udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. március 5.
Tőkés László tájékoztató állásfoglalást adott ki a zsinat körüli bonyodalmakról, felsorolva a történteket, ismertetve a vitát és azt, hogy végül megteremtődött az egyházi együttműködés lehetősége. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./ 1994. március 5.
Az államelnöki félhivatalos lap, a Dimineata márc. 4-i száma Boross Péter miniszterelnököt támadta: "a revizionista politika ingatag eszköztárából" merít, amikor Antall József nyomán, "budapesti De Gaulle-ként" 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. /Magyar Hírlap, márc. 5./1994. március 5.
A parlament össztüzet nyitott Moldovára, mert a választásokon az egyesülést ellenző politikai erők győztek. Adrian Paunescu szocialista munkapárti szenátor a moldáviai vezetőket románellenesnek és oroszbarátnak mondta. /Magyar Hírlap, márc. 5./1994. március 5.
Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./1994. március 5.
A magyar nyelvű szakoktatás gyászos dátuma 1954 novembere, ugyanis ekkor szüntették meg a szakközépiskolákat. Addig minden tárgyat magyarul tanítottak, teljesen kiépült magyar szakközépiskolai hálózat létezett, egyedül Marosvásárhelyen tizenhárom magyar szakközépiskola volt. A szakközépiskolákat a hetvenes évek közepén újból megnyitották, azonban a tankönyveknek csak tíz százalékát fordították le magyarra. A jelenlegi tanügyi törvénytervezet a szaktárgyak oktatását államnyelven írja elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./ 1994. március 6.
Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./ 1994. március 7.
Több mint háromszáz egyesület létezik Erdélyben, tudták meg az újságírók Kötő Józseftől, az EMKE főjegyzőjétől. Az erdélyi civil szervezetek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Romániában. Magyari Nándor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette, hogy az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékokat kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. /Magyar Nemzet, márc. 7./1994. március 7.
Márc. 7-én kétnapos hivatalos látogatásra Litvániába érkezett Iliescu elnök Teodor Melescanu külügyminiszter, Cristian Ionescu kereskedelmi, Andrei Chirica távközlési miniszter és mások társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./1994. március 7.
Iliescu elnök márc. 7-én egyhetes körútra indult, melynek során Litvániát, Dél-Koreát és Kínát keresi fel. Litvániában barátsági és együttműködési szerződést ír alá, Dél-Koreában a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről fog tárgyalni. /MTI/1994. március 7.
Márc. 7-én az SZDSZ küldöttsége Kuncze Gábor frakcióvezetővel az élén Bukarestben tárgyalt a kormány képviselőivel, illetve az ellenzéki pártok vezetőivel a kétoldalú együttműködéstől és a magyar kisebbségről. Hrebenciuc kormányfőtitkár megígérte, hogy a székelyföldi magyar bebörtönzöttek ügyében március végéig döntés születik. Coposu pártelnök megerősítette: az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. A küldöttség találkozott az RMDSZ vezetőivel is. Részletesen megvitatták a határon túli magyarság támogatási rendszerét. Egyetértettek abban, hogy a támogatást át kell alakítani az áttekinthetőség és ellenőrizhetőség alapján. /Magyar Hírlap, márc. 8./ A Bukarestben tárgyaló SZDSZ küldöttek, Kuncze Gábor frakcióvezető és Szent-Iványi István, a párt külügyi szóvivője sajtóértekezletet tartottak márc. 7-én. Az SZDSZ szerint a problémák csak európai keretekben oldhatók meg véglegesen, ezért támogatják, hogy Románia előre lépjen az integráció útján. Alapkérdésnek tekintik, hogy megszülessen a kisebbségi törvény, mert törvényes szabályozás hiányában a helyzet rendezése mindig tele van bizonytalanságokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./1994. március 7.
