udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. április 7.
Nagy F. István, a Bihar Megyei Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke értékelte az 1991 decemberében megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkáját. Jelenleg több szervezet is foglalkozik oktatási kérdésekkel /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Bolyai Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület és az RMDSZ/, de ez a párhuzamosság nem jó. Az eddigi munka a sérelmek, tiltakozások megfogalmazásáig terjedt. - Nem lehet ölbetett kézzel nézni, hogy generációk nem részesednek magyar szakmai oktatásban. Esetleges és akadozó a főiskolai oktatás. Jelenleg Romániában 98 833 magyar gyermek jár román iskolába, ezek a tanulók közel 6000 román pedagógusnak adnak munkát. Ha a 222 000 magyarul tanuló diák román-, földrajz- és történelemtanárait is hozzászámítjuk, akkor mintegy 8000 román tanár kenyeréről van szó.- Egyre csökken a magyarul tanulók száma, mert a szülők román iskolába adják gyermekeiket. - 1991-től Bihar megye összes szakközépiskolájából kiszorították a magyar nyelvű oktatást. /Rais István: Önerőből építkezni. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ 1993. április 7.
Az RMDSZ vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila és Tokay György/ megbeszélést tartottak Melescanu külügyminiszterrel. Románia ET-tagságáról és a prefektusügyről volt szó. Az RMDSZ egy kétmilliós közösség képviseletét látja el, ezért a jövőben is igényli a konzultálást. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ Markó Béla elnök szóba hozta a jelenlegi legsúlyosabb problémát, a román prefektusok kinevezését a magyarlakta megyékbe. Románia ET-be csatlakozása idején megengedhetetlenek az ilyen intézkedések. A csatlakozáshoz fűződően meg kell alkotni az oktatási törvényt, a nemzetiségi törvényt. Az RMDSZ az egész romániai magyarságot képviselő szervezet státusával rendelkezik. /RMDSZ-küldöttség tanácskozott a külügyminiszterrel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./ Tokay György a megbeszélésen elmondta, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSZ-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. /Magyar Hírlap, ápr. 9./ 1993. április 7.
Csíkszeredában két osztályban moldvai csángó gyermekek tanulnak. A Bákó megyei román sajtó ezt magyarosításnak tüntette fel, az iskolát és tanárnőt magyarosítással vádolta. Borbáth Erzsébet magyartanárnőt személyében érte támadás a sajtóban. A tanárnő meglepődve olvasta a román lapban, hogy az iskolában magyarosítás zajlik: moldvai román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarok legyenek. A román újságíró Borbáth Erzsébet tanárnő szavait idézte, valójában azonban az újságíró nem is járt iskolájukban. Természetesen nincs szó magyarosításról, a csángó szülők szabad akaratukból hozták gyermeküket az iskolába, hogy anyanyelvükön tanuljanak. /B. Kovács András: Mint szarva közt keresik a tőgyét? A "magyarosítás" újabb esetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./1993. április 7.
Funar polgármester felszólította a magyar diákszervezetet, a MADISZ-t, hogy névtábláján első helyen románul írja ki a szervezet nevét. Alaptalan Funar felhívása, mert a névtáblán felül található a román megnevezés. /Balló Áron: Nyílt kapok döngetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./1993. április 7.
A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását kérték ápr. 7-én közzétett felhívásukban az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ. /Ellenzéki pártok a legnagyobb kedvezményért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1993. április 8.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./1993. április 8.
Tőkés László összegező írását rövidítve újraközölte Románia ? visszaeső beteg címen a Média. A román igazságszolgáltatás a rezsim oldalán áll. Romániában elmaradt a kommunista korszak bűncselekményei és az 1989-es decemberi tömeggyilkosságok ügyében az igazságtétel, sőt ezeket a fordulat után felderítetlen, véres bűncselekmények tetézték /Marosvásárhely, Bukarest, 1990/. A temesvári, majd a kolozsvári szekusperek vádlottjai szabadlábra kerültek. Folyik a visszarendeződés. 1992 novemberében a tömeggyilkosságok egyik helyszínén Secutitate-tisztek és milicisták "forradalmi emlékművét" avatták fel a hadügy- és belügyminiszter, valamint Erdély ortodox érseke jelenlétében. A román televízió népszerűsíti a diktatúra hírhedt személyiségeit, például Adrian Paunescut, Ceausescu egykori udvari költőjét. A Vacaroiu-kormányban is vannak olyan miniszterek, akik Ceausescu idején miniszterhelyettesek voltak. Országszerte utcákat neveznek el Ion Antonescu marsallról, akit tömeggyilkosság vádjával ítéltek el és kivégeztek. Gyakori a magyar történelmi emlékművek, szobrok meggyalázása, széttörése. A hatalom erősíti a központosítást. /Románia ? visszaeső beteg. = Média (Nagyvárad), ápr. 8. ? újraközölte Tőkés László A visszarendeződés tényei Romániában. = Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), márc. 30. ? 4. sz. című összegzését./1993. április 8.
Megjelent angol nyelven Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa című könyve. Angol címe: Black Spring. A könyv hitelesen mutatja be az 1990. március 19-i magyarellenes pogromot. A könyv angol nyelvű kiadásához Habsburg Ottó írt előszót. /Marosvásárhely fekete krónikája ? angolul. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 8./1993. április 8.
Belgiumból megérkezett a segélyszállítmány Kolozsvárra, a Báthory Líceum részére. A belgiumi küldöttség tagja, Péterfalvy András megdöbbenve tapasztalta, mennyire szüksége volt az iskolának a segítségre. /Balló Áron: A maradók megsegítése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1993. április 9.
Adrian Nastase, a képviselőház elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Ukrajnába, ápr. 9-én térnek haza. A küldöttség találkozott Ivan Plujsccsal, a Legfelsőbb Rada elnökével. A megbeszélésen szó volt többek között a két ország közötti alapszerződés előkészítéséről, a kisebbségek helyzetérő, a kisebbségi jogok szavatolásáról. Tárgyaltak Románia, Ukrajna és Lengyelország hármas szövetségének létrehozásának tervéről is. Egyetértettek azzal, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Leonyid Kravcsuk elnökkel is tárgyaltak. Adrian Nastase kifejtette, a Molotov-Ribbentrop paktum egyike a románok nagy történelmi fájdalmainak, a paktumot nem lehet meg nem történtté nyilvánítani, mert az máig fájó sebet ejtett Románia testén. /Határmódosítást nem, kisebbségi jogokat igen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1993. április 9.
A Szabadság közölte szó szerint Tőkés László püspök washingtoni sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Emiatt volt azután a román sajtóban és a parlamentben a nagy felháborodás. Tőkés László bizonyos fajta román tisztogató politikáról beszélt. A püspök felhozta a moldvai csángók esetét: mintegy 300 ezren élnek Moldvában, nem használhatják anyanyelvüket. A beolvasztás teljes erővel folyik. Ez "kulturális, szellemi népirtás", mert csak román papok vannak, akik azt mondják a csángóknak, hogy a magyar az ördög nyelve. A 300 ezer csángó közül mára csak 50 ezer tudja magyar anyanyelvét. "Tehát ez kulturális és szellemi népirtás és etnikai tisztogatás azáltal, hogy a magyarokat arra kényszerítik, hogy elhagyják az országot?" /Szemben a szökőárral. Tőkés László washingtoni sajtótájékoztatójáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./1993. április 9.
Ápr. 9-én jelent meg a Romániai Magyar Szó ezredik száma. Ebből az alkalomból sokan gratuláltak a napilapnak, köztük Smaranda Enache, aki a lapot nyitottnak és kiegyensúlyozottnak minősítette. Az eddig megjelent cikkekből szemezgetett az ünnepi szám. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1993. április 9.
Megjelent a Korunk Baráti Társaság szerkesztésében a Magropress /Kolozsvár/ első száma, amely egyelőre kéthetenként a romániai magyar sajtó román nyelvű tájékoztató füzete lesz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1993. április 9.
Requiemmel és szavalóversennyel emlékeznek meg Temesváron, a Milleniumi templomban Endre Károlyról ápr. 27-én, a költő születésének századik évfordulóján. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1993. április 10.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja ápr. 8-án kiadott nyilatkozatában megállapította, hogy sorra eltávolítják a vezető tisztségekből a magyarokat, etnikai diszkrimináció tapasztalható az alkalmazáskor, illetve az elbocsátások során. A létbizonytalanság egyre több embert kényszerít távozásra, ez "egyfajta etnikai tisztogatásnak" is nevezető. A magyar prefektusok menesztésével párhuzamosan zajlik a visszarendeződés. - Fenyegető a szélsőséges sajtó uszítása. - Az RMDSZ-en belül fontos a vezető testületek, a tagság, a parlamenti csoport közötti szorosabb együttműködés és információcsere. /RMDSZ-nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10-11./ 1993. április 10.
Az RMDSZ újabb beadványt készít az 1989. decemberi események és az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres incidens kapcsán elítéltek ügyében, mondta el Hajdú Gábor szenátor. A mai napig nem kellően tisztázottak a történtek. A Nemzeti Megmentési Tanács 1990. januári közkegyelmi rendeletét kellene alkalmazni. /Tóth Erzsébet: RMDSZ beadvány készül a hargitai vádlottak ügyében. = Magyar Nemzet, ápr. 10./1993. április 10.
Kolozsváron újabb kilakoltatási akció indul, a polgármester most a Helikon irodalmi lap és a szintén írószövetségi román Apostrof szerkesztőségét szólította fel, hogy tíz nap alatt hagyja el a bérelt területet. A termeket a Vatra Romaneascának akarják kiadni. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője Bukarestbe utazott, hogy segítséget kérjen az Írószövetségtől. /Kisgyörgy Réka: Újabb kilakoltatások Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.10-11./ 1993. április 10.
Az Európai Demokratikus Unió /EDU/ Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Wilfried Martens sajtóértekezletén egyértelműen fogalmazott: Romániában a demokrácia "csak papíron fest jól", "sokkal rosszabb a helyzet a gyakorlatban". Megbeszélést tartottak az RMDSZ-szel is. Az EDU képviselői elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is, Románia ilyen vonatkozásban sem üti meg az ET-tagsághoz szükséges mércét. A Polgári Szövetség Pártja elnökhelyettese, Iona Paun Ottiman parlamenti küldöttség tagjaként járt az Egyesült Államokban. Hazatérve elmondta, hogy Washingtonban a román hatalomról azt állították, hogy nacionalista, neokommunista erőkre támaszkodik, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem szakított a Securitate köreivel. /B. T., Bukarest: Nyugatiak bírálják a román demokráciát. = Magyar Hírlap, ápr. 10./ 1993. április 10.
Magyari Lajos leszögezte: Románia gazdasági kibontakozása számára alapvető feltétel az európai normákhoz való igazodás. De komoly erők munkálnak azon, hogy a parancsuralom egy kozmetikázottabb formája meghonosodjék. Az RMDSZ vezetésében kipattant bizalmi válságot sürgősen föl kell oldani. Van-e etnikai tisztogatás? A romániai magyarság súlyos számbeli apadása, kiszorítása a társadalmi és gazdasági élet különböző területeiről ? mindez a magyarság elleni összehangolt cselekvés eredménye. A két székely megyében a prefektuscserén túl a prefektúrán egy-két takarítónő kivételével nincs magyar nemzetiségű. Mindezek miatt egységesen kell fellépni, félretéve a személyes vitákat. /Magyari Lajos: Meditáció egy Nyilatkozatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.10-11./1993. április 10.
A román kormány a két döntően magyarlakta megye élére román prefektusokat nevezett ki. Casuneanu, Kovászna megye új prefektusa a Vatra Romaneasca ideológiai élharcosa. Bíró Béla szerint nem a prefektusok román nemzetiségét kellene kifogásolni, hanem azt az ideológiát elutasítani, melyet a kormánypárt és tagjai magukénak vallanak. Bíró Béla bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés jeligéjét: Magyar prefektust akarunk! Magyari Lajos a Háromszékben azt is leírta: lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle. Bíró ezzel nem ér egyet, mondván hogyan lehet majd fölsorakoztatni egy így fogalmazott követelés mögé fölsorakoztatni a román ellenzéket és a nemzetközi közvéleményt? /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Etnikai diverziók. = Beszélő (Budapest), ápr. 10./