udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 2221-2250 | 2251-2280 | 2281-2310 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. október 3.
Szabó Károly szenátor okt. 3-án napirend előtti felszólalásában elítélte azt, hogy a kormány leállította az RMDSZ-t megillető kampánypénz kifizetését. A kormány ezzel megszegte a szept. 9-én a Hivatalos Közlönyben közzétett határozatát, amely az RMDSZ-t is a jogosultak közé sorolta. Hosszú Zoltán szenátor bejelentette: amennyiben nem utalják ki az RMDSZ-nek a törvényesen járó támogatást, a szövetség bepereli a kormányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./1996. október 3.
Az RMDSZ a törvényben megszabott határidőre mind a 42 választási körzetben /az ország 41 megyéjében és Bukarestben/ letette a szenátusi és képviselőházi jelöltlistáit /összesen 84 listát/. Az RMDSZ valamennyi listáját elfogadták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./1996. október 3.
Félreértésen alapul az ellenzék azon véleménye, hogy a Temesváron aláírt alapszerződés hat-nyolc ponton különbözik a parlament által megvitatott szövegtől, nyilatkozta Molnár Gyula, a külügyi bizottság MSZP-s képviselője. Az ellenzék a Somogyi Ferenc államtitkár bukaresti tárgyalásai nyomán véglegesített szöveget használja összehasonlításként. Ez azonban az aug. 20-21-i újabb szakértői megbeszélések, illetve stilizálás nyomán néhány pontban valóban változott, mondta. /Népszabadság, okt. 4./ 1996. október 3.
Feltételezések szerint egymillió telefonhívást kezdeményezett az úgynevezett közvélemény-kutató intézet, amelynek irodáit a Vegyipari Kutatóintézet tizedik emeletén fedezték fel a sajtó és a forradalmár szervezetek képviselői. A felháborodás hatására Miron Mitrea, a kormánypárt főtitkára beismerte, hogy ők rendelték meg a felmérést. A helyszínre látogató újságírók megállapították, hogy a százfős személyzettel dolgozó központban katonai fegyelem uralkodik. A készülékeket két hónappal korábban szerelte be a RomTelecom. A központ üzemeltetése máris legalább másfél milliárd lejt emésztett fel, csaknem annyit, amennyit a pártok összesen kaptak a választási kampányra, az RMDSZ viszont nem kapta meg a neki járó kampánypénzt. Megállapították, hogy a kormányzópárt nem rendelkezhetett ilyen összeggel - legálisan. A kormánypárt most támad: az újságírók "betörtek" az intézetbe és a rendőrséghez fordult, írja bukaresti tudósításában Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 3./1996. október 3.
Teodor Melescanu külügyminiszter Willian Perryvel tartott washingtoni találkozóján Bukarest szerint nyomós érveket hozott fel annak bizonyítására, hogy országa igyekszik eleget tenni a NATO-tagság kritériumainak. /Magyar Hírlap, okt. 4./1996. október 3.
Augusztus eleje óta Mircea Oprita kolozsvári író Románia Budapesti Kulturális Központjának az igazgatója. Fő céljának tekinti a román kulturális élet gyöngyszemeinek bemutatását, köztük az együtt élő nemzetiségekét is. /Új Magyarország, okt. 4./1996. október 3.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./1996. október 3.
Okt. 3-án Székelyudvarhelyen a Városháza dísztermében iskolatörténeti tanácskozáson emlékeztek a magyar nyelvű oktatás milleniumára. Szász Jenő polgármester köszöntötte a megjelenteket. Dr. Mészáros István, az MTA tagja, kultúrtörténész tartott előadást az ezeréves magyar oktatásról. Az első magyar iskola, a bencés kolostor 996-ban létesült. Az első iskolákban az imádság a főimádság a Miatyánk, Európa közös imája magyarul hangzott el. Jelentősek voltak a székesegyházi iskolák, így Gyulafehérvár, Várad és Csanád egyházmegye iskolája. Az ülésszak végén iskolatörténeti előadások hangzottak el, nemcsak a híres iskolákról volt szó, hanem a többiről is. /Embert, ne csak szakembert! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./1996. október 3.
