udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. március 21.
Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./1996. március 21.
Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 21.
Márc. 20-án a parlament két házának együttes ülésén kezdődött el az 1996-os állami költségvetési terv általános vitája, amelyen Mátis Jenő képviselő mondotta el az RMDSZ parlamenti csoportjának értékelését a költségvetési tervről. Emlékeztetett, hogy az 1995-ös év nem jelentett pozitív fejlődést 1994-hez viszonyítva. A kereskedelmi mérleg deficitje szinte ötszöröse az előző évinek, az ország valutatartalékai pedig 500 millió dollárral csökkentek. Súlyosbodott a gazdasági egységek eladósodása, a gazdasági válság elmélyült, a nemzeti pénznem tovább romlott a konvertibilis valutákhoz viszonyítva (45,9 százalékkal esett a lej értéke a dollárhoz viszonyítva). Az 1996-os prognózisok a képviselő szerint alaptalanok. A terv szerint az ipari termelés 4,7 százalékos növekedését úgy érik el, hogy a költségvetés deficitje 900 millió dolláros lesz. A tervezett 20 százalékos infláció eleve lehetetlen becslés, figyelembe véve az eddig bekövetkezett árrobbanást. Mindezek alapján bizonytalannak tűnik az egész állami költségvetési terv megalapozottsága. - Az RMDSZ parlamenti csoportja többszörös hozzászólásainak következtében az 1995-ös évben módosították az állami költségvetési terv helyi tanácsok finanszírozására vonatkozó fejezetét, de sem sikerült a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiáját megvalósítani. /Sz. P.: Alaptalan az 1996-os költségvetési terv - véli az RMDSZ parlamenti csoportja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 21.
Gheorghe Funar, az RNEP elnöke márc. 21-én újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben támadta az elfogadott párttörvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai alapon pártot alapítsanak. Bejelentette, hogy az RNEP az alkotmánybírósághoz fordul, és kérni fogja ezen cikkely megsemmisítését. /Új Magyarország, márc. 22./1996. március 21.
Sújtson le a törvény szigora mindazokra, akik márc. 15-én Marosvásárhelyen nem tartották tiszteletben az idegen zászlók és felségjelek kitűzését szabályozó törvényes előírásokat - követelte az elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és a kormányhoz eljuttatott tiltakozásában a Román Nemzeti Egységpárt marosvásárhelyi szervezete. /A marosvásárhelyi RNEP tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 21.
Márc. 18-án, Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. (Valcea megyében száznál több magyar család él.) Az alakuló ülésre Lázár Rozália-Zelma nevében a Valcea megyei magyar közösség kérésére került sor. Az ügyvezető elnökség részéről Boros János, az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály főelőadója és Dáné Tibor Kálmán, a Művelődési és Egyházügyi Főosztály előadója tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről, célkitűzéseiről. Az alapító tagok ideiglenesen egy öttagú választmány mellett döntöttek, amelynek elnökévé Lázár Rozália-Zelmát, művelődési alelnökké Trunca Évát, szociális alelnökké Paltineanu Annamáriát, a gazdasági-pénzügyi alelnöki tisztségre pedig Molnár Juliannát választotta meg. Az új szervezet legfontosabb célkitűzései közé tartozik az anyanyelv ápolása, találkozók szervezése, illetve a megye magyar lakosságának megkeresése és bevonása a társadalomszervező munkába. /RMDSZ-szervezet alakult Valcea megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 21.
Kisebbfajta dokumentumgyűjteménnyé dagadt az a birtokunkban levő anyag, amely a romániai magyar szervezeteknek és személyiségeknek 1991-93-ban nyújtott támogatások témakörét illeti, olvasható a Népszabadságban. Ebből megállapítható, hogy a pénzek egy részének felhasználásáról nincs megbízható információ, ezek között említi a lap a Szőcs Gézának juttatott 13 millió forintot és a Tőkés László püspöknek /a püspök két bátyja által átvett/ tízezer dolláros céladományt. A cikknek nincs aláírója. /Munkatársunktól: Az alapítványi pénz elszámolva jó. = Népszabadság, márc. 21./1996. március 21.
