udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. szeptember 24.
Mit vár el az RMDSZ V. kongresszusától? - tette fel a kérdést Ábrám Noémi Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének. Markó Béla szerint elemezni kell az RMDSZ kormányzati tevékenységét, cselekvési programra, határozott célkitűzésekre van szükség. Világos cél volt például, hogy szükség van kisebbségi minisztériumra, de az RMDSZ nem dolgozta ki ennek hatáskörét, jellegét, működését. Markó Béla szeretné, ha az Operatív Tanács rendszeresen működő testületté válna. - Az SZKT-ban működési zavarok vannak: nem tudják befejezni a munkát. Tőkés László attól fél, hogy demonstratív jellegű, tartalmában szegényes kongresszus lesz. Az SZKT tevékenysége eljelentéktelenedik, nem tölti be a kisparlament szerepét, ezáltal az RMDSZ leglényegesebb jellemzője károsodik.- Az Operatív Tanács nem rendeltetésszerűen működött, döntött az SZKT felhatalmazása nélkül. /Népújság (Marosvásárhely), Hírmondó mell., (az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa), szept. 24./ 1997. szeptember 25.
Vetési László tiszteletes teológiai tanári munkáján kívül az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója. A szórványmagyarság híveivel, lelkipásztoraival való kapcsolattartás tartozik hozzá. Vetési szerint a romániai magyarság egyharmadát érintő kérdéskör ez. A tévé magyar adásában Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című műsort vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./1997. szeptember 25.
Idén másodszor szervezte meg szept. 2-12-e között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyeri szervezete Erdőcsinádon a felkészítő tábort azon diákok számára, akik nehezen megközelíthető vagy szaktanárokat nélkülöző vidéki iskolákban tanulnak. Tőkés András szívügyének tartotta a tábor megszervezését. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./1997. szeptember 25.
Gabriel Andreescu és Doina Cornea Emil Constantinescu elnökhöz, Victor Ciorbea miniszterelnökhöz és a koalíciós pártvezérekhez írt nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, a sürgősségi kormányhatározatokat el kell fogadni. A két vagy többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. A románok és a magyarok többsége a békés viszonyok mellett szavazott. Nem szabad meghátrálni a szélsőséges nacionalista erőktől. A "jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja." /22 (Bukarest) hetilap szept. 23., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1997. szeptember 25.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Buza Péter. A kommunista rendszerben az állam nem ismerte el a római katolikus egyházat, ha működését meg is tűrte. A működésnek nem voltak jogi keretei, nem született statútum erről az állammal. Mindössze egy teológiai intézetet működtethettek, nem volt katolikus sajtó. Helyzetük így sem volt a legrosszabb, mert a kurzus egyes felekezeteket üldözött, így a hivatalosan megszüntetett görög katolikus egyházat. - A legfontosabb az volna, hogy megszülessen a kultusztörvény. Az elmúlt hét esztendőben számos egyeztetés történt, de a megegyezéses szöveg még mindig nincs meg. - 1990-ben - Tőkés László javaslatára - a magyar katolikus egyházmegye csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak konferenciájához. Azóta évente többször találkoznak, a központi kérdés mindig két kérdés rendezése. Az egyik a felekezeti iskolák visszakövetelése, a másik az egyházi vagyon visszaszerzése, mert vagyon nélkül az intézményeket nem tudják működtetni. - Az egyházak az elmúlt években tizenhét közös beadványt fogalmaztak meg, de azoknak nem volt eredményük. Constantinescu elnöknél kérvényezték, hogy fogadja az erdélyi magyar püspököket. Azt a választ kapták, hogy májusban fogadja őket. Amikor megérkeztek, ott találták az ország mind a tizenhat felekezetének képviselőit. Ennek ellenére elmondták az egyházak követeléseit. Emil Constantinescu államelnök azt válaszolta a magyar egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, mert Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. - Nincs olyan fórum, amely igazán nyitottnak mutatkozna a megoldás keresésében. - Jakubinyi érsek elismerte, hogy van véleménykülönbség közte és Tőkés László püspök között. Azonban nem jó, hogy a belső vitákat a sajtó tárgyalja. /Magyar Nemzet, szept. 25./1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. szeptember 26.
A washingtoni Száz Zoltán professzor, az Amerikai Etnikai Csoportok Szövetségének főtitkára szept. 15-én Brassóba látogatott és dedikálta Erdély védelmében című, nemrég megjelent könyvét, melyben az amerikai "magyar lobby" tevékenységét vázolta fel 1990-ig. Ennek a csoportnak ő volt az egyik irányítója. Száz Zoltán Budapesten született 1930-ban, 1945 után Nyugatra távozott. Évtizedekig igyekezett az Egyesült Államok döntéshozóinak figyelmét felhívni az erdélyi magyarság helyzetére. Gyűjtötte az adatokat az erdélyi helyzetről. A nyolcvanas években Ara-Kovács Attiláéktól sok megbízható információhoz jutott. /Erdély védelmében. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26./1997. szeptember 26.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület Apáczai Napokat szervez szept. 26-28-a között Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 26./1997. szeptember 26.
