udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. augusztus 15.
A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./1996. augusztus 15.
Gyerőmonostor megérdemli az elismerést, a faluban mindössze 180 református él. Kis Tibor református lelkipásztor elhatározta, hogy új lelkészi hivatalt épít, de ez közösségi ház is legyen. A szép műemléktemplom szomszédságában olyan épületet akart emelni, amely a kalotaszegi népi építészeti stílus jegyeit viselje magán. A Kós Károly örökségét folytatni kívánó Anthony Gall huszonnyolc éves ausztráliai építésznél kötettek ki, aki Kolozsváron rendezett kiállítást Kós Károly építészetéről, a Bánffy-palotában. Anthony Gall készítette a tervet, nagy összefogással épült a ház, helybéliek segítettek, de jött a sepsiszentgyörgyi építőbrigád is. Nyugati segélyből öt számítógépet kaptak, ezen számítógép-tanfolyamot indítanak a faluban. Az elkészült házban kapott helyet a könyvtár is, Bálint Árpád nyugalmazott tanító ajánlott fel könyveket. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./1996. augusztus 15.
Megjelent az Arménia, a magyarörmény időszaki szemle legújabb /14./ száma, amely beszámolt a Romániai Örmények Egyesületének gyűléséről. A lap a nemrég elhunyt szamosújvári magyarörmény történészre, Gabányi Jánosra emlékezik. A lapban olvasható a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjú, melyben az érsek beszámol Kanadában és az Egyesült Államokban tett útjáról, az ottani közösségekkel való találkozásról. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./1996. augusztus 15.
Aug. 10-én ünnepi műsorral és a gyermekek munkáiból készített kiállítással zárult a Borsos Miklós Gyermekművésztábor Gyergyószentmiklóson, amelyre Vajdaságból /Zenta, Tóthfalu/, Kárpátaljáról /Beregszász/ és Erdély különböző vidékeiről érkeztek gyermekek, akik a Borsos Miklós Alapítvány ajándékaival mentek haza. A táborozást özvegy Borsos Miklósné, néhány kft és a helyi Szent Miklós Társaság támogatása tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./1996. augusztus 15.
Aug. 15-i hatállyal leváltották Grigore Zancot, Kolozs megye prefektusát és kinevezték utódát, Ioan Rust, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának tagját. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ 1996. augusztus 15.
Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./1996. augusztus 15.
Aug. 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Reizer Pál szatmári megyéspüspök Szatmárnémetiben, a székesegyházban szentbeszédében Szent István király jelentőségét méltatta: hazát teremtett itt, a Kárpát-medencében, "mi itthon vagyunk". Szent István az itt talált népeket nem bántotta, hanem egyenlő jogot biztosított mindenkinek. Hangsúlyozta: "kereszténység nélkül nincs ezeréves ország, nincs megmaradás, nincs jövő." / Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./1996. augusztus 15.
Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Tusnád és Tusnádfürdő között úton, az országút közelében felavatták a millecentenáriumi emlékművet. Egy magas, tölgyfából készült kereszt áll a középpontban, rajta a felirat: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére." A keresztet félkörben felállított hét kopjafa veszi körül, emlékeztetve a magyarságot 1100 évvel ezelőtt a Kárpát medencébe bevezető Árpád vezéreire. Az emlékmű körül növekedik tizenegy fenyőfa, a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad jeleként. Az emlékművet Jánosi Csaba vázlatai alapján a Nádas mezőgazdasági társaság mesterei készítették, a faragás Kovács és Szabó Csaba munkája. A község lakói templomi zászlókkal vonultak ki az avatásra, meghallgatták Incze Dénes tusnádfürdői esperes szentbeszédét. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./1996. augusztus 15.
Csíkszeredában a városi RMDSZ-szervezet újraalakítására létesült kezdeményezőcsoport szervezésében zajlik a városi szervezet elnökét és 32 tagú döntéshozó testületét, a Városi Küldöttek Tanácsát megválasztó közvetlen és titkos belső választás előkészítése. Aug. 15-én a jelölőbizottság véglegesítette a listát. Az elnöki tisztségre hárman pályáznak: Nagy Antal /55 éves, tanár/, Sántha Pál Vilmos /54 éves, közgazdász/ és Szőke Domokos /28 éves, mérnök/. Az aug. 19-24-e között sorra kerülő mozgó urnás választáson részt vehet minden Csíkszeredában lakó RMDSZ-tag, illetve az RMDSZ társult szervezetei egyikének tagja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 846. sz./ 1996. augusztus 15.
