udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. november 21.
Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./1994. november 21.
Nov. 21-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a legjelentősebb bukaresti napilapok, köztük a Romániai Magyar Szó főszerkesztőit. A kormányfő megígérte, hogy javítják a papírellátást, átnézik a sajtót sújtó adók kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1994. november 21.
A 86. születésnapjához közeledő Méliusz József írónak nov. 21-én a magyar nagykövetségen Rudas Ernő nagykövet átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, amit Göncz Árpád köztársasági elnök adományozott a neves írónak. A kitüntetett érdemeit Pomogáts Béla és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar írók PEN klubjának elnöke méltatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1994. november 22.
Iliescu elnök bárhol és bármikor kész találkozni a magyar vezetőkkel, hangoztatta Traian Chebeleu elnöki szóvivő az Adevarul nov. 22-i számában. Iliescu reméli, hogy az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén módja lesz találkozni Göncz Árpád elnökkel és Horn Gyula miniszterelnökkel. /Népszabadság, nov. 23./ 1994. november 22.
Nov. 22-én Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lakásán rendőrök jelentek meg, letartóztatási paranccsal. Molnos bemutatta fellebbezését, akkor a rendőrök elálltak szándékuktól. Molnos Lajos előzőleg nov. 17-én beszélt Virgil Ardeleannal, Kolozsvár rendőrparancsnokával, közölte vele, hogy fellebbezett. Mindezt súlyosbítja, hogy a megyei törvényszék az előző napon, nov. 21-én tárgyalta ügyét, helyt adott fellebbezésének és megsemmisítette a börtönbüntetés kiszabását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./1994. november 22.
A román nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában Románia tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a román hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták. A zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa. /Magyar Hírlap, nov. 22./ 1994. november 22.
Jelenleg száznegyven moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában az általános iskolában, az Illyés Alapítvány és a katolikus egyház támogatásával. Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános kezdettől fogva támogatta a csángó gyermekeket. /Új Magyarország, nov. 22./1994. november 22.
A Vatra Romaneasca Kolozsváron tartott értekezletén javasolta, hogy az oktatási törvényt egészítsék ki olyan cikkellyel, amely megtiltaná az "etnikai alapú szeparatizmust az oktatási rendszerben", azaz felszámolná a magyar, német stb. iskolákat, adták hírül a nov. 22-i román napilapok. /MTI/1994. november 22.
Dr. Szász Zoltán, az American Foreign Policy Institute ügyvezető elnöke összefoglalta a romániai magyarság helyzetét. Az erdélyi magyarság a román belpolitikában egyre izoláltabb, nem kap román ellenzéki partnert programja megvalósítására. Tőkés László püspök ellen ma már Papp László és Nagy Gyula áruló püspököket szólaltatják meg. A növekvő nyomás hatására az RMDSZ egységesebb, mint 1991-ben vagy 1993-ban. Szükségük van külföldi, elsősorban a magyar kormány segítségére. Az alapszerződésben az erdélyi magyarság jogait meg kell fogalmazni, azonban a román fél nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat. Az Erdélyi Világszövetség igyekszik a romániai magyarság részére az amerikai kormány támogatását megszerezni. /Új Magyarország, nov. 22./ 1994. november 23.
Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./1994. november 23.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/igazgatója nov. 23-án a parlament két házának együttes ülésén ismertette jelentését. A román államot fenyegető egyik "legnagyobb veszélyként" jellemezte a szeparatizmust. "Románia területén egyes szélsőséges csoportosulások" autonómiát sürgetnek. Ezzel összefüggésben csak a "magyar szélsőségeseket" említette. Az SRI egy ideig megfigyelés alatt tartotta Katona Ádámot, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjét és Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. A román közvéleményt egyértelműen a magyarság ellen hangoló jelentésről az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Verestóy Attila, dr. Csapó József és Szabó Károly szenátor, valamint Zsigmond László képviselő elutasította a romániai magyarságot és az RMDSZ-t megbélyegző vádakat. Az SRI igazgatója visszautasította a négy RMDSZ-es bírálatot. /RMDSZ Tájékoztató 419. sz., nov. 24., Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Magureanu támadta a Duna Televíziót, meg a magyar akadémiai történelmi kiadványokat. /Új Magyarország, nov. 24./1994. november 23.
