udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2681
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 2341-2370 | 2371-2400 | 2401-2430 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. november 8.
Nov. 8-ĂĄn KĂłnya-Hamar SĂĄndor kĂŠpviselĹ talĂĄlkozott Liviu Maior oktatĂĄsi miniszterrel, hogy tĂĄrgyaljon a KolozsvĂĄron kialakult iskolahelyzetrĹl. MegvitattĂĄk az ApĂĄczai Csere JĂĄnos LĂceum igazgatĂłnĹjĂŠnek, SzilĂĄgyi JĂşliĂĄnak a "fegyelmi levĂĄltĂĄsĂĄt", valamint SzĹcs Judit tanĂĄrnĹ fegyelmi ĂĄthelyezĂŠsĂŠnek ĂźgyĂŠt. Az RMDSZ ismĂŠt megprĂłbĂĄlt kĂśzbenjĂĄrni, a miniszter azonban sajĂĄtosan ĂŠrtelmezte a politikai ĂŠrdekvĂŠdelem jellegĂŠt, mert leszĂśgezte: jĂłindulatĂĄnak politikai feltĂŠtelei vannak... /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), nov. 10., 659. sz./1995. november 8.
Iliescu elnĂśk nov. 8-ĂĄn fogadta a szenĂĄtus kĂźlĂźgyi bizottsĂĄgĂĄnak kĂźldĂśttsĂŠgĂŠt. MarkĂł BĂŠla dĂŠl-tiroli lĂĄtogatĂĄsa miatt nem vett rĂŠszt a talĂĄlkozĂłn. A megbeszĂŠlĂŠst a szenĂĄtusi testĂźlet kezdemĂŠnyezte, mert az ĂĄllamfĹ romĂĄn-magyar megbĂŠkĂŠlĂŠsi javaslatĂĄt az utĂłbbi ĂŠvek egyik legfontosabb diplomĂĄciai akciĂłjĂĄnak tartjĂĄk ĂŠs azt minĂŠl hatĂŠkonyabban akarjĂĄk tĂĄmogatni. Iliescu hangsĂşlyozta, hogy megbĂŠkĂŠlĂŠsi javaslatĂĄt a romĂĄn politikai vilĂĄg egĂŠsze alĂĄĂrta. Szerinte folytatni kell a kĂŠt orszĂĄg kormĂĄnya kĂśzĂśtti kĂśzvetlen pĂĄrbeszĂŠdet. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 10./ 1995. november 8.
Nemcsak Clinton elnĂśk fejezte ki aggodalmĂĄt az Ăşj romĂĄn oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny, a magyarok jogfosztĂĄsa miatt /Iliescu elnĂśkkel tĂśrtĂŠnt talĂĄlkozĂłjĂĄn/, nemcsak George Pataki, New York ĂĄllam kormĂĄnyzĂłja hĂĄborodott fel, nemcsak az EurĂłpa TanĂĄcs szerezhetett tudomĂĄst erdĂŠlyi magyar diĂĄkok Strasbourgban jĂĄrt kĂźldĂśttsĂŠgĂŠtĹl arrĂłl, hogy tovĂĄbb szĹąkĂźltek az anyanyelvĹą kĂŠpzĂŠs lehetĹsĂŠgei, hanem a nemzetkĂśzi kĂśzvĂŠlemĂŠny is mind szĂŠlesebb kĂśrben ĂŠrtesĂźl minderrĹl, szaporodnak a tiltakozĂĄsok. TĂźntettek pĂŠldĂĄul a tĂĄvoli AusztrĂĄliĂĄban az erdĂŠlyi magyarsĂĄg fokozĂłdĂł elnyomĂĄsa ellen. A tĂźntetĂŠsen rĂŠszt vettek az ausztriai romĂĄnok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztrĂĄliai romĂĄnokat hĂvta erre a tĂźntetĂŠsre. A tĂĄrsasĂĄg vezetĹje Ion Berechet ĂşjsĂĄgĂrĂł, aki nemrĂŠg mĂŠg az Azi bukaresti lap tudĂłsĂtĂłja volt, tehĂĄt szoros kapcsolatban ĂĄll a romĂĄn fĹvĂĄrossal. Az ellenzĂŠki Romania Libera egyik szeptemberi szĂĄmĂĄban Anton Uncu ugyanĂşgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegĂĄttĂĄ minĹsĂti: "Volt Ioan, most John, jĂśvendĹbeli JĂĄnos". /Ăj MagyarorszĂĄg, nov. 8./1995. november 8.
