udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1920 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. november 12.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1993. november 12.
Máramarosszigeten a római katolikus templom kertjében álló Leöwey Klára szobrot 1990 tavaszán ismeretlenek leöntötték vörös festékkel. A városi magyar tanácstagok kérésére a város megtisztíttatta a szobrot. A templomkertben levő 1848-as emlékmű a vidék magyarságának fájó pontja. Az emlékművet 1887-ben állították fel, 1921-ben ledöntötték, 1940-ben visszaállították, 1944-ben újra ledöntötték, 1948-ban az akkori Magyar Népi Szövetség újraállíttatta. 1978-ban a magyar szöveget leverték az emlékműről és román szöveg került a helyébe. 1990 januárja óta szeretnék az emlékművet helyreállítani, de nem sikerült. - A vidék anyanyelvi oktatásának helyzete nem megfelelő. Hosszúmező magyarlakta falu, azonban a gyermekeknek csak fele jár magyar iskolába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ 1993. november 12.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ kezdeményezésére nov. 1-jén Csíkszeredában szakemberekből álló kezdeményező csoport alakult a közületi vagyonok számbavétele és jogos tulajdonosok birtokainak visszaszerzése céljából. A program keretében felmérik a termelőszövetkezetek, a fogyasztási, hitel- és ipari szövetkezetek vagyonát, a jogászok útmutatót állítanak össze a jogi rendezés lehetőségeiről. /A birtokok visszaszerzéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1993. november 12.
Romániában 1990 januárja óta csökken a tanulók létszáma. Az egyre nehezebb anyagi helyzetben nagyon sok szülő nem tudja vállalni gyermeke továbbtanulási költségeit. Idén szeptemberben Bukarestben az egyetemisták tüntettek a szociális problémáik miatt. A lélezsám csökkenése, a kivándorlás érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást. Brassóban az Áprily Lajos Középiskola IX. osztályaiba a 180 helyre 135 tanuló iratkozott be. Gondok jelentkeztek Temesváron is. /Barabás István: A pénz ördöge iskolába jár. = A Hét (Bukarest), nov. 12./ 1993. november 13.
Nov. 13-án Vice községben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Bodó Levente /Szentkeresztbánya/ alkotását avatták a római katolikus templom udvarán. Az ünnepség református istentisztelettel kezdődött, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét, majd a katolikus templomban volt mise. Ezen a napon tudományos tanácskozás folyt, Magyari András, Benkő Samu és Budapestről Köpeczi Béla tartott előadást. Az avatóbeszédek sorát Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke nyitotta meg. Gergely István csíksomlyói plébános leplezte le a szobrot. /Guther M: Ilona: Lopva kiragasztott plakát után szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1993. november 13.
Nov. 12-13-án tartotta meg Gyergyószentmiklóson a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ a II. országos küldöttgyűlését. Dézsi Zoltán polgármester megnyitója után rangos külföldi felszólalók üdvözölték a küldöttgyűlést, köztük Kozma Huba, a Magyar Gazadkörök Országos Szövetségének elnöke. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke tartott beszámolót. Az egyesület tevékenysége nagyrészt alapítványi segítséggel folyik. /Bajna György: Gazda küldöttgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke /akit újraválasztottak/ elmondta, hogy a gazdakörök sok helyen nem működnek. Eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor a szaktanácsadó csoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./1993. november 13.
Székely András Bertalan segített Venczel József hagyatékának a Széchényi Könyvtárba való átmentésében. Az átmentett anyag alapján sikerült 1988-ban Budapesten egy Venczel-kötetet kiadni Erdélyi föld - erdélyi társadalom címen. Ez lényegesen több oldalról világította meg az életművet, mint a korábban kiadott Az önismeret útján /Kriterion, 1980, összeállította Imreh István/. Székely András Bertalan lassan Venczel életművének kutatója lett. Venczel József az eredeti csíksomlyói passiók alapján írta meg misztérium-drámáját, ezt most kiadták. Most jön ki a nyomdából Venczel József tanulmányainak gyűjteménye. Székely András szerkesztette, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Egyesület adja ki A falumunka útján címmel. /Takács Éva: Megmaradás-stratégiai írások. Székely András Bertalan nyilatkozott Venczel József hagyatékáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Venczel József: A falumunka útján. Válogatott írások /Budapest ? Székelyudvarhely, 1993 ? Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület Kiskönyvtára 1./ A bevezetőt Katona Ádám írta. Válogatta, szerkesztette és a zárótanulmányt írta Székely András Bertalan.1993. november 14.
Szeptemberben megvolt a tanévnyitó Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán Hajdu Gyula rektor hivatalosan megnyitotta a tanévet. Itt működik a katolikus líceum, a Szemináriumi líceum 226 diákkal és a főiskolán 117 kispap tanul. Az 1993/94-es tanévben közülük az első évre 26, másodévre 27, harmadévre 18, negyedévre 33, ötödévre 9 és hatodévre 4 hallgató iratkozott be. /Balla Árpád diakónus: Ami az Úr szemében kedves. Tanévnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 14./1993. november 15.
Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./1993. november 15.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./1993. november 16.
Iliescu elnök az elnöki hivatal mellett működő, szakértőkből álló gazdasági-társadalmi konzultatív csoportot hozott létre. A testületnek kell kidolgozni a húsz évre szóló gazdasági stratégiát. Politikai megfigyelők szerint Iliescu saját pozícióját akarja erősíteni. /Iliescu "szakértői árnyékkormánya". = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 16./1993. november 16.
A szenátus a büntető törvénykönyvet módosítva olyan szankciókat állapított meg, amelyek börtönnel sújtják a tekintélysértő írások szerzőit. A román sajtó felháborodással fogadta a sajtó megrendszabályozását szolgáló döntést. Ugyanis a szerző akkor is elítélhető, ha állítását bizonyítani tudja. /Bogdán Tibor: Megrendszabályoznák a román sajtót. = Magyar Hírlap, nov. 16/1993. november 16.
Tokay György képviselő kifejtette, hogy megszűnőben vannak a személyi viták az RMDSZ vezetésében. /RMDSZ: Megszűnőben a személyi viták. = Népszabadság, nov. 16./1993. november 16.
Az erdélyi magyarság történetének megírására felkért szerzők /Egyed Ákos, Kovács Kiss György, Nagy György, Tonk Sándor/ 1994-re tervezik a szintézis elkészítését. Remélhető, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben kiadja a megszületett munkát. /Cseke Péter: Mikor vehetjük kezünkbe az erdélyi magyarság történetét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./. 1993. november 17.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, de az RMDSZ is feltételhez kötötte részvételét a Románia nemzeti ünnepén Gyulafehérváron rendezendő ünnepségen: biztosítékot kértek Iliescutól, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-bn történtek. /Akkor ugyanis a két párt szónokát, Corneliu Coposut és Szőcs Gézát a tömeg - Iliescu és Petre Roman akkori kormányfő megelégedésére - kifütyülte./ Iliescu végül erre hajlandó volt és szóvivője útján elnézést kért az akkor történkekért. Azóta újból elromlott a viszony. Most a Demokratikus Konvenció pártja és a vele szimpatizáló társadalmi szervezetek vezetői sorra bejelentették, hogy bojkottálják Románia nemzeti ünnepén a Gyulafehérváron rendezendő ünnepséget, amennyiben a kormány nem engedi be az országba Mihály volt királyt. A kormányt ez az újabb feltétel zavarba hozta, sem igent, sem nemet nem mondott. /Gyarmath János: A román ellenzék újabb feltételei. = Magyar Nemzet, nov. 17./1993. november 17.
Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ nov. 17-én közös nyilatkozatot adott ki, sürgetve a kormánycserét. A demokratikus ellenzék kész a közös kormányzási egyezményre. /Záóra rovar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1993. november 17.
Az RMDSZ nov. 17-én sajtóértekezleten ismertette az SZKT-tanácskozáson elfogadott kisebbségi törvénytervezetét. A román újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát. Hiába érvelt Csapó József szenátor az európai dokumentumok vonatkozó előírásaival, ők abban a román nemzetállam létének veszélyeztetését látták. Nem fogadhatjuk el, jelentette ki Takács Csaba, hogy politikai kinyilatkoztatások miatt a kisebbség kevesebb jogot élvezzen, mint a többség. /Ferencz L. Imre: Mondani, magyarázni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1993. november 17.
Nov. 6-án Kolozsvárott az RMDSZ székházában tanácskozást tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatás- és ifjúságügyi főosztálya. Fischer Fülöp Ildikó, a főosztály vezetője összegezte a tanácskozás célját és eredményeit. A megbeszélést az információcsere igénye is aktuálissá tette. Szükség van adatbázisra a civil szervezetekről, sokan nem tudnak egymásról, az alapítványok sem ismerik egymást Nagy szükség volt már arra, hogy az összehangolásra megalapítsák a Romániai Magyar Oktatási Tanácsot, ami most megtörtént. Szükség van a felsőoktatási hálózat kibővítésére, a tanárhiány megoldására, a szakképzés és a gyógypedagógiai oktatás megszervezésére /ez utóbbi csak a tömbmagyarság területén megoldott/. Megoldásra vár a tankönyvellátás kérdése is, ami a Collegium Transsylvanicum Alapítvány keretében már beindult. Párhuzamosan szerveznek azonos tevékenységeket. A szórványkérdéssel például három szervezet foglalkozik. Össze kell fogni a nagyobb tervek megvalósításához, így a kollégiumi rendszer kiépítéshez. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagy felmérést végzett. Fischer Fülöp Ildikó hangsúlyozta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a 300 hely nem lehet végcél, ez a létszám a hatalom politikai akaratát tükrözi. /Miklós László: Összehangolt pragmatizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ 1993. november 17.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottsága Sütő András kérésére megvizsgálta Bíró Béla Az elfogultság szárnyasoltára /Romániai Magyar Szó, máj. 12./ című cikkét és megállapította, hogy megengedhetetlenül általánosított, ezért elmarasztalta és megrovásban részesítette Bíró Bélát. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1993. november 17.
Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./