udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2681
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 2551-2580 | 2581-2610 | 2611-2640 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. december 11.
Dec. 9-ĂŠn megalakult a RomĂĄn MunkĂĄspĂĄrt, amely az 1989-ben szĂŠthullott kommunista pĂĄrt ĂśrĂśkĂśsĂŠnek tekinti magĂĄt, ĂŠs folytatni kĂvĂĄnja "mindazt, ami annak politikĂĄjĂĄban jĂł volt". /NĂŠpszabadsĂĄg, dec. 11./1995. december 11.
A Magyar HĂrlap gyĹąjtĂŠst indĂtott a bukaresti HungarolĂłgiai TanszĂŠk kĂśnyvtĂĄrĂĄnak megalapozĂĄsĂĄra. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 11./1995. december 11.
A Temes Megyei TanĂĄcs oktĂłberi ĂźlĂŠsĂŠn egyesek javasoltĂĄk Antonescu szobrĂĄnak felĂĄllĂtĂĄsĂĄt, Marossy ZoltĂĄn RMDSZ-tanĂĄcsos hangsĂşlyozta, hogy Antonescu hĂĄborĂşs bĹąnĂśs, akit mĂŠg nem rehabilitĂĄltak. A nov. 30-i ĂźlĂŠsen ĂşjbĂłl szorgalmaztĂĄk a szoborĂĄllĂtĂĄst, kĂźlĂśnĂśsen Lorin Fortuna, aki mĂŠg egy "tudomĂĄnyos" ĂźlĂŠsszakot is ĂśsszehĂvott ennek ĂŠrdekĂŠben. BodĂł Barna RMDSZ-tanĂĄcsos korabeli dokumentumokbĂłl, kĂśnyvekbĹl idĂŠzve indokolta, hogy Antonescu marsall rĂŠszt vett a holocaustban, nem lehet ma jelkĂŠpkĂŠnt hasznĂĄlni. Mircea Goian professzor megmagyarĂĄzta, hogy legmagasabb szinten nem merik a marsallt rehabilitĂĄlni, ezzel szemben alacsonyabb szinteken Antonescu-szobrok felĂĄllĂtĂĄsĂĄval prĂłbĂĄlnak olyan mozgalmat lĂŠtrehozni, amely majd kĂśveteli a rehabilitĂĄlĂĄst. VĂŠgĂźl Viorel Coifan tanĂĄcselnĂśk javasolta, hogy ne egy Antonescu-szoborrĂłl, hanem a romĂĄn tĂśrtĂŠnelem nĂŠgy marsalljĂĄnak /Averescu, I. FerdinĂĄnd, Prezan ĂŠs Antonescu/ szobor-egyĂźttesĂŠnek felĂĄllĂtĂĄsĂĄrĂłl szavazzanak. Ezt a javaslatot megszavaztĂĄk. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 11./ 1995. december 12.
A dec. 12-i bukaresti lapok kĂśzĂśltĂŠk C. V. Tudor Ăşjabb vĂĄdaskodĂł ĂrĂĄsĂĄt. A legfelsĹbb bĂrĂłsĂĄg elnĂśkĂŠhez ĂŠs a fĹĂźgyĂŠszhez intĂŠzett nyĂlt levelĂŠben ezt Ărta: "NyilvĂĄnosan vĂĄdolom Ion Iliescut, Virgil Magureanut ĂŠs mĂĄs ĂśsszeeskĂźvĹket Nicolae Ceausescu romĂĄn ĂĄllamfĹ ĂŠs felesĂŠge meggyilkolĂĄsĂĄval, valamint legalĂĄbb erkĂślcsi bĹąnrĂŠszessĂŠggel mĂŠg legalĂĄbb ezer ember halĂĄlĂĄban, akiket azt kĂśvetĹen lĹttek le, hogy az Ăşj csapat ĂĄtvette a hatalmat." A terjedelmes levĂŠl szerzĹje az 1989 Ăłta eltelt idĹszak minden botrĂĄnyĂĄt felidĂŠzte, majd magĂĄra vĂĄllalta a felelĹssĂŠget az Iliescu-ellenes, ĂĄlnĂŠven kĂśzĂślt ĂrĂĄsokĂŠrt. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 13./1995. december 12.
