udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 1771-1800 | 1801-1830 | 1831-1860 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. szeptember 11.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere zseniálisnak nevezte Meciar szlovák kormányfő javaslatát és azt követendőnek nevezve ő pedig román-magyar lakosságcserét indítványozott: a Tiszántúlra kellene telepíteni az erdélyi magyarokat. /Népszabadság, szept. 12./ Funar sajtóértekezletén kijelentette: "Romániában kellő számban vannak azok, akik a sátán földi megtestesítőinek kitoloncolását kívánják". Ezzel a magyarokra utalt. /Magyar Hírlap, szept. 12./1997. szeptember 12.
A Trianon Társaság nyilatkozatban tiltakozott Meciar kormányfő lakosságcserére vonatkozó ajánlata miatt: "a magyarság kitelepítésének 50. évfordulóján minősíthetetlennek tartjuk az effajta megnyilatkozásokat". /Új Magyarország, szept. 12./1997. szeptember 12.
Az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya megbeszélés-sorozatot kezdeményezett az ifjúsági szervezetek vezetői és érdeklődő tagjai, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- és SZET- képviselői részvételével. A sorozat első találkozójára, amely a "Kongresszus a láthatáron" címet viselte, 1997. szept. 12-én du. 4 órakor a marosvásárhelyi Bernády-házban került sor. A találkozó meghívottja Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke volt. A megbeszélésen részt vett kb. húsz, a közéletben aktív szerepet vállaló fiatal, akik az RMDSZ Kongresszuson a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében vesznek majd részt. A megbeszélés témái között szerepelt, a közeledő Kongresszus jegyében, az SZKT működése, a Működési rendellenességek indokolta Alapszabályzat-módosítás, általános politikai-, valamint az oktatással kapcsolatos kérdések. A sikeres találkozó közvetlen és nyitott hangulata alapján, mind a szövetségi elnök, mind a szervező Ifjúsági Főosztály, valamint a részvevő fiatalok részéről megfogalmazódott az igény az ilyen jellegű találkozók rendszeresítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./1997. szeptember 12.
A román sajtó /Evenimetul Zilei, Adevarul/ élesen támadta Frunda György szenátort, akit azzal vádoltak, hogy az Európa Tanácshoz írt levelében befeketítette Romániát. /Magyar Nemzet, szept. 13./1997. szeptember 12.
Szept. 5-7-e között Árkoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ soros évi szakmai tanácskozását. A fő témakör a sajtóetika volt. Etikai kódexre a hazai magyar sajtónak is szüksége van, állapították meg. /Brassói Lapok, szept. 12./1997. szeptember 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Romániába látogatott és Tőkés Lászlóval együtt több találkozón, istentiszteleten, polgári fórumon vett részt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, illetve Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Szept. 12-én Székelyudvarhelyen Németh Zsolt bemutatta Tőkés László püspöknek az elmúlt hét évben írt beszédeit, dokumentumait tartalmazó Temesvár szellemében című könyvét, továbbá a Részünk és jogunk című, a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok felsorolását nyújtó könyvet, majd részt vettek a városban tartott polgári fórumon. Tőkés László elmondta: "Románellenes embernek festett le az ellenséges propaganda, de aki ezt a könyvet elolvassa, annak úgy gondolom nincs további magyarázatokra szüksége. Szeretem a románokat, viszont az eddigi román politikát nem szeretem." /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./ Székelyudvarhelyen a polgári fórumon többen elmondták, hogy a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeket félelem tölti el, hogy az anyaország - belépve az Európai Unióba és a NATO-ba - megfeledkezik róluk és az utódállamok nemzetsorvasztó politikájának áldozataivá válnak. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőségi tagja megkérdezte Orbán Viktort, mi a véleménye az RMDSZ kormánybeli szerepléséről és a kettős állampolgárság kérdéséhez. Orbán Viktor nem kívánta értékelni az RMDSZ kormányban való részvételét, azt hangsúlyozta: mindegy, hogy az RMDSZ benne van a kormányban vagy nincs, csak a törvények biztosítsák a megmaradás feltételeit. A kettős állampolgárság ügyével először az RMDSZ vezetőségének kell előállnia, de az nagyon sok jogi probléma felmerülésével járhat. További kérdések kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány nem köthet olyan nemzetközi szerződést, amely károsan befolyásolná a kisebbségben élő magyarság sorsát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./1997. szeptember 12.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti-kereszténydemokrata platformja képviseletében Katona Ádám elnök az RMDSZ kongresszusára az RMDSZ programjához kiegészítéseket javasolt. Az önmeghatározás legyen: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. A célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése. - Az RMDSZ ellenőrizze az etnikai összetétel megváltoztatására vonatkozó tiltás betartását. - Az RMDSZ tisztségviselői számoljanak be az egykori szekuritatéval való kapcsolatukról. - Ne legyen vezető a szervezetben az, aki ügynök, kollaboráns volt. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./1997. szeptember 12.
