udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. szeptember 6.
A román elnökség szóvivője nyilatkozatban üdvözölte, hogy az Országgyűlés szept. 3-i rendkívüli ülésén elutasította a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos határozati javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1996. szeptember 6.
Molnár Gusztáv terjedelmes tanulmányában pozitívan értékelte az alapszerződést, fölsorolva az előremutató részeit, hozzátéve, hogy az RMDSZ vezető politikusai közül egyedül Frunda György vette észre, hogy az 1201-es ajánlás beemelése az alapszerződésbe az RMDSZ sikere. "Markó Béla és Tőkés László, akik megfelelően betöltötték hivatásukat", "amíg mondani kellett rendületlenül az RMDSZ-monológot, az első igazi politikai döntést igénylő helyzetben csődöt mondtak. Az RMDSZ programja átalakításra, és számos ponton kiegészítésre szorul." Azóta, hogy az RMDSZ elfogadta a belső önrendelkezésről szóló "forradalmi jelentőségű nyilatkozatot, eltelt négy esztendő, s az RMDSZ-nek illett volna észrevenni, hogy az abban megfogalmazott igények és követelések csak egy többnemzetiségű és föderális államberendezkedésű Romániában érvényesíthetőek." Az ilyesmit kívülről nem lehet egy országra rákényszeríteni. "Ennek ellenére az RMDSZ még mindig azt hiszi, hogy érdemes" az autonómia-statútum kidolgozásával bajlódnia. "Ezt a játszadozást a szavakkal sürgősen abba kell hagyni." "Az etnikai és hatalmi viszonyok miatt a kisebbségi közösség önerejére támaszkodni nem elég." Egyetlen olyan erő van, amelyik a térség iránt "érdeklődést mutat, és saját helyzete is fogékonnyá teszi a kisebbségek sérelmei és törekvései iránt. Ez az erő Oroszország." " Az RMDSZ-nek sürgősen döntenie kell." Vagy halad tovább az 1992 óta kitaposott úton, vagy változtat politikai stratégiáján. A Markó-Tőkés-Takács-féle vezetés az eddigi vonal folytatása mellett áll ki. Ezért valószínű, hogy a "kitűnő politikusi képességekkel rendelkező" Frunda György elnökválasztási kampányában kénytelen lesz új programot és új politikai stratégiát kipróbálni. Amennyiben a parlamenti választások nyomán az ellenzék alakít kormányt - az RMDSZ részvételével vagy támogatásával, Románia az 1989-esnél is jelentősebb fordulathoz érkezik: akkor fog kiderülni, hogy a demokratikus nemzeti állam továbbfejleszthető-e, vagy átadja helyét az autoritárius nemzetállam egyik formájának. /Molnár Gusztáv: Válaszúton az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6., a cikket újraközölte, nem jelölve, hogy másodközlés: Magyar Hírlap, szept. 7./1996. szeptember 6.
Aug. 24-én Gyergyószentmiklóson egy vendéglőben igazoltatták Sára Csaba 24 éves fiatalembert. Az igazolvány nem volt nála, ezért három rendőraltiszt, Arhire Sorinel, Ungureanu Daniel és Gaman Cristian verni kezdték a fiatalembert. Fölszólították a jelenlevőket, hogy hagyják el a helységet, majd tovább verték Sára Csabát, végül megbilincselve bevitték a rendőrségre, ahol a fűtőtesthez bilincselve tartották reggelig. Sára Csaba több mint egyhetes kórházi ápolásra szorult. Eltörött bal járomcsontja, enyhe agyrázkódást kapott, a hátán a gumibot nyomai maradtak. Dézsi Zoltán polgármester és Suciu Gábor tanácsos beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyen működő katonai ügyészséghez és a gyergyószentmiklósi rendőrparancsnoksághoz, kérve, hogy távolítsák el a rendőrség soraiból e három altisztet. /Gál Éva Emese: Rendőrütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. szeptember 6.
A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia 95 magyar hallgatója az anyanyelven történő újraindításáért 1995 októberében beadott kérvényének nem lett hatása, annak ellenére, hogy a miniszter szóbelileg és írásban ezt megígérte. A Zeneakadémia rektorához és szenátusához írt állásfoglalásukban a főiskola magyar tanárai megerősítették a kérés szükségességét, kifejtve, érthetetlen, hogy a Zeneakadémia az egyetemi autonómiára hivatkozva utasította el az anyanyelvi képzést. A Zeneakadémia 1951-ig önálló magyar főiskola volt, akkor egyesítették a román főiskolával. Elfogadhatatlan az az értékelés, hogy az addig létező magyar főiskola kommunista hagyomány. "Román kollégáinknak tudniuk kell, hogy ugyanúgy ragaszkodunk a zenei szakma anyanyelvünkön történő elsajátításához, mint saját maguk." Az állásfoglalást a főiskola magyar tanárai írták alá, Demény Attila, dr. Almási István, Márkos Albert és a többi, csatlakoztak hozzájuk a Magyar Opera vezetői is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1996. szeptember 6.