ĂltĂźnk a magyarok alatt, ĂŠs nem magyarosodtunk el cĂmmel vezĂŠrcikkben tĂĄmadta a Vocea Romaniei kormĂĄnylap dec. 12-i szĂĄma az RMDSZ-t. D. D. Rujan fĹszerkesztĹ "soviniszta ĂŠs irredenta szervezetnek" minĹsĂtette az RMDSZ-t, amely "olyan jogokat kĂśvetel, mint egyetlen mĂĄs etnikai kisebbsĂŠg sem EurĂłpĂĄban". A cikkĂrĂł szerint az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny elleni akciĂł cĂŠlja az etnikai kĂźlĂśnvĂĄlasztĂĄs, "Hitler ĂŠs Horthy Ăłta nem volt pĂŠlda ilyen hihetetlen offenzĂvĂĄra az etnikai elszigetelĂŠs ĂŠrdekĂŠben." Rujan tĂĄmadta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt is, az RMDSZ tiszteletbeli elnĂśkĂŠt, aki "folyton egy Ăşj boszniai rĂŠmĂĄlom kitĂśrĂŠsĂŠnek veszĂŠlyĂŠt emlegeti ErdĂŠllyel kapcsolatban, mert szeretnĂŠ, ha odĂĄig fejlĹdnĂŠnek a dolgok." A cikk a romĂĄn ellenzĂŠket ostorozta, amely tĂĄmogatja az RMDSZ "legkĂŠptelenebb kĂśvetelĂŠseit". PĂŠldakĂŠnt emlĂtette, hogy a brassĂłi tanĂĄcs megszavazta: a turistautak ĂştjelzĹ tĂĄblĂĄi kĂŠtnyelvĹąek legyenek. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 13./ 1995. december 12.
Dec. 12-ĂŠn Alexandru Mironov ifjĂşsĂĄgĂźgyi miniszter fogadta az RMDSZ ĂŠs a Magyar IfjĂşsĂĄgi TanĂĄcs /MIT/ kĂźldĂśttsĂŠgĂŠt. Az RMDSZ rĂŠszĂŠrĹl Nagy Zsolt ifjĂşsĂĄgĂźgyi ĂźgyvezetĹ alelnĂśk ĂŠs MĂĄtis JenĹ parlamenti kĂŠpviselĹ, a MIT rĂŠszĂŠrĹl RĂĄduly RĂłbert elnĂśk ĂŠs Vajda LĂĄszlĂł elnĂśksĂŠgi tag vett rĂŠszt a talĂĄlkozĂłn. A tĂŠma a volt pionĂr- ĂŠs KISZ-szervezetek tulajdonĂĄban levĹ ingatlanokrĂłl rendelkezĹ tĂśrvĂŠnytervezet volt. A romĂĄniai fiatalok kĂŠpviselĹi azt kĂŠrtĂŠk, hogy a tervezet biztosĂtson beleszĂłlĂĄst ĂŠs dĂśntĂŠsi lehetĹsĂŠget a fiatalok szĂĄmĂĄra lĂŠtesĂtett intĂŠzmĂŠnyek igazgatĂĄsĂĄban ĂŠs mĹąkĂśdĂŠsĂŠben. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), dec. 12., 680. sz./1995. december 12.
