udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. június 29.
A Mátyás-szobor próbaköve a romániai magyarság helyzetének, a romániai jogállamiságnak és demokráciának - állapította meg Tőkés László püspök az Új Magyarországnak adott interjújában. Demokratikus államban nem történhet meg, hogy ugyanazon időben eltávolítják egy humanista keresztény uralkodó szobrát, miközben szobrot kívánnak emelni a diktátor és tömeggyilkos Ion Antonescunak. - A távozóban levő magyar kormány szakított egy több évtizedes nemzetellenes politikai szemlélettel, az ún. "aradi típusú" politizálással. Tőkés László nem ért egyet az alapszerződéssel kapcsolatos felelőtlen ígérgetésekkel. Ilyen elhangzott Horn Gyula és Göncz Árpád elnök részéről. Michal Kovác és Göncz Árpád Amerikában köttetett barátságára nem lehet építeni a két ország közötti alapszerződést. /Új Magyarország, jún. 29./ 1994. június 29.
Ádám Emilt februárban hívták be katonának. Máj. 17-én egy katonatársa járt a szülőknél, arra kérve őket, látogassák meg fiukat, mert nagyon beteg. A szülők csak fiuk holttestét azonosíthatták Nagyváradon. Először nem akarták megmutatni a szülőknek a boncolási jegyzőkönyvet. Az apának, idősebb Ádám Emilnek azonban sikerült abba belepillantania: a fiú halálát bántalmazás közben kapott máj- és agysérülés okozta. Az apa megtudta, mi történt. Az egység parancsnoka egy tizedessel úgy összeverte a fiút, hogy az elvesztette eszméletét, összeesett, és egy szurony a májába fúródott. A következő napokban a sérült katonát hordágyon kivitték a kiképzés színhelyére, hogy legalább nézze a kiképzést... Végül egy másik egységhez szállították és csak azután kórházba, ahol Ádám Emil meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./1994. június 29.
A történelmi magyar egyházak vezetői júl. 1-re kihallgatást kértek Iliescu elnöktől és a Szenátus elnökétől, hogy megvitassák az egyházi és közösségi élet szabad fejlődését gátló különböző rendelkezéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./1994. június 29.
A holocausthoz Románia is hozzájárult, itt több mint négyszázezer zsidót irtottak ki, nyilatkozta Dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi. "Ezt azonban olyan csodálatosan elhallgatja a jelenlegi történelem, hogy szinte nem is tud róla a mai román átlagember." Nem tudják, hogy itt haláltáborok voltak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./1994. június 29.
Székelykeresztúron tartották az unitárius egyetemes lelkészkonferenciát, ahol közleményt fogadtak el: tiltakoznak Tőkés László püspök személyét ért rágalmazó írások, a kolozsvári Mátyás-szobor és a képviselőházi törvény miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./1994. június 30.
A parlament képviselőháza jún. 30-án elvetette a kormány elleni bizalmatlansági indítványt /mellette 208, ellene 227 képviselő szavazott/. /Magyar Hírlap, júl. 1./ A kormányt ismét Funar Román Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt mentette meg a bukástól. /Népszabadság, júl. 2./1994. június 30.
A Képviselőház is elfogadta a nyári szabadság idejére a kormánynak adandó felhatalmazást. A kormány - élve a felhatalmazással - rendeleti úton újból határátlépési illetéket akar bevezetni. Amennyiben a rendelet megjelenik, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1994. június 30.
Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1994. június 30.
A Bolyai Társaság kezdettől a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazta, ugyanakkor mások a Székelyföldön alapítandó Székely Egyetem mellett voltak. Idén Kolozsváron, az egyetemen kaptak 300 helyet magyar nyelvű oktatásra, de aggódnak azért, betelnek-e a helyek. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán a rektor eleve elzárkózik a magyar nyelvű oktatástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ 1994. június 30.
Az RMDSZ Temes megyei választmánya állásfoglalásában tiltakozott a Tőkés László püspök elleni rágalomhadjárat miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./1994. július 1.
Hamarosan szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország közötti nyitott kérdésekről, elvi megállapodás született a két külügyminiszter találkozójáról is, nyilatkozta Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője bukaresti útja után. Hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott román politikusokkal. A látogatás célja az volt, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást az új magyar kormánykoalíció terveiről. Hárs biztosította az RMDSZ vezetőit, hogy az új koalíció semmit sem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától. /Magyar Nemzet, júl. 1./1994. július 1.
Az Evenimentul Zilei júl. 1-jei száma közölte 18 vezető bukaresti régész közös nyilatkozatát: felemelték szavukat a kolozsvári ásatások ellen. Nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2., Új Magyarország, júl. 2./1994. július 1.
Az RMDSZ vezetői sajtóértekezletükön arról beszéltek, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség, az oktatásügyi törvény sorsa, a helynévtáblák eltüntetése egyelőre nem utal összehangolt magyarellenes kampányra, de a véletlen egybeesések foglalkoztatják az erdélyi magyarságot. A kolozsvári ásatási terv ügyében az államfőhöz fordultak, azonban Iliescu elnök hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1994. július 1.
A Gazeta de Cluj 22. számában megjelent "Memorandisták replikája" című cikk magyarellenességét kifogásolta Gheorghe Vasilescu ügyvéd, idézett a cikkből: "...nem szégyenlitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, semmirekellők? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét." Az Interetnikai Párbeszéd Szövetség szervezte jún. 8-i tiltakozó gyűlésről van szó, ahol sok román is megjelent. A cikkíró "memorandisták" név mögé bújt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ 1994. július 1.
Herédi Gusztáv állt ki írásában Tőkés László püspök mellett, cáfolva az igazságtalan vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1994. július 2.
Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./1994. július 2.
Az anyagi támogatás elosztásának elveit vitatta meg a Romániai Magyar Sajtókuratórium. Az igény meghaladta a rendelkezésre álló alapot: 77 kérés futott be az írott, 25 pedig az elektronikus sajtó részéről. A romániai magyar sajtó jelenlegi szerkezete elavult, korszerűsítés szükséges. Megállapodtak abban, hogy közpénzből kizárólag az önmagukat fenntartani képtelen, közszolgálati célokat betöltő lapoknak nyújtanak segítséget. Szükséges lenne a közönségigény felmérése. /Magyar Hírlap, júl. 4./ 1994. július 2.
A Képviselőházban elfogadott tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a nemzetiségek nyelvén folyó oktatásban, kérdéses, hogy változtat-e ezen a Szenátus, amikor tárgyalni fog erről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1994. július 2.
A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./1994. július 3.
Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője nem tartotta szerencsésnek Antall József kijelentését, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ugyanígy szerencsétlennek tartja, Horn Gyula leendő kormányfőét is, aki 10,4 millió magyarországi állampolgár miniszterelnöke kíván lenni. A megalakuló kormánynak meg kell nyugtatni a határon túli magyarokat. Az alapszerződésben rögzíteni kívánják a kisebbségi jogok biztosítását is. - A kisebbségi megmaradás elemi feltétele az autonómia. /Vasárnap (Budapest), júl. 3./