Nyárádszeredában szept. 6-án megkezdődött az új tanév a budapesti Agrárgazdasági Egyetem kihelyezett kertészeti szakán. Tavaly ezen a karon 28-an kaptak diplomát, az idén 48 hallgató kezdi meg az első évet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. szeptember 6.
Javier Solana, a NATO főtitkára a térség stabilitását erősítő pozitív lépésként értékelte a magyar-román alapszerződést szept. 6-án, amikor Brüsszelben találkozott Kovács László külügyminiszterrel. /Népszabadság, szept. 7./1996. szeptember 6.
Tizenhét Erdélyből Magyarországra települt képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szept. 6-án Debrecenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./1996. szeptember 7.
A magyar ellenzéki pártok politikusai szinte egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben döntött az alapszerződés tudomásul vétele mellett. Trombitás Zoltán, a Fidesz képviselője a Népszavának nyilatkozva elmondta: a romániai magyar politikusok "fegyverrel a tarkójuknál" szavaztak úgy, hogy tudomásul veszik a dokumentumot. Miután a magyar kormány elárulta őket, nem tehettek mást. Hasonlóképpen vélekedett Csapody Miklós /MDF/ is: nagy különbség van egy szerződés elfogadása és tudomásul vétele között. Utóbbira akkor kerül sor, ha egy kisebbség elismeri alávetettségét. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő megállapította: "Az RMDSZ eddig is nagyon tárgyilagosan viszonyult az alapszerződéshez..." "Lényegében elfogadták az alapszerződést, azokkal a megjegyzésekkel, hogy a programjuknak, kívánságaiknak milyen tekintetben nem felel meg". /Népszava, szept. 7./1996. szeptember 7.
Székelyudvarhely önkormányzata igyekszik megakadályozni, hogy a Cserehát városrészen épülő szociális otthon egy eddig a városban nem honos bukaresti apácarend kezébe kerüljön. Egy svájci segélyszervezet és egy bukaresti cég ezen mesterkedik. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy Székelyudvarhelyen és környékén legalább ötszáz rászoruló, fogyatékos gyermek van, akik beköltözhetnének a szociális otthonba, méltánytalan tehát, hogy távoli vidékekről hoznának ide gyermekeket. /Új Magyarország, szept. 7./1996. szeptember 7.
Godra János, a Jani bár vezetője magyar házat akar létrehozni Brassóban. A telket már megvásárolta, most az építkezések jóváhagyását intézi. Az általa tervezett magyar házban 250 férőhelyes terem, bárhelyiség és vendégszobák is lesznek. Godra János merész terveivel a brassói magyaroknak végre lesz olyan hely ahol rendezvényeket tarthatnak, mert a városban működő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek, de az EMKE városi szervezetének sincs székháza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1996. szeptember 7.
Szept. 7-én rangos külföldi részvétel mellett az Unitárius Egyház hozzájárulása a magyar kultúrához című tudományos értekezlettel és hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Kolozsvár unitáriusai. Dr. Szabó Pál főgondnok köszöntötte a megjelenteket, dr. László Gyulának a kettős honfoglalást felvázoló tanulmányát felolvasták, dr. Szabó Árpád főjegyző, teológiai tanár a tordai országgyűlés Európában első ízben vallásszabadságot hirdető határozatáról értekezett, dr. Bodor András történész a kolozsvári Unitárius Kollégium múltjáról, dr. Molnár István néprajzkutató az 1793-ban alapított Székelykeresztúri Főgimnázium történetéről, dr. Gaal György a tordai Unitárius Főgimnázium az erdélyi művelődés szolgálatában címen, Faragó József Kriza János püspökről tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./1996. szeptember 7.
Szept. 7-én hajnalban Cserkész Zoltán gyergyószentmiklósi lakost a rendőrök berángatták a vaskertes iskola udvarára és megverték. Cserkész Zoltán orvoshoz fordult, darabos kulcscsonttörést állapítottak meg. A beteget kórházba kellett vinni, mert az orvos, dr. Bíró Katalin agyrázkódás utáni állapot jeleit tapasztalta nála. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./1996. szeptember 7.
A magyar-román történész vegyes bizottság szept. 9-12-ig konferenciát rendez Budapesten. A tanácskozás témája: a magyar és román nemzet születése és fejlődése, valamint a szellemi áramlatok alakulása a két országban a XIX. század második felétől. /Népszabadság, szept. 7./1996. szeptember 7.
