udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. július 20.
Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./ 1994. július 20.
A Szatmári Friss Újság júl. 20-ától számítógépes szedéssel, nyolc oldalon jelenik meg. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./ A napilap 11-12 ezer /pénteken 18-19 ezer/ példányban jelenik meg, 8500 előfizetőjük van. A lapot a Zotmar Press Kft adja ki. A szerkesztőség összlétszáma a kisegítőkkel együtt 23 fő. Főszerkesztő: Veres István, helyettese: Kiss Ferenc.1994. július 21.
A Curierul Nationalban Nicolae Popa, Iliescu elnök tanácsadója "A jogállam követelményeinek ellentmondó reakciók" címmel, "Az RMDSZ Budapesten tartott törött tükre" alcímmel megrovóan szólt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Budapesten tartott sajtóértekezletéről, amelyet a televízió közvetített. Szerinte a kegyelmi kérvényekben soha nem szerepelt Cseresznyés Pál esete. /Curierul National (Bukarest), júl. 21., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./1994. július 21.
Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./1994. július 21.
Az MDF állásfoglalása bírálja a kormány külpolitikai programját. A szomszédos országokkal kötendő alapszerződéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Magyarország kötelezettséget vállalna a határok sérthetetlenségére, addig a másik részről csak ígéretek formájában rögzítenék a kisebbségi jogok biztosítását. Szlovákia és Románia a mai napig nem teljesítette az Európa Tanács követelményeit. /Új Magyarország, júl. 21./1994. július 21.
A Polgári Szövetség Pártja és a Nemzeti Liberális Párt júl. 21-én aláírta az egyesülési jegyzőkönyvet, létrehozva a Polgári Liberális Szövetséget. /Magyar Hírlap, júl. 22./1994. július 21.
A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./1994. július 22.
Újabb Antonescu-szobrot állítanak fel, Karánsebesen, a városközpontban. A városi tanács már jóváhagyta a tervet. /Magyar Hírlap, júl. 22./1994. július 22.
Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélával folytatott tárgyalása után nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Mi nem akarunk küldetéstudatról beszélni, mondta. "A trieszti találkozón Vacaroiu miniszterelnök úrhoz intézett első kérdésem az volt, hogy hogyan fogadhatott el a román parlament egy olyan tervezetet, amely olyan szűkre korlátozza az ottani magyarság oktatását, és szóvá tettem azt is, hogy kiszorítják, nem teszik lehetővé a tiltakozáson való részvételüket." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./1994. július 22.
Fey László a megbékélés mellett állt ki. Vannak a feszültség fenntartásában érdekelt csoportok, írta, vannak, akik ellenzik a kézfogás politikáját. Vannak olyanok, akik harcias, merev politizálással igyekeznek népszerűségre szert tenni. Fey László nem írja ki Tőkés László nevét, de őt támadja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./1994. július 22.
A Román Fejlesztési Hivatal /ARD/ szerint az első félévben külföldi vállalkozók 172,5 millió dollárt fektettek be Romániába, 1990 óta 888 millió dollár az összes külföldi tőkebefektetés. /Népszabadság, júl. 22./1994. július 23.
Gajdos Balogh Attila állt ki cikkében Tőkés László püspök mellett, visszautasítva Fey László ismételt kirohanásait Tőkés László ellen. Egyáltalán, mit akarnak az őt támadók, mit kellene tenni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./1994. július 23.
A korábbi kormány tevékenységében a jogvédelem állt első helyen, vagyis az a törekvés, hogy a határon túl élő magyar kisebbség jogsérelmeit a magyar vezetés szüntelenül felvesse a kétoldalú és nemzetközi fórumokon. A mostani kormány - nem tagadva ennek jelentőségét - legalább ilyen fontosnak tekinti, hogy elősegítse a kisebbségek boldogulását szülőföldjükön. - jelentette ki Tabajdi Csaba, a kisebbségek ügyével foglalkozó államtitkár a Népszavának adott interjújában. /Népszava, júl. 23./1994. július 23.
A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./1994. július 23.
Átszervezik a román hadsereget, a jelenlegi 4 hadsereg helyett 3 lesz, közölte Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök. Valószínűleg a Krajován székelő hadsereg feloszlatásáról van szó, írta az Evenimentul Zilei, állományát a Kolozsvár és Buzau székhelyű hadseregek között osztják fel. A "hadosztály" és "ezred" nevek helyett a "hadtest" és "dandár" elnevezéseket vezették be. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ 1994. július 24.
A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./1994. július 25.
Új rendőrfőnököt nevezett ki a belügyminiszter Hargita megyébe, Gheorghe Gambra vezérőrnagyot, aki 1990 márciusában Maros megye rendőrségét vezette. A tragikus események után Gambrát országos rendőr-főfelügyelővé nevezték ki, majd a belügyi tárca miniszteri tanácsosaként tevékenykedett. Beiktatásánál megjelent Ion Pitulescu vezérőrnagy, a jelenlegi országos rendőr-főfelügyelő. /Népszabadság, júl. 25./1994. július 25.
Kemény hangú beszédben ítélte el Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt elnöke az etnikai autonómiát. "Nem léteznek magyar, román vagy szász községek, városok, csak olyan helységek, amelyeket jól szerveztek meg, vagy amelyekben rosszul gazdálkodnak." "Nem akarjuk Erdélyünket olyan területté változtatni, amely szétrombolja a román államot, és nem akarunk olyan autonómiát, amelynek egyetlen következménye az Erdélyben többségben levő lakosság, a románság minden jogának eltiprása lenne." /Magyar Hírlap, júl. 25./1994. július 25.
A Moldovai Köztársaságban az alkotmány első fejezeteit vitatta meg a parlament. Hivatalos nyelv a moldovai, mondták ki, nem fogadták el azt a kiegészítést, hogy a moldovai nyelv azonos a románnal. /Magyar Nemzet, júl. 25./1994. július 25.
Virrasztó fenyvesek címmel jelent meg Balázs Ádám és Zika Klára közös könyve, kortársi írások Erdélyről. Bejárták a mai Erdélyt, hogy helyzetjelentést adjanak nemcsak neves, példát mutató személyiségekről, hanem ősi városokról, falvakról, megtartó példákról. A bevezető ajánlást még Ruffy Péter írta, akinek ez már halála utáni üzenete. /Magyar Nemzet, júl. 25./