Szept. 7-én és 8-án Frunda György szenátor részt vett Brüsszelben az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának soros ülésén. Tekintettel arra, hogy a tanügyi törvényt, illetve a helyi önigazgatás törvényét módosító kormányrendeletek megszüntették a nemzeti kisebbségekre vonatkozó diszkriminációt az RMDSZ szenátora felkérte a Bizottságot, hogy ismerje el és támogassa a romániai demokratikus folyamatokat. Frunda György ugyanakkor arra kérte a bizottság tagjait, hogy hazatérve sürgessék saját parlamentjeikben a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény ratifikálását, hogy az Európa Tanács októberi csúcsértekezletéig lehessen létrehozni az egyezmény által előírt Kisebbségi Tanácsadó Testületet. Mint ismeretes, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény életbe lépéséhez arra van szükség, hogy az aláíró országok közül 12 ratifikálja és eddig csak kilenc parlament fogadta el. 1997. szeptember 12.
Augusztusban Debrecenben tartotta a Reformátusok Világszövetsége /RVSZ/ 23. nagygyűlését. Ezt követően két furcsa közlemény látott napvilágot. Az egyik szerint Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ elnöke szeretné megvalósítani a transznacionalista magyar református egyházat. Az MRVSZ közleményében tiltakozott ez ellen. A nyilatkozatok hátteréről nyilatkozott Tőkés László püspök. 1995-ben létrehozták a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatát, amely a több évtizedes elszakítottság után eszmei szinten igyekszik megvalósítani a magyar református egyház eredeti egységét. Ezt a törekvést még az előkészületek idején éles támadás érte az RVSZ részéről. A támadások mögött a szlovák nacionalista egyházi körök álltak, félreérthetetlenül támogatta őket Milan Opocensky, az RVSZ főtitkára, csehországi lelkész, akinek 1989 előtt kezdődött egyházi karrierje. Nagy erőfeszítéssel sikerült eloszlatni a nacionalizmus vádját. 1997-ben azután ugyanezek a vádak hangzottak el: kárpát-medencei hegemonisztikus törekvésekkel vádolták ezt a hétfelé szakadt szegény egyházat, amelynek tagegyházai a létfenntartásért küszködnek. Nem kell létrehozni transznacionális egyházat, "hiszen mi határokon átívelő közösség vagyunk. Ez történelmi tény." - szögezte le Tőkés László. - A tízmillió európai református egyharmadát alkotják a magyar reformátusok. Ezért különleges figyelmet érdemeltek volna. Ezzel szemben érzéketlenség volt jellemző. Nem szerepelt a napirenden a kommunizmus bukásának említése, szó sem esett a gulágok áldozatairól, a vallásüldözésről, a bácskai, kárpátaljai tömeggyilkosságok áldozatairól, a Duna-csatorna foglyainak szenvedéséről. /Simon Judit: Eltérő álláspontok. Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ Előzmény: aug. 21-i jegyzet, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26.1997. szeptember 12.
