udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1350 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. augusztus 18.
Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1993. augusztus 18.
Kolozsváron a közeljövőben beindul az első magántőkével működő rádió, napi négy órát sugároz magyar nyelven. A magyar szerkesztőség vezetője Sebesi Karen Attila. /Makkay József: Új rádióstúdió. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./1993. augusztus 18.
A Román Csendőrség megalakulásának századik évfordulója alkalmából Nagyváradon a csendőrség Armatei Romane utcai székházában sajtótájékoztatót tartott Petru Buhai őrnagy, aki 1990. szeptembere óta tölti be a városi csendőrség parancsnoki tisztségét. A csendőrség a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres alakulat, melynek fő feladatai közé tartozik a különleges jelentőségű létesítmények és intézmények védelme, emellett segítséget nyújtanak a rendőrség rendfenntartó erőinek, részt vesznek a törvényes rend helyreállításában. Annak ellenére, hogy a Bihar megyei csendőrségnek nincs kihelyezett állománya, tevékenysége mégis kiterjed az egész megyére. Rendelkezésükre állnak különleges csapatszállító- és rohamkocsik. A csendőrség 1947-es feloszlatása után a Securitate egyik alakulata töltötte be szerepüket 1990-ig. Azóta a repülőterek és egyéb fontos stratégiai pontok védelme a csendőrség feladata. A helyi rendőrség a csendőrséggel karöltve razziát tartott Félixfürdőn, ezenkívül tíz betöréses lopás elkövetőit tartóztatták le. /Albert Ferenc: Sajtótájékoztató a csendőrségen. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./ 1993. augusztus 19.
Véget ért a hét napja tartó vasutassztrájk. Előzőleg, aug. 17-én a kormány a munkaszerződések azonnali felbontásával fenyegetett. Paul Teodoru közlekedési miniszter közölte, hogy a rendőrségnek nem kellett közbeavatkozni, bár mindenütt készenlétben álltak. Elmondta azt is, hogy senkit sem bocsátottak el. /Vasutassztrájk ? győztesek nélkül. = Népszabadság, aug. 19./1993. augusztus 19.
Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./1993. augusztus 19.
A sajtóban az olvasható, hogy belháború dúl az RMDSZ-ben a Neptun-ügy miatt. Valójában néhány ember, visszaélve választói bizalmával, partizánakcióba kezdett, szögezte le Dénes László. Kérdés ezek után: van-e helyük az RMDSZ-ben? Az SZKT-nak kell dönteni erről. Vannak, akik hallgatnak és taktikusan kivárnak, mint a Szabadelvű Kör vagy a szocdem újbaloldal. /Dénes László: RMDSZ. Nincs semmiféle belháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./1993. augusztus 19.
Varujan Vosganian, a Romániai Örmények Szövetségének elnöke sérelmezte, hogy a Neptun-üdülőben a kormány és a magyar kisebbség képviselői tárgyaltak, viszont a többi kisebbséget nem hívták meg. Ezek szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot nem veszik komolyan. A kétoldalú, román-magyar különutas egyezkedés nem oldja meg az etnikumok közötti problémákat. /Ararat, 1993. 8. szám, magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./1993. augusztus 19.
Az Evenimentul Zilei közreadta a Securitate utolsó, 1989-es intézkedési programját. Az állam biztonságát veszélyeztető tényezők között az első pontok között szerepelnek az irredenta magyarok, ezért: "A nacionalista-irredenták kérdésében fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy behatoljunk a reakciós magyar csoportosulásokba és a külső nacionalista-irredenta körökbe..." Az összes egységek "válasz-intézkedéseket hoznak a nacionalista-irredenta elemek és körök befolyásolása, dezinformálása, elbizonytalanítása és félrevezetése érdekében." Vajnovszki Kázmér feltette a kérdést, kik és hányan "hatoltak be", mit csináltak és főleg mit csinálnak? Mi lett a speciális alakulatokkal? - Szembeszökő bizonyos mai politikusok, mai pártok programértékű azonosulása a régi szekus összegzéssel. /Vajnovszki Kázmér: A "közellenség" változatlan. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./1993. augusztus 19.
A 700 ezres példányszámú Evenimentul Zilei által a halálbüntetés visszaállításért megindított kampány nyomán sok cikk született a javaslat mellett, illetve ellene. A Romania Libera ellenzéki lap Silviu Brucan 1992-es, a választások előtti javaslatcsomagját ismertette, ebben szerepelt a hathónapos szükségállapot bevezetése és a halálbüntetés visszaállítása. A bűnözés elleni hadjárat célja valójában a régi időkhöz való visszatérés. A halálbüntetés visszaállítása ellen emelte fel a szavát Gabriel Andreescu, a Polgári Szövetség elnöke. /Éltes Enikő, Bukarest: Halálbüntetés és hatalom. = Magyar Nemzet, aug. 19./ 1993. augusztus 19.
Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./1993. augusztus 20.