Melescanu külügyminiszter, aki előzőleg a Román Nemzeti Egységpárt vezetőit tájékoztatta a román-magyar szakértői tárgyalásról, nov. 23-án fogadta az RMDSZ vezetőit, hogy nekik is adjon tájékoztatást. Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a belpolitikai élet nem jelent garanciát a dialógusra. Magyarellenes nyilatkozatok és intézkedések voltak, az utóbbiakhoz sorolható az oktatási törvény helyzete, az SRI jelentése, amely a magyarságot, a magyarság törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásnak. Továbbra is véleménykülönbség van, az RMDSZ szerint szükség van az alapszerződésben rögzíteni a kisebbségi megállapodást, a külügy viszont ezt nem tartja szükségesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1994. november 23.
Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke nyílt levelet írt Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyetteséhez, kifogásolva, hogy az Erdélyi Napló okt. 26-i számában elhibázottnak nevezte az RMPSZ szovátai ingatlanvásárlását. Nem vitatkozni kell, hanem cselekedni, zárta levelét Szőcs Judit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 23.
Székelyudvarhelyen fogják megünnepelni a tévé magyar munkatársai a magyar nyelvű adásának huszonöt éves évfordulóját. Valójában húsz évig szólhattak a romániai magyarsághoz, mert 1986-ban megszüntették a magyar adást és csak 1989 decembere után kezdődhetett újra az adás. Boros Zoltán főszerkesztő visszatekintett az eltelt időszakra. 1990 januárjától heti háromórás volt a magyar adás, majd 1991 februárjában csökkentették az adásidőt és a műsor egy részét áttették a másik csatornára, amelyet a magyar lakosság túlnyomó része nem tudott fogni. Jelenleg két állami magyar tévéadás van, a bukaresti és a kolozsvári, valamint négy állami rádióadás - a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári - működik. Az antennás sugárzású városi adók közül a temesvári közvetít magyar műsort, előkészületben van a marosvásárhelyi és a háromszéki adó. Kábeltelevízió több erdélyi városban van. A romániai magyarság lélekszámát tekintve a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája értelmében külön magyar csatornára lenne szükség, melyet az állami költségvetés tartana fent. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 23.
Összehangolt támadás folyik az RMDSZ ellen, állapítja meg Asztalos Lajos /Kolozsvár/. Mindez nem most kezdődött. Petre Roman még miniszterelnökként többször kijelentette: nincs egyetlen olyan ország, ahol a kisebbségnek saját pártja lenne, annak ellenére, hogy jól tudta ennek ellenkezőjét. Funar ismételten felszólította az erdélyi magyarságot, hogy akinek itt nem tetszik, menjen Magyarországra. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy nagy hiba volt megengedni az RMDSZ létrejöttét és szükség van a román pártoknak "az RMDSZ összehangolt akcióira adandó" válaszstratégiára. Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében kétségbe vonta, hogy a félmilliós tagsággal, 27 parlamenti képviselővel és 12 szenátorral rendelkező RMDSZ jogot formálhat arra, hogy párbeszédet folytasson a többségi nemzettel. /Pest Megyei Hírlap, nov. 23./ 1994. november 23.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a tévé magyar adásában kíván válaszolni, mert sértésnek tartja a Márton Árpád RMDSZ-képviselővel készült interjút, amely elhangzott a nov. 7-i magyar nyelvű műsorában. A Romániai Magyar Szó közli a kérdéses interjú szövegét. A lényege: Márton Árpád kifogásolta, hogy az utóbbi időben többen megkérdőjelezték az RMDSZ létjogosultságát, így Iliescu elnök, Oliviu Gherman /veszélyt jelent az RMDSZ/, Funarnak egy szatmári lapban megjelent cikke fasiszta megnyilvánulás. A képviselő ezt nov. 1-jei parlamenti felszólalásában is elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1994. november 23.
