udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2505 találat lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2190 ... 2491-2505 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. október 31.

Az erdélyi történelmi egyházak képviselői elégedetlenek a román kultusztörvény késlekedése miatt, valamint amiatt, hogy igényeik mindeddig nem teljesültek olyan fontos területeken mint az egyházi javak visszaszolgáltatása és az egyházi oktatás. A magyar egyházi vezetők szerint a törvény előkészítésében tapasztalható késedelem oka elsősorban a görögkeletiek és a görög katolikusok közötti vita. Az erdélyi történelmi egyházak nehezményezik, hogy az ortodox egyházhoz képest elenyésző anyagi támogatásban részesülnek. Tőkés László megítélése szerint az a benyomás alakult ki, hogy a választásokat követően egyházügyi téren a legkisebb a változás. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

1997. október 31.

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a tanácsülésen Albert Álmos polgármester felolvasta Ion Gavra egységpárti képviselő okt. 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyében élő románok elnyomásáról írt. Többek között azt állította, hogy a két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Erdély román lakói a horthysta uralom alatt. Az RMDSZ újraállítja a magyar közigazgatást, az RMDSZ etnikai tisztogatást folytat, nincsenek román iskolák, nincsenek román templomaik. Albert Álmos Ion Bumbu egységpárti tanácsos véleményét kérdezte Gavra állításairól. Bumbu szerint ezek az állítások nem légből kapottak. Kónya Ádám közbevetette, hogy például Sepsiszentgyörgyön is van ortodox templom. Papp Attila a megyei prefektúra hivatalos adataiból idézett: a katonai, rendőri, hírszerzői szolgálatok vezetői kizárólag románok, 30 közintézményből 15 élén románok állnak, a megye 12 bírójából 9 román, annak ellenére, hogy a román lakosság aránya Kovászna megyében 23,4 %. /Szekeres Attila: Újhorhorthyzmus Székelyföldön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1997. október 31.

A Sulyok István Református Főiskolán okt. 31-én megegyeztek a sztrájkoló diákok és a tanárok, így véget ért a sztrájk. Kovács Béla rektor elhamarkodottnak ítélte meg a sztrájkot. Megtorló intézkedésektől nem kell tartaniuk a hallgatóknak, mondta. Tőkés László püspök levélben közölte a sztrájkolókkal, hogy rosszul időzítették tiltakozásukat. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1-2./

1997. október 31.

Remény van arra, hogy megnyílnak a bukaresti levéltárak magyar történészek előtt, akik az 1956-os forradalom romániai vonatkozásait kutatják - jelentette ki Hegedűs B.András, aki az 1956-os Intézet /Budapest/ egyik vezetőjeként okt. 31-én fejezte be tárgyalását Bukarestben. Fogadta Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu államelnök főtanácsadója is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. október 31.

A Magyar Ifjak Világfórumának Erdélyi Társasága /MIVET/ néhány nappal ezelőtt tartotta alakuló ülését Kolozsváron. Kis Gábor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke, a Bihar megyei MIDESZ irodavezetője ott volt, de nem ért egyet az új szervezettel. Kifogásolta, hogy a MIVET tagjainak be kell lépnie a Magyarok Világszövetségbe. Az alakuló ülésen a MISZSZ és az Udvarhelyi Fiatal Fórum képviselői kivonultak az ülésről, akárcsak Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának képviselője. Kis Gábor szerint a megalakulással csak tömegbázist szeretnének szerezni, hogy alapítványi támogatást elnyerhessenek. Egy hét múlva lesz a MISZSZ soros kongresszusa Árkoson. Ezen Kis Gábor javasolni fogja, hogy a MISZSZ határolódjon el a MIVET-től. Szerinte nem a MIVET-tel van baj, hanem a vezetőivel. Józan gondolkodású emberekre van szükség, jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

1997. október 31.

Okt. 31-én mutatták be Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban a nyolcvankettedik évében járó Jakó Zsigmond professzor Társadalom, egyház, művelődés című, Erdély történetét idéző tanulmánykötetét. Amikor 1941-ben Budapestről Kolozsvárra költözött - emlékezett vissza életútjára - nem gondolta, hogy szakmai terveit a magyar történetírásról akaratán kívül jobbára távol, néhány szakmai barát segítségére támaszkodva kényszerül majd megvalósítani. Jakó Zsigmond elmondta: immár az erdélyi magyar tudományosság maradványai is veszélyben vannak, megmentésükre csak akkor van mód, ha integrálódhatnak a magyar tudomány egészébe. A tudós jelezte, hogy hamarosan megjelenik életművének része, az Árpád-kori erdélyi okmánytár. /Népszabadság, nov. 1./ A könyv alcíme: Tanulmányok Erdély történelméhez /Budapest,, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1997./, METEM könyvek 18. - 479. p.