A Nyugat-Európai Unió /WEU/ közgyűlésének főtitkára. Henri Burgelin hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Románia még ebben az évben megkapja a WEU melletti állandó megfigyelői státust, azután, hogy létrehozzák ezt a státust. /A WEU és Románia. Még az idén állandó megfigyelői státus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./1993. augusztus 20.
Aug. 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi elnöksége tisztázó vitát kezdeményezett a Neptunfürdőn lezajlott tárgyalásokról, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Borbély László ismételten hangsúlyozta, hogy nem volt titkos tárgyalás, nem paktáltak le a hatalommal. Markó Béla kifejtette, hogy a Neptunon megjelentek nem az RMDSZ nevében tárgyaltak, hiba volt, hogy az elhangzott ígéreteket eredménynek minősítették. A "hármak" utólagos nyilatkozataikban pozitívan értékelték a tanácskozást. Markó emlékeztetett: Romániának az Európa Tanácsba való felvétele előtt bizonyítania kell a kisebbségi kérdésben. A román korány ezt úgy szeretné elérni, hogy csak ígéreteket tegyen. Mark Béla hangsúlyozta, hogy a neptuni tanácskozás mutatja: a hatalom hajlandó leülni az RMDSZ egyes képviselőivel, de az egész RMDSZ-szel nem hajlandó tárgyalni. Az RMDSZ-en belül vannak olyan személyek, akikkel tudnak tárgyalni. Ez megosztási kísérlet, a tárgyalóknak ezt fel kellett volna ismerniük. Sütő András szerint az emberek radikálisabb s kisebbségpolitikát szeretnének. Szerinte jelenleg funkciózavarokból adódó konfliktus támadt. /Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26, Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ 1993. augusztus 20.
Funar polgármester az alkotmányra hivatkozva hangoztatta, hogy az egységes nemzeti államban csak egyetlen hivatalos nyelv létezik, a román, így a kétnyelvű feliratok elhelyezése alkotmányellenes. /Alkotmányellenes kormány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Funar, a Románok Egységpártjának elnöke rádiónyilatkozatában "aljas románellenes tettnek" tartotta már a gondolatot is, hogy a románon kívül más nyelv is érvényesülhet az országban. A BBC román nyelvű adásában Funar kérte a Nemzeti Kisebbségi Tanács betiltását és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak, a tanácsot koordináló vezetőnek a menesztését. /Cseke Gábor: A parlamentnek kell határoznia. Funar románellenesnek tartja a többnyelvű feliratok gondolatát. = Magyar Nemzet, aug. 21./1993. augusztus 20.
Aug. 20-án beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt vezetőségi tagját. Az RMDSZ nem volt hajlandó betölteni az alprefektusi státust. /Botos László: Az időzített bomba. = Új Magyarország, aug. 21./1993. augusztus 20.
Az 1993. máj. 17-én bejegyzett, a Székely Faluért Alapítványról beszélt Király Károly, alapítványi elnök. Az alapítvány segít megszervezni az önsegélyezést, a faluközösségek működését. Felmérésekre, tanulmányokra van szükség. /(balázs): Beszélgetés Király Károllyal. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 20-26./1993. augusztus 20.
Brassóban 1990 óta kérik, de nem sikerült elérni, hogy az Áprily Lajos Középiskola magyar iskolává váljon, itt működik ugyanis egy román általános iskola is, a túlzsúfoltság miatt három váltásban folyik az oktatás, nincsenek laboratóriumok és helyhiány miatt hittanoktatás sincs. A helyi román nacionalisták, a Nagy-Románia Párt tagjai újra és újra megakadályozzák a helyzet rendezését. Madaras Lázár parlamenti képviselő elmondta, hogy a nacionalisták követelték az egyetlen magyar tanfelügyelő-helyettes, Kiss Magda leváltását is. /Ambrus Attila: Gondok a magyar oktatás körül. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 20./1993. augusztus 20.
Csökkentették a kolozsvári tanfelügyelőség létszámát. A két főispektorból egy maradt meg: a magyar nemzetiségűt elbocsátották. Felszámoltak hat körzeti felügyelői állást is. /Leépítések a tanfelügyelőségnél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1993. augusztus 21.
Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ 1993. augusztus 21.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa találkozott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, előzőleg az RMDSZ vezetőivel és részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Max van der Stoel elmondta, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak. Tapasztalatairól beszámol az EBEÉ szeptemberi összejövetelén. "Úgy vélem, mindenütt, ahol kisebbségek élnek, problémák is felmerülnek, melyeket meg kell oldani" ? mondotta. A megoldás az emberi jogok tiszteletben tartása. /Ahol kisebbségek élnek, problémák is vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa elismeréssel beszélt a kisebbségek kérdésének kezelésében tapasztalható fejlődésről. /EBEÉ-elismerés Bukarestnek. = Népszabadság, aug. 21./1993. augusztus 21.
Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával, Teodor Melscanuval, és tájékoztatta őt, hogy a magyar kormány bármely tagjának részvétele Horthy Miklós újratemetésén szigorúan magánjellegű. /Jeszenszky és Melscanu beszélgetése. Telefonon a temetésről. = Pesti Hírlap, aug. 21./