Szept. 26-án Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár egyházkerületi főgondnok mutatta be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban Hajdu-Moharos József Partium című hiánypótló monografikus művét. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30., Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./1997. szeptember 26.
A Román Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ nyilatkozatban fejtette ki, hogy támogatja az RMDSZ álláspontját az oktatási törvény módosításának vitájában. Az emberi jogokat korlátozó korábbi szabályozások módosítása ugyanis jogi kötelezettsége Romániának. A Román Helsinki Bizottság kéri a parlamentet, hogy járuljon hozzá az 1996. decemberében elfogadott kormányprogram gyakorlatba ültetéséhez. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./1997. szeptember 26.
Szept. 26-án az RMDSZ vezető tisztségviselői tanácskoztak Marosvásárhelyen. A Bernády-házba összehívott, az V. kongresszust előkészíteni hivatott tanácskozásra Markó Béla szövetségi elnök meghívta az SZKT és a SZET Állandó Bizottságait, a két parlamenti frakció vezetőségét, az ügyvezető elnököt, a tiszteletbeli elnököt, a területi szervezetek elnökeit és az RMDSZ két miniszterét. A tanácskozáson Markó Béla tartott rövid helyzetelemzést, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági vitája kapcsán kialakult helyzetre, majd a tanácskozás kitűzött céljának megfelelően a részvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokra ? az új programtervezetre és az alapszabályzat módosítására ? vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26. 1122. sz./ 1997. szeptember 26.
Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1997. szeptember 27.
Kolozsvár polgármestere, Gheorghe Funar szept. 27-i közleményében Babiuc védelmi miniszter leváltását követelte a miniszter Budapesten tett nyilatkozata miatt. Funar szerint ugyanis Babiuc ígéretet tett arra, hogy "a román hadsereg a magyar hadsereggel fog együttműködni a román szélsőséges pártok felszámolásában". - Babiuc Budapesten valójában a jövőben felállítandó közös békefenntartó egységről beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1997. szeptember 27.
A kongresszus az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve és így bármiről dönthet, emlékeztetett Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke. Szembe kellene nézni a jelen helyzettel, mert érezhető az elégedetlenség. az RMDSZ vonatkozásában is. A kongresszuson lényegre törő beszámolókban el kellene mondani, ki mit tett az erdélyi magyarság helyzetének javításáért. A kormányzati csúcstisztviselőknek elsősorban tapasztalataikról kellene beszámolniuk, nem általános tevékenységükről. Legalább most össze kellene állítani és a kongresszuson megszavazni a magyarság igényeit tartalmazó csomagtervet, amelyhez a mindenkori RMDSZ-vezetőségnek ragaszkodnia kell.- Az RMDSZ-nek a tiszteletbeli elnök tekintélyének helyreállításával kell foglalkoznia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./1997. szeptember 27.
Bíró Béla terjedelmes cikkében azt állította, hogy "az igazi tehetségek ma már nagyon nehezen találhatják meg a helyüket Erdélyben vagy az erdélyi magyar közösségben. Kénytelenek a magyarországi vagy a román nyilvánosság és tudományos élet felé tájékozódni." Szerinte az erdélyi magyar intézmények nem képesek "lépést tartani a változásokkal, nem a jelen-, hanem a múltbeli feltételekhez próbálnak - elkerülhetetlen kudarcok sorozatán át - alkalmazkodni." "Mintha a közösségbe vetett bizalom, a legendás magyar önérzet roppant volna meg..." A cikkíró szerint színvonalas, európai látókörű publicisztika ma már csak a román lapokban található. A romániai magyarság most jutott el a "lenni vagy nem lenni" igazi kérdéséhez. A magyarellenes kampányok fokozatosan megszűnnek közösségformáló tényezőként funkcionálni. A közösséget a magyar kultúra és nyelv kohéziós erejének kellene összetartaniuk, de ezek csak valóságos teljesítményre alapozható. - Bíró Béla eltöpreng azon, mi az oka annak, hogy "a magyarországi szellemi irányzatok közül Erdélyben éppen a nemzeti bezárkózásra ösztönző, elavult nemzeti ideológiákra alapozott konzervatív nacionalizmus kerekedett felül?" "A romániai magyarok körében Csoóri Sándor a legnépszerűbb magyar értelmiségi, s nem a Duna Tv-nek köszönhetően. A közvéleményt uraló regionális heti- és napilapok sugallják, hogy a romániai magyarság sorsát igazából csupán Csoórit és körét, illetve a nyíltan nacionalista vagy soviniszta Torgyánt, Csurkát és társaikat foglalkoztatja. A bukaresti A Hét vagy a kolozsvári Korunk kis szigetecskék a konzervatív beállítottság tengerében.A sugallat azonban nem légből kapott. A magyarországi européer értelmiség jelentős része ugyanis máig sem gondolta végig a kisebbségi kérdést." Bíró Béla szerint ezért történt, hogy az Antall-kormány viharos gyorsasággal építhette ki Erdélyben kliens-rendszerét..." A romániai magyarok