udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2190 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. szeptember 18.
Pozsonyban a parlament szept. 17-én úgy határozott, hogy október elsejétől csak akkor hangozhat el egy idegen állam himnusza, ha az adott ország állami küldöttsége jelen van. A rendelkezés megszegéséért jogi személyekre 200 ezer koronáig terjedő bírság róható ki.. - A román képviselőházban szept. 17-én elutasították azt a cikkelyt, amely hat hónaptól három évig terjedő börtönnel bünteti idegen államok zászlajának kitűzését és himnuszának eléneklését. Nem törölték viszont a nemzet- és országgyalázást egy-öt év közötti szabadságvesztéssel sújtó másik cikkelyt, hanem - pontosabb megfogalmazást kérve - visszautalták a szenátus jogi bizottságához. /Népszabadság, szept. 18./1996. szeptember 18.
Túljutott a 100. számán a nemrég újraindult Nagykároly és Vidéke hetilap, kétezer példányban. A nyolcoldalas újság fizetett szerkesztők segítsége nélkül lát napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ 1996. szeptember 18.
Az Új Magyarország 1946-os dokumentumot közölt: A magyar katolicizmus kiáltványa a szlovákiai magyarok megmentéséért. A püspöki kar határozata alapján Mindszenty József esztergomi érsek írta alá 1946. dec. 21-én. "A természetjogba és isteni törvényekbe ütköző eljárással szemben nem maradhat szótlan a magyar katolicizmus egésze." Segítséget "és orvoslást hozni elsősorban a magyar kormány feladata, amelynek bizonyára iparkodik is megfelelni. Nem hallgathatunk arról, hogy sorozatos, erőltetett birtokelkobzások, teljes vagyonfosztások történtek; öregeket, gyermekeket, terhes, szoptatós anyákat hurcolnak el túlzóan kegyetlenül." /Új Magyarország, szept. 18./ 1996. szeptember 19.
Melescanu külügyminiszter a kormány szept. 18-i ülése elé terjesztett jelentésében javasolta, hogy a szept. 16-án Temesváron aláírt magyar-román alapszerződést a kabinet mihamarabb terjessze a parlament elé ratifikálásra. A román kormány szept. 18-i ülésen elfogadta az alapszerződés ratifikálásra vonatkozó törvénytervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1996. szeptember 19.
A Jurnalul National bukaresti lap szept. 19-i számában Teodor Melescanu külügyminiszter védte az alapszerződést, szerinte az inkább a román félnek hasznos, mert javítja a Romániáról alkotott képet. - Júl. 19-én a Bukarestbe látogatott Dobrzansi lengyel védelmi miniszter román kollégájával, Tincával tartott sajtóértekezletet, amelyen Tinca kijelentette: Románia jogosult arra, hogy a NATO-ba felvehető országok első sorában szerepeljen. /Népszabadság, szept. 20./1996. szeptember 19.
Ion Iliescu elnök elítélte Funar polgármester szept. 16-án, a magyar-román alapszerződés aláírásának idején Kolozsváron rendezett "gyászmenetét", szerinte az önmagáért beszél és teljes mértékben diszkvalifikálja majd Funart a választási hadjáratban. Iliescu kijelentette: ő már 1990 óta harcol a kisebbségek "természetellenes" követelései ellen, tehát nemcsak Funar félti a román nemzet jövőjét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1996. szeptember 19.
A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 14-i ülésén megvitatták Borbély Imre képviselő óvását. Végül úgy döntöttek, hogy érvényesnek tartják az Operatív Tanács döntését az állandó lakhely kritériumával kapcsolatban. - A TKT elfogadta, egyetért Csapó József szenátornak és Szilágyi Zsolt képviselőnek a magyar és román államfőhöz intézett nyílt levelével. A TKT ezenkívül elfogadott egy állásfoglalást amely elítéli a gyergyószentmiklósi rendőrség egyes tagjainak a civil lakosság elleni kihágásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Borbély Imre képviselő ugyanis Temesváron él és a gyergyóiak képviselője volt. Az Operatív Tanács úgy határozott, hogy csak a helyben lakó lehet egy vidék képviselője.1996. szeptember 19.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnöksége kiadott nyilatkozatában /Megmaradásunkért. A létfeltételek biztosítása/ leszögezte, hogy az RMDST választói tábora csökken, ezt a folyamatot meg kellene állítani. Az RMDSZ eddig csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozott. Reálpolitikát kell folytatni. Az államnak be kell avatkozni az árképzésbe. Meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát. Az RMDSZ alig foglalkozott a kisipari termelőkkel, a felvásárló és fogyasztási szövetkezetekkel. Foglalkozni kell az átképzéssel. Az RMDSZ-nek foglalkozni kell a nyugdíjasokkal, a nyugdíjalapokkal, a munkakönyvekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1996. szeptember 19.
Kicsi a valószínűsége annak, hogy a novemberi romániai választásokig aláírják az ukrán-román alapszerződést, fejtette ki kijevi sajtótájékoztatóján Olekszandr Csalij, Ukrajna romániai nagykövete. Emlékeztetett arra, hogy a két ország eltérő módon közelíti meg az alapszerződés kérdését: Kijev nem akarja elfogadni, hogy a dokumentumban szerepeljen a Molotov-Ribbentrop egyezmény elítélése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./1996. szeptember 19.
A budapesti Gerendás Lajos Orbán Balázs nyomdokain indult el, hasonló céllal. Mozaikszerűen, falutörténetekben szeretné ismertetni Székelyföld történeteit és összegyűjteni a falumonográfiákat. Ahol nincs, megpróbál összehozni hasonlót. Legnagyobb problémája a városokkal van. Még Székelyudvarhelynek sincs meg a teljes leírása. Segítséget nem kapott, pedig 175 helyre írt levelet, erdélyieknek, magyarországiaknak, szervezeteknek, de hiába. Több terve is van, egy 100 kérdésből álló kérdőív alapján készülő Székelyföldi adattárra, fotóalbumra is gondol. Összeállna egy riportkötet székelyföldi papokkal, művészekkel, írókkal folytatott beszélgetéseiből. Anyagi támogatásra lenne szüksége, szakemberekkel való folyamatos konzultálásra, szakkönyvtár használatára, havonta 15 tekercs filmre, audio-kazettákra, buszjegyre a Székelyföldre... A Duna Tv-ben 1995. szept. 6-án elmondta terveit, azóta sem kereste meg senki. Egyedül Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója, azzal, hogy biztosítja a könyv kiadását. Úgy érzi, hét év kell az adatgyűjtésre. /Inczefi Tibor: Az ezredvég Orbán Balázsa. Beszélgetés Gerendás Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Ugyancsak róla: 1995. évi 1815, 2235. sz. jegyzet. Megjelent cikkei: 1996. évi 235,237,448,608 és 1015. sz. jegyzet.1996. szeptember 20.
A budapesti és a bukaresti amerikai nagykövet /Donald Blinken és Alfred Moses/ közös cikkben méltatta a magyar-román alapszerződést az International Herald Tribune szept. 19-i számában. A két nagykövet ezeréves magyar-román rivalizálásról /!/ ír, továbbá így látják a történelmi múltat: "Magyarország és Románia rivalizálása több mint ezeréves múltra tekint vissza. A folyamat a Közép-Ázsiából érkezett magyarok betelepülésével kezdődött, ami végül is magyar dominanciát eredményezett a Kárpát-medencében, beleértve /a ma Romániához tartozó/ Erdélyt is, amely Magyarország része volt 1919-ig, amikor is a trianoni egyezmény megszüntette a térséget 300 éven át uraló osztrák-magyar fennhatóságot. Trianon sajátos módon nem vetett véget a rivalizálásnak...". Az alapszerződés összebékíti "a kisebbségben és többségben élők jogait". A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy azok az államok, amelyeknek határproblémáik vannak, ne folyamodjanak tagságért. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 20./1996. szeptember 20.
MDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 20-án Kolozsváron tartott soros ülésén nagyra értékelte, hogy az RMDSZ több mint 140 ezer aláírást gyűjtött Frunda György államelnök-jelöltként történő bejegyzéséhez. Ugyanakkor az országos kampánystáb tagjai tájékoztatást adtak a jelöltállítások helyzetéről. a kapcsolattartásról a területi szervezetekkel. Az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy szakértői csoportot hoz létre az alapszerződés előírásainak, valamint a szerződéssel jogi érvényre emelkedett nemzetközi dokumentumok elemzésére, az ezekből eredő jogok meghatározására és a gyakorlásukat biztosító törvények, rendeletek szövegjavaslatának megfogalmazására. Kötő József ismertette a közösségi javak felleltározásának helyzetét. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta - az RMDSZ oktatási stratégiájának megfelelően - egy partiumi és egy székelyföldi alapítványi egyetemi hálózat létrehozásának koncepcióját, amelyet véleményezésre eljuttatnak az SZKT szakbizottságához. Megbeszélést tartanak a Bolyai Társasággal, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel a Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás fejlesztéséhez, valamint az önálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításához szükséges szakmai-személyzeti feltételek biztosításának módozatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23./1996. szeptember 20.
Ioan Rus, Kolozs megye prefektusa közleményt bocsátott ki a Funar polgármester, pártelnök által szervezett, szept. 16-i gyászmenetről. Bíróság elé terjesztik az ügyet, mivel osztja a kolozsváriak véleményét, amelyek elítélik ezt a cselekményt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Keresztes Dénes /1945, Csíkszerda - 1996. szept. 20., Budapest/ gyógypedagógus-pszichológus 1990 májusától a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő szerkesztőségében dolgozott, a lapot megjelentető Custos Kiadó vezetője volt. 1993-tól jelentős szerepe volt a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ marosvásárhelyi irodájának létrehozásában, 1994-től pedig az Értesítő /a MÚRE kiadványa/ megjelentetésében. Máig ismeretlen tettesek 1996. ápr. 28-án bestiálisan bántalmazták. Súlyos sérüléseket szenvedett, melyből hosszas kezelés után sem sikerült felépülnie. Szept. 20-án a sérülésekből származó szövődmények következtében Budapesten elhunyt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Előzmény: Súlyos sérüléseinek gyógykezelése céljából vitték Budapestre: 753, 824, 1065. sz. jegyzet.1996. szeptember 20.
1989 után a szervezeti keretek eltérően alakultak Kovászna és Hargita megyében. Kovászna megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közvetlenül minisztériumi alárendeltségű maradt kézdivásárhelyi és csernátoni részlegeivel egyetemben. 1985-ben az addig önálló városi múzeumokat /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós/ összevonták egy nagy Hargita megyei múzeumba. 1990-ben közösen úgy döntöttek, hogy megindítjuk a szétválás folyamatát. 1994-ben a megyei tanács határozatával megszüntették a komplexumot és a múzeumokat átvették a városok. Azóta hivatalosan is önálló a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. /B. Kovács András. Újdonság a régiségtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1996. szeptember 20.
A nyárádmenti Jobbágytelkéről kiváló tánccsoportja fellépései nyomán hallani. A Székelyhodoshoz tartozó ezerlelkes színtiszta magyar faluban, Jobbágytelkén soha nem alakult kollektív gazdaság, a földeket nem kellett visszaadni, itt még működik az egészséges faluközösség, az eltávozottak gyakrabban térnek haza. Az idei búcsún második világháborús emlékművet és millecentenáriumi keresztet is avattak. /Székedi Ferenc: Kis falu nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1996. szeptember 20.