Tőkés László politikusi pályaképét rajzolta meg Szentimrei Krisztina tanulmányában. Tőkés László a román forradalmi mozgalom, sőt a közép-kelet-európai rendszerváltozás kulcsfigurájából egyre inkább az összenemzeti ellenállás egyik legfőbb alakjává vált. A taxisblokád idején tett egyértelműen elítélő nyilatkozatai igencsak megtépázták anyaországi nimbuszát." "A megingathatatlanságáról és sziklaszilárd elkötelezettségéről ismert püspök azóta első számú ellensége mind a román sajtónak és politikumnak, mind a magyarországi sajtónak és kormánynak." Az szükségszerű volt, hogy állásfoglalásaival, majd az MSZP-SZDSZ új külpolitikai kurzus elleni fellépésével a "bármiféle keresztény-nemzeti ihletettségű szimbolika és értékrendszer iránt amúgy is negatívan elfogult, értékromboló magyar médiában közellenséggé vált. Az abszurd az, hogy saját pártjának az elitje is nagymértékben ellene fordult." A tanulmány írója visszatekintett az RMDSZ megosztottságára, az első a radikális-mérsékelt ellentét volt. A radikálisok vezetője Szőcs Géza, a mérsékelteké Domokos Géza volt. A másik törésvonal a nemzethez való viszony mentén húzódott. Fokozatosan kialakult a politikai, illetve médiaelit, melyet a nemzetekfelettiség, pontosabban a magyarellenes látszatkozmopolitizmus határozott meg. Tőkés László először egyensúlyozni próbált a két csoport között, azonban Domokos Géza lépései /többek között Domokos hatására az RMDSZ képviselők tartózkodtak az alkotmány azon paragrafusának megszavazásánál, amely kimondja, hogy Románia nemzeti állam/. Az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat után Tőkés László is egyik célpontjává vált a baloldali-kozmopolita támadásoknak. Tőkés László 1993-as amerikai útján az etnikai tisztogatásról beszélt. Az RMDSZ akkori frakcióvezetői, Tokay György és Verestóy Attila elhatárolták magukat a tiszteletbeli elnök nyilatkozatától. A titkos tárgyalások ügyében, a Neptun-ügyben Tőkés László többször megkereste az RMDSZ vezetőit, mindhiába. Kénytelen volt nyilvánosság elé vinni az ügyet A hatalom uszályában címmel. A következő a Nagy Benedek-ügy volt. A következő botrány Szőcs Géza jelölése kapcsán robbant ki. /Szentimrei Krisztina: Tőkés László, a politikus. = Demokrata, aug. 15./1996. augusztus 15.
Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./1996. augusztus 16.
Kovács László külügyminiszter aug. 16-án tájékoztatta a Bukarestben létrejött szakértői szintű megállapodásról a magyar parlamenti frakciók képviselőit, átadta a szakértők által véglegesített szövegjavaslat egy-egy példányát. Álmodni lehet egy ennél jobb szerződést, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. A kormány felelőssége, hogy aláír egy szerződést, vagy elhárítja azt - mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország semmilyen engedményt nem tett. Nyitott kérdésként említette az elkobzott egyházi javak visszaadásának kérdését. Somogyi Ferenc államtitkár tájékoztatta az alapszerződésről az RMDSZ vezetőit. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólította a kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést. A szerződés ügyét nem lehet azzal elintézni, hogy a külügyminiszter utólag tájékoztatja az ellenzéki pártok frakcióvezetőit. A KDNP szerint elfogadhatatlan a parlament megkerülése. Kovács László külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány nem kívánja az alapszerződést a parlament elé vinni. Az ellenzéknek lesz lehetősége az aláírt megállapodásról állást foglalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1996. augusztus 16.
Kovács László külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjút, ebben Nagy Mélykúti Edit elmondta, hogy a Fidesz puccsszerű megegyezésről beszél és felrója, hogy a végleges változatról nem konzultáltak az RMDSZ-szel. A külügyminiszter válasza: Három és féléves tárgyalás után aligha lehet puccszerű megállapodásról beszélni. Minden tárgyalási fordulóról tájékoztatást kapott az RMDSZ. Az egyházi és közösségi javak kárpótlása nem szerepel a szövegben. Román résztől ugyanis kérték, hogy más megoldást találjanak. Jelezték, készek egy külügyminiszteri levélváltásban rögzíteni, hogy Románia a kérdés fontosságát elismeri. /Magyar Hírlap, aug. 17./1996. augusztus 16.