RomĂĄnia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fĹvel csĂśkkenti katonai ĂĄllomĂĄnyĂĄt. A beharangozott lĂŠtszĂĄmcsĂśkkentĂŠs azonban csak VĂŠdelmi MinisztĂŠriumra vonatkozik. A BelĂźgyminisztĂŠriumhoz tartozĂł, az 1989-es fordulat utĂĄn ĂşjraalakĂtott csendĹrsĂŠgre mindez nem vonatkozik. EgymĂĄs utĂĄn ĂŠpĂtenek Ăşj kikĂŠpzĹkĂśzpontokat, laktanyĂĄkat, melyek szĂĄmĂĄra legtĂśbbszĂśr - a helyhatĂłsĂĄgok megkerĂźlĂŠsĂŠvel - a kormĂĄny utal ki terĂźletet, ĂŠpĂźletet. BecslĂŠsek szerint SzĂŠkelyfĂśldĂśn most tĂśbb mint kĂŠtszer annyi rendĹr teljesĂt szolgĂĄlatot, mint Ceausescu rendĹrĂĄllamĂĄban. A csendĹrsĂŠg, a rendĹrsĂŠg elsĹsorban SzĂŠkelyfĂśldĂśn terjeszkedik. A HĂĄromszĂŠk napilap /SepsiszentgyĂśrgy/ kĂźlĂśn rovatot indĂtott A SzĂŠkelyfĂśld militarizĂĄlĂĄsa cĂmmel. LegĂşjabban FelsĹrĂĄkoson adtak szĂĄz hektĂĄrt egy csendĹrzĂĄszlĂłalj rĂŠszĂŠre. SepsiszentgyĂśrgyĂśn 1991-ben kormĂĄnyhatĂĄrozattal lĂŠtrehoztak egy csendĹrzĂĄszlĂłaljat, 1994 augusztusĂĄban Ăşjabb kormĂĄnyhatĂĄrozattal hat ĂŠs fĂŠl hektĂĄros parcellĂĄt kaptak, a "fĂśldstadion" nĂŠven ismert terĂźletet egy rĂŠszĂŠt. Ezen a helyen kaszĂĄrnyĂĄt ĂŠs a tisztikar rĂŠszĂŠre 200 lakĂĄst akarnak ĂŠpĂteni. KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen /akĂĄrcsak SepsiszentgyĂśrgyĂśn/ utĂłlag ĂŠrtesĂźlt arrĂłl a polgĂĄrmester, hogy a vĂĄrosbĂłl a kormĂĄny 15 hektĂĄrt a csendĹralakulatnak adott. CsĂkszeredĂĄba egy csendĹrzĂĄszlĂłaljat ĂŠs egy csendĹrkĂŠpzĹt helyeztek, a csendĹrsĂŠgnek adtĂĄk a Hargita SzĂĄllĂłt, errĹl is csak utĂłlag ĂŠrtesĂźlt a polgĂĄrmester. SzĂŠkelyudvarhelyre is telepĂźlt egy csendĹrszakasz, jeleztĂŠk, hogy kĂźlĂśn laktanyĂĄra tartanak igĂŠnyt. - SzĂŠkelyfĂśld nagyvĂĄrosainak polgĂĄrmesterei nem kaptak lĂŠtszĂĄmadatokat a rendĹrsĂŠgtĹl. KitĂŠrĹ vĂĄlaszt adott az ĂşjsĂĄgĂrĂł kĂŠrdĂŠsĂŠre Gheorghe Magureanu ezredes, KovĂĄsza megye rendĹrparancsnoka is, de cĂĄfolta, hogy magas lenne a lĂŠtszĂĄmuk. AndrĂĄs Imre ĂŠs Zsigmond LĂĄszlĂł, az RMDSZ Hargita, illetve KovĂĄszna megyei kĂŠpviselĹk 1993 mĂĄrciusa Ăłta tĂśbb Ăzben kĂŠrtĂŠk a csendĹrĂśk ĂŠs rendĹrĂśk lĂŠtszĂĄmĂĄra vonatkozĂł adatokat a kormĂĄnytĂłl, nem kaptak vĂĄlaszt. ElĹszĂśr Adrian Nastase utasĂtotta vissza a vĂĄlaszt azzal, hogy a lĂŠtszĂĄmadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossĂĄga indokolt volna. Zsigmond LĂĄszlĂł kĂŠpviselĹnek 1995 februĂĄrjĂĄban Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartĂĄsĂŠrt felelĹs miniszter ĂrĂĄsba adta: "a kĂŠrt adatok nem talĂĄlhatĂłk meg az illetĂŠkes intĂŠzmĂŠnyek nyilvĂĄntartĂĄsaiban." Nem hivatalos forrĂĄsok szerint KovĂĄszna megyĂŠben a rendĹrĂśk szĂĄma meghaladja a 800 fĹt. A tizenkĂŠtezres KovĂĄszna vĂĄrosban 1989 elĹtt 22 rendĹr teljesĂtett szolgĂĄlatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket szĂĄmlĂĄlĂł SzentegyhĂĄzĂĄn 7-rĹl 27-re emelkedett a szĂĄmuk. KovĂĄszna megye lakossĂĄgĂĄnak 78 %-a magyar, a rendĹrĂśknek viszont mindĂśssze 14 %-a magyar. Katona ĂdĂĄm, az ErdĂŠlyi Magyar KezdemĂŠnyezĂŠs RMDSZ-platform vezetĹje hĂĄromszor felszĂłlalt az RMDSZ SZKT-ĂźlĂŠsein Udvarhely ĂŠs kĂśrnyĂŠke katonai megszĂĄllĂĄsa ellen. /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), nov. 8./ 1995. november 8.
