udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. június 11.
Annak ellenére, hogy törvénytelennek nyilvánították, a mozdonyvezetők szakszervezete jún. 14-től sztrájkot hirdetett. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./ 1993. június 11.
Nagy felháborodást keltett a tévé elnökének, Paul Everacnak jún. 5-i tévészereplése. Nyugatellenes, idegengyűlöletre uszító kijelentései miatt az Audiovizuális Tanács három tagja a képviselőházhoz fordul azzal, hogy járjanak el a tévé elnöke ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./1993. június 11.
Megjelentek az 1992. jan. 7-i népszámlálás legfontosabb adatai a Statisztikai Hivatal kiadásában. Románia lakossága 1992-ben 22 760 449 fő, ebből román 20 352 980 fő /89,4 %/, magyar 1 620 199 /7,1 %/, cigány 409 723, német 119 436, ukrán 66 833, orosz 38 688? és így tovább. A magyarok lélekszáma az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva 93 729 fővel csökkent. Vallásszerinti megoszlás szerint a népesség 87,1 %-a ortodox /19 817 683/, 5,1 %-a római katolikus /1 144 820/, 3,5 %-a református /801 577/, 1 % görög katolikus /228 377/, 1 % pünkösdista /220 051/, 0,5 % baptista /109 677/. A kisebb lélekszámú egyházakból unitárius 76 333 fő, evangélikus 21 600 fő. A legnagyobb magyar lélekszámú városok /10 ezer magyar lakosig/: Marosvásárhely 83 681 magyar lakos /51,14 % a magyarok aránya/, Kolozsvár 74 483 fő /22,71 %/, Nagyvárad 73 272 /33,18 %/, Szatmárnémeti 53 826 /40,82 %/, Sepsiszentgyörgy 50 886 /74,76 %/, Székelyudvarhely 38 926 /97,41 %/, Csíkszereda 38 204 /83,0 %/, Temesvár 32 024 /9,58 %/, Brassó 31 271 /9,66 %/, Arad 29 788 /15,67 %/, Nagybánya 25 746 /17,3 %/, Kézdivásárhely 20 964 /91,74 %/, Gyergyószentmiklós 18 938 /88,31 %/, Nagykároly 13 901 /52,81 %/, Zilah 13 544 /19,82 %/, Nagyszalonta 12 615 /61,56 %/, Szászrégen 12 378 /31,75 %/, Szováta 10 748 /89,02 %/, Székelykeresztúr 10 059 /94,93 %/, Barót 10 006 /96,22 %/. /Z. Albu Zoltán: A legutóbbi népszámlálás a legfontosabb egyházi adatok tükrében. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./1993. június 11.
Frunda György szenátor meglátogatta Cseresznyés Pált a börtönben, aki előzőleg a tárgyaláson közölte, hogy a börtönben megverik. Most elmondta, hogy azóta, mióta panaszt tett, nem bántják. Frunda nagyon reménykedik benne, hogy csökkentik a túlzottan magas büntetést, a tíz évet. Kiderült az is, hogy Cseresznyés Pál nem kap csomagot, holott ezt nem tiltják a szabályok. Frunda elmondta azt is, hogy az ügyészségen panaszt tesz Cseresznyés bántalmazása miatt. Amikor ugyanis Cseresznyést Bukarestbe vitték, a börtönbe, ott az őrök és a rabtársai is verték, kínozták. /Béres Katalin: Ítélethirdetés előtt. Másfél óra a jilavai börtönben, Cseresznyés Pállal. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./1993. június 11.
Lészped egyik falvában, Girleniben Fejér Katalint /Feer Catrina/ a helyi rendőr eltiltotta attól, hogy magyarul tanítsa a csángó gyermekeket. Idézést kapott a rendőrségtől és ott jegyzőkönyvet vettek fel. Eszerint tevékenységével széthúzást kelt a katolikus lakosság soraiban. A jegyzőkönyv azt bizonyítja, hogy hallani sem akarnak az emberi jogokról. Munteanu Costica őrmester vasárnapra idézte be Fejér Katalint, jelen volt Ciobanu Romica polgármester is. Costica a rendőrségen kijelentette, hogy Fejér Katalin nem magyar, mert Moldvában ilyen nemzetiség nem létezik. Az asszony magnóra vette a beszélgetést, de a végén elkobozták tőle a kazettát. Írtak róla elismervényt, de a másolatát nem adták át az asszonynak. /Román Győző: Rendőrfület sértett a magyar szó. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./1993. június 12.
Jún. 12-én Markó Béla RMDSZ-elnököt fogadta Iliescu államelnök. Markó Béla az RMDSZ brassói kongresszusa után Iliescu elé terjesztett problémákra tért vissza, megállapítván, hogy azóta nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elvárásait az ET jelentéstevői is magukévá tették. Az RMDSZ síkraszáll azért, hogy a megfogalmazott elvárások megoldást nyerjenek, az RMDSZ csak ezután mondhat igent Románia ET-be való felvételére. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./1993. június 12.
Sütő András Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai címmel emelte fel szavát a tíz évre ítélt Cseresznyés Pál és a többi ártatlanul bebörtönzött magyar és cigány érdekében. "Cseresznyés Pál elítéltetése a cinikus igazságtalanság és a sovén bosszú nyílt szándéka folytán jöhetett létre." "Cseresznyés Pál ügye mindannyiunké", hangsúlyozta. Indítsunk küzdelmet értük, az RMDSZ félmilliós tagságának cselekvő részvételével, javasolta az író. /Sütő András: Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai. = Magyar Nemzet, jún. 12. - újraközölte: Magyar Szó (Újvidék), jún. 17./1993. június 12.
Az Embervédő Liga, a LADO Kovászna megyei szervezete jelentésében nem fogadja el azt, hogy nagy mennyiségben talált fegyverről van szó a málnási letartóztatások ügyében, ezért nem indokolt, hogy az ügyet áttegyék a katonai ügyészségre. Ez a döntés megdöbbenést keltett, mert más megyékben, hasonló esetekben a polgári bíróság ítélkezik, pl. Vrancea megyében. /B. Kovács András: A LADO első állásfoglalása a háromszéki letartóztatások "furcsaságairól". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./1993. június 12.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 9-i ülésén külön napirendi pontként tárgyalták az RMDSZ által benyújtott javaslatcsomagot, melyben sürgős megoldásra váró kérdések szerepeltek. Ezeket a javaslatokat szakbizottságok fogják megtárgyalni. /NKT-ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./1993. június 12.
Dr. Octavian Buracu összefoglalta a Vatra Romaneasca lényeges vonásait: sovén idegengyűlölet, magyarellenesség, tiszteletbeli elnöke a vasgárdista Iosif Constantin Dragan. Legutóbbi kolozsvári látogatása alkalmából Iliescu elnök találkozott a Vatra vezetőségével, ahol a vatrások követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek törvény elé állítását. Az államelnök nem találkozott Kolozsvárott az ellenzék képviselőivel, ellentétben az EBEÉ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel, aki ezt nem mulasztotta el. Buracu előtte is kifejtette, hogy a Vatra Romaneasca súlyos károkat okoz Romániának. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Merre tart a Vatra Romaneasca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ 1993. június 12.
A parlament korrupciós ügyekkel foglalkozó különbizottsága jún. 10-én kihallgatta a botrány kirobbantóját, az utóbbi időben a fenyegetések miatt bujkáló Gheorghe Florica vezérőrnagyot, aki most megvesztegetésbe keveredett újabb magas tisztséget betöltő, főleg Demokratikus Nemzeti Megmentési Front-vezetők nevét tárta fel. /Még egy lapáttal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12-13./ 1993. június 12.
Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./1993. június 14.
A Vacaroiu-kormány hivatalosan elismerte, hogy az áremelések kompenzálása /román szóhasználattal indexálása/ nem volt elégséges, az árak a számítottnál nagyobb mértékben nőttek, ezért jún. 1-jétől korrigálásként az alkalmazottak és a nyugdíjasok 3000 lejt kapnak /a végső összeget minden vállalat maga határozza meg, béralapja szerint/. /3000 lej alkalmazottanként. = Pesti Hírlap, jún. 14./ 1993. június 14.
Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ 1993. június 14.
Jún. 14-től megkezdődött a mozdonyvezetők sztrájkja, gyakorlatilag megbénult a vasútforgalom. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1993. június 14.
Az erdélyi magyarság döntő többsége kereszténydemokrata elveket vall, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-nek vagy valamely társszervezetének tagja-e. Messze nagyobb a kereszténydemokrata beállítottságú magyarok száma Erdélyben, mint ahány tagja van a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak /RMKDP/, hangsúlyozta Bárányi Ferenc, a párt alelnöke. /Bárányi Ferenc, az RMKDP alelnöke, képviselő: Magyar kereszténydemokrácia Erdélyben. = Új Magyarország, jún. 14./ 1993. június 15.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatában állást foglalt Cseresznyés Pál ítélete kapcsán a marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki magyarok elleni koncepciós perben. Cseresznyés Pál nem ment Görgényhodákra, hanem városában, Marosvásárhelyen védekezett a város támadói ellen. Valakik a városba hozták a fölheccelt, leitatott agresszorokat, a nekivadult falusi tömeeget, legalább ezer embert. Az 1990. márciusi magyarellenes támadás felelőseit nem állították bíróság elé. "A márciusi perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy egyetlen románt sem vontak kérdőre." Amikor Cseresznyés Pált elítélték, "az egész erdélyi magyarságot ítélték el." A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy "miközben Tiraszpolban azért akarnak elítélni embereket, mert románok, közben nálunk hasonlóan járnak el másokkal, mert magyarok." Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanács jogi bizottsága elé terjeszti a koholt ítélet minden dokumentumát. /Nemcsak Marosvásárhely, egész Erdély magyarságát ítélték el! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ 1993. június 15.
Paul Teodoru szállításügyi miniszter szerint a mozdonyvezetők a törvény előírásának azon sem tesznek eleget, hogy sztrájk alkalmával biztosítani kell a normális forgalom egyharmadát. /Magyar Hírlap, jún. 16./1993. június 15.
Jún. 15-én hozták nyilvánosságra, hogy megalakult a Haza Csoport. Kezdeményezőik szerint a románk ne fogadják el "a nemzet sajátos igényeit figyelmen kívül hagyó társadalmi modelleket vagy kísérleteket." /Magyar Hírlap, jún. 16./1993. június 15.
Bécsben megkezdte munkálatait az ENSZ emberi jogi világkonferenciája 180 ország részvételével. A szervezők 50 államfőt és 180 külügyminisztert várnak. A román küldöttséget Teodor Melescanu külügyminiszter vezeti, Iliescu elnök 15-én érkezik meg. /Az emberi jogok világkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./