Szept. 10-én nyílik Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban A honfoglaló magyarság című kiállítás, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre, hogy azt bemutassák a székelyföldi múzeumokban, majd a városba való visszaérkezése után segédanyagként hasznosítsák a történelemoktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept- 7-8./1996. szeptember 7.
Nagy sikerrel mutatta be a közelmúltban Gyergyószentmiklóson Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke ennek a szellemi műhelynek az elmúlt években született előadásait tartalmazó könyvét. A könyv üzenete az, hogy a magyarság egyetlen esélye szellemi kapacitásának gyümölcsöztetése. /Török Zoltán: A minőségről röviden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1996. szeptember 7.
Szept. 7-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Református Diakóniai Központban tartották meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság V. vándorgyűlését. Dr. Kerekes Jenő, az RMKT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a társaság évente más-más városban megtartott vándorgyűlése mindig nagy érdeklődést váltott ki. Szalkay József, a Páter Bank marosvásárhelyi igazgatója az immár fél éve működő pénzintézet vezérigazgatója, Péter László megbízásából vett részt az ülésen. Elmondta, hogy a Páter Bank egyelőre csak számlavezetéssel, elszámolásokkal foglalkozik. A Páter Bank román-magyar-amerikai bankká alakul, mert a Budapest Bankban /a Páter Bank főrészvényese/ 60 %-os többséggel rendelkezik a General Electric. A bank hitelezése csak október-november tájékán indul meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1996. szeptember 7.
Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./1996. szeptember 7.
Jakó Zsigmond nagyívű előadást tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ millecentenáriumot ünneplő közgyűlésén. "Ma szinte szégyenlősen ünnepel a hivatalosság." "Napjainkban az államnemzet széthullása után teljesen új nemzettudatra kell mindnyájunknak" átváltanunk. /Jakó Zsigmond: Ezerszáz esztendő. Elhangzott az EME 1996. évi ünnepi közgyűlésén máj. 4-én. Közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8., Erdélyi Múzeum LVIII. kötet 1996. 1-2. - továbbá: Erdélyi Tudományos Füzetek 222. sz. /Kolozsvár, 1996./1996. szeptember 7.
II. János Pál pápa szept. 6-án érkezett Magyarországra, a repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte a másodszor idelátogató pápát. A pápa Pannonhalmára ment, ahol Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát fogadta. Másnap, szept. 7-én a pápa Győrben, az ipari parkban mintegy százötven ezer ember előtt tartott szabadtéri szentmisét és mondott beszédet. "Az elmúlt negyven évben főként a vértanúk és a hitvallók tettek tanúságot Krisztus világosságáról". "Imádkozzunk valamennyien a fogyó magyar nemzetért." A pápa beszédének több részét magyarul mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ A pápa beszédének szövegét /néhány kihagyással/ közölte a csíkszeredai napilap. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./1996. szeptember 7.
A római La Sapienza Egyetem és a nápolyi egyetem keleti intézete rendezi meg szept. 9-14-e között a IV. Hungarológiai Kongresszust. A szervezőbizottság elnöke, Sárközy Péter, a La Sapienza Egyetem tanszékvezető tanára tájékoztatott a hungarológiai kutatásokról, melyek Olaszországban a legjelentősebbek, ahol nyolc egyetemen van magyar tanszék. Ez nagy szó, mert nincs még egy országok, ahol két magyar tanszék van. Olaszországban a két legnagyobb központ Róma és Nápoly 30-50 hallgatóval, ezért is ez a kettő rendezi a kongresszust. Országosan 100-200 hallgató van a magyar szakon, évente 20 fő doktorál magyar irodalomból. Az egyes egyetemeken folyó hungarológiai kutatások koordinálására jött létre 1985-ben a római székhelyű Egyetemközi Hungarológiai Központ. A millecentenárium évében tíz kötet jelent meg ennek a központnak a gondozásában, amely tíz éve rendszeresen publikálja évkönyvét /Rivista di Studi Ungheresi/, amelynek tizedik száma Györffy György, Nemeskürthy István, Pásztor Lajos és más kutatók tanulmányait közli. - 1977-ben alakult meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, amely ötévenként rendezi a hungarológiai kongresszusokat. A mostanin első alkalommal jelen lesznek a kisebbségi magyar kutatók is. Erdélyből 70-80-an, a volt Jugoszláviából és Szlovákiából ötvenen, Kárpátaljáról is szép számmal. A magyar kultúra és a keresztényég lesz a kongresszus témája. A magyar minisztérium, az MTA és az Illyés Alapítvány hozzájárult a költségekhez, de a kiadások 99 százalékát az olasz fél állja. /Népszabadság, szept. 7./