Pápai Judit ismerteti A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos-és gyógyszerészképzés 50 éve. Adatok, emlékezések /Teleki László Alapítvány, Budapest, Magyarságkutatás könyvtára sorozat XIII. kötete/ című munkát, melyet Barabás Béla, Péter Mihály és Péter H. Mária szerkesztett. Az előzményekről dr. Puskás György számol be a kötetben, aki maga is tevékeny részt vállalt az egyetem megmaradásában, s aki az egyetem prorektora 1956-1967 között, 1967-1976 között pedig rektora. Az egyetem utolsó magyar rektora László János volt, aki 1976-tól 1984-ig állt az egyetem élén. Rangos volt az egyetem kiadványa, az 1955-ben indult Orvosi Szemle, amely negyedévenként jelent meg, 1976-ban megszűnt az önálló magyar folyóirat, ettől kezdve Revista Medicala címen évente kétszer jelent meg román és magyar nyelven. 1990 óta a címlapon megjelenik a magyar elnevezés is. 1990 után nem javult a magyar oktatás helyzete, 1994-ben az egyetem 241 oktatójából mindössze 71 magyar, a hallgatóknak pedig csak 23 %-a magyar. /Pápai Judit: Lét vagy nemlét határán. = A Hét (Bukarest), szept. 20./1996. szeptember 20.
Kerekes Károly képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés tagja, a munkálatokban részt vevő román parlamenti küldöttség elnöke összefoglalta a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet múltját és jelentőségét. A szervezetnek geopolitikai és geostratégiai jelentősége van. Törökország és Görögország részvétele tölti ki a volt Szovjetunió déli részén kialakult geostratégiai űrt, ellensúlyozva az esetleges orosz, illetve iráni befolyást. A szervezet születése az 1992. jún. 25-i Isztambuli Nyilatkozathoz köthető, amelyet 11 ország /Törökország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Bulgária, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Moldova, Görögország és Albánia/ államfője írt alá. A kezdeményező Törökország volt. 1993 februárjában megalakult a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlése. Ennek a tevékenységnek az összehangolását végző főtitkárságnak Isztambulban van a székhelye. Az Isztambuli Nyilatkozatot aláíró országok közül Görögország és Bulgária távolmaradt a parlamenti együttműködéstől, végül Görögország - orosz nyomásra - 1995 júniusában mégis tagjává vált ennek a szervezetnek. Törökország az első három évben nem kis erőfeszítéseket tett, a Parlamenti Közgyűlés kiadásait egymaga fedezte 1995 végéig. Románia támogatta Törökország erőfeszítéseit. /A Hét (Bukarest), szept. 20./1996. szeptember 20.
Az A Hét Lapszemle rovatában az Új Misszió /Kecskemét/ augusztusi száma alapján bemutatta Kovács Lajost, a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztőjét. Kovács Lajos Kézdivásárhelyen született 1969. jún. 24-én. A Gyulafehérvári Szemináriumban tanult, majd jezsuita lett, Innsbruckban végezte el az egyetemet, az egy év pasztorációs gyakorlatát a Vatikáni Rádió magyar adásnál végzi, ahol bemondó és hírszerkesztő, közben kommunikációt tanul Rómában, a Gergely Egyetemen. /A Hét (Bukarest), szept. 20./1996. szeptember 20.
Sebestyén Csaba, Zetelaka polgármestere mutatta meg az újságírónak, hogy már újságjuk is van: szept. 7-én jelent meg a Borsika, fejléce szerint: Zetelaki közéleti lap első száma. A borsika törpenövésű borókafenyő, de átvitt értelemben az ünnepet és az igazmondást jelenti. A lap havonta ezer példányban fog megjelenni. /Borbély László: Zetelaki képeslapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./1996. szeptember 21.
Önálló képviselői indítványt terjesztett be Szűrös Mátyás /MSZP/ és az öt ellenzéki párt egy-egy képviselője: Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Győriványi Sándor /FKGP/, Csóti György /MDF/, Isépy Tamás /KDNP/, Jeszenszky Géza /MDNP/. A szomszédsági kapcsolatokban és a magyarság összetartozásában bekövetkezett újabb fejlemények szükségessé teszik az anyaország és a határon túli magyarság közötti minél tejesebb nemzeti és politikai összhang kialakítását - áll az indítványban. A javaslat 12 pontba foglalja össze a magyar külpolitikának a célok elérése érdekében követendő "viselkedési normáit", köztük a magyar Országgyűlés a tárgykörben elfoglalt álláspontját. /Népszabadság, szept. 21./