Gheorghe Funar polgármester ultimátumszerű levélben felszólította Bitay Károly kolozsvári főkonzult, hogy szept. 12-ig távolítsa el a főkonzulátus székhelyéről a "Nagy-Magyarország címerével" ellátott zászlót, a hivatal bélyegzőjén pedig ne használja a horthysta időkből származó "Kolozsvár" megnevezést. Amennyiben a konzul nem tesz ennek eleget, akkor viselnie kell ennek következményeit. - Bitay Károly a Szabadságnak elmondta, hogy a polgármester levele telefaxon érkezett. A címer a jelenlegi hivatalos magyar címer, ezt román heraldisztikai szakértők is megállapították, reagált Funar vádaskodására Bitay Károly, a bélyegző felirata megfelel a nemzetközi és a kétoldalú megállapodásoknak. - Horváth Gábor magyar külügyminiszteri szóvivő kifejtette, hogy a magyar külügyminisztérium megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar főkonzulátus személyzetének és épületének biztonságát ne fenyegesse veszély, a román hivatalos szervek ígéretet tettek a főkonzulátus biztosítására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./1997. szeptember 12.
Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./1997. szeptember 13.
Tamás Sándor, Kovászna megyei képviselő, részt vett a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. A kantai római katolikus templomban tartott szentmise után Deme László, a gimnázium igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. A diákokat és szülőket Ambrus Ágnes, magyar szakos tanfelügyelő és Tamás Sándor képviselő köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./1997. szeptember 13.
Az RMDSZ helyi szervezete szept. 13-án, Torja falu búcsúnapján emléktábla állítással emlékezett meg Torja első írásos említésének 690. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisén húsz kézdiorbaiszéki katolikus pap vett részt, majd Coroi Artúr, Torjáról elszármazott, Budapesten élő történelemtanár, helytörténész, volt községi polgármester beszédében összefoglalta a falu történetét. Tamás Sándor parlamenti képviselő mondta a záróbeszédet. Az emléktáblára a következő szöveget vésték: "Torja 690 éves. 1307-1997. RMDSZ torjai szervezete". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./1997. szeptember 13.
Bácsalmáson szept. 13-án felavatták a szülőföldjükről elűzött népek emlékművét. Az avatás ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A szülőföldjükről elűzött németekkel, délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más nemzeti vagy vallási csoportokkal történt embertelenségek nem veszhetnek a feledés homályába, mondta az emlékmű avatáskor dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Államalapító Szent István királyunk nemzetének tagjaként arról győződött meg, milyen pusztító az egyneműségre való törekvés, fejtette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke. Kolár Péter, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke arra hívott fel, hogy szembe kell fordulni az etnikai tisztogatás szándékával. A szlovákiai magyarság nem akar hallani az úgynevezett önkéntes lakosságcseréről. Az emlékmű felállításának kezdeményezője Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. /Új Magyarország, Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 15./ Kötő József beszédében emlékeztetett arra, hogy Erdély lakói nemcsak a kitelepítés tragédiájának sebeit hordozza, hanem a betelepítés veszélyeit is, a népességi összetétel megváltoztatását "Ma is kísérthet az ?ein Volk, ein Reich? rémálma, a benesi dekrétumok nosztalgiája?" - tette fel a kérdést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./1997. szeptember 13.
Románia külföldi adóssága június végén 7,944 milliárd dollár volt, 11,3 %-kal több, mint az év elején, tájékoztatott a Román Nemzeti Bank. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./ 1997. szeptember 13.
A Kriza János Néprajzi- és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szeptember 12-14. között Zabolán találkoztak az erdélyi magyar néprajzi gyűjtemények kezelői, a néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéléseket folytassanak a vidéki néprajzi tájházak és múzeumi gyűjtemények helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. A szakmai előadások, bemutató-dolgozatok és a szakmai viták mellett a jelenlévők, Pozsony Ferenc - a KJNT, valamint Balogh Ferenc - a KLMT elnökének vezetésével kataszteri nyilvántartásba vették a bemutatott létező állami, iskolai, önkormányzati és magángyűjteményeket. A rendezvényen jelen volt az RMDSZ Ügyvezető Elnökség művelődés- és egyházügyi főosztályának, valamint az Illyés Közalapítvány művelődési szaktestületének képviseletében Balogh Ferenc, az ÜE főelőadója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./1997. szeptember 13.