PozitĂvan alakulnak a magyar-romĂĄn kapcsolatok, ĂĄllapĂtotta meg Mircea Geoana kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ, nov. 8-i sajtóÊrtekezletĂŠn. Teodor Melescanu kĂźlĂźgyminiszter a kormĂĄnyĂźlĂŠsen szintĂŠn alĂĄhĂşzta a pozitĂv irĂĄnyzatot. /NĂŠpszabadsĂĄg, nov. 9./ 1995. november 8.
RomĂĄnia elleni etnikai jellegĹą polgĂĄrhĂĄborĂş kirobbantĂĄsĂĄval vĂĄdolta meg MagyarorszĂĄgot nov. 7-ĂŠn Bukarestben tĂĄrgyalĂł jugoszlĂĄv diplomatĂĄk elĹtt Sergiu Niculescu, a szenĂĄtus kĂźlĂźgyi bizottsĂĄgĂĄnak elnĂśke, aki alelnĂśke az 1989-es decemberi esemĂŠnyek kivizsgĂĄlĂĄsĂĄval foglalkozĂł parlamenti bizottsĂĄgnak. A talĂĄlkozĂłn Adrian Motiu, a RomĂĄn Nemzeti EgysĂŠgpĂĄrt szenĂĄtora ennĂŠl is szĂŠlesebb kĂśrĹą ĂśsszeeskĂźvĂŠst vĂĄzolt fel: a jugoszlĂĄviai esemĂŠnyeket mĂĄr 1988-ban megterveztĂŠk, ĂŠs egy Ausztria-MagyarorszĂĄg tĂpusĂş kĂśzĂŠp-eurĂłpai ĂĄllam lĂŠtrehozĂĄsĂĄra tĂśrekedtek. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 10./1995. november 9.
A tizenĂśtĂśdik napja ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkolĂł Katona ĂdĂĄm, az ErdĂŠlyi Magyar KezdemĂŠnyezĂŠs szĂłvivĹje kĂśzlemĂŠnyben mondott kĂśszĂśnetet mindazoknak, akik cselekvĹen tĂĄmogattĂĄk a tanĂźgyi tĂśrvĂŠny miatti tiltakozĂł akciĂłjĂĄt. EmlĂŠkeztetett arra, hogy mindaddig folytatja ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkjĂĄt, amĂg nem kap garanciĂĄt az ĂĄrtatlanul bebĂśrtĂśnzĂśtt zetelaki elĂtĂŠltek ĂźgyĂŠnek elnĂśki kegyelemmel valĂł rendezĂŠsĂŠre. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 9./ 1995. november 9.