Liviu Maior oktatĂĄsi miniszter dec. 12-ĂŠn kinevezte a kolozsvĂĄri ApĂĄczai Csere JĂĄnos LĂceum Ăşj igazgatĂłjĂĄt Wolf Rudolf tĂśrtĂŠnelem szakos tanĂĄr szemĂŠlyĂŠben, akit az iskola tanĂĄri kara jelentĹs szavazattĂśbbsĂŠggel ajĂĄnlott erre a tisztsĂŠgre, SzilĂĄgyi JĂşlia jogellenes levĂĄltĂĄsa utĂĄn. A kinevezĂŠs elĹzmĂŠnye volt az iskola udvarĂĄn tartott tiltakozĂł szĂźlĹi ĂŠrtekezlet, amelyen felszĂłlt tĂśbbek kĂśzĂśtt Csiha KĂĄlmĂĄn reformĂĄtus pĂźspĂśk, Ioan Botiza gĂśrĂśg katolikus elĹadĂłtanĂĄr ĂŠs KĂłnya-Hamar SĂĄndor kĂŠpviselĹ. A rĂŠsztvevĹk elhatĂĄroztĂĄk, hogy dec. 11-ĂŠn nem engedik iskolĂĄba gyermekeiket, Ăgy tiltakozva az igazgatĂłnĹ levĂĄltĂĄsa ellen. Az Ăźgyben MarkĂł BĂŠla szenĂĄtor, az RMDSZ elnĂśke szemĂŠlyesen tĂĄrgyalt Maior miniszterrel, aki ĂgĂŠretet tett arra, hogy a kĂŠrdĂŠst a tantestĂźlet demokratikus dĂśntĂŠse alapjĂĄn rendezik. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), dec. 12., 680. sz./1995. december 13.
A hatĂĄron tĂşli magyarok tĂĄmogatĂĄsĂĄnak egyik legnagyobb eredmĂŠnye, hogy kĂĄrpĂłtlĂĄsi jegyeik privatizĂĄciĂłban valĂł felhasznĂĄlĂĄsĂĄra konkrĂŠt lĂŠpĂŠsek tĂśrtĂŠntek, jelentette ki az Ăj KĂŠzfogĂĄs KĂśzalapĂtvĂĄny tĂĄmogatĂĄsĂĄval megjelent, a magyarorszĂĄgi vĂĄllalkozĂĄsok gyakorlati tanĂĄcsait ĂśsszegezĹ, IrĂĄnytĹą cĂmĹą kiadvĂĄny dec. 13-i sajtĂłbemutatĂłjĂĄn Tabajdi Csaba, a MiniszterelnĂśki Hivatal politikai ĂĄllamtitkĂĄra. Igen fontos, hogy a szomszĂŠdos orszĂĄgokban ĂŠlĹ magyarsĂĄg rĂŠszt vehessen sajĂĄt orszĂĄga privatizĂĄciĂłjĂĄban is, ennek segĂtsĂŠgĂŠre privatizĂĄciĂłs konferenciĂĄt szerveznek a jĂśvĹ ĂŠvben, mĂĄrciusban, KolozsvĂĄron. /Ăj MagyarorszĂĄg, dec. 14./1995. december 13.
ElkĂŠszĂźlt a magyar vĂĄlasztervezet a romĂĄn javaslatokra, tĂĄjĂŠkoztatott dec. 13-ĂĄn SzentivĂĄnyi GĂĄbor kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ. EzekrĹl a dokumentumokrĂłl a kĂźlĂźgyi vezetĂŠs hatpĂĄrti egyeztetĂŠst kezdemĂŠnyezett. Ezt kĂśvetĹen a dokumentumot diplomĂĄciai Ăşton juttatjĂĄk el a romĂĄn fĂŠlhez. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 15./ 1995. december 13.
AggasztĂł mĂŠrtĂŠkben csĂśkkenhet RomĂĄnia lakossĂĄga, ha fennmarad a jelenlegi szĂźletĂŠsi arĂĄnyszĂĄm - ĂĄllĂtotta dec. 11-ĂŠn kĂśzzĂŠtett tanulmĂĄnyĂĄban a RomĂĄn TudomĂĄnyos AkadĂŠmia: 2025-re a mai 22,7 milliĂłrĂłl 19,2 milliĂłra csĂśkkenhet az orszĂĄg lĂŠlekszĂĄma. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 13./1995. december 13.
