udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 2191-2220 | 2221-2250 | 2251-2280 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. november 11.
Sepsiszentgyörgyön nov. 14-16-a között népzene- és néptánc-találkozót rendez Háromszék Állami Népi Együttes. Fellép a Budapest Táncegyüttes, táncház is lesz, nov. 16-án pedig az Erdélyi Magyar Táncszövetség tartja közgyűlését. A Budapest Táncegyüttes fellép még Brassóban és Kolozsváron is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./1997. november 11.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztálya nov. 14-16-a között harmadik alkalommal rendezi meg vegyészkonferenciáját Kolozsváron. Társszervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./1997. november 11.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ Árkoson tartotta hatodik kongresszusát, tizennégy tagszervezet képviselői jelentek meg. Kis Gábor leköszönő elnök nyitotta meg a tanácskozást. Nagy Pál, az információs iroda vezetője elmondta, hogy néhány éve még az RMDSZ vezetői minden jelentős kérdésben kikérték a MISZSZ véleményét, azóta több szervezet jött létre, amelyek háttérbe szorították a MISZSZ markáns ideológiáját. Ezek között említette az RMDSZ bábáskodása mellett életre hívott Magyar Ifjúsági Tanácsot, továbbá a frissen megalakult Magyar Ifjúsági Világfórum Erdélyi Társaságát /MIVET/. A MISZSZ megválasztotta új vezetőségét, az új elnök Nagy Pál /Székelyudvarhely/ lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./1997. november 11.
Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./1997. november 12.
Nov. 12-én megkezdődött Bukarestben a Nemzeti Kisebbségi Tanács /NKT/ plenáris ülése. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében többek között jelen van Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök. Az NKT plénumán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalt Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár képviselte. A plénum vitát folyatott és állást foglalt a Romániában élő nemzeti kisebbségeket, etnikai közösségeket foglalkoztató időszerű kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, a szabad nyelvhasználatról, az elkobozott közösségi javak visszaszolgáltatásáról, a hazai sajtóban felerősödött nacionalista, idegengyűlölő és antiszemita megnyilvánulásokról. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT támogatja az anyanyelvű oktatás korlátozását megszüntető rendelkezéseket, és sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kérdést az utóbbi időben túlpolitizálták. Hasonlóképpen jelentős állásfoglalás született a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának kérdésében. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatban az NKT sajnálattal állapítja meg, hogy a hatályos rendelkezéseket egyes helységekben továbbra sem alkalmazzák, és síkraszáll a kormányrendelet mielőbbi alkalmazásáért, a parlamentben való megvitatásáért és elfogadásáért, mivel ezek a rendelkezések összhangban vannak mind a nemzeti kisebbségek, mind pedig az egész társadalom érdekeivel. A nyilatkozat ugyanakkor kéri azok megbüntetését, akik akadályozzák a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. Az utóbbi időben a sajtóban felerősödött ultranacionalista, xenofób, antiszemita és nemzeti gyűlölködést szító retorikát elítélő nyilatkozat rámutat arra, hogy ezek a megnyilvánulások mélységesen károsak a demokratikus Romániára nézve, és sokkal határozottabb hozzáállást követel a hatalom részéről e káros jelenség megfékezéséért és felszámolásáért, beleértve az uszítók törvényes felelősségre vonását is.Végül a közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdésében elfogadott nyilatkozat Románia nemzetközi fórumok előtt vállalt kötelezettségeire, az ET 176. számú ajánlására utalva határozottan sürgeti a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kidolgozott, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet pénzügyminisztériumi ellenjegyzését és jóváhagyását, valamint a nemzeti kisebbségek közösségi javainak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezet mihamarabbi - legkésőbb hat hónapon belül történő - kidolgozását és elfogadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz., folyt.: nov. 14., 1154. sz./1997. november 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Operatív Tanácsán felmerült kérdésekről. Az ülésre készülve jeles személyiségeknek, egyházaknak, szervezeteknek körlevelet küldött, amiben állásfoglalásukat kérte. A válaszok alapján a közös mondanivaló az volt, hogy az RMDSZ-nek már nincs hova hátrálnia, és sarkalatos kérdésekben nem tehet engedményeket. A kormánykoalícióban való részvétel nem jelentett előnyt. Jelenleg "a jogfeladás kérdésének a határára jutottunk." Például az anyanyelven való tanulás joga nem lehet kompromisszum kérdése. Tőkés László megelégedéssel olvasta a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselő Tanácsának nyilatkozatában, hogy feltétel nélkül ragaszkodnak a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításához. Ugyancsak alapvető fontosságú a magyar egyetem kérdése. Tőkés László az Operatív Tanács ülésén kérte a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ rendkívüli összehívását, kérését azonban nem fogadták el. Tőkés László rendkívüli SZKT összehívására hívott fel, felkérve az SZKT tagjait, hogy huszonnégy órán belül faxon jelezzék, amennyiben az SZKT nov. 15-re Marosvásárhelyre való összehívását támogatják. Kezdeményezését a tanügyi kérdés fontossága teszi szükségessé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1997. november 12.