MĂŠray Tiborral kĂŠszĂtett interjĂşt a Kossuth RĂĄdiĂł HatĂĄrok nĂŠlkĂźl cĂmĹą mĹąsorĂĄban SzĂĄmadĂł JĂşlia. A PĂĄrizsban ĂŠlĹ MĂŠray a Le Monde-bĂłl idĂŠzte, hogy RomĂĄnia ĂŠs Ukrajna kĂśzĂśtt megszakadtak az alapszerzĹdĂŠsrĹl folyĂł tĂĄrgyalĂĄsok, mert RomĂĄnia nem hajlandĂł belevenni az alapszerzĹdĂŠsbe a terĂźleti kĂśvetelĂŠsekrĹl valĂł lemondĂĄst. MĂŠray a magyar kisebbsĂŠgek nehĂŠz helyzetĂŠrĹl szĂłlva megjegyezte, hogy semmi rosszat nem lĂĄtna egy hatĂĄrkiigazĂtĂĄsban. Amennyiben az RMDSZ, illetve a szlovĂĄkiai magyar pĂĄrtok autonĂłmiĂĄt akarnak, MagyarorszĂĄgnak tĂĄmogatni kell ezeket a szervezeteket. SzĂĄmadĂł JĂşlia kĂŠrdĂŠsĂŠre elmondta, hogy jĂśvĹre a magyarsĂĄg elsĹ vilĂĄgtalĂĄlkozĂłjĂĄt javasoltĂĄk nyolcan. A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠben nincs egysĂŠg. "SzemĂŠlyi kultusz van, ĂŠs aki nem engedelmeskedik a legfĹbb vezetĹnek, az repĂźl." Egyetlen irĂĄnyzatot kĂŠpviselnek, nincs kĂśztĂźk szocialista vagy liberĂĄlis. "...attĂłl a kormĂĄnytĂłl kapjĂĄk a tĂĄmogatĂĄst, amelyet nemzetellenesnek neveznek." "...naphosszat sirĂĄnkoznak a magyarsĂĄg sorsĂĄn ĂŠs ebbĹl jĂłl ĂŠlnek." "Akik legszĹąkebb csalĂĄdi ĂŠs barĂĄti kĂśrĂźkkel megszĂĄlltĂĄk a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠnek ĂŠs a Duna TelevĂziĂł legjobban fizetett ĂĄllĂĄsait, ĂŠs fĹleg abban nĂŠpiek, hogy a nĂŠp pĂŠnzĂŠn tartatjĂĄk el magukat." A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge tervezett vilĂĄgtalĂĄlkozĂłja tĂśbb mint hatvanmilliĂł forintba fog kerĂźlni. - A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠgĂŠhez szorosan kapcsolĂłdik a Szent LĂĄszlĂł AkadĂŠmia, ĂŠlĂŠn Pozsgay ImrĂŠvel, hogyan lehetne ezt mĂĄskĂŠpp csinĂĄlni, tette fel a kĂŠrdĂŠst SzĂĄmadĂł JĂşlia. A Szent LĂĄszlĂł AkadĂŠmia "szomorĂş ĂŠs nevetsĂŠges", felelte MĂŠray Tibor. Rektora nem tudĂłs, hanem aktĂv politikus. - MĂŠray pĂłtcselekvĂŠsnek nevezte a vilĂĄgmagyarsĂĄg hĂĄza felavatĂĄsĂĄt Ăpusztaszeren vagy az emlĂŠkmĹąvet VereckĂŠn. /Kossuth RĂĄdiĂł, nov. 9./1995. november 9.
Az ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkolĂł Katona ĂdĂĄm reagĂĄlt DĂĄnĂŠ Tibor cikkĂŠre: tĂśbb levelet Ărt kĂźlĂśnbĂśzĹ helyekre, Ăgy tiltakozott a VajdasĂĄgba tĂśrtĂŠnĹ szerb betelepĂtĂŠs ellen, a SzovjetuniĂłba kĂŠnyszermunkĂĄra hurcoltak kĂĄrpĂłtlĂĄsa ĂźgyĂŠben, az ĂĄrtatlanul bebĂśrtĂśnzĂśttek ĂŠrdekĂŠben. ValĂłban PĂĄrizsban ĂŠl fĂŠltestvĂŠre. ErkĂślcsi hitele csorbĂtĂĄsa szĂĄndĂŠkĂĄval kĂŠtsĂŠgbe vonjĂĄk szĂźlei magyarsĂĄgĂĄt. DĂĄnĂŠ Tibor akkor Ărta vĂĄdolĂł cikkĂŠt, amikor Katona ĂdĂĄm megkezdte ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkjĂĄt. /Katona ĂdĂĄm: Nem DĂĄnĂŠ Ăşrnak vĂĄlasz. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 9./ ElĹzmĂŠny, DĂĄnĂŠ Tibor cikke: 2102. sz. jegyzet 1995. november 10.
Csapody MiklĂłs, az MDF orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹje, a parlament kĂźlĂźgyi bizottsĂĄgĂĄnak tagja erdĂŠlyi ĂştjĂĄnak tapasztalatairĂłl beszĂŠlt. A kormĂĄny gondozĂĄsĂĄban tragikus vallomĂĄsok cĂmmel megjelent egy zĂĄrt kĂśrben, illetve a diplomĂĄciai testĂźletekben terjesztett kĂśtet, amely a szĂŠkelyfĂśldi romĂĄnok 1989 decembere ĂŠs 1990 mĂĄrciusa kĂśzĂśtti ĂźldĂśztetĂŠsĂŠrĹl szĂłl. Ăjra kiadtĂĄk Lancranjan hĂrhedt BeszĂŠd ErdĂŠlyrĹl cĂmĹą munkĂĄjĂĄt, amely 1982-ben nagy visszhangot vĂĄltott ki MagyarorszĂĄgon. Ehhez a kĂśnyvhĂśz most a romĂĄn mĹąvelĹdĂŠsi ĂĄllamtitkĂĄr Ărt elĹszĂłt. - Bukarestben bemutattĂĄk azt az Avram IancurĂłl 1972-ben forgatott filmet, amelyet mĂŠg Ceausescu sem hagyott jĂłvĂĄ. - Iliescu megbĂŠkĂŠlĂŠsi javaslatĂĄval a romĂĄn kĂśvetelĂŠseket vissza akarja csempĂŠszni az alapszerzĹdĂŠsbe. RomĂĄniĂĄban 75 ĂŠve minden vĂĄlasztĂĄs elĹtt megjelennek a magyarellenes mozgalmak, ĂŠs soha, egyetlen liberĂĄlisnak mondott romĂĄn politikus sem merte vĂŠdelmĂŠbe venni a magyarsĂĄgot. /Heti MagyarorszĂĄg, nov. 10./1995. november 10.
Dec. 17-ĂŠn ismĂŠt RomĂĄniĂĄba lĂĄtogatnak az EurĂłpa TanĂĄcs raportĹrei, hogy megvizsgĂĄljĂĄk, mikĂŠnt teljesĂtette RomĂĄnia az 1993. ĂŠvi csatlakozĂĄsi vĂĄllalĂĄsait, tĂĄjĂŠkoztatott Frunda GyĂśrgy RMDSZ-szenĂĄtor, aki nov. 8-ĂĄn ĂŠrkezett vissza StrasbourgbĂłl, ahol az ET parlamenti kĂśzgyĹąlĂŠse jogi bizottsĂĄgĂĄnak ĂźlĂŠsĂŠn vett rĂŠszt. Elmondta mĂŠg, hogy Ĺt bĂztĂĄk meg, kĂŠpviselje az ET jogi bizottsĂĄgĂĄt a KĂśzĂŠp-eurĂłpai KezdemĂŠnyezĂŠs nov. 28-ĂĄn Strasbourgban sorra kerĂźlĹ, a kisebbsĂŠgi jogok kĂŠrdĂŠsĂŠrĹl szervezett tanĂĄcskozĂĄsĂĄn. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 10./1995. november 10.
Lemondott kilenc hĂłnapig betĂśltĂśtt intĂŠzĹi tisztĂŠrĹl Tar KĂĄroly ĂrĂł, az ErdĂŠlyi SzĂŠpmĂves CĂŠh alapĂtĂł tagja. A cĂŠh tagjainak szĂĄma jelenleg 1959 fĹ, olvashatĂł lekĂśszĂśnĹ levelĂŠben, amennyiben a majdan ĂśsszeĂźlĹ kĂśzgyĹąlĂŠs ĂŠrdemesnek tartja, a jĂśvĹben a kĂźlfĂśldi fiĂłkszervezetek kialakĂtĂĄsĂĄban tehetnĂŠ magĂĄt hasznossĂĄ. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 10./1995. november 10.
A nov. 9-10-ĂŠn Budapesten tartott nemzetkĂśzi konferenciĂĄn /KisebbsĂŠg, ĂŠrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠs, ĂśnkormĂĄnyzatisĂĄg, autonĂłmiaformĂĄk/ MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke az RMDSZ autonĂłmia-koncepciĂłjĂĄt ismertette. RomĂĄniĂĄban hetvenĂśt esztendeje cĂŠl az asszimilĂĄciĂł, ez oda vezetett, hogy szĂĄmos rĂŠgiĂł ĂŠs helysĂŠg etnikai ĂśsszetĂŠtele megvĂĄltozott. ErdĂŠlyt tĂśbb mint ĂśtmilliĂł romĂĄn ĂŠs - becslĂŠs szerint - kĂŠtmilliĂł magyar lakja. EbbĹl tĂśbb mint hatszĂĄzezer SzĂŠkelyfĂśldĂśn ĂŠl, ErdĂŠly mĂĄs rĂŠszein is vannak kisebb magyar tĂśmbĂśk, a magyar lakossĂĄg fele kisebbsĂŠgben vagy szĂłrvĂĄnyban talĂĄlhatĂł. Az RMDSZ hĂĄrom autonĂłmia-formĂĄt kĂvĂĄn egymĂĄsba ĂŠpĂteni: "a kulturĂĄlis autonĂłmia gyakorlĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges szemĂŠlyi elvĹą autonĂłmiĂĄt, a sajĂĄtos stĂĄtusĂş helyi ĂśnkormĂĄnyzatokat ĂŠs a regionĂĄlis vagy terĂźleti autonĂłmiĂĄt." /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 23./1995. november 10.