A hetvenéves Beke György író nyilatkozott munkásságáról. 1950-től 1973-ig Bukarestben élt, különböző lapok munkatársa volt. Románia minden magyarlakta helységébe ellátogatott, református egyházközségek vannak Ploiesti-en, Galacon, Brailán, Bákóban is. Az író sokat járt a moldvai csángók között. Bukarestben megőrződött egy erős magyar közösség. Ennek anyagi jele a Petőfi Művelődési Ház, amelyet a román hatóságok most negyedszer adnak vissza. Először 1916-ban vették el a magyar közösségtől, majd visszakerült magyar kézbe. Azután Antonescu vette el, majd Petru Groza. 1969-ben visszaadták, de olyan magyar vezetőket tettek az élésre, akik éppen csak megtűrték a magyar szót. Újból elvették a Petőfi Művelődési Házat és most ismét vissza fogják adni. - Beke szorgalmasan tanulmányozta a bukaresti magyar közösség történetét, ennek eredménye volt több könyve. Érdekes, hogy Sükei Imre református lelkész 1815-ben hozta létre az első magyar iskolát Bukarestben, egy évvel hamarabb, mint az erdélyi származású Gheorghe Lazar az első bukaresti román nyelvű iskolát. Addig Havasalföldön az oktatás nyelve görög volt. Beke György a bukaresti emlékírókról monográfiát írt, két éve nyomdakész állapotban van, de nincs pénz a kinyomtatására. - Megcsappant az érdeklődés az irodalom iránt, állapította meg az író. A szépirodalmi művek példányszáma ezer között mozog. Emlékeztetőül megjegyezte, hogy Boltívek teherbírása című riportkönyve /1983-ban/ Romániában 30 000 példányban jelent meg és elfogyott, külön Magyarországra kiment 5000 példányt, az is elfogyott. /Németh Júlia: Beke György 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./1997. szeptember 13.
Szept. 13-án, Hármasfaluból jövet, Marosvásárhelyen, a Vártemplomban, Fülöp G. Dénes tiszteletes igehirdetése és Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke üdvözlése után Bálványos-Budapest-Pápa címmel polgári fórumot tartott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke részvételével. Tőkés László elmondta, hogy Bálványos a román-magyar közeledést, Pápa a magyar-magyar párbeszédet jelképezi, az utóbbit a magyar kormány nem támogatta. A püspök a magyar-román alapszerződést vizsgálva kifejtette, hogy Bukarest és Budapest kapcsolatában az RMDSZ sem mellőzhető. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységét fontosnak tartja, ennek ellenére fel kell vetni a problémákat. Bírálta a tovább folyó "elrománosítási politikát", a laktanyák létesítését Székelyföldön, magyar iskolákban román nyelvű osztályok indítását. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja elmondta, hogy a magyar kormányfő elhallgatta Meciar miniszterelnöknek a lakosságcserére vonatkozó "ajánlatát", azt maga Meciar mondta el egy sajtótájékoztatón. Magyarországnak emiatt megfelelő nemzetközi fórumhoz kellene fordulnia, azonban a hivatalos magyar vezetés nem tervez semmiféle politikai lépést. A fórumot követő sajtótájékoztatón Tőkés László az egyházi ingatlanok visszaadásának rendezetlen ügyét hozta szóba. Sérelmezte azt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter ebben az ügyben nem kereste meg a történelmi egyházakat. Nagy vonalakban egyetért Király Károlynak a Romániai Magyar Szó szept. 10-i számában megjelent írásával, amely élesen bírálta mind a román kormánypolitikát, az RMDSZ vezetését, mind a magyar kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ 1997. szeptember 13.
A román kormány tudomásul vette az Európai Unió bizottságának jelentését, hogy Romániát nem javasolja az első körben felvehető országok közé, azonban a kormány szerint a megítélés túlságosan szigorú. A jelentés alábecsüli Románia képességét a reformok megvalósítására. /Magyar Hírlap, szept. 13./1997. szeptember 13.
Emil Constantinescu államelnök sikeresnek értékelte hivatalos, Kínában tett látogatását. Szept. 13-án a rádióban kijelentette: Románia hű marad európai integrációs szándékához, egyben sokrétű kapcsolatot kíván kiépíteni a világ dinamikusan fejlődő keleti övezeteivel is. Szept. 17-én már kínai küldöttség érkezik Romániába, továbbfejleszteni a látogatáson született megegyezést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./