többsége idegenkedik a magyarországi européerektől. Ezt "bizonyos értelmiségi körök sajnos folyamatosan táplálják. Bíró Béla a Magyar Narancsra hivatkozik: az egyik szám szerkesztőségi cikkére /Nyamvadt sovén magyar sajtó/, ebben "hemzsegnek a durva hamisítások". A Magyar Narancs a romániai viszonyokat "igyekszik a hazugságig megszépíteni". Hasonló a Magyar Narancs másik számában id. Pásztor Ottó cikke. Ez is szépítgeti a valóságos helyzetet. Azzal vádolja a romániai magyarságot, hogy államot akar az államban. - Bíró Béla szerint vannak jelei annak, hogy a romániai magyar közösség széthullása megkezdődött. Nincs összefüggő nyilvánossága, "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." A romániai magyarságot az RMDSZ tartja össze, melynek "mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez". /Bíró Béla. A nagy magyar paradoxon. = Népszabadság, szept. 27./ A Bíró Béla által kifogásolt szerkesztőségi cikk a Magyar Narancsból: "Miközben a remek szoclib/szocnac magyarországi újságok hörögnek és vért köpnek a felvidéki magyar iskolák szlovák borítójú bizonyítványai miatt /harmadosztályú disznóság/, és nemzetiszínű tivornyát rendeznek amiatt, hogy Kolozsvár vasgárdista polgármestere, Funar nem hajlandó fogadni a magyar főkonzult /jó neki/, végtelen számú méltatlankodó cikkben" ugyanakkor "arról csak mínuszos hír szól, hogy a Constantinescu-Ciorbea-kormányzat oktatási rendelete véget vetett az évtizedes magyarellenes diszkriminációnak, meghozta a világon eddig ismert legnagylelkűbb kisebbségpolitikai rendszabályt - forradalmi úton, a román parlament feje fölött, szembeszállva mindenkivel, nehogy az erdélyi magyar nebulók jogai csorbuljanak akár." - "De a szoclib/szocnac napisajtó csak olához tovább. És még nekünk áll euroatlantilag följebb! Szégyen, gyalázat." /Nyamvadt sovén magyar sajtó. = Magyar Narancs, júl. 24./ A másik cikk: Id. Pásztor Ottó: Benn maradni. = Magyar Narancs, aug. 14./1997. szeptember 27.
Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./1997. szeptember 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 27-i lapokban megjelent sajtónyilatkozataiban utalt arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletekben biztosított kisebbségi jogok utólagos parlamenti visszavonása a kolaíció elhagyására késztetheti az RMDSZ-t. A Jurnalul National bukaresti napilapban Markó Béla kifejtette: "Kilenc hónap után azt látjuk, hogy egyesek ebben a koalícióban nem akarnak egyetlen lépést sem tenni a magyar kisebbség problémáinak jogi megoldásáért. Így együttműködésünk valóban lehetetlenné válna, mert azt jelentené, hogy az RMDSZ lemondana minden saját követeléséről." Arra a kérdésre, hogy miért távozott a Konvencióból 1995-ben az RMDSZ, Markó Béla rámutatott arra, hogy akkor is mesterségesen magyarellenes hangulatot keltettek, a Konvencióban levő partnerekre rendkívül nagy nyomás nehezedett. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1997. szeptember 28.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság szept. 26-28-án rendezte meg a III. Partiumi Honismereti Konferenciát Bihar községben. A konferencia fő témája a partiumi magyar temetők ismertetése volt. A temetők elhanyagoltak, pusztulóban vannak. Erdei János Szilágysomlyó református temetőjét írta le, Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája példaértékű. Juhász Viktor a révi református temetőt ismertette. Több értékes előadás hangzott még el, így Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről beszélt. Székely Antal nyugdíjas tanár Ombód és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. A konferenciáról Dukrét Géza számolt be. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság kiadta a Bihari felhívást, amely hangsúlyozta, hogy sürgető értelmiségi és szakmai feladat a temetők leírása, a sírok nyilvántartásba vétele, a temetőmonográfiák elkészítése. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./1997. szeptember 28.
Kolozsváron az RNEP hívei magyarellenes nagygyűlést tartottak, tiltakoztak amiatt, hogy történelmet és a földrajzot magyarul lehessen tanítani. Funar polgármester többezres tüntetést ígért, valójában kevesen voltak. /Kossuth Rádió/1997. szeptember 28.
Szept. 26-28-án tartotta meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság VI. Közgazdász Vándorgyűlését Székelyudvarhelyen A román gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra címmel. Előadást tartott többek között Kovács Adorján földművelésügyi államtitkár, dr. Vincze Mária egyetemi tanár /Kolozsvár/, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Szarka Árpád, a Bihar megyei Munkaügyi Igazgatóság vezérigazgatója. A vándorgyűléssel egyidőben tartották meg az RMKT küldöttgyűlését, amely megválasztotta a társaság új vezetőségét. Újraválasztották elnöknek dr. Kerekes Jenőt, az alelnökök: Coltea Tibor /Kolozsvár/, Kelemen Emőke /Marosvásárhely/, Somai József /Kolozsvár/ és Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./