MĂŠliusz JĂłzsef halĂĄlĂĄval a romĂĄniai magyar akadĂŠmikusok szĂĄma egy fĹre csĂśkkent. "Vajon hajlandĂłk lesznek-e a bĂślcsek GĂĄll ErnĹ mellĂŠ mĂŠg egy magyar ĂŠrtelmisĂŠgit akadĂŠmiai szĂŠkbe Ăźltetni?" - tette fel a kĂŠrdĂŠst SzĂĄsz JĂĄnos. MĂŠliusz halotti jelentĂŠse is alig kĂŠt lapban jelent meg. "Akkor sem tudhatnak meg rĂłlunk semmit, ha nagyjaink meghalnak. - ĂlĹ kortĂĄrsaink sorsa hasonlĂł." Az irodalmi adĂĄsok a magyar ĂrĂłkat elkerĂźlik. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 13./ 1995. december 13.
A SzatmĂĄrnĂŠmetiben mĹąkĂśdĹ HĂĄm JĂĄnos Katolikus GimnĂĄziumba a szĂłrvĂĄnyvidĂŠkrĹl ĂŠrkezettek is jĂĄrnak. Reizer PĂĄl szatmĂĄri pĂźspĂśk elmondta, hogy jĂł Ăźtemben ĂŠpĂźl a kollĂŠgium, amely remĂŠlhetĹleg jĂśvĹ Ĺszre elkĂŠszĂźl. Dr. Bura LĂĄszlĂł igazgatĂł elmondta, hogy idĂŠn ĂŠrettsĂŠgiztek elĹszĂśr a gimnĂĄzium diĂĄkjai, a vĂŠgzett 28 fĹbĹl 14 bejutottak kĂźlĂśnbĂśzĹ fĹiskolĂĄkra, kĂśzĂźlĂźk heten a gyulafehĂŠrvĂĄri teolĂłgiĂĄra. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 13./ 1995. december 13.
Dec. 13-ĂĄn az RMDSZ bukaresti szĂŠkhĂĄzĂĄban tartotta sajtóÊrtekezletĂŠt a szĂśvetsĂŠg vezetĂŠse. Seres DĂŠnes szenĂĄtor bĂrĂĄlta a kormĂĄnyt, amiĂŠrt halogatja a helyi autonĂłmiĂĄk eurĂłpai chartĂĄjĂĄnak ratifikĂĄlĂĄsĂĄt. Birtalan Ăkos kĂŠpviselĹ a kĂŠpviselĹhĂĄzban dec. 12-ĂŠn benyĂşjtott tĂśrvĂŠnymĂłdosĂtĂĄsi kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt ismertette: a privatizĂĄciĂłs jegyzĂŠs hatĂĄridejĂŠnek meghosszabbĂtĂĄsa nem elĂŠgsĂŠges. A nagyprivatizĂĄciĂł azĂŠrt ilyen lassĂş, mert a kormĂĄny kĂŠsĹ tette kĂśzzĂŠ a tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsĂĄnak szabĂĄlyozĂĄsĂĄt. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), dec. 13., 681. sz./ 1995. december 13.
A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge dec. 9-i bĂŠcsi tanĂĄcskozĂĄsĂĄn felhĂvĂĄssal fordult a bĂĄrhol ĂŠlĹ magyar kĂśzĂśssĂŠgekhez ĂŠs a szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄghoz: a romĂĄn tanĂźgyi tĂśrvĂŠny, a szlovĂĄk ĂĄllamnyelv tĂśrvĂŠnye elleni tiltakozĂĄsul 1996. jan. 1-jĂŠn 20 Ăłrakor minden egyĂźttĂŠrzĹ ember egy szĂĄl gyertyĂĄt gyĂşjtson ablakĂĄban. "AprĂł kis tĂźzekkel - ahogyan a SzĂŠkelyfĂśldĂśn tettĂŠk ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt -, lĂĄrmafĂĄkkal figyelmeztetĂźnk a nemzeti kisebbsĂŠgek anyanyelvĂŠt fenyegetĹ veszĂŠlyre." /Magyar HĂrlap, dec. 13./1995. december 13.