Nov. 12-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a következő közleményt adta ki: Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 12-i felhívásával kapcsolatosan több területi és helyi szervezetünk is fordult hozzám tájékoztatásért. Éppen ezért fontosnak tartom szervezeteink tudomására hozni a következőket. 1. Tőkés László javaslatát az SZKT rendkívüli ülésének hét végi összehívására az Operatív Tanács azért utasította vissza, mert az oktatási törvény szenátusi vitája előtt, amelyre valószínűleg jövő héten kerül sor, ezt semmiképpen sem tartottuk időszerűnek. 2. Következésképpen csak a szenátusi szavazás eredményének ismeretében lehet majd mérlegelni a rendkívüli SZKT szükségességét. 3. A Szövetség elnökeként kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy az Operatív Tanács a kellő felelősségérzettel elemezte a helyzetet, és ennek az elemzésnek a nyomán hozta meg döntéseit. Az említett Felhívás annál is különösebb, mivel aláírója is részt vett a testület munkájában, tehát véleményem szerint semmiképpen sem járhatna el "az Operatív Tanács e kérdésben hozott határozatától függetlenül". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 1153. sz./1997. november 12.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 12-én arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács nov. 11-i felhatalmazása alapján a kormánykoalíciós partnerekkel folytatott újabb megbeszélések nem tették lehetővé az oktatási vita megoldását. A szenátus napirendjére már nov. 13-ra felvették a témát, ezért lett volna sürgős az előzetes megegyezés - ám ha ekkor nem is kerülne sor a sürgősségi kormányrendelet vitájára, várhatólag a jövő héten mindenképpen le kell zárni az ügyet. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./1997. november 12.
A román nacionalista ellenzék négy fő ereje nov. 12-én a képviselőházban közös "egyszerű" bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Hargita és Kovászna megyékben élő románok helyzetével kapcsolatban. A Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Ion Iliescu volt államfő elnökletével működő Szociális Demokrácia Pártja, a Corneliu Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párt és a Melescanu volt külügyminiszter által létrehozott Szövetség Romániáért 74 tagja által aláírt szöveg nem kevesebbel vádolja a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, mint hogy "etnikai tisztogatást" hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok jó előre statisztikai adatokkal bizonyították, hogy valójában a románok részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi számarányuk alapján illetné meg őket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./1997. november 12.
Gazda József figyelmeztetett: a hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen új magyar nyelvű egyetem vagy egyetemi tagozat ne jöjjön létre. A székelyföldi román tagozat indítását az igények nem támasztják alá. A székelyföldi magyarok körében viszont túljelentkezés lesz, kényszerűségből majd ők mennek a román tagozatra. Az RMDSZ vezetőinek ezt észre kell venni. /Gazda József: Vesszük-e észre? /Adalék a Bolyai Egyetem vitájához/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1997. november 12.
Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával szemben. Inkább máshol induljon magyar egyetem. Szerinte nagy hiba, hogy az egyetem kérdését egyesek az RMDSZ vezetősége, a Ciorbea-kormány és a magyar kormány elleni támadásra használják fel. /Fey László: Magyar egyetemet, de hol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1997. november 12.
A parasztpártok győzelemre segítő nacionalista tömegek ma tanácstalanul kutatnak más alternatíva után. Jól érzékelik ezt az ellenzéki pártok, amelyek mind radikálisabb propagandával igyekeznek maguk mellé állítani a hajdani parasztpárti voksolókat, írta Ara Kovács Attila. Az ellenzék akciót akaratlanul is bátorítani látszik Emil Constantinescu államelnök, aki mind gyakrabban hangoztatja kifogásait a reformlépésekkel kapcsolatban. A reformok jegyében sorra bezárnak Erdélyben olyan nagyvállalatokat is, amelyek alkalmazottait - a magyarság demográfiai összetételének megváltoztatására - hajdan az Ókirályságból telepítettek be. Az elbocsátott alkalmazottak most, évtizedek után, visszatérnek óromániai szülőföldjükre, így egyes vidékeken ismét megnő a magyar lakosok számaránya. /Ara Kovács Attila: Román elvonási tünetek. = Népszava, nov. 12./1997. november 12.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács nov. 12-i ülésén úgy döntött, hogy Románia is aláírja a taposóaknák gyártását tiltó nemzetközi egyezményt. Romániában ugyanis eddig gyártottak taposóaknát. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./1997. november 12.