Aug. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa, azzal a céllal, hogy megfogalmazza álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban. A kiadott állásfoglalás szerint az RMDSZ továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ SZKT 1994. okt. 1-jei állásfoglalását. Az RMDSZ üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, azonban szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és a nemzetközi monitorizálás kérdése egyelőre megoldatlan. Az RMDSZ felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsa fel az RMDSZ-szel való konzultációt a jelzett problémák megoldása céljából. Az RMDSZ szorgalmazza a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra hivatkozva szeptember folyamán az újabb találkozót. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást nyújt a történelmi egyházaknak, és elfogadja a Szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy az alapszerződésről aug. 19-én konzultációt tarsanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ A tanácskozás után Markó Béla nyilatkozott. Az alapszerződés tartalmaz számos pozitív kitételt, mondta, az RMDSZ viszont nem ért egyet a kollektív jogok kiiktatási kísérletével. A romániai magyarság számára fontos a közösségi és egyházi javak visszaadása, ez nem szerepel a dokumentumban. Megjegyzés: A hivatkozott júl. 5-én elfogadott zárónyilatkozat utolsó pontja szerint: "A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttműködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést, és elhatározták, hogy még az idén találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit." Ennek alapján javasolja az RMDSZ, hogy szeptemberben legyen az újabb találkozó. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./1996. augusztus 16.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszabadságnak nyilatkozott, váratlannak nevezte, hogy ilyen hamar megszületett a közös álláspont. "Ezekben a napokban összevetjük a rendelkezésre álló információkat... szövetségünk már régebben kialakított, teljesen világos és egyértelmű álláspontjával arra vonatkozólag, hogy mit kellene tartalmaznia az alapszerződés kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetének." A lábjegyzettel kapcsolatban meg kell nézni, hogy pontosító jellegű-e, mint az ET által a velencei bizottságtól kért értelmezés, vagy leszűkítő jellegű-e. Másrészt "számunkra rendkívül fontos, hogy ez az alapszerződés tartalmazzon kitételeket a teljes körű anyanyelvi oktatással, a nyelvhasználattal, meg olyan konkrét kérdésekkel kapcsolatosan, mint az egyházi és közösségi javak helyzete." A garanciák is szükségesek. /Népszabadság, aug. 16./1996. augusztus 16.
Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthatatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./1996. augusztus 16.
A román lapok azt emelik ki, hogy Budapest engedett az 1201-es ajánlás kérdésében, sokan ezt román sikerként értékelik. Több román lap nyugati nyomással magyarázza a megegyezést. /Magyar Nemzet, aug. 16./1996. augusztus 16.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, a Népszabadság kérdésére leszögezte: a magyar-román alapszerződés hatással lesz a többi szomszédos országban élő kisebbség sorsára. Az ET 1201-es ajánlásához fűzött magyarázatba majd belekapaszkodik a szlovák kormány. Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy ítélte meg, hogy az 1201-es értelmezése azokat illeti meg, akik számára - helyzetüket könnyítendő - készült, akik az etnikai és területi autonómiáról hajlandók lemondani, vagy nem. Budapestnek ez ügyben konzultálni kellett volna az RMDSZ-szel. /Népszabadság, aug. 16./1996. augusztus 16.
A pártok mindegyike hibának tartja az alapszerződést /az MSZP képviselői közül senki sem vállalkozott a megállapodás kommentálására/, az SZDSZ-t kivéve. Kelemen András /MDF/, pártja külügyekkel megbízott alelnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány az előzetes megállapodás ellenében nem konzultált az ellenzéki pártokkal az alapszerződés ügyében. Felháborító, hogy a dokumentumban nem szerepel az autonómiaigény és a kollektív jogok elismerése. A kormány elmulasztotta, hogy az RMDSZ-t időben tájékoztassa a fejleményekről. - Bauer Tamás /SZDSZ/: "Mi üdvözöljük az alapszerződés megkötésére tett lépéseket". /Új Magyarország, aug. 16./ Kovács László külügyminiszter érthetőnek mondta, hogy az ellenzék támadja a megállapodás miatt. "Ez a parlamenti demokráciában elfogadott." Arra, hogy az RMDSZ sem fogadta üdvrivalgással a megegyezést, a miniszter megjegyezte:"ez a jelenleg elérhető legjobb alapszerződés, amely mind Magyarország, mind Románia és az ottani magyar közösség érdekeinek megfelel." /Mai Nap, aug. 16./1996. augusztus 16.
Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./