A MiniszterelnĂśki Hivatal, a HatĂĄron TĂşli Magyarok Hivatala ĂŠs a NemzetisĂŠgi ĂŠs Etnikai KisebbsĂŠgi Hivatal KisebbsĂŠg, ĂŠrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠs, ĂśnkormĂĄnyzatisĂĄg, autonĂłmiaformĂĄk cĂmmel nemzetkĂśzi konferenciĂĄt rendezett nov. 9-10-ĂŠn Budapesten. Tabajdi Csaba, a MiniszterelnĂśki Hivatal politikai ĂĄllamtitkĂĄra tĂśrtĂŠnelmi kĂsĂŠrletnek nevezte a kisebbsĂŠgi autonĂłmiĂĄkat. A KĂĄrpĂĄt-medence egyes ĂĄllamaiban dĂŠmonkĂŠnt ĂŠs fantomkĂŠnt kezelik a kisebbsĂŠgek autonĂłmiatĂśrekvĂŠseit. Az ĂĄllamtitkĂĄr a kollektĂv jogok ĂŠs az autonĂłmia kĂŠrdĂŠsĂŠben a fĂŠlelmet alaptalannak nevezte. LĂĄbody LĂĄszlĂł, a HTMH elnĂśke Ăşgy ĂtĂŠlte meg, hogy a kĂĄrpĂĄt-medencei magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra az autonĂłmia 1992-ben mĂŠg a kibontakozĂĄs lehetĹsĂŠge volt, ma viszont mĂĄr az ĂśnvĂŠdelem eszkĂśze. A hatĂĄron tĂşli magyaroknak kell megfogalmazni ĂĄllĂĄspontjukat, a magyar kormĂĄny azt tĂĄmogatni fogja. BĂrĂł GĂĄspĂĄr, a Teleki AlapĂtvĂĄny munkatĂĄrsa azon kibontakozĂł etnopolitikai modell veszĂŠlyeire hĂvta fel a figyelmet, amely szerint egy-egy orszĂĄg terĂźlete az adott ĂĄllam tĂśbbsĂŠgi nemzetĂŠnek tulajdona. /Ăj MagyarorszĂĄg, NĂŠpszabadsĂĄg, nov. 10./ Tabajdi Csaba ĂĄllamtitkĂĄr A kisebbsĂŠgi ĂŠrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠs esĂŠlyei ĂŠs az autonĂłmiaformĂĄk cĂmen tartott elĹadĂĄst. Az autonĂłmia nem egyik naprĂłl a mĂĄsikra valĂłsul meg, a fokozatos kisebbsĂŠgi ĂśnszervezĹdĂŠs jĂĄrhatĂł Ăşt, az autonĂłmiaszigetek megteremtĂŠse, majd azok ĂśsszekapcsolĂĄsa. Mindennek cĂŠlja, hogy a kisebbsĂŠgi jogok megĂŠlhetĹkkĂŠ vĂĄljanak. Az autonĂłmia vĂŠgsĹ soron egy alku eredmĂŠnye tĂśbbsĂŠg ĂŠs kisebbsĂŠg, kĂśzponti ĂŠs helyi hatalom kĂśzĂśtt. LĂĄbody LĂĄszlĂł a kĂĄrpĂĄt-medencei autonĂłmiakoncepciĂłkrĂłl beszĂŠlt. Szerinte lĂŠtezik ebben a kĂŠrdĂŠsben minimum /csupĂĄn a kisebbsĂŠgi kĂśzĂśssĂŠg fennmaradĂĄsĂĄt biztosĂtja/ ĂŠs egy optimum/ ez a maximum, ami mĂŠg nem fenyegeti az orszĂĄg integritĂĄsĂĄt/. A magyar kormĂĄny kĂŠtoldalĂş kapcsolatai nem vĂĄlhatnak a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs uszĂĄlyĂĄvĂĄ. Budapest segĂthet ugyan, de nem vĂĄllalhat igazsĂĄgtĂŠtelt sem ĂĄltalĂĄban, sem az autonĂłmiakoncepciĂł terĂźletĂŠn. /Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), nov. 10./ 1995. november 11.
Nov. 9-e Ăłta fehĂŠr zĂĄszlĂł leng a Hargita megyei tanĂĄcs ĂŠpĂźletĂŠn, Ăgy tiltakoznak a tanĂźgyi tĂśrvĂŠny ellen, jelentette be SĂĄntha PĂĄl Vilmos megyei tanĂĄcselnĂśk. TĂśbb mint hĂĄrom ĂŠvig tartĂł pereskedĂŠs utĂĄn /irodahĂĄborĂşnak nevezte a kĂśzvĂŠlemĂŠny/ vĂŠgre a megye tulajdonĂĄba kerĂźlt a tanĂĄcsi ĂŠpĂźlet. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 11-12./1995. november 11.
RomĂĄniĂĄban a legnagyobb ĂśsszefĂźggĹ magyar terĂźlet a SzĂŠkelyfĂśld: 17 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠteren 800 ezer szĂŠkely mellett mintegy 300 ezer romĂĄn ĂŠl. A magyar tĂśbbsĂŠg ezen a SzlovĂŠnia vagy Ciprus nagysĂĄgĂş terĂźleten demokratikus politikai viszonyok kĂśzĂśtt a magyar kisebbsĂŠg ĂŠrdekĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠsĂŠt tennĂŠ lehetĹvĂŠ. Mivel messze fekszik a magyar hatĂĄrtĂłl, nehĂŠz lenne az irredentizmus lehetĹsĂŠgĂŠre hivatkozni. KĂśzĂŠpsĹ, udvarhelyi rĂŠszĂŠn egyĂĄltalĂĄn nincsenek romĂĄn telepĂźlĂŠsek, de mĂĄshol is alig hallani mĂĄst, mint magyar szĂłt. Ennek a szĂŠkely tĂśmegnek kellene a romĂĄn tĂśrekvĂŠsek szerint romĂĄnul tanulnia, romĂĄul ĂŠlnie ĂŠletĂŠt a kĂśzigazgatĂĄsban, a bĂrĂłsĂĄgokon ĂŠs a munkahelyeken. A szĂŠkely terĂźletek gazdasĂĄgilag tĂśkĂŠletesen kiegĂŠszĂtik egymĂĄst. - Amennyiben bĂŠkĂŠn hagynĂĄk Ĺket, a romĂĄn-magyar megbĂŠkĂŠlĂŠs elsĹ szĂĄmĂş terepe lenne ez a vidĂŠk. /SzabĂł A. Ferenc: Mi lesz a SzĂŠkelyfĂślddel? = Heti VilĂĄggazdasĂĄg, nov. 11./ 1995. november 11.
A romĂĄniai sajtĂłt ĂŠlĂŠnken foglalkoztatja a lehallgatĂĄsi botrĂĄny: CsĂkszerdĂĄban Csutak IstvĂĄn kĂŠpviselĹ lakĂĄsĂĄn talĂĄltak lehallgatĂł kĂŠszĂźlĂŠket. A tĂĄvkĂśzlĂŠsi felĂźgyelĹsĂŠg cĂĄfolja, hogy kĂśzĂźk lenne ehhez. /Ăj MagyarorszĂĄg, nov. 11./1995. november 11.
Az EurĂłpa TanĂĄcs regionĂĄlis ĂŠs helyhatĂłsĂĄgi kongresszusa ismĂŠt elmarasztalt RomĂĄniĂĄt. EzĂşttal az ĂśnkormĂĄnyzatok hatĂĄrkĂśrĂŠnek megnyirbĂĄlĂĄsĂĄĂŠrt, a vĂĄlasztott polgĂĄrmesterek, elsĹsorban az ellenzĂŠk soraibĂłl szĂĄrmazĂł polgĂĄrmesterek indokolatlan levĂĄltĂĄsa miatt. Az ET bĂrĂĄlatĂĄra vĂĄlaszolt a romĂĄn rĂĄdiĂłban Florin Radulescu, a romĂĄn kĂźldĂśttsĂŠg vezetĹje: visszautasĂtotta a bĂrĂĄlatot, mert szerinte RomĂĄniĂĄt semmilyen nemzetkĂśzi vĂĄllalĂĄs nem kĂśti ezen a tĂŠren. /Magyar HĂrlap, nov. 11./1995. november 11.
