udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 1321-1350 | 1351-1380 | 1381-1410 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. június 28.
Jún. 28-án a Fortyogófürdőn tartották meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács ülését. A sajtó kizárásával tartott ülésen több széki szervezet úgy látta, hogy a közeledő RMDSZ-kongresszuson a számukra biztosított helyek nem elegendőek. Felvetődött az SZKT-ban hangsúlyozottabb képviselet problémája is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.1./1997. június 28.
Jún. 28-án ünnepélyesen felavatták Tasnádon a Caritas katolikus segélyszervezet új létesítményét, a németországi anyagi támogatással létrejött szociális központot. Dr. Czier Tibor, tasnádi Caritas-szervezet igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavasszal felavatták az új orvosi rendelőt. Idős betegeket vizsgálják, az emeleti részen pedig az utcára került, jobbára szülői felügyelet nélküli gyermekeknek biztosítanak hasznos elfoglaltságot. Az építkezés tovább folyik, segélykonyhát is szeretnének kialakítani. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./1997. június 28.
Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át.1997. június 29.
Jún. 29-e Gyergyócsomafalva búcsúünnepe. Az idei ünneplés már jún. 28-án megkezdődött Szabó Szilveszter fiatal helybeli fafaragó egyházi és történelmi témájú munkáiból nyílt kiállítással, majd kerekasztal-megbeszélésre ült össze a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány. A megbeszélésen a falu mindennapos gondjairól volt szó, amelyek hasonlóak a székelységéhez: egyre kevesebb a gyermek, terjednek a szív- és érrendszeri megbetegedések, folyik a kivándorlás. A fiatalok tavaly létrehozták a Csomafi Ifjúsági Szervezetet, rendszeresen összejönnek. Az alapítvány segíti a Fövényszem, Gyergyócsomafalva közéleti folyóiratának megjelenését. A falu tervezi a Kossuth-szobor felállítását. jún. 28-án az ünnepi szentmisét a faluban született dr. Czirják Árpád érseki helynök mondta. Este a műsorban fellépett a rézfúvós zenakar, a női kamarakórus és a színjátszó csoport. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések, valamint a vajdasági Tóthfalu küldöttsége. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./1997. június 29.
Jún. 29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a 31. Szejke Fesztivált, a nemzeti kisebbségek folklórtalálkozóját. Ezt megelőzően megnyílt a Székelyudvarhelyi Fafaragók Szövetsége első faragótábora. Néptáncegyüttesek léptek fel, a magyarokon kívül román, lipován és cigány együttesek is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./1997. június 29.
Jún. 29-én rendezték meg Székelykeresztúron a XVI. Fúvószenekari Találkozót. Tíz zenekar lépett fel, egy magyarországi Dunakesziről, a többi erdélyi magyar zenekar volt: Barátos, Uzon, Fehéregyháza, Parajd, Gyergyóalfalu, Szentegyháza, Kápolnásfalu, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr fúvószenekara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./1997. június 30.
A volt kormánypártból kiváltak által létrehozott Szerződés Romániáért nevű új csoportosulásnak jelenleg 3 szenátora és 6 képviselője van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./1997. június 30.
A Határon Túli Magyarok Találkozója keretében négyszáz általános iskolás, középiskolás és egyetemista érkezett Magyarországra. A 11 országból érkezett fiatalok jún. 30-án látogatást tettek az Országházban, ahol Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. /Népszabadság, júl. 1./ 1997. június 30.
A román külügyminisztérium jún. 30-án közleményt adott ki Gilda Lazar ügyéről, miután Gilda Lazar miniszterelnök követelte az ő amerikai útját bíráló külügyi szóvivő távozását. A kommüniké szerint Adrian Severin külügyminiszter elrendelte a becsületbíróság összehívását, amely majd megvizsgálja a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ 1997. június 30.
A kolozsvári RMDSZ tanácsosok az elmúlt napokban kétnyelvű feliratok kitűzését sürgették Funar polgármesternél. Funar azonban hallani sem akar a törvény érvényesítéséről, tájékoztatta az Új Magyarországot Boros János városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A módosított jogszabály szerint a magyarok anyanyelvükön intézhetik közhivatali ügyeiket, a helyi tanács határozatait két nyelven kell közétenni. Boros János elmondta: amennyiben Funar egy hónapon belül nem érvényesíti a jogszabályban foglaltakat, az RMDSZ eljárást indít a polgármester ellen a megyei prefektusnál. /Új Magyarország, júl. 1./1997. június 30.
Jún. 30-án Budapesten aláírták a Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara alapító okiratát. Az alapító közgyűlésen több mint száz magyar vállalat képviselője vett részt. Elfogadták az alapszabályt és megválasztották a tisztségviselőket. A vegyes kamara elnöke Dicsuk Pál, az Eastern European Market Export-Import Kft. társtulajdonosa, társelnöke George Cojocaru, a Román Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1997. június 30.
A tavaly novemberi elnökválasztás előtt egy hónappal valamiféle romániai ifjúsági keresztyén mozgalom képviselői tiszteletület tették Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki hivatalában és arra kérték a püspök hiányában ott levő Bustya Dezső főjegyzőt, hogy adja áldását az általuk kiadott Imakalendáriumra, amely egyhónapos ima- és böjtnapokat szorgalmaz a választások előtt, Románia akkori vezetőiért, Iliescu államelnökért és Vacaroiu miniszterelnökért. A nevek a szöveg mélyén rejtőztek a nevek, a figyelmetlen olvasásban valószínűleg észre sem vették, magyarázta Miklós László, így jóváhagyták az egészet, majd körlevél kíséretében eljuttatták az egyházmegyékhez, onnan az esperességekhez, majd a parókiákra. Nem mindegyik egyházmegye küldte tovább az Imakalendáriumot. Lőrincrévére azonban eljutott, ahonnan Lukács Péter november óta küldi az egyházkerület vezetőit és a Romániai Magyar Szót szidalmazó leveleit a szerkesztőségbe. A napilap nem közölte a leveleket, a kolozsvári Szabadság sem, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja azonban igen, Tőkés László püspök állásfoglalásával együtt. A /Romániai Magyar Szó munkatársa, Miklós Péter megírta, hogy elbeszélgettek Csiha Kálmán kolozsvári püspökkel, úgy ítélték meg, hogy nem adják közre a levelet. Megállapították, hogy "politikai strabizmus volt körlevél kíséretében és a román demokrácia alakulása szempontjából valóban sorsdöntő időszakban az ország levitézlő vezetőit imába foglalni, de mindezt a református egyház belső ügyének tartottuk és tartjuk mai s, és nem igazán országos magyar gondnak." /Miklós László: Egy episztola margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ 1997. június 30.
A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./1997. június 30.
1997. június 30-án, hétfőn Victor Ciorbea miniszterelnök kérésére Remus Opris kormányfőtitkár és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Kormány épületében fogadta Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét és Maros megye prefektusát, Dorin Floreát. A találkozón a módosított közigazgatási törvény végrehajtása kapcsán felmerült problémákat vitatták meg, és megállapították: a törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott, hogy Fodor Imre teljesen jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a város nevét jelző kétnyelvű táblákat Marosvásárhely be-, illetve kijáratainál. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./ Előzőleg az Adevarulban Dorin Suciu cikkének címében így minősített: Fodor Imre magyar polgármester törvénytelenül kicserélte a Marosvásárhely bejáratánál található román nyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./1997. július folyamán
Kecskési Tollas Tibort búcsúztatta lapja, a Nemzetőr, emlékezve munkásságára. /Pfitzner Rudolf: Isten veled Tibor! = Nemzetőr (München), július-augusztus - XLI. évf. 567-568. szám/1997. július 1.
Júl. 1-jén ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Kolozsváron a Bethánia gyógyterápiás kisegítő és nevelő napközi otthon fennállásának ötödik évfordulójáról. Zsúfolásig megtelt a györgyfalvi negyedben holland támogatással felépített székház, melynek hivatalos felavatása szeptemberben lesz. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./1997. július 1.
Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök elmondta, hogy az elmúlt hét évben tizenkét templom épült egyházmegyéjében, most épül a tizenharmadik Nagybányán. A Pasztorációs Központban állandó léleképítő és kulturális tevékenység folyik, akárcsak Szokondon a Lelkigyakorlatos Házban, épül Szatmárnémetiben a kollégium. /"Az egyház építése a lelkek építése..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./1997. július 1.
Megjelent Gráma Béla Elhullott kalászainkat szedjük össze - Adatok a csíkszeredai református egyház 100 éves múltjához /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./1997. július 1.
Csanády András budapesti filozófs, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen előadást tart a romániai gazdasági átalakulásról. Csanády András évek óta foglalkozik a gazdasági szerkezetváltással és a hozzá kapcsolódó munkaerő-átcsoportosítással. A helyszínen kérdőíves felmérésekkel is vizsgálja a romániai és szlovákiai magyarság egyes csoportjainak gazdasági magatartását. A tudományos kutatás mellett részt vállalt a romániai, ezen belül a marosvásárhelyi Közgazdász Társaság megszervezésében, valamint a posztgraduális képzés programjának kialakításában. Csanády a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében létrehozott Új Kézfogás Alapítvány referenseként a kisebbségi magyarság körében indított menedzserképző és vállalkozásélénkítő programok koordinátora. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./1997. július 1.
Életének 67. évében elhunyt Andorka Rudolf, a Közgazdasági Egyetem rektora, az Országos Tudományos Kutatási Alap /OTKA/ elnöke, az MTA levelező tagja. A nemzeti minimumról írta egyik utolsó jelentős cikkét a Magyar Hírlapban. Tekintélyes társadalomtudósként tisztelték, az agrárszociológia, a statisztika, a demográfia, a hátrányos helyzetű rétegek kutatásának szakértőjeként. Andorka Rudolf hívő ember volt, az evangélikus egyház világi tisztségviselője. 1956-os tevékenységéért a forradalom leverése után elítélték. Esti tagozaton szerzett a hatvanas években diplomát. /Magyar Hírlap, júl. 2./