1997. október 31.

A Bethlen Gábor Kollégium előtt tiszteleg a most megjelent könyv: 1622-1997. Emlékkönyv - 375 éves Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed, 1997/ . A könyvet az iskola tanárai /Simon János, Józsa Miklós, Varga Gyula, Pásztori Kupa István/ szerkesztették, a dévai Grapo Tipex nyomdában látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1997. október 31.

Megnyílt a Reménység Központ Szatmárnémetiben, a helyi Caritas 31. szociális intézménye. Shupek Tibor atya, a Caritas igazgatója mutatta be az intézményt, amely az idős embereknek nyújt segítséget, kezdve az egészségügyi tanácsadástól a házi betegápolásig. A jól felszerelt klubban az idős emberek olvashatnak, sakkozhatnak, tévét nézhetnek. Az építkezés költségeihez hozzájárult a PHARE Sezam-programja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1997. október 31.

Okt. 27-én Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Körben bemutatták a kör régi tagja, Kercsó Attila Békagondok című gyermekverskötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1997. október 31.

Okt. 31-én a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szervezésében került sor arra a fórumra, amelyen a székelyudvarhelyi felsőoktatás jövőjéről, lehetőségeiről folytattak eszmecserét a részvevők. Megegyeztek abban, hogy - a valós igények és lehetőségek feltérképezése alapján - be kell indítani egy pedagógiai főiskola megszervezésének folyamatát. A tanácskozás a főiskola kiépítését megtervező, továbbfejlesztő dokumentumaként fogadta el a dr. Vofkori László tanár által előterjesztett tanulmányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1143. sz./

1997. november folyamán

A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom plébániáján két hónapja megalakult a Filoteos Stúdió. Xantus Gábor vetette fel az ötletet a templom plébánosának, dr.Czirják Árpád érseki helynöknek, hogy az egyháznak élni kellene a média által felkínált lehetőségekkel. A Szent Mihály templom bemutatásával indítanak, dr. Czirják Árpád írja a szövegkönyvet. Szaktanácsadója Kovács András művészettörténész. A következő munkájuk Csíksomlyó kegytemplomának bemutatása lesz, ennek szövegkönyvét Fodor Sándor már megírta. A stúdió vállalja a riportszerű televíziós műsorok elkészítését is. /Szent Mihály Üzenete (Kolozsvár), november, II. év. 7. sz. - A Szent Mihály plébánia lapja/

1997. november folyamán

Fábián Ernő tanulmányában annak adott hangot, hogy az "erdélyi magyarság életében megtörtént a harmadik Trianon." A szerző történelmi visszapillantást tett. Emlékeztetett arra, hogy Petru Groza és kormánya "a román érdekeket teljesítette." "A kisebbségi jogok is kiszolgálták a román nemzeti politikát. Ne feledjük, hogy a Groza-kormány tarisznyája is tele volt ígéretekkel, melyek az idő távolságából éppúgy tekinthetők - a mostanihoz hasonlóan manőverezésnek, mint jószándékú célkitűzésnek. - A jelenre térve Fábián Ernő megállapította, hogy "az ügyes amerikaiak előre kitapogatták: az erdélyi magyar fél hajlani fog az amerikai érdekek felé. Az olyan szervezet, mint a Project on Ethnic Relations, a hajlandóságokra vonatkozó pontos információt szerzik be". "A mamelukokban való gondolkodás és mentalitás a régi és új módiban is egyaránt jelen van. Ki kell mondani - a tényekre per analógiam -, a harmadik Trianon a magyar kormány és az RMDSZ által közösen a román féllel kötött alku műve. A románok győznek." /Fábián Ernő: A harmadik Trianon. = Székelyföld (Csíkszereda), nov., I. évf. 2. sz./

1997. november folyamán

A Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban indult meg a Római Katolikus Hitoktatói Kar. Nem biztosítottak számukra előadótermeket, ezért - kényszermegoldásból - a piarista templom melletti helyiségekben kezdődtek meg az előadások. 1997-ben azonban már újabb évfolyam indult, szűknek bizonyult az eddigi hely. A Szentegyház u. 5. szám alatti Státus-házban, ahol a dékáni hivatal is működik, a pincében előadótermeket alakítottak ki, a tetőtérben pedig bentlakásokat. Az átalakítási munkák most folynak. /Szent Mihály Üzenete (Kolozsvár), november, II. év. 7. sz. - A Szent Mihály plébánia lapja/

1997. november 1.

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

1997. november 1.