Nov. 11-ĂŠn, sĂşlyos betegsĂŠg utĂĄn, 79 ĂŠves korĂĄban meghalt Corneliu Coposu, az ellenzĂŠk vezĂŠralakja, a Nemzeti KeresztĂŠnydemokrata PĂĄrt elnĂśke. Iulius Maniu tanĂtvĂĄnya ĂŠs munkatĂĄrsa volt, 1947 nyarĂĄn mesterĂŠvel ĂŠs pĂĄrtjĂĄnak egĂŠsz vezĂŠrkarĂĄval egyĂźtt letartĂłztattĂĄk. Coposu 17 ĂŠvet Ăźlt bĂśrtĂśnben, ebbĹl nyolcat magĂĄnzĂĄrkĂĄban. 1964-ben amnesztiĂĄval szabadult, utĂĄna mĂŠg kĂŠt ĂŠvig kĂŠnyszerlakhelyen ĂŠlt. MeggyĹzĹdĂŠses kirĂĄlypĂĄrti volt, ezĂŠrt az Ăşj, 1989 utĂĄni hatalom tĂĄmadta. KezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre jĂśtt lĂŠtre a Demokratikus KonvenciĂł. Coposu kiĂĄllt az 1918-as gyulafehĂŠrvĂĄri hatĂĄrozatokĂŠrt. A politikust nov. 14-ĂŠn temetik. /NĂŠpszabadsĂĄg, Magyar HĂrlap, nov. 13./1995. november 11.
Nov. 11-ĂŠn SzatmĂĄrnĂŠmetiben a KĂślcsey KĂśr ĂŠs az Ăszaki SzĂnhĂĄz Harag GyĂśrgy TĂĄrsulata rendezĂŠsĂŠben rendhagyĂł szĂnhĂĄzi estet tartottak a "NĂŠppel tĹązĂśn-vĂzen ĂĄt?" cĂmmel. A meghĂvott vendĂŠgek a KĂĄrpĂĄt-medence kortĂĄrs magyar irodalmĂĄnak a kĂśzĂŠletben is szerepet vĂĄllalĂł kiemelkedĹ szemĂŠlyisĂŠgei voltak: CsoĂłri SĂĄndor, az MVSZ elnĂśke, a pozsonyi Dobos LĂĄszlĂł, az MVSZ alelnĂśke, DudĂĄs KĂĄroly, a VajdasĂĄgi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi SzĂśvetsĂŠg elnĂśke, MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ elnĂśke, VĂĄri FĂĄbiĂĄn LĂĄszlĂł, a KĂĄrpĂĄtaljai Magyar KulturĂĄlis SzĂśvetsĂŠg alelnĂśke. ĂllĂĄsfoglalĂĄsok, vallomĂĄsok hangzottak el. ĂjbĂłl megfogalmaztĂĄk: a magyar nemzeti kĂśzĂśssĂŠgek sĂźrgetĹ feladata az autonĂłmiaformĂĄk kivĂvĂĄsa. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos LĂĄszlĂł kifejtette: "A Trianon Ăłta eltelt idĹ engedĂŠkenysĂŠgre kĂŠnyszerĂtette a hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄgot. Minden egyezkedĂŠs a hatalommal a mi kĂĄrunkra tĂśrtĂŠnt. De nem lehet tovĂĄbb a magunk kĂĄrĂĄra egyezkedni, nem hĂĄtrĂĄlhatunk tovĂĄbb, nincs hova hĂĄtrĂĄlnunk. Ha csak nem sajĂĄt halĂĄlunkba, amelyet a szlovĂĄk nyelvtĂśrvĂŠny ĂŠs a romĂĄn tanĂźgyi tĂśrvĂŠny kĂŠszĂt szĂĄmunkra. A hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄg sorsa, kĂźzdelme fennmaradĂĄsĂĄĂŠrt az egĂŠsz magyarsĂĄg Ăźgye kell legyen." Dobos LĂĄszlĂł Ăşgy lĂĄtja, hogy a magyar kormĂĄny politikai cselekvĂŠse a hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄg ĂŠrdekvĂŠdelmĂŠben erĹtlen, ernyedt, s ezt kihasznĂĄljĂĄk az ĂŠrintett orszĂĄgok vezetĹi. DudĂĄs KĂĄroly mĂŠg kategorikusabban fogalmazott: a vajdasĂĄgi magyarsĂĄgnak jelen pillanatban nincs anyaorszĂĄga! MarkĂł BĂŠla DĂŠl-Tirolban jĂĄrt, ahol az autonĂłmia negyven ĂŠves kemĂŠny munka eredmĂŠnye. CsoĂłri SĂĄndor kifejtette: "Nem csak azt vĂĄrom, hogy MagyarorszĂĄg szĂłt emeljen a hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄg ĂŠrdekĂŠben, de azt is, hogy a hatĂĄron tĂşli magyarsĂĄg elmondja vĂŠlemĂŠnyĂŠt az anyaorszĂĄgi ĂĄllapotokrĂłl." /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 16./