Nov. 12-én véget ért Bukarestben a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozata a Győri Balett nagy sikerű estjével. A győri együttes a harmadik táncszínházi együttes volt, amely ezen a héten a bukaresti közönség elé lépett. A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje ízelítőt adott a magyar zenei életből. Továbbra is nyitva tart viszont az Olaj/Vászon című nagyszabású festészeti kiállítás és a Budapest Anno 1900 fotókiállítás. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./1997. november 13.
Az RMDSZ nov. 13-án hivatalosan Emil Constantinescu államfőhöz fordult, hogy tegye közzé álláspontját azzal a vitával kapcsolatban, amely a történelem és földrajz kisebbségi oktatásának nyelvéről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kormánykoalíció vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között alakult ki. Markó Béla arra szólította fel az államelnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve közvetítsen a konfliktusban, miután a koalíciós partner szerdán elutasította az RMDSZ kompromisszumos javaslatát. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-én - elvi fenntartásai ellenére, annak érdekében, hogy megmentse a koalíciós együttműködést, a reformot, amely nélkül Románia európai és euroatlanti integrációja sem valósulhat meg - áthidaló javaslatot tett a Parasztpártnak: jelezte, hogy hajlandó belemenni a két tantárgy egyikének román nyelvű oktatásába, vagy más kompromisszumos megoldásba. A Parasztpárt ezt nov. 12-én elutasította, és az eredeti, eleve kompromisszumot megtestesítő koalíciós megállapodással és már érvényben lévő kormányrendelettel ellentétben továbbra is ragaszkodik mindkét tárgy román nyelvű tanításához. Mi több, a KDNPP zsaroláshoz folyamodott, közölte, hogy amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a KDNPP álláspontját, akkor a kisebbségi oktatást szolgáló többi előírást sem szavazza meg a szenátusban. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a koalíciós partner ilyen módon a romániai magyarságot már meglévő, érvényben lévő jogoktól akarja megfosztani, ami felveti a koalíciós együttműködés jövőjének kérdését. Erről, mondta, nem a szövetség vezetői, hanem a Szövetségi Képviselők Tanácsa hivatott dönteni, de erre csak a szenátusi szavazás után kerülhet sor, még ha megfogalmazódott más vélemény is. Emil Constantinescu elnök nov. 13-án reggel, mielőtt elindult volna többnapos ázsiai útjára, már jelezte, hogy ha a nemzet érdekei megkövetelik, kész a közvetítésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1997. november 13.
Nov. 13-án nagy érdeklődés mellett tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla röviden áttekintette a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos fejleményeket, valamint a szövetség kormányzati szerepvállalásával, koalíciós munkájával kapcsolatos kérdéseket, és kifejtette a kormány átalakítására vonatkozó RMDSZ-álláspontot. A szövetségi elnök kijelentette, hogy bár az RMDSZ-t vádolják zsarolással, valójában éppen az RMDSZ-t zsarolja a koalíció legnagyobb pártja. Az RMDSZ ugyanis a reformfolyamat folytatása, a koalíció együttmaradása érdekében újabb kompromisszumra mutatott hajlandóságot: javasolta hogy Románia történelmét románul, a földrajzot pedig anyanyelven oktassák. Ezzel szemben a parasztpárt egyes politikusai immár semmiben sem akarnak engedni, sőt azzal fenyegetőztek, hogy ha az RMDSZ nem egyezik bele mindkét tantárgy román nyelven való tanításába, akkor a KDNPP szenátorai a sürgősségi kormányrendelet többi, az anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezése ellen fognak szavazni. Hangoztatta, hogy a kialakult konfliktushelyzetben az RMDSZ hivatalosan felkérte az ország elnökét, foglaljon nyilvánosan állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla hangsúlyozta, hogy itt a vállalt kötelezettségek, az aláírt egyezmények és megállapodások tiszteletben tartásáról van szó. Olyan, korábban már létező, kivívott jogok szavatolásáról, amelyeknek alkalmazásáért éppen a minap az összes nemzeti kisebbségi szervezetek is síkraszálltak a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa szerdai plenárisán elfogadott Nyilatkozatban. A szövetségi elnök ugyanakkor utalt az NKT egy másik állásfoglalására is, amelyben a nemzeti kisebbségