udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. április 22.
Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke elmondta, hogy ez a funkciója minden idejét felemészti, ezért másik tisztségéről /Kolozs megye RMDSZ elnöke/ lemond. Kötő József hangsúlyozta, teljesen egyetért Tőkés Lászlóval a kulturális genocídiumra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a kultúrában van a legnagyobb szabadság, ennek ellenére még nem valósult meg a kulturális autonómia. Kötő alapvető célkitűzésének tartja, hogy hozzájáruljon a társadalom előkészítésére a kulturális autonómia gyakorlására. Ez azt jelenti, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni. Mindennek működtetéséhez pénz kell, ezért felkeresi a művelődési minisztert és arra fog hivatkozni, hogy a kisebbségnek számarányának megfelelően joga van a költségvetésből való részesedésre. A színházak megkapják a szubvenciót, néhány magyar lap és könyvkiadó is részesül támogatásban. Azonban a magyar közművelődési hálózatot fenyegeti veszély. Ott még mindig közös használatban van minden, s ez mindig az asszimiláció eszköze volt. A magyar tudományművelésnek nincsenek meg a sajátos műhelyei. - Alapítványrendszeren keresztül megpróbálják ösztönözni az értékteremtő munkát. /Kötő Józseffel beszélget Indig Ottó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Óradnán 1950-ben magyar óvoda és nyolcosztályos magyar iskola volt, a közeli Borbereken is működött magyar óvoda és elemi. A magyar óvodát és iskolát megszüntették az ötvenes években. Ma már a fiatalok alig tudnak magyarul. 1992-ben próbáltak magyar óvodát létrehozni, de nem sikerült. /Kocsis Ernő: Anyanyelvét már alig ismerő óradnai magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, ápr. 22./ 1993. április 22.
Marosvásárhelyen és más városokban is megkezdődött a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetségének szervezése. Várják a volt hadifoglyok jelentkezését. /Niridsány Tibor: Lesz-e hadifogoly-szövetség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./ 1993. április 22.
Gaal György összefoglalta, mi is történt a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, hogyan távolították el Bálint Kelemen Attila igazgatót törvénytelen eszközökkel Funar polgármester és Dragoi főtanfelügyelő. Gaal György: A Brassai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., folyt.: ápr. 22./ 1993. április 22.
Neumann Ottó Maradhatna szimbólum /Magyar Hírlap, márc. 12./ című, Tőkés László ellenes írása nagy felháborodást keltett. Az Erdélyi Napló márc. 25-i száma újraközölte, hogy megismerhessék az erdélyi olvasók is az Erdélyből Budapestre települt Neumann Ottó cikkét. A cikket egyöntetűen és hevesen elítélték az összes hozzászólók, Szabó Edit a Média 12-es számában, Adonyi Nagy Mária /Erdélyi Napló, márc. 25./, Szász Enikő színésznő, Deme János és Jámbor Erzsébet /aki szerint Neumann Ottó már 1991 decemberében suttogta a Tőkés László elleni vádakat/ az Erdélyi Napló ápr. 22-i számában. Neumann Ottó Páholyból a csúcsokról címmel válaszolt a kritikákra /Erdélyi Napló, ápr. 22./ megismételte álláspontját: súlyos hiba a román szövetségeseket az "etnikai tisztogatás" felemlegetésével magunk ellen hangolni. /Válasz és visszhang. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 23.
A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/ 1993. április 23.
Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ápr. 23-i ülésén bejelentette, hogy népszavazást kíván szervezni arról, legyen-e magyar konzulátus a városban és megnyíljon-e újból a Bolyai Egyetem. /Pesti Hírlap, ápr. 26./1993. április 23.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke és a két alelnök Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét publikálták ápr. 23-án. A fasiszta eszméket hirdető pártvezér a levélben hevesen bírálta az elnököt, mert Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum megnyitásán. Ez a múzeum a "sátán otthona", mert a romániai zsidóüldözésről is megemlékezik: a román fasiszták közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék tagadják mindezt, aljas történelemhamisításnak mondják. Iliescu Romániát a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani, mindezek miatt a Nagy Románia Párt megvonja a bizalmat tőle, tudatják levelükben. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, ápr. 26./ 1993. április 23.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke cáfolta, hogy látogatásuk a szlovéniai és kárpátaljai küldöttségek látogatásával együtt Nagy Magyarország parlamentjének újbóli létrehozása volna. Az európai felelős politikusoknak el kell ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek, inkluzíve a magyar kisebbség státusának rendezése a térségbeli helyzet kulcsát jelenti mind az emberi jogok, mind pedig a biztonsági politika szempontjából. Markó Béla kifejtette, természetes a különböző kisebbségi magyar szervezetek közötti konzultáció, hiszen számos hasonló problémával szembesülnek. /Markó Béla: A kisebbségek státusa a kelet-európai helyzet kulcsa. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./1993. április 23.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke márciusban egy hetet töltött Párizsban. Költőként, a Látó szerkesztőjeként kapott meghívást a párizsi könyvszalonba. Politikai tárgyalásokat folytatott. Úgy látta, hogy francia beszélgetőtársai már tudatban vannak annak, hogy Kelet-Európában a kisebbségi kérdés biztonsági kérdés. /Béres Katalin: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel párizsi tapasztalatairól. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 23./1993. április 23.
Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbség kifejezés a megfelelő, az Európa Tanács 1201-es ajánlásában is ez a meghatározás áll. A társnemzet meghatározásról kifejtette: új politikai megnevezés, ezzel a megnevezéssel még nem találkozott semmilyen szinten. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy államban két állam létezik. "Például Romániában létezik egy magyar állam és egy román állam." Szerinte ez "politikailag sem lenn egy érett dolog." Az újságíró felvetette, hogy a magyarságot sokan államalkotó nemzetnek mondják. Szerinte ez nehezen vihető át a román parlamentben és nemzetközi szinten. A román politikusok jó része xenofób és intoleráns, ha mégis engednek, azért teszik, mert csak így integrálódhatnak Európába. Frunda szerint az RMDSZ-nek nemcsak az ellenzékiségre kell gondolni, hanem a kormányzásban való részvételre is, persze a demokratikus pártok oldalán. /Román Győző: Beszélgetés Frunda György szenátorral. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 23./1993. április 23.
Nagyszalontán leváltották a helyi líceum magyar igazgatóját, majd megtiltották, hogy az iskola Arany János nevét viselje. A helyi RMDSZ tiltakozó aláírási akciót kezdeményezett ezen törvénytelenségek ellen. /Tiltakozó aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1993. április 24.
Győzelemként értékelik romániai politikai körök, hogy Iliescunak mégis sikerült találkoznia Clinton elnökkel. Ugyanakkor Iliescu elnöknek az amerikai kongresszusi külügyi bizottsága, köztük Tom Lantos előtt a romániai magyarság helyzetéről kellett beszélnie. Tom Lantos leszögezte: a legnagyobb kedvezményt csak akkor kapja meg Románia, ha Kolozsváron újra megnyílik a Bolyai Egyetem. Az Amerikai Zsidók Bizottsága vezetői a Romániában ismét felerősödő antiszemitizmust és fajgyűlöletet hozták szóba. /Bogdán Tibor: Kényelmetlen kérdések Ion Iliescu elnöknek. = Magyar Hírlap, ápr. 24./ 1993. április 24.
A Securitate munkatársainak 47 százalékát elbocsátották, nem igaz az, hogy a külügyminisztériumban százával dolgoznak Securitate ügynökök - mondta Ion Talpes, a román külföldi felderítés főnöke Washingtonban, ápr. 22-i előadásában. /A secusok helyébe katonák léptek. = Népszava, ápr. 24./1993. április 24.
A Korunk szerkesztősége hajlandó elköltözni jelenlegi helyéről, ha a felajánlott épületben a szerkesztőségi munkának megfelelő helyiséget kap. /Miklós László: A Korunk nem alkuszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1993. április 24.
Budapesten, a Munkásakadémia Alapítvány ápr. 24-i konferenciájára meghívták az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSZ megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly, Nagy István munkásíró fia, az RMDE szóvivője elmondta, hogy az RMDSZ-szel közösen lépnek fel, az RMDSZ lojális ellenzékét alkotják. Szociáldemokrata platformmá akarnak válni. /Sz. Sz.: Az RMDSZ lojális ellenzéke. = Magyar Hírlap, ápr. 26./1993. április 24.
Tőkés István nyílt levélben tájékoztatott arról, hogy A Romániai Magyar Református Egyház élete 1944-1989 című könyvéről Kertész László egyházkerületi főgondnok gyalázkodó körlevelet küldött az esperesi hivataloknak. Emiatt az egyházi sajtó nem foglalkozott Tőkés István könyvével, melyet a Hungarológiai Intézet adott ki. Kertész László közzétette Tőkés István Esküszöm? című, 1980-ban, a Református Szemlében megjelent írását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./, ebben a szerző Ceausescu mellett tett hitt. Tőkés István hozzátette, nem igaz Kertész állítása, hogy elhallgatta ezt, hiszen a református egyházról szóló könyvében megemlítette ezt. /Tőkés István: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1993. április 24.
Zágonba kiszállt egy minisztériumi küldöttség és magyarázatot kért, hogy a polgármesteri hivatal falán miért áll három nyelvű tábla. /B. Kovács István: Három nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1993. április 24.
ápr. 24-én kezdődik Az európai színművészeti főiskolák és akadémiák első találkozója. A hétnapos rendezvény sok kiváló előadást nyújt. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./ 1993. április 25.
A Polgári Szövetség Pártja ápr. 24-25-én Temesváron tartotta I. kongresszusát. Nicolae Manolescut elsöprő többséggel választották újra a PSZP elnökének. Stelian Tanase alelnök lemondott, helyébe Nicolae Tarant választották. /Manolescu marad. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./