Okt. 5-én Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban tartja közgyűlését a diákújságírók egyesülete, a DUMA. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./1996. október 3.
Egyelőre leépítéseket, a későbbiekben pedig a teljes beszüntetést helyezett kilátásba a Kárpátalja egész területén sugárzó Ungvári Rádió és Televízió Magyar Adása számára a vezérigazgató. Négy szerkesztő és egy hangmérnök már áldozatává vált a tisztogatásnak A hivatalos érv: a hatalommal szembeni kemény hangvétel. Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: dec. 1-jétől fel akarják számolni a magyar szerkesztőséget. A magyar szervezetek közösen készülnek tiltakozni Petro Petrik vezérigazgatónál, aki szerint 12 percre kell korlátozni a magyar nyelvű műsoridőt, mert a magyarok Kárpátalja népességének 12 százalékát teszik ki. /Új Magyarország, okt. 3./1996. október 4.
Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje folytatta választási körútját, okt. 3-án Brassó megyében a megye tisztviselőivel találkozott, délután Hosszúfalu /Szecseleváros/ lakóival találkozott, okt. 4-én Segesváron és Fehéregyházán találkozott a választókkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./1996. október 4.
A Babes-Bolyai Tudományegyetemen most indult meg a római katolikus teológia. A minisztériumi jóváhagyás késése miatt későn meghirdetett felvételire mégis sokan jelentkeztek. A dékáni teendőkkel megbízott dr. Tankó Ferenc elmondta, az indulásnál sok a nehézség, szinte a semmiből kell rövid idő alatt keretet teremteni: könyvtárat, előadótermeket, ezenkívül a tanárokat felkérni, órarendet írni, bentlakást biztosítani. A 20 felvett hallgatóból 9 számára jutott hely egyetemi kollégiumban, a többeknek plébániákon hirdetve sikerült kintlakási lehetőséget szerezni. /Bodó Márta: Új kar a tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./1996. október 4.
Okt. 4-én Marosvásárhelyen megnyitotta első kirendeltségét a Pater Bank. A Pater Bank, az első magyar-román vegyesbank 1996. májusában nyitotta meg központi székhelyét Bukarestben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1996. október 4.
Egyre több magyar gyermek jár román iskolába: amíg az 1992/93-as tanévben 57 ezer magyar gyermek járt román osztályokba, egy esztendő múlva a számuk már 64 648 volt. Különösen nehéz a szórvány helyzete. A Balázsfalvához tartozó Tür faluban 25 magyar gyermekből mindössze négye járnak anyanyelvű iskolába. Barabás István felteszi a kérdést, mit tesz a Szórványtanács? Mit tesz a Diaszpóra, a Bartók Béla, a Julianus, a Domokos Pál Péter Alapítvány és a sok egyéb alapítvány, amely a szórványmagyarság megmaradásáért harcol? Barabás szerint a válasz: tanácskoznak, konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, tudományosan fölmérik a szórvány helyzetét, és minden marad úgy, ahogy volt. A cikkíró felidéz néhány tanácskozást. 1994. jan. 22-23-án Nagyenyeden az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya megbeszélésének egyik napirendi pontja volt: "konkrét tervek kidolgozása a szórványkérdés megoldására". 1994 novemberében tisztújító közgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Oktatási bizottsága közölte: a megye magyar gyermekeinek csak 30 %-a tanul anyanyelvén, a 40 óvónőből 27 képesítetlen. A szórványtanács 1995. febr. 10-én rendezett tanácskozást Nagyenyeden, ahol Vetési László ismertette - ugyanúgy, mint egy évvel azelőtt - a szórványok helyzetét. Csávossy György A magyarságtudat a szórványban című előadásában kifejtette: "Ölbetett kezekkel a pusztulás vár ránk." Ekkor született meg az elhatározás a szórványtanács felállításáról, amely feltérképezi a tennivalókat. 1995. márc. 2-án Szórványgondok címmel nyilatkozatot közöltek a Romániai Magyar Szóban: "Erdély nagy részében kiszorulóban van a magyar nyelv", "csángósodásunk megállítása egyike legsürgősebb feladatainknak". "Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel...". 1995. ápr. 1-jén újabb fórum volt, a Temes megyei RMDSZ tanácskozást szervezett Anyanyelvű oktatás a szórványban címmel. Közben tovább csökkent a magyar iskolát választó magyar tanulók száma. Alig egy héttel Temesvár után Kolozsváron összegyűltek a szórványszakértők, Bodó Barna ismertette a célkitűzéseket, Vetési László a szórványsorsról tartott előadást. 1995. aug. 29-én újra összeült a Szórványtanács. 1996. márc. 22-én Illyefalván, egy hét múlva Segesváron tanácskoztak. A tanácskozásokon ugyanazt állapítják meg, mint amit a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége minden évi konferenciáján bejelent, és amit az 1994-ben összeállított /és azóta végleg elfektetett/ A megmaradás esélye című helyzetfelmérés /Nagy F. István és Balla Júlia munkája/ kimondott: "A teljes felszámolás veszélye fenyegeti a szórványmagyarság magyar iskolahálózatát" és ezt számadatokkal igazolta. /Barabás István: "A cselekvés órája" egyre késik. A szórványmagyarság iskoláiban. = A Hét (Bukarest), okt. 4./1996. október 4.
