udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. február 20.
Krajovai látogatása során Ion Iliescu elnök bírálta a földtörvényt, mondván, hogy hibát követtek el, amikor a sík- és dombvidékeken erdőterületeket adtak vissza egykori tulajdonosoknak. Az elnök véleménye szerint a hegyvidéki erdőkre kellett volna szűkíteni a visszaadást. /Iliescu elnök törvényt bírál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
Zsehránszky István felháborodottan írt arról a Romániai Magyar Szó febr. 12-i számában, hogy a Maros megyei volt szovjet hadifoglyok 3500-an nem részesültek kárpótlásban, mert magyarok voltak, magyar honvédekként estek hadifogságba. Puskás Attila reagált erre: a Maros megyeiek nem használták ki a törvények biztosította lehetőségeket, ugyanis ők, a Kovászna megyei volt magyar hadifoglyok elérték, hogy megkapják a törvényben előírtakat. Most azonban már késő, az utolsó kérelmezési idő /1995. dec. 31./ már lejárt. Puskás Attila azt javasolta, hogy Frunda György szenátor, aki egyben jogász, sürgősen indítson fegyelmi eljárást a törvénytelenségeket elkövető bizottság ellen, kérni kell visszamenőlegesen valamennyiük anyagi kárának megtérítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ Előzmény: 261. sz.1996. február 20.
A Statisztikai Hivatal hivatalos jelentése szerint az elmúlt évben 32,3 százalékos volt az infláció Romániában. Mindamellett ez az eredmény is jónak számít az 1994. évi mintegy 60 százalékos áremelkedéshez képest, nem is szólva az 1993-as katasztrofális 300 százalékról. A jelentés azonban erős kételyeket támasztott. Az Adevarul című bukaresti lap statisztikákkal igazolta, hogy ha az élelmiszerárak átlagban csak 25,6 százalékkal nőttek is 1994 decemberéhez képest, számos alapvető élelmiszer drágulása messze meghaladta ezt, például a tej 33,4, az édesáruk 42,5, a tojás 55,8, a burgonya 80 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára átlagban 40,4 százalékkal nőtt, viszont például a városi közlekedés 60,6, az orvosi kezelés 61,6 százalékkal lett drágább. /Statisztika és valóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 20.
A két világháború között virágzó magyar szövetkezeti rendszer egyik sikeres megvalósulása volt az Erdélyi Hangya, ennek a Homoród menti falvakban kifejtett tevékenységét mutatta be Balázsi Dénes monográfiájában: Ne nézze senki csak a maga hasznát. Haász Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1995. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./1996. február 20.
Piac és Pénz címen 1995. novemberében jelent meg Sepsiszentgyörgyön egy gazdasági lap első száma, Főcze Gyula vállalkozó anyagi segítségének köszönhetően, ismertette lapját Dali Sándor szerkesztő. Állandósult a lap vállalkozói rovata, van benne gazdaságpolitika, menedzsment, bakvilág, informatika, agrárpolitika és jogszolgálat. Erdélyben van egy másik hasonló magyar gazdasági újság, a székelyudvarhelyi Pulzus hetilap. A Piac és Pénz kéthetenként lát napvilágot, de el akarják érni, hogy hetilap legyenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./1996. február 20.
Rákosi Zoltán Kovászna megyei főtanfelügyelő lehallgató készüléket talált irodájában. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ 1996. február 20.
A nagy múltú székelykeresztúri Unitárius Gimnázium /megalakítását az unitáriusok homoródalmási zsinata hagyta jóvá 1793-ban/ az Orbán Balázs nevet 1940-ben vette fel és 1948-ig viselte, 1990 óta újra Orbán Balázs Gimnázium a neve. Az 1995/96-os tanévben 872 tanulója van az iskolának, könyvtárában 27 ezer kötet található. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./1996. február 20.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, Beszterce Művelődési Alapítvány és az EMKE megyei szervezete idén is megszervezi az immár hagyományossá vált "A nyelv csak élve tündököl" szavalóversenyt megyei szakaszát. A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében megrendezett vetélkedőn az I-IV. osztályos tanulók a hun, székely és magyar mondavilággal ismerkedek és ismertetik meg a hallhatóságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ 1996. február 20.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Firka című fizikai, informatikai és kémiai lapjának januári számával a kiadvány az 5. évfolyamába lépett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ 1996. február 20.
Nemrég dr. Ferenczi István régész-történész Új elméletek a magyarság kárpát-medencei honfoglalásának kérdéseivel kapcsolatban címmel tartott előadást Kolozsváron. A múlt századi millenniumi évforduló körül a honfoglalás történetét egyetlen változatban, az Anonymus-féle Gesta Hungarorum állításai alapján írták meg. De az első világháború utántól napjainkig a magyar történelemírásban ezzel a korszakkal kapcsolatban jelentős változás jelentkezett. Teret hódított az a gondolat, hogy Árpád népének bejövetele előtt egy másik honfoglalásra is sor került. Erre ma már régészeti, sőt nyelvészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Számos neves szakember, köztük Ferenczi István, meggyőződése, hogy az első honfoglalásra a Kárpát-medencében valamikor 670-680. között került sor. "Szinte teljes bizonyossággal mondható, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy az onogur-bolgár vezetőkkel nagy tömegben ősmagyarok jöttek be, akiket nagyjából a Duna-Tisza közti terület közé telepítettek. Õk, és ezt akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, az ínek , vagyis a szolgák kategóriáját alkották. Mellesleg, innen származik az ínség szavunk" - vallja Ferenczi professzor. /Ördög I. Béla: A többszöri magyar honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./1996. február 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Orbán Viktor a napokban /febr. 16-án/ egységes kisebbségi autonómia-koncepció egyeztetését javasolta a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek részvételével. Erről kérdezte az érdekelteket Udvardy Zoltán. A Magyar Koalíción belül tisztázzák először az autonómia kérdését, utána semmi akadályát nem látja a kérdés megvitatásának, nyilatkozta Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Nagy örömmel vesznek részt a Tőkés László és Orbán Viktor által javasolt egyeztetésben, ugyanakkor kérdéses, lehet-e az összes határon túli magyar közösség számára univerzális autonómiamodellt felállítani. Dalmay Árpád, a Bereg Vidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke fontosnak tartaná, hogy a parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyancsak fontosnak az egyeztetést, ezt már ők is javasolták. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének /VMSZ/ alelnöke kifejtette, hogy a VMSZ szerint a parlamenti vitanap használhat a határon túli magyarságnak A VMSZ alelnöke szintén az egységes nemzetstratégiát szorgalmazta. Mátis Jenő, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselője szerint is szükséges a hatpárti konszenzus az autonómia kérdésében. A parlamenti vitanap a magyar országgyűlés hatáskörébe tartozik. /Udvardy Zoltán: Az egységes nemzeti stratégia kívánalma. Autonómiaügy. = Új Magyarország, febr. 21./1996. február 21.
Brassóban febr. 10-én találkoztak a megye magyar kulturális egyesületeinek képviselői a városban működő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületének vezetőivel, az itteni tanárokkal, lelkészekkel és a helyi RMDSZ vezetőségével. Több egyesület nem élt ezzel a lehetőséggel, holott a téma a honfoglalási emlékünnepségek terveinek összehangolása volt. Általános megállapítás volt, hogy az egyesületek kész tervekkel jöjjenek, időben közöljék, mennyi támogatást igényeljenek, hogy az illetékes hazai szerveknél el lehessen járni. Madaras Lázár parlamenti képviselő a Pro Demokrácia társadalmi szervezettel való együttműködést szorgalmazta. Reiff István nyugalmazott tanár, a Búzavirág tánccsoport vezetője javasolta, hogy Brassóban szervezzék meg a magyar iskolák hetét, ennek megszervezését szívesen vállalná. /B. Tomos Hajnal: Ötletek egy eseménynaptárhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./1996. február 21.
Megjelent a Romániai Magyar Bibliográfiák második füzete: Romániai magyar könyvkiadás 1950-1953 /Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1996/, Szigethy Rudolf és Újvári Mária munkája. Az első füzetet Tóth Kálmán és Gábor Dénes állította össze: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 /Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1992/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 1996. február 21.
Az ellenzéki pártokat összefogó Román Demokratikus Konvenció az "egyetlen valós kormányzati alternatívának" nevezte húszpontos kiáltványát, amelyet Szerződés Romániával címmel tett közzé. A DK kétszáz napos kormányzási programja megerősíti a parasztok tulajdonjogát, a fiataloknak házépítési kölcsönt biztosít, megemeli a nyugdíjakat, csökkenti az adókulcsot, megfelelő támogatásban részesíti a közoktatást, egészségügyet... A kérdés, hogy a DK miből fedezi a felsoroltakat, A DK programja jól hangzó, de teljesíthetetlen szociális ígéreteket tartalmaz. /Kétszáz nap kegyelem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./1996. február 21.
