udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. február 4.
A romániai antiszemitizmus növekedése miatt fejezte ki aggodalmát Iliescu elnökhöz írt levelében Abraham Foxman, a Megaláztatás Ellen Küzdő Liga elnöke, kifogásolva, hogy Slobozia városban Antonescu szobrot állítottak. Iliescu válaszában ígéretet tett arra, hogy fellép az antiszemitizmus újjáéledése és Antonescu rehabilitálása ellen. /Iliescu ígérete. = Magyar Hírlap, febr. 4./1994. február 5.
Az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a román államról, arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget az Európa Tanács ajánlásainak, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő febr. 4-i sajtóértekezletén, egyben külön nyilatkozatban foglalta össze Iliescu elnök és az RMDSZ-vezetők találkozóját. Iliescu elnököt az zavarja, hogy az RMDSZ vezetői igyekeznek elhitetni, hogy a forradalom óta semmi sem változott, a romániai magyar közösséget továbbra is elnyomják, beolvasztással fenyegetik. /Magyar Hírlap, febr. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1994. február 5.
Tőkés László püspök interjút adott a Magyar Televízió roma magazinjának. Az interjút Daróczi Ágnes készítette, akit a Híradó jan. 24-i adásában - archív felvétel bejátszásával - úgy tüntettek fel, mintha köze lett volna a püspök elleni tüntetéshez. Kiderült, hogy erről szó sincs. Arra kell törekedni, mondta a püspök, hogy "ne használhassanak fel egymás ellen." Tőkés László elmondta, hogy eddig a választásokon még nem használták fel a cigányságot. A jövőben viszont elképzelhető ez. A püspököt támadó, a kapott pénzzel elszámolni nem tudó szervezet vezetője, Rézműves Zoltán kijelentette, hogy torkig vannak a magyar papokkal, mind áttérnek ortodoxnak. /Népszabadság, febr. 5./1994. február 5.
Az RMDSZ és a visegrádi csoport szétbomlásának szindrómája címmel közölt vezércikket az államelnökséghez közel álló Dimineata febr. 4-i száma. A békepartnerséggel túlhaladottá vált a visegrádi csoport. A szlovákiai és romániai magyar etnikai pártok "Budapest karmesteri pálcájának intésére cselekszenek." /Népszava, febr. 5./1994. február 5.
Moses Rosen főrabbi tévényilatkozatában idézte Antonescut, aki 1941. ápr. 8-án kijelentette: "Gyűlölettel kell felvértezni a románokat a nemzet ellenségeivel szemben, úgy ahogy én nevelkedtem, gyűlölettel a lelkemben a törökök, a zsidók és a magyarok ellen. Ezt a gyűlöletet a végletekig kell fokozni, és ezért magamra vállalom a felelősséget." Antonescu betartotta ígéretét, a főrabbi minderről dokumentumokat mutatott be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ 1994. február 5.
Lugoson Antonescu-szobrot állítottak fel, ez a második a sloboziai után. A harmadik Marosvásárhelyen lesz, a negyedik Pitestiben, az ötödik Bukarestben, írja Petre Roman-Lucinski. /Politica (Bukarest), febr. 5./1994. február 5.
Márc. 5-én az RMDSZ kolozsvári székházában a területi szervezetek elnökei és a frakcióvezetők tanácskoztak. Foglalkoztak a régebben tervezett Egyeztető Tanács felállításának ügyével is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dokumentációt állít össze a kétnyelvű feliratok elleni prefektusi óvások ügyéről, ilyen történt már Kovászna, Hargita és Szilágy megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7./1994. február 5.
1991. áprilisában német segélyszervezet adományként érkezett egy nyomda Kolozsvárra, ez lett a Glória Kft, amely a Keresztény Szó folyóiratot és a később megindult Vasárnap hetilapot, a két katolikus újságot kiadta. A Glória kereskedelmi vállalkozás, másrészt viszont feladata a katolikus kultúra ápolása. Ez a két tevékenység ellentmond egymásnak, ebből súrlódás támadt, 1992-ben ugyanis még 10 könyvet adtak ki, 1993-ban azonban már csak kettőt. Megpróbálják visszaállítani a kiadóhivatal függetlenségét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ 1994. február 5.
Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./1994. február 5.
A polgárőrség megalakulását a 26. törvény mondta ki 1993. máj. 26-án, a működési szabályzatát szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-ától áll rendelkezésre. Kolozsváron csak az utcákon 5600-nál több polgárőr lesz, a többiek a kereskedelmi egységek, gyárak területén teljesítenek szolgálatot. Fekete egyenruhájuk lesz, az állami vállalatoknak kötelező szerződni a polgárőrökkel, a magáncégeknek nem. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tesz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./1994. február 6.
Febr. 5-6-án országos közművelődési tanácskozást tartottak a magyar művelődési alapítványok, egyesületek, megyei felügyelőségek tanácsosai részvételével. Megjelent többek között Magyari Lajos szenátor, az EMKE vezetőségének képviseletében Dávid Gyula és Kötő József. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályát képviselve elmondta, hogy összejövetelük célja egy információs börze létrehozása, a tennivalók megbeszélése, a szórványok gondjainak megismerése. A művelődési intézmények koldusszegények, nincs megfelelő kapcsolat az egyesületek között sem. Kötő József kifejtette, hogy a támogatás struktúrája nem változott 1989 után. Számos alapítvány, egyesület jött létre, eddig 290-et feltérképeztek, azonban több egyesület tevékenysége az ünnepi rendezvényekben ki is merül. A támogatás felosztásának rendszeréről memorandumot nyújtottak át a szaktárca képviselőjének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ 1994. február 7.