Csíkszeredában az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány hozta létre a Márton Áron Kollégiumot, ahol a tanulók háromágyas szobában laknak. A Keresztény Segítség Alapítvány kollégiuma az előző szomszédságában hasonlóan jó körülményeket biztosít a bentlakóknak. Székelyudvarhelyen Dobai László református tiszteletes 1991-ben új diákotthon létesítésébe kezdett. Az 1991-92-es tanévben már működtette az által létrehozott Református Diákotthon Alapítvány első kollégiumát, ideiglenes helyen. 1993-ban az Illyés Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium adakozott a kollégium javára, holland segítséggel bebútorozták a kollégiumot. 1995. ápr. 16-án felavathatták a 120 férőhelyes Református Diákotthont. Dobai László tiszteletes, a kollégium igazgatója elmondta, hogy az elitképzésre fektetik a hangsúlyt, ezért szigorú a program, nagy a túljelentkezés. /Sárány István: Egy másféle kollégium. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4.1996. október 4.
Siklód református hívei, látván régi templomuk pusztulását, Kós Károlyt kérték fel, tervezzen nekik új templomot. Kós Károly elkészítette a templom tervrajzát 1948-ban. A következő évek, évtizedek nem adtak lehetőséget templomépítésre. Incze Zoltán tiszteletes véletlenül összetalálkozott hollandokkal, akiknek elmondta templomépítési tervüket. A hollandok nagy segítséget nyújtottak a következő években, a hívek is sokat dolgoztak, 1994 pünkösdjén felavathatták Siklódon a Kós Károly tervei szerint elkészített templomot. A festett kazettás mennyezet elkészítéséhez az Illyés Alapítvány nyújtott támogatást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./1996. október 4.
Bulgáriából érkezett levél Csíkszeredába, egy magyarul írott képeslap. Szept. 14-én pecsételték le Bulgáriában, szept. 30-án Csíkszeredában és okt. 1-jén kézbesítették. Ez negatív rekord. "Meg kellett győződni arról, hogy nem államtitkokat hordozó rejtett üzenet. Ha nem ez a magyarázat, akkor mi?" - kérdezi Borbély László főszerkesztő Távol Európától címen. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./1996. október 5.
Okt. 5-én Nagybányán az RMDSZ, a nagybányai Misztótfalusi Kiss Miklós Közművelődési Egyesület és a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai 11 fenyőfát ültettek az unitárius temetőben, a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Az egyesület elnöke, Lakatos Nella mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./1996. október 5.
Okt. 5-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetői, Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, valamint Molnos Lajos, Boros János és Szatmári Tibor képviselőjelöltek koszorút helyeztek el Szamosfalván, az aradi vértanúkkal egyidőben kivégzett Mádéfalvi Tamás András alezredes és Csíkszentmihályi Sándor László őrnagy emlékművénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 882. sz./1996. október 5.
Vajdahunyadon a református templomban emlékeztek meg az aradi vértanúkról okt. 5-én, Zudor Endre vajdahunyadi magyar szakos tanár tartott előadást, majd Segesvári Miklós Hunyad megyei képviselőjelölt szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./