A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 1991/69. számú törvény szabályozza. A prefektúra felügyelete alá vonja az önrendelkezési területeket, a prefektus felülbírálja a választott testületek döntéseit. Az RMDSZ-en belül megalakult az Országos Önkormányzati Tanács, azonban az adott törvény keretei között kevés eredményt érhetnek el. Néhány város helyzetét ismerhetjük meg. Marosvásárhelyen a 25 városi tanácsosból 14 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció jól működik, azonban munkájukba nem sikerült bevonni Nagy Győző polgármestert. A kétnyelvű utcatáblákat még mindig nem sikerült kirakni, a polgármesteri hivatalban csak románul jelennek meg a feliratok. Csíkszeredában a helyi tanács és a polgármesteri hivatal összehangoltan működik. Létrehozták a szociális konyhát, a Gyermekmentő Intézetet. Sepsiszentgyörgy 23 tagú tanácsából 18-an az RMDSZ listájáról kerültek be. A pénzügyi autonómia hiányzik. Albert Álmos polgármester újraindul a következő választáson. Szatmárnémetiben a 25 tagú városi tanácsból 11 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció meg tudta akadályozni a hátrányos törvények elfogadását. A legfőbb eredmény az, mondta Zeng László, az RMDSZ-frakció vezetője, hogy sikerült elfogadtatni jelenlétüket. Nagyváradon a helyi önrendelkezés nem működik, a prefektus nem fogadja el a városi tanács döntéseit. Kolozsváron Gheorghe Funar pártelnök-polgármester tettei uralják a híreket. Amikor a tanácstagok a funari döntés ellen szavaznak, nevüket közreadják a helyi román sajtóban, kipellengérezve őket. A tanács 31 tagjából heten RMDSZ-esek. Többször sikerült megakadályozniuk szabálytalanságokat. Brassóban a 31 tagú városi tanácsba hárman az RMDSZ színeiben jutotta be. A háromnyelvű utcaneveket hiába javasolták, mert azt a kormánypártiak elutasították. Aradon a 31 tagú testületből négyen RMDSZ-esek, sikerült elérniük, hogy a tanács határozatait a nemzetiségek nyelvén is kinyomtatják. /Simon Judit: Koldus önkormányzatok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./1996. február 21.
Marosvásárhelyen az RMDSZ és a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt egyaránt ellene van Nagy Győző polgármesternek mert mindkét pártot kilakoltatták székházából éppen most, a kampányidőszak előtt. Zonda Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke kifejtette, hogy nem ajánlottak fel megfelelő csereépületet. Frunda György szenátor még Iliescu elnökkel is tárgyalt a székház ügyében Nagy Győző magyarázkodott, a pártokat okolta, miért nem nézték meg hamarabb a kijelölt épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./1996. február 21.
Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./1996. február 21.
A nagybányai területi RMDSZ falujáró körútja során ellátogatott Erdőszádára is. A falu nevét 1231-ben említették először a feljegyzésekben. A közeli dombokon középkori kastély romjai láthatók. Erdőszádán valamikor volt református templom, de már a nyoma is eltűnt. Négy magyar család: tizenhárom lélek, ennyi a falu református gyülekezete, egy lakóház egyik szobájában gyűlnek össze, ott hallgatják meg Nagy József református lelkész igehirdetését, aki havonta egyszer meglátogatja őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./1996. február 22.
Febr. 18-22-e között a Trentino-Alto Adige Régió tanácsának meghívására RMDSZ-küldöttség /többek között Kötő József ügyvezető alelnök, Seres Dénes szenátor/ látogatást tett Dél-Tirol-Trento Autonóm Régióban, a térségben működő autonómia-modell tanulmányozása céljából. A küldöttség találkozott Bolzanóban Franz Pahival, a régió alelnökével és Hartmann Gallmetzerrel, a Dél-Tiroli Néppárt főtitkárával. A delegáció tagjai tanulmányozhatták a művelődés finanszírozását, amely az arányos részesedés alapján működik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 26. 726. sz./