen 300 helyet elkülönítenek a magyar tanárképzés megoldására. /Sylvester Lajos: A hatalom hitele. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./1993. július 27.
Dáné Tibor nagy erővel kelt a szociáldemokrata-újbaloldali platform védelmére, elutasítva a platformmal szembeni álláspontját kifejtő Fábián Ernő /Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./ és Mikó Lőrinc /Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ érveit. /Dáné Tibor: Szociális védőháló minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./1993. július 27.
A Romániai Magyar Szó a júl. 27-i számtól kezdve folytatásokban kezdte közölni a Magyarországon elfogadott kisebbségi törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./1993. július 28.
Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./1993. július 29.
Dél-amerikai körútja első állomásán, Argentínában Iliescu elnök megkezdte tárgyalásait Carlos Menem elnökkel. A román elnök rámutatott, hogy a románoknak és az argentinoknak közös az eredetük, mindketten latin népek. /Ion Iliescu: "Sajátos román hozzájárulás". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1993. július 29.
A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./1993. július 29.
Az RMDSZ meghívására júl. 23-án és 24-én a VMDK vezetői, Ágoston András elnök, Hódi Sándor és Vékás János alelnökök Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogattak. Közös közleményükben hangsúlyozták az önazonosság megőrzését szolgáló autonómia-formák megvalósításának fontosságát. Kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés rendezése érdekében. Szorgalmazzák a nemzetközi értekezleteket és a demokratikus erőkkel való együttműködést. Természetesnek tartják a magyarországi kormány és pártok politikai támogatását céljaik elérésében. /Az RMDSZ közleménye a VMDK küldöttségének látogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1993. július 29.
Júl. 29-én tartotta sajtóértekezletét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ahol elmondta, hogy magánszemélyként Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők amerikai közvetítéssel /Project on Ethnic Relations/ Neptunfürdőn találkoztak Victor Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Traian Cheleleuval. Erről a titkos tárgyalásról nevezettek sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét nem tájékoztatták. Mandátum nélküli tárgyalásaikon kötött egyezségüket nagymértékben megkérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legitim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyekkel tárgyaljon. Tőkés László április óta két folyamodványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de nem kapott választ. Tőkés László meggyőződése, hogy az RMDSZ megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. /Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ 1993. július 29.
Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./1993. július 29.
Kolozsváron az egyetemen magyar szakra /fő és mellékszakokkal, azaz idegen nyelvekkel és néprajzzal/ első évfolyamra 50 hallgatót vesznek fel, a magyar színművészetire 10 főt, tetralógiára 8 főt. Magyar rendezői szak nem indul. /Felvételi gyorshír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1993. július 29.
Kodolányi Gyula címzetes államtitkár Illyefalván tartott előadást, majd Bukarestben júl. 29-én találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa elnökével. Elsősorban az európai integrációs folyamatokról, Romániának az Európa Tanácsba való felvételéről volt szó. Kodolányi Gyula román partnerének kijelentette: ha Magyarország megnyugtatónak tartja a hátralévő másfél hónapban felmutatott eredményeket, akkor konstruktív módon foglalkozik majd az üggyel. /Hrebenciuc- Kodolányi találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./1993. július 29.
Nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak Hargita megyei koordinatív RMDSZ-szervezetet, marad a megyében a három RMDSZ-szervezet, mondta el Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, néhány hete a szenátori iroda titkára. Az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hogy függetlenített elnököt fizessen a csíki szervezet. Egyetértettek abban, hogy nem fogadják el a magyar alprefektus kinevezését, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a prefektus magyar legyen. /(B. Kovács): Csík is lépni készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ 1993. július 29.
Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./1993. július 29.
Az Erdélyi Napló folytatásokban közölte Tőkés László Egy kifejezés - és ami mögötte van című, az etnikai tisztogatást statisztikai adatokkal, táblázatokkal bemutató írását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29., aug. 5. - előzőleg közölte: Világszövetség, júl. 20./1993. július 29.
A Zsil-völgyi bányászok júl. 29-én ismét sztrájkba léptek, fizetésemelést követelve. Vezetőjük, a bukaresti bányászlátogatás "hőse", Miron Cosma felutazott Bukarestbe, hogy tárgyaljon a miniszterelnökkel. A hatórás tárgyaláson a kormány nem engedett. /Magyar Nemzet, júl. 31./ 1993. július 29.
Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./1993. július 29.
Tasnád város RMDSZ-szervezete a szatmárnémeti Kölcsey Körrel közösen zarándoklatot hirdet Kölcsey Ferenc szülőfalujába, Sződemeterre a költő születésnapja alkalmából. Aug. 7-én Sződemeteren kezdődik az emlékezés, aug. 8-án Szatmárnémetiben a Láncos templomban lesz az ünnepség. /(Muzsnay Árpád): Kölcsey-megemlékezések Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1993. július 29.
Czegő Zoltán emlékezett hajdani egyetemi társára, Kerekes Sándorra. Ő volt a legtehetségesebb, a szigorú Zörgő Benjámin professzor kedvence. Azt hitte mindenki, hogy a tanszékre kerül, de ezt nem engedték. Czegő Zoltánnal várták Bukarestben, hogy hova nevezik ki őket, Kolozsváron egyetemet végzetteket. Akkor hallották egy román tanár döntését, akiktől a román végzettek moldvai, dobrudzsai kinevezést vártak, hogy addig ez nem lehet, amíg a magyar települések üres állásait be nem töltik román tanárokkal. Kerekes Sándor Székelyudvarhelyre került, a tanítóképzőbe. 1965-ben Kerekes Sándor letépett egy román zászlót. Ezért bebörtönözték. Hosszú évek múltán szabadult fogatlanul, félkopaszan. Nem taníthatott, fizikai munkás lett. Elhagyta az országot és Bécsben, betegen meghalt. /Czegő Zoltán: ?És mégis elüldözés. A kései megtalálás bánatával.= Magyar Nemzet, júl. 29./