udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. április 22.
Ápr. 13-án kezdődött az egyhetes rendezvénysorozat, amellyel a szülőföld hódol nagy fia emléke előtt. A Kőrösi Csoma Sándor Egyesület immár hetedszer rendezi az ünnepségeket. A kovásznai és a csomakőrösi szoborkoszorúzás után diákkerekasztalt rendeznek. Nagykállóról és Dunakesziről is eljöttek a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő iskolák diákjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ Ápr. 19-én képzőművészeti kiállítás nyílt /Magunk keresése/, majd az Erdélyi kelet-kutatók című szimpózium következett. Ápr. 20-án Csomakőrösön, a koszorúzási emlékünnepségen dr. Kötő József EMKE-főtitkár mondott beszédet, majd ökumenikus istentisztelet következett, igét hirdetett. Mózes Árpád evangélikus püspök. Elültették a honfoglalás millecentenáriuma emlékére a tizenegy fát, ugyanezt tették a zárónapon, ápr. 21-én Kovásznán, a leendő Kőrösi Csoma Sándor emlékmúzeum kertjében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./1996. április 22.
Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./1996. április 23.
Ápr. 23-án sajtótájékoztatót tartott Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke Marosvásárhelyen, bejelentette, hogy pártja Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet állít Bolyai Gáspár személyében. Kiss Kálmán ismét elmondta, hogy az RMDSZ nem beszélhet a romániai magyarság nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./1996. április 23.
Egyed Ákos történész reagált arra a képtelen vádaskodásra, amelyet Funar emléktáblába foglalt, hogy az 1848-as szabadságharc idején a magyarok 40 ezer román megöltek és 2400 román faluból elhurcoltak románokat. 1848-ban nem is volt 2400 román falu, mert a székely és száz falvak, a magyar és vegyes lakosságú falvak levonandók a települések számából,az adat tehát képtelen. A szász hatóságok 1850-ben összeírták a román veszteségeket. Ebben 6200-6400 személy szerepel. Ezt az adatot fogadta el Baritiu ismert román történész is. Mit veszített a magyarság? Ha összeadjuk a nagyenyedi, abrudbányai, zalatnai stb. polgári lakosság elleni vérengzések áldozatait, akkor a hatezernek többszöröse jönne ki! /B. Kovács András: Mit szólna hozzá Baritiu? Bronzba öntött előítéletek nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1996. április 23.
Balogh Edgár szólt hozzá Demeter János Zsilava odúiban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31, 2. folytatás: ápr. 6-7./ című, a börtönévekre való emlékezéséhez. Demeter János meghalt, az emlékezést Demeter Zayzon Mária hozta nyilvánosságra. Demeter János a börtönben minden választ megtagadott, semmire sem felelt. Jordáky Lajos úgy próbált védekezni a kihallgatásokon, hogy azt állította: mindent a románság érdekében cselekedett, ezzel azonban csak magára haragította ellenfeleit. Csőgör Lajos pedig teljesen letört, amikor feleségét is le akarták tartóztatni, ezután olvasatlanul aláírt mindent, amit elébe tettek. Balogh Edgár egyedül saját magatartását tartotta helyesnek: vagy kétszáz kihallgatása során mindent, a legapróbb részletekig feltárt a Magyar Népi Szövetség munkájáról, hogy igazolja, soha sem történt törvénysértés. Teleki Bélát háborús bűnösként ítélték el, csak Malinovszkijhoz írt levelükkel tudták kiszabadítani a börtönből. Hamis tanúnak Teleki Béla perében a kiéheztetett Teleki Ádám grófot vették elő, aki elmondta a rákényszerített "vallomást". Balogh Edgár szerint Demeter János nem értette meg a pert. /Balogh Edgár: Már-már elfeledett tárgykör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ 1996. április 23.
A csíkszeredai iskola 1990. máj. 25-én vette fel a Márton Áron Gimnázium nevet. Az intézmény az 1948-as államosításig Római Katolikus Főgimnázium volt. A ferencesek alapították 1668-ban /más források szerint 1629-ben/. A gimnázium a csíksomlyói kegytemplom mellett állt 1911-ig, amikor Mailáth Gusztáv püspök és Csík vármegye hozzájárulásának köszönhetően jelenlegi helyére, Csíkszeredába költözött, akkor átadott új épületébe. Jelenleg a gimnázium 28 osztályában 886 diák tanul, a tantestület létszáma 75 fő. Ehhez járul még a Segítő Mára Római Katolikus Gimnázium 8 osztállyal, amely 1991-ben kezdte meg működését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1996. április 23.
Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor történész főigazgatója könyvet adott ki: Magyar történelem - magyar gyermekeknek /Békéscsaba, 1996/ címmel, Képekkel, ábrákkal, térképekkel szemléltetett alapfokú magyarságismereti könyv. A főiskola úgy tervezi, hogy iskolánként legalább egy kötetet eljuttat a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és felvidéki magyarsághoz. /Magyarságismereti kötet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./1996. április 24.
A magyar-román alapszerzõdéssel kapcsolatos tárgyalások szükségesek, mert ez az elsõ alkalom, amikor "nyíltan beszélünk, semmit sem söprünk a szõnyeg alá" - nyilatkozta Melescanu külügyminiszter az Erdélyi Naplónak. A terjedelmes interjúban hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az ET 1201-es ajánlásának elfogadása vagy elutasítása, hanem az , "ahogyan egyes elõírások tükrözõdnek majd az alapszerzõdésben". - A román álláspont szerint az Európai Unió kibõvítésének a szolidaritás és a rugalmasság alapelvéhez kell kötõdnie. Eszerint egyszerre kellene megindítani a tárgyalásokat az összes csatlakozó országgal. Nem fogadta el az újságíró, Simon Judit megjegyzését, hogy Románia belpolitikailag ingatag és megoldatlan a kisebbségi kérdés. "Románia az egyetlen ország a térségben, amely töretlenül fejlõdött a '89-es események után" - jelentette ki a külügyminiszter. Melescanu elmondta, hogy Krilov orosz külügyminiszter-helyettessel azonos a nézetük a NATO-ról: egyikük sem akarja, hogy a szervezet kibõvítése egyik vagy másik ország kizárásával sorompókat képezzen Európában. A román külügyminiszter cáfolta a kisantant újraéledését, mondván, a zárt csoportosulás megerõsíti az elkülönülést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 24.
Ápr. 22-23-án Bukarestben magyar-román tárgyalás folyt a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményről, melyet valószínűleg ősszel aláírnak. A cél: szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, kölcsönös vámkedvezmények biztosítása, koncessziók nyújtása. Növelni kellene a határok áteresztő képességét, ezért a PHARE-programok nyújtotta előnyöket kell kamatoztatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ 1996. április 24.
Ápr. 22-én rendkívüli ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, a helyhatósági választásokkal kapcsolatos legsürgősebb teendőkről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 766. sz./ 1996. április 24.
Horia Rusu, a Liberális Párt '93 egyik pártvezére kijelentette, hogy Csíkszeredában Bíró Imre mérnök-vállalkozó a párt polgármester-jelöltje. Jelentkezett a város szakembereinek Tömörülés Csíkszeredáért elnevezésû csoportja. Közleményük szerint közös programmal épnek fel a választásokon, elsõsorban az RMDSZ-szel szeretnének együttmûködni. Az RMDSZ még nem nevezte meg jelöltjét. Rákosi Zoltán mérnök pedig függetlenként indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1996. április 24.
Két ellentétes irányzat képviselője nyilatkozik a hetilap hasábjain. Frunda György szerint változás szükséges az RMDSZ politikájában. Amíg az RMDSZ nem kerül be egy kormánykoalícióba, addig nem fog jogokat kivívni a romániai magyarság számára - hangsúlyozta. Reálpolitikus, vallja és az RMDSZ-ben is megerősödött a realista vonal, amely olyan célokat tűz maga elé, amelyek legalább részben megvalósíthatóak. Borbély Imre a koncepcióalakításban tevékenykedik. Az autonómia gondolatát ő erősítette meg az RMDSZ-ben, ellenkampányt annak idején Domokos Géza és Tokay György folytatott. A másik tervezete: egy összmagyar nemzetstratégia körvonalazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 24.
Az RMDSZ Oktatási Főosztálya, valamint Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében az ország minden részéről mintegy ötven történész gyűlt össze Kolozsváron, az EME székházában hogy a magyarság története tanításának jövőbeli lehetőségét megtárgyalják. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető azzal foglalkozott, hogy mit jelent a kisebbségek történelmének tükröződése az egyetemes és a román történelem keretei között. Az új tanügyi törvény csak az V-VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy év végére elkészüljön az egykötetes munka, az erdélyi magyarság történelme. A budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársai ismertették a magyarországi történelemoktatás irányzatait és a legújabb alternatív tankönyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1996. április 24.