Febr. 7-én a képviselőházban Németh János RMDSZ-képviselő interpellációjában felhívta a tanügyminiszter figyelmét arra, hogy Maros megyében a tanfelügyelőségen két éve hiányzik a magyar képviselet. /RMDSZ Tájékoztató, 216. sz., febr. 8./1994. február 7.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, miután lapjaiban előzőleg a legkülönbözőbb vádakkal illette Nicolae Spiroiu védelmi minisztert, sajtóértekezleten intézett heves támadást ellene /elárulta a nemzet érdekeit, tönkretette a román hadiipart, stb./. A háttérben befolyásos, balos erők húzódnak meg, akik nem értenek egyet Spiroiu nyugatbarát politikájával. Ezt igazolja, hogy a miniszter a korábbi támadások miatt levélben kérte a védelmi bizottságot a helyzet megtárgyalására, még választ sem kapott. /Magyar Hírlap, febr. 7./ 1994. február 7.
A Román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1993-as év egy százalékos növekedést jelzett, ez a mezőgazdaságnak köszönhető. Az 1993-a össztermelés közel 30 százaléka a magánvállalatoktól származik. A mezőgazdaságban 80 százalékos a magántermelők részaránya. - Az újabb áremelések febr. elején történtek, a kenyér ára 30 százalékkal nőtt. Az év végén az átlagbér meghaladta a 100 ezer lej, azonban az árak még mindig nagyobb ütemben nőnek. /Pesti Hírlap, febr. 7./1994. február 8.
Romániában megdöbbenést keltett a moldáviai vezetés bejelentése, hogy leveszik a napirendről a két román állam egyesítését. Mircea Snegur elnök az egyesülésellenes Polgári Szövetség összejövetelén ismertette a febr. 27-re kiírt választási programját. Kijelentette, hogy Moldova történelme során csak rövid ideig kényszerült arra, hogy Romániához csatlakozzék, de történelmileg is előbb létezett. Hangsúlyozta, hogy a moldovánok és románok, illetve a két nyelv nem ugyanaz. A febr. 7-i román lapok indulatosan elítélték a történteket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, febr. 8./ 1994. február 8.
Febr. 5-én tartotta a Vatra Romaneasca alapításának negyedik évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen nagygyűlését. A felszólalók között volt Ioan Racoltea, Maros megye prefektusa, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is. Zeno Opris elnök a Vocea Romaniei kormánylap febr. 7-i számában kifejtette, hogy a szervezet egy álnok veszéllyel szemben jött létre és ez az RMDSZ, "ez az etnikai párt, a revansvágyó hungarizmus képviselője". A Vatrát - évfordulója alkalmából - köszöntötte Iliescu elnök is, a kormánylap hozta a köszöntés szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8., Népszabadság, febr. 8./1994. február 8.
Az egyházak még nem mérték fel teljeskörűen, mi mindent vettek el tőlük a kommunista időszakban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1993. nov. 9-i igazgatótanácsi ülésen tárta először a hívők elé az egyházi veszteséglistát: hány lakást, kultúrházat, épületet, hány hold földet vett el az állam. Ezenkívül 1972-ben a református gyülekezetektől elvitték az 1700-as évektől kezdve az iskolákra vonatkozó összes iratot, az anyakönyveket, előtte pedig a kegytárgyak színe-javát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1994. február 8.
A Duna Tv vezetői Erdélybe látogattak, Csoóri Sándorral, a Magyarok Világszövetsége elnökével az élen. Több városban találkoztak a közönséggel. A hozzászólók örömmel köszönték meg az új lehetőséget. Kérték a nyelvművelő, történelmi ismertető adásokat, a hírműsort, a színdarabokat, az erdélyi híreket. Nagy a hiány a parabola antennákban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1994. február 8.
Gajdos Balogh Attila elemezte Fey László cikkeit, akinek "igen fejlett magyarkodási iszonya van". Ezzel egyetért a cikkíró, azonban ez nem jelenti azt, hogy úton-útfélen magyarkodást lássunk. Legalább 70 éve a magyarság él nagy tömegben kisebbségi sorsban az utódállamokban, a kisantant államainak külföldi könyvtáraiban elhelyezett könyveiből mégis az derül ki, hogy nem a kisebbség, hanem a többség szorul védelemre. Fey László cikkeiben szélsőségesnek minősíti a kisebbségi vezetőket, így Tőkés Lászlót, annak ellenére, hogy nélkülük még mindig Ceausescu uralkodna és Fey sem vethetné papírra elgondolásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1994. február 8.
Elhunyt dr. Pap István /sz. Verespatak, 1915. febr. 23./ nyugalmazott professzor, az agrárszakember-képzés egyik legkiválóbb alakja, szakíró, mezőgazdasági polihisztor, sokáig az Állattenyésztési Tanszék vezetője volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./