A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge ErdĂŠlyi TĂĄrsasĂĄgĂĄnak elnĂśksĂŠge nov. 29-ĂŠn levelet intĂŠzett Iliescu ĂĄllamelnĂśkhĂśz, amelyben emlĂŠkeztette a hĂŠt ĂĄrtatlanul elĂtĂŠlt zetelaki magyar esetĂŠre ĂŠs a kĂśzel negyven napja ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkolĂł Katona ĂdĂĄm hozzĂĄ intĂŠzett levelĂŠre, kĂŠrve az elnĂśkĂśt: "RomĂĄnia minden ĂĄllampolgĂĄra irĂĄnti felelĹssĂŠgĂŠrzetĂŠt terjessze ki Katona ĂdĂĄmra is." Az ĂllamelnĂśki Hivatal vĂĄlaszlevelĂŠben kĂśzĂślte, hogy zetelaki elĂtĂŠltek kĂŠrelme igazsĂĄgĂźgyminisztĂŠriumi kivizsgĂĄlĂĄs alatt van, semmilyen politikai nyomĂĄst nem lehet figyelembe venni. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 13./1995. december 13.
Katona ĂdĂĄm, az ErdĂŠlyi Magyar KezdemĂŠnyezĂŠs vezetĹ szemĂŠlyisĂŠge okt. 23-ĂĄtĂłl ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkba kezdett ĂŠs azt csak a 42. napon, orvosai utasĂtĂĄsĂĄra, dec. 3-ĂĄn hagyta abba. ĂhsĂŠgsztrĂĄjkjĂĄnak 38. napjĂĄn nyilatkozott az ErdĂŠlyi NaplĂłnak. ĂrĂśm szĂĄmĂĄra, hogy platformjuk kĂŠszĂthetĹ elĹ az RMDSZ orszĂĄgos vezetĹsĂŠgĂŠtĹl kierĹszakolt szĂŠkelyudvarhelyi rendkĂvĂźli, decemberi SZKT-t. ĂrĂśm az is, hogy az EurĂłpa TanĂĄcs dec. 16-ĂĄn helyszĂni szemlĂŠre RomĂĄniĂĄba kĂźldi Jansson, Schwimmer ĂŠs Mme Durrieu jelentĂŠstevĹit. Katona ĂdĂĄm hangsĂşlyozta, hogy az RMDSZ erkĂślcsi-politikai vĂĄlsĂĄgban szenved. Szerinte MarkĂł BĂŠla elnĂśk a Tokay- ĂŠs a VerestĂły-vonalat kĂŠpviseli, kĂśzben az autonĂłmia elkĂśtelezett hĂvekĂŠnt nyilatkozik. MarkĂł BĂŠla egy esztendeje kĂŠslekedik elvĂŠgezni azt a TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂĄltal az SZKT-ben tĂśbbszĂśr is igĂŠnyelt elemzĂŠst Tokay GyĂśrgy ĂŠs tĂĄrsai ĂĄltal hĂresztelt ĂĄllĂtĂĄsrĂłl, hogy "mi "szĂŠlsĹsĂŠgesek" lennĂŠnk a SzĂśvetsĂŠgben, akik veszĂŠlyeztetik a tĂŠrsĂŠg bĂŠkĂŠjĂŠt". JelkĂŠpes, hogy MarkĂł BĂŠla ĂŠppen Tokay GyĂśrggyel utazik DĂŠl-Tirolba a terĂźleti autonĂłmiĂĄt tanulmĂĄnyozni. Van ok a nyugtalansĂĄgra, mert az anyaorszĂĄg kormĂĄnyzata nem akarja kimondani vĂŠdĹhatalmi kĂśtelezettsĂŠgĂŠt az utĂłdĂĄllamok magyarsĂĄga felett, sĹt Keleti GyĂśrgy honvĂŠdelmi miniszter nem talĂĄlt semmi kivetnivalĂłt abban, hogy sokezernyi katona betelepĂtĂŠse folyik SzĂŠkelyfĂśldre. /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i szĂĄma ismerteti Katona ĂdĂĄm fenti nyilatkozatĂĄt Gyenge visszhang, ellentĂŠtek, keserĹąsĂŠg cĂmmel. A RomĂĄniai Magyar SzĂłban Cseke GĂĄbor tudĂłsĂtott ugyanerrĹl a nyilatkozatĂĄrĂłl Az ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjk 38. napjĂĄn cĂmmel, hozzĂĄtĂŠve: a helyzetelemezĂŠsbe valĂłszĂnĹąleg belejĂĄtszott az ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjk prĂłbĂĄra tevĹ nyomatĂŠka, a betegĂĄgyban fekvĹ elkeseredettebben fogalmaz. A kĂśvetkezĹ idĹszakban kiderĂźl: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, Ărta Cseke GĂĄbor. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 18./1995. december 14.
LĂĄbody LĂĄszlĂł, a HatĂĄron TĂşli Magyarok HivatalĂĄnak elnĂśke nyilatkozott a rĂĄdiĂłban egyhetes erdĂŠlyi kĂśrĂştjĂĄrĂłl. TĂĄjĂŠkozĂłdott az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠny diszkriminatĂv voltĂĄrĂłl. MindenĂźtt, ahol megfordult, visszatĂŠrĹ kĂŠrdĂŠs volt, "hogy mire szĂĄmĂthatnak a magyar ĂĄllam, a magyar kormĂĄny rĂŠszĂŠrĹl politikai, erkĂślcsi ĂŠs nem utolsĂłsorban anyagi tĂĄmogatĂĄst tekintve." Az tapasztalta, hogy hallatlanul otthon mozog mindenki a magyarorszĂĄgi belpolitikĂĄban, "ĂŠs szĂĄmomra meglepĹ mĂłdon jĂłval kevĂŠsbĂŠ otthonosan mozog a romĂĄn belpolitikĂĄban." "MagyarorszĂĄgrĂłl tĂĄjĂŠkozĂłdnak, magyar tĂŠvĂŠt nĂŠznek, magyar rĂĄdiĂłt hallgatnak, szinte magyar ĂĄllampolgĂĄrkĂŠnt lĂŠpnek fel a magyar szemben. Ez egy termĂŠszetes vĂŠdekezĹ mechanizmusa volt egy kĂśzĂśssĂŠgnek, amelynek alapĂŠlmĂŠnye ĂŠvtizedeken ĂĄt az egyre rosszabb, minden egyre rosszabb", a terror erĹsĂśdĂśtt. Most hirtelen minden megvĂĄltozott. Ez "szĂĄmomra szinte dĂśbbenetes volt, nincsenek tudatĂĄban a sajĂĄt erejĂźknek, a sajĂĄt eredmĂŠnyeiknek." Amit a kĂśzĂśssĂŠg Ăśt ĂŠv alatt megtett, az bĂĄmulatos dolog. Jelen vannak a kĂśzĂŠletben, a parlamentben, lĂŠtrehoztĂĄk sajĂĄt civil tĂĄrsadalmukat. - LĂĄbody LĂĄszlĂł Iliescu megbĂŠkĂŠlĂŠsi javaslatĂĄrĂłl elmondta, hogy a Magyar Szocialista PĂĄrt 1994-es vĂĄlasztĂĄsi programjĂĄban mĂĄr szerepelt a megbĂŠkĂŠlĂŠs. A HTMH elnĂśke szerint mindkĂŠt fĂŠl rĂŠszĂŠrĹl van politikai akarat a megbĂŠkĂŠlĂŠsre, ezt komolyan kell venni. - El lehet ĂĄrasztani a vilĂĄgot reklĂĄm brosĂşrĂĄkkal meg tĂśrtĂŠnelmi mĂtoszokrĂłl szĂłlĂł kiadvĂĄnyokkal. Ezek hatĂŠkonysĂĄgĂĄban azonban kĂŠtelkedik. Szerinte az ilyen propaganda kiadvĂĄnyok csak az adĂłfizetĹk pĂŠnzĂŠnek pocsĂŠkolĂĄsĂĄt jelentik. /Kossuth RĂĄdiĂł, dec. 14./ 1995. december 14.