Iliescu államelnök meghívására nov. 23-án Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és megkezdte tárgyalásait. Nov. 24-én folytatta Iliescuval a megbeszélést, majd dokumentumot írtak alá a román-egyiptomi együttműködés alapjairól, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ megkötötték a két ország gazdasági és műszaki egyezményét. Mubarak a sajtóértekezleten kijelentette, hogy rövidesen vegyes bizottság fogja tanulmányozni a két ország közötti szabadkereskedelem bevezetésének lehetőségét. Mubarak európai körútján Nagy-Britanniába, Olaszországba és Romániába látogatott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./1994. november 23.
Nicolae Andronic, a Moldovai Köztársaság parlamenti elnöke összegező írását /Három év után... Moldova nem impérium többé/ olvashatjuk a Magyar Nemzetben. 1991. aug. 27-én kiáltották ki a Moldovai Köztársaság függetlenségét, azóta céljainak megvalósítását mind hevesebben gátolják az ellenzék erői és főleg a Romániával való egyesülés hívei. Andronic idézi Melescanu román külügyminiszter nyilatkozatát a Romania Libera 1994. szept. 3-i számából: "A moldovánok többsége, sajnos, hovatartozása bizonyosfajta tudatával rendelkezik. Ha meg akarjuk valósítani az egyesülést, akkor mindent e tudat olyan értelmű módosításával kell elkezdenünk, hogy ők a román térséghez tartoznak. Ám ebben segítenünk kell őket." Ez azt jelenti, teszi hozzá Andronic, hogy a román kormány tetemes pénzellátást nyújt az unionista sajtónak. A román vezetőség tehát Nagy-Románia álmának rabja. Maga Iliescu elnök kijelentette: "Csak két Románia létezik, s ezek egy közelebbi vagy távolabbi időpontban egyesülnek." /Magyar Nemzet, nov. 23./1994. november 23.
A mostani kormánykoalíció szeretné lesöpörni a jobbközepet a politikai mezőről, hogy a koalíció két pártja jelentse a szokásos váltógazdaságot, a szociális, illetve liberális autonómiát, nyilatkozta Csapody Miklós, az MDF képviselője. A parlament külügyi bizottságának tagjaként úgy látja, hogy a kormánynak nincs külpolitikai stratégiája. - Az 1996-os világkiállítás lemondása nem anyagiakon múlott, hangsúlyozta, annak politikai okai voltak. A lemondást az SZDSZ szorgalmazta. A jelenlegi kormány nem tartja olyan fontosnak a határon túli magyarok ügyeit, mint az előző kormány. Viszont Tabajdi Csaba személye garancia arra, hogy tapasztalatával megpróbálja ellensúlyozni ezeket az ellentétes tendenciákat. - A Horn-kormánynak nem megszüntetni kellett volna a Nemzeti Tájékoztatási Hivatalt, hanem meg kellett volna vizsgálni, hogyan lehetne jobban végezni ezt a munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 23.
Kolozsváron a román nyelvű egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepelték. Nekünk nincs egyetemünk, nincs mit ünnepelnünk, írta Kovács Ferenc. De van mire emlékeznünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben alapította meg Kolozsváron a jezsuita főiskolát, melynek királyi akadémiai jellege volt. Az utókor által adott néven Báthory Egyetem harminckét évig működött. A jezsuiták 1693-ban kezdik meg újra Kolozsváron a főiskolai oktatást. 1872-ben alakult meg a modern tudományegyetem Kolozsvárott, 1901-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtárat. 1940-ben, az újrainduláskor az első rektor Málnási Bartók György. 1945 után, a Bolyai Tudományegyetem megalakulásakor olyan kitűnő professzorok működtek Kolozsváron, mint György Lajos, Tavaszy Sándor, Benedek Marcell, Szabó T. Attila, Búza László, László Gyula, Bíró Vencel, Entz Géza, Borbély Samu, Fényes Imre és sokan mások. 1948 után elüldözték a legjobb professzorokat, ekkor kerültek hatalomra a Gaál Gábor-Csehi Gyula klikk tagjai, akik az elsorvasztott egyetemet már nem tudták megtartani, és az 1959-ben, 35 évvel ezelőtt beolvadt a Babes Egyetembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./