Tőkés László püspöknek az RMDSZ SZKT csíkszeredai tanácskozásához intézett levelét a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke, Cornel Brahas így értékelte: Tőkés László mindig "soviniszta, revizionista, románellenes, hazug és destabilizáló volt." Fel kell figyelni a veszélyre, amelyet nem egyedül Tőkés László képvisel, hanem az RMDSZ egész vezetése is. Alexandru Surdu akadémikus szerint az etnikai autonómiára vonatkozó igények Románia szuverenitását érinthetik. /Pesti Hírlap, márc. 8./1994. március 7.
Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./1994. március 8.
Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást, Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint "alkotmányellenes, és csak az álcázott kommunista hatalom továbbmentését szolgálja". Különösen nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelesítik C. V. Tudor rágalmait. Coposu a kinevezetteket csak jelölteknek tekinti addig, amíg nem hallgatja meg őket a parlament. /Népszabadság, Magyar Nemzet, márc. 8./1994. március 8.
Márc. 6-án népszavazást tartottak Moldovában és a választók 90 százaléka Moldova függetlenségének fenntartása mellett szavazott. Ezzel Románia és Moldávia egyesülése lekerült a napirendről. Romániában ezt a hírt felzúdulással fogadták, a külügyminisztériumi közlemény szerint a szavazást egyszerű közvélemény-kutatásnak tartják, annak ellenére, hogy "bizonyos erők végleges válasszá kívánják tenni olyan kérdésre, amelyre csak a történelem felehet". A moldáviai külügyminisztérium közleményben reagált erre és a parlamenti választások érvényességét vitató romániai szenátusi állásfoglalásokat "kihívónak és provokatívnak" nevezi. /Magyar Hírlap, márc. 8./1994. március 8.
Az RMDSZ brassói kongresszusa után komolyan vette a tájékoztatást, ismertette a változásokat Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök, útnak indította a Közlönyt, majd a napi RMDSZ Tájékozatót, 1994. januárjától pedig a Szövetség folyóiratot. A Közlöny ettől az évtől románul is napvilágot lát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ 1994. március 8.
Márc. 10-én ügyfélszolgálati irodát nyit az Állami Vagyonügynökség az RMDSZ kezdeményezésére, jelentette be Szabó Tamás tárcanélküli miniszter. Romániából eddig 27 ezer kárpótlási igény érkezett, eddig 24200 határozatot hoztak, 6,3 milliárd forint értékben. /Népszabadság, márc. 8./1994. március 9.
Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka Dumitru Cioflina altábornagy, a román hadsereg vezérkari főnöke meghívására márc. 6-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Aláírták a két hadsereg közötti 1994. évi együttműködési tervet, majd Deák János márc. 9-én találkozott az új védelmi miniszterrel, Gheorghe Tincával. Deák János látogatásáról a román sajtó nem adott hírt, Tinca sem tett erről említést a vele készült interjúkban. Az új védelmi minisztert márc. 8-án iktatták be hivatalába. - A román sajtóban támadták az új védelmi minisztert. Horia Rosu, a Liberális Párt `93 elnöke kijelentette, hogy Tinca személyében a Securitate egyik tagja tölt be miniszteri tisztséget. /Magyar Nemzet, márc. 10./ Deák János a Romániai Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy viszonozta Cioflina 1992-es látogatását. 1993-ban nem volt ilyen szintű látogatás a két fél között. A cél az együttműködés, a katonai kapcsolatok folyamatosságának biztosítása. A román fél arról tájékoztatott, hogy a jövőben kivonják a rendszerből a harcászati rakétákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ 1994. március 9.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnöke márc. 9-én befejezte háromnapos romániai látogatását. Kormányra kerülése esetén az SZDSZ nem szólna bele a romániai magyarság politikájába, nyilatkozta Kuncze Gábor Nagyváradon. /Magyar Nemzet, márc. 10./1994. március 9.
Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./1994. március 9.
Iliescu elnök márc. 9-én megkezdte hivatalos dél-koreai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./