Magyar-magyar párbeszédet folytatunk ma itt a tisztázás szándékával, hogy a jövőben hatékonyabb legyen közös fellépésünk a kárpát-medencei magyarság érdekében. E szavakkal nyitotta meg Pozsgay Imre márc. 21-én Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében - A megmaradás esélyei című konferenciát, amelyet a helyi Teleki Pál Baráti Kör szervezett. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke úgy vélekedett, hogy a megmaradás esélyei tovább romlottak az anyaországon kívüli magyarság számára. Olyan helyzet alakult ki, amikor "szellemileg restaurálódik a kommunista rendszer". Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének beszámolója szerint Kárpátalján, illetve Ukrajnában jelenleg tabunak számít az autonómiáról beszélni. Csapó József, az RMDSZ szenátora kijelentette: "ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett". A szenátor reményét fejezte ki , hogy az Európai Unió teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Romániát, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24., Magyar Nemzet, márc. 22./1996. március 22.
A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1996. március 22.
A magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatokba illeszkedőnek nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a konzultációt, amelyet Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Eörsi Mátyással /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökével folytatott márc. 22-én Budapesten. A megbeszélés után Pető Iván kijelentette: nincsenek közöttük vitás ügyek. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyekben nem lehet az ottani érdekképviselet véleményének megkerülésével döntést hozni. Az autonómia kérdéséről Pető Iván megjegyezte, hogy olyan tanácskozásra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi pártok kicserélnék véleményüket. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében és az általuk igényelt megoldások támogatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ Ezt a tanácskozást először Tőkés László püspök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta febr. 16-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 288. sz. jegyzet./1996. március 22.
Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./1996. március 22.
A meglevő ellentétek nem Szőcs Géza személye és a kuratóriumba történő beválasztása körül polarizálódnak, de a nyílt vitát ez a fejlemény váltotta ki. Ez Markó Bélának nem személyes ügye Szőcs Gézával vagy másokkal szemben, nyilatkozta Budapesten Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Népszabadság, márc. 23./1996. március 22.
Polgári fórumot rendezett Szilágycsehen helyi református egyházközség és a városi RMDSZ márc. 22-én, melynek meghívottjai voltak Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Tőkés László püspök, megjelent Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. Tőkés László felidézte Szűrös Mátyásnak a határon kívüli magyarok érdekében korábban kifejtett tevékenységét. Tőkés László kifejtette: meg kell akadályozni, hogy végveszélybe kerüljön a határon túli magyarság. "Erdély azoké, akik lakják, a miénk - románoké, magyaroké, németeké, egyébként is három neve van." Az alapszerződésről a hivatalostól eltérő a véleménye, amit nem kell erőltetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1996. március 22.
Az üzletembereknek szánt Pénz és Piac /Sepsiszentgyörgy/ márc. 8-22-i száma közölte, hogy a magánszféra részaránya a gazdasági életben 1994 végén a következő volt: Cseh Köztársaságban 60 %, Lengyelországban 55 %, Magyarországon 55 %, Romániában 30 % és Ukrajnában 5 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./1996. március 22.
Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./1996. március 22.
Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1996. március 23.
Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnöke sajtótájékoztatóján beszélt a szervezet Szerződés Romániával elnevezésű programjának pénzügyi fedezetéről. A programot eredetileg 87 szakértő dolgozta ki, és ezek képviselői válaszoltak az újságírók kérdéseire. A program első szakaszának életbe léptetése alig háromszor annyiba kerülne, mint amennyi jelenleg a kormány főtitkárságának költségvetése. Általában a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyibálása. A Szerződés Romániával program sok új munkahelyet és tetemes lakásépítési kampány megkezdését ígéri. /Szerződés Romániával. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1996. március 23.
Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1996. március 23.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese arról tájékoztatott, hogy a testnevelési karon is kértek magyar csoportot, mert itt is tanárképzés folyik. Ígéretet kaptak, hogy teljesítik óhajukat. Szilágyi Pált két magas rangú román politikus arról biztosította, hogy anyanyelven lehet felvételizni azokon a karokon is, amelyeken nem tanárképzés folyik. Azonban ez az ígéret csak szóban történt és nem írásban. A tanügyi törvény ugyanis nem engedi meg az anyanyelvű felvételit azokon karokon, ahol nem tanár- és művészképzés folyik. Szilágyi Pál ismertette a javasolt magyar felvéteik keretszámokat. A matematikán 50-et, az informatikán 25-öt, fizikán 30-at, matematika-fizikán 20-at, színin 10-et, teatrológián 5-öt, történelmen 25-öt, filozófián 25-öt, lélektanon 15-öt, pszichopedagógián 15-öt, szociológián 15-öt, szociális gondozóin 10-et (ez újdonság), pedagógián 10-et, könyvtárin 10-et, testnevelésin 25-öt (ez is újdonság), újságíróin pedig 10 magyar helyet javasoltak a minisztériumnak. /Kiss Olivér: Magyar csoport a testnevelés karon? Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1996. március 23.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./