A Nemzeti KisebbsĂŠgi TanĂĄcs ĂŠs a hĂĄgai kĂśzpontĂş EtnikumkĂśzi KapcsolatokĂŠrt AlapĂtvĂĄny kĂśzĂśs szervezĂŠsĂŠben "A romĂĄniai nemzeti kisebbsĂŠgek nyelvĂŠn folyĂł oktatĂĄs" cĂmmel szeminĂĄriumot tartottak Bukarestben, dec. 14-ĂŠn. A rendezvĂŠnyen dr. Arie Bloed kiemelte, hogy az oktatĂĄssal kapcsolatos nemzetkĂśzi szabvĂĄnyok minimĂĄlisak, ezĂŠrt figyelembe kell venni az illetĹ kisebbsĂŠg szĂźksĂŠgleteit. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 16-17., RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), dec. 14., 682. sz./1995. december 14.
Traian Chebeleu szĂłvivĹ dec. 14-i sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn kifejtette: az alapszerzĹdĂŠsrĹl folyĂł tĂĄrgyalĂĄsok nincsenek befagyasztva. ElĹrelĂĄthatĂłlag januĂĄr kĂśzepĂŠn ismĂŠt megkezdĹdnek a tĂĄrgyalĂĄsok. /NĂŠpszabadsĂĄg, dec. 15./1995. december 14.
1920. dec. 14-ĂŠn NagyvĂĄradon a trianoni dĂśntĂŠs kĂśvetkeztĂŠben a TiszĂĄntĂşli ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlettĹl leszakadt 8 csonka egyhĂĄzmegye 153 egyhĂĄzkĂśzsĂŠgĂŠnek kĂźldĂśttei bejelentettĂŠk az ĂśnĂĄllĂł egyhĂĄzkerĂźlet megalakulĂĄsĂĄnak szĂĄndĂŠkĂĄt. Ennek az esemĂŠnynek a 75. ĂŠvfordulĂłjĂĄn, dec. 14-ĂŠn a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet jubileumi kĂśzgyĹąlĂŠst hĂvott Ăśssze. Megjelentek kĂśzĂśtt volt SzĹcs Ferenc bukaresti magyar nagykĂśvet, HegedĹąs LĂłrĂĄnt, MĂĄrkus MihĂĄly, dr. BĂźtĂśsi JĂĄnos ĂŠs dr. Csiha KĂĄlmĂĄn pĂźspĂśkĂśk, dr. GerĂŠb Zsolt, a kolozsvĂĄri ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet rektora valamint szĂĄmos mĂĄs hazai ĂŠs kĂźlfĂśldi egyhĂĄzi, politikai ĂŠs kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk beszĂŠdĂŠbĹl a tĂśretlen hit hangja csendĂźlt ki. KiosztottĂĄk a Pro Partium dĂjakat, melyeket idĂŠn Tempfli JĂłzsef katolikus megyĂŠspĂźspĂśk, AndrĂĄs Ăgoston nyugalmazott tanĂĄr, DemĂŠny Lajos tĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs HĂşbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris AlapĂtvĂĄny igazgatĂłja nyert el. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 18./