Chisinauban ápr. 24-én megtartották Románia és a Moldovai Köztársaság minisztériumközi bizottságának együttes ülését. A román küldöttségben, melyet Teodor Melescanu külügyminiszter, a román bizottság elnöke vezetett, szenátorok, kormánytagok, államtitkárok, vezérigazgatók és szakértők vettek részt. A moldovai küldöttségvezető, Ioan Gutu miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a moldovai kormány tevékenységének egyik fő iránya a Romániával való együttműködés elmélyítése. Melescanu megállapította, hogy a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellenére az 1995-ös árucsere értéke - 160 millió dollár - nem tükrözte a lehetőségeket. Tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogy a két ország közös pénzlapot hozzon létre a mezőgazdasági, ipari és infrastrukturális téren való együttműködésre. Megkötötték a két ország közötti egyezményt a kultúrára, oktatásra vonatkozó egyezményt az 1996-98-as időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ 1996. április 24.
1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 24.
A Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége megtartotta éves közgyűlését. Megállapították, hogy azok az eszmék, amelyekért börtönt viseltek, nem valósultak meg. Az elítéltek mintegy 30 %-át kitevő magyar bebörtönzöttek nem képviselik súlyuknak megfelelően a magyar etnikumot, ellenkezőleg: érezhető a gyanakvás velük szemben. A közgyűlés résztvevői úgy látták, hogy országos szintű összefogásra van szükség, mert az országos szövetséget egyre sikeresebben támadják a volt legionáriusok. A magyaroknak külön kellene összefogniuk. Egy ilyen találkozó házigazdája szívesen lenne Sepsiszentgyörgy, ahová az 56-osokat várnák, írta a közgyűlésről beszámoló Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1996. április 24.
Egyed Ákos történész dokumentumokkal bizonyította, hogy a Biasini-épületre elhelyezett tábla, mely szerint a "magyar nemesek" 40 ezer románt megöltek az 1848-as szabadságharcban, nem felel meg a szabadságnak. Magyar, román és szász történészek megbízható adatai szerint a magyar, román és szász nemzetiségek vérvesztesége összesen 18 ezer lehetett, ebből a magyarok vesztesége 90-10 ezerre tehető. /Egyed Ákos: A hihetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ 1996. április 24.
Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület meghívására ápr. 12-én Tonk Sándor történész Brassóban tartott előadást a honfoglalásról. Ezt követően a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny nyertese, Nistor Ilona moldvai csángó balladákat adott elő. Ápr. 13-án Tonk Sándor megismételte előadását Négyfaluban, a Zajzoni Rab István Kollégiumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1996. április 25.
Ápr. 25-én adta közre a sajtó Funar kolozsvári polgármester felhívását, hogy a Hargita-Kovászna megyékből elüldözött románok szövetsége a hét végén üljön össze tanácskozni Kolozsváron. Ugyanezen a napon Iliescu elnök váratlanul fogadta az "elűzöttek" küldöttségét hivatalában, a Cotroceni palotában. Iliescu kijelentette, hogy a székely megyékben 1989 végén történt tettlegességeket sohasem fogja forradalmi akcióknak tekinteni, mert a soviniszta akciókat el kell ítélni. Fontosnak tartotta, hogy a románság megismerje a két megyében történtek "igazságát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./ 1996. április 25.
Ápr. 21-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a római La Sapienza Egyetem meghívására látogatást tett Rómában. Markó Béla a Vatikánban megbeszélést folytatott Pio Laghi bíborossal, a Katolikus Nevelési Kongregáció vezetőjével és más vatikáni tisztségviselőkkel, minden alkalommal tájékoztatást adott a romániai magyarság helyzetéről és részletes dokumentációt adott át a partnereinek. A szövetségi elnök találkozott II. János Pál pápával, Markó Béla a pápa további támogatását kérte a romániai magyar kisebbség ügyében. Kifejtette, hogy a katolikus egyház számos problémája összekapcsolódik a romániai magyarság gondjaival. Példaként említette, hogy a katolikus egyháznak mintegy 460 iskoláját vették el. A megbeszélésen szóba került a moldvai csángók helyzete is. Markó Béla előadást tartott a római egyetem magyar tanszékén az erdélyi magyar irodalomról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./