Az új román kormányra vonatkozó eddigi legkeményebb bírálatát fogalmazta meg Francois Ettori, a Világbank romániai képviselője. A román kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást, szögezte le. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor a makrostabilizáció eredményei fél év alatt elenyésznek. Bár a statisztikai adatok szerint a román gazdaság 45 százalékát stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe, jegyezte meg. Véleménye szerint bizonytalan, hogy miként valósul meg a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. november 1.

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán az egyik küldött feltette a kérdést, van-e programja az RMDSZ-nek a moldvai csángók aggasztó helyzetének megoldására. Tokay György kisebbségügyi miniszter válaszolt: nem kell külön csángó-program, mert a moldvai csángómagyarok is a romániai magyarság részei, az ő problémáikat az erdélyi magyarokéval együtt kell orvosolni. Tokay válaszát nagy hibának ítéli meg Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ ügyvezető elnöke. A moldvai csángóknak külön történelmi, földrajzi és gondolkodásbeli jellegzetességei vannak, ezt figyelembe kell venni. A moldvai csángómagyarok joggal érezhetik, hogy az RMDSZ mostohagyermekei. A MCSMSZ az RMDSZ V. kongresszusára előterjesztett egy rövid dokumentumot. Eszerint a MCSMSZ nem tekinti érvényesnek a legutóbbi népszámlálás eredményét Bákó, Neamt és Iasi megyékben, mert a népszámlálásnál számos törvénytelenség történt. A iasi-i római katolikus püspök az 1800-as években megkérdezésük nélkül szüntette meg a magyar nyelvű szentmiséket, most ugyanúgy - késrés nélkül - állítsa azt vissza. Az MCSMSZ követeli, hogy a történelem tankönyvekben szerepeljen a moldvai csángómagyarok történelme. A mindennapi zaklatások miatt speciális jogintézmény felállítása szükséges Bákóban. - Az MCSMSZ-nek székházra van szüksége, de hiányoznak a megfelelő anyagiak, ezért támogatásra szólítanak fel mindenkit. Az MCSMSZ örömmel fogad minden kapcsolatteremtő intézkedést. /Botos László: Az RMDSZ mostohagyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1997. november 1.

1996-ban Kolozsváron létrejött a Corvineum Alapítvány, amelynek célja egyrészt a Kolozsváron született Mátyás király emlékének feltámasztása, másrészt támogatja a romániai magyar színház- és operettművészetet, a fiatal nemzedék zene-, tánc- és énekkultúrájának fejlesztését. Az alapítvány kuratóriumának tagja Tompa Gábor elmondta, hogy 1989 után a művészeti intézmények és alkotók helyzete válságossá vált, ezért is szükséges a támogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1997. november 1.

A nyelvápoló mozgalom jelentős eseménye volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlése /okt. 17-19-e között/. A szövetség újonnan választott elnöke, dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a nyelvvédő stratégiákról beszélt. Kifejtette, hogy a történelmi események törést okoznak a nyelv testén, például Trianon óta egymillió főre tehető az asszimilációs veszteség, s ehhez adódik a nyugati magyarság generációs megfogyatkozása. Az angol nyelv terjedése fontos intellektuális területekről szorítják ki az anyanyelvet. - A magyar nyelv mai megítélésénél figyelembe kell venni, hogy trianonizálódott maga a nyelv és a nemzettudat - szögezte le dr. Péntek János. A nyelvművelőknek és a nyelvújítóknak mindig az volt és az lesz a feladata, hogy beavatkozzanak a nyelv életébe, csak az a kérdés, hogy milyen mértékben. Ami a nyelv rendszerétől és érzésvilágától idegen, azt a nyelvek ösztönösen ki kell rostálnia, ugyanakkor véle foglalkozni nemcsak szellemi igény, hanem a nyelvművelők szakmai kötelessége, hangsúlyozta az AESZ elnöke. /Fekete Réka. Anyanyelvi mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1997. november 2.

Victor Ciorbea miniszterelnök közel-keleti útra indult. Nov. 2-án Izraelben fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök. A megbeszélésükről kiadott szűkszavú közlemény szerint az izraeli kormányfő kérte Ciorbeát arra, hogy a bukaresti hatóságok segítsék a romániai árvagyerekek izraeli örökbefogadását. A két ország között jók a kapcsolatok. Ciorbea Kréta szigetére is ellátogat, Heraklionban részt vesz a dél- és kelet-európai országok csúcstalálkozóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1997. november 2.

A Don kanyarnál 1943 telén elesett 150 ezer magyar katonára emlékeztek Szatmárnémetiben nov. 2-án a Németi református templomban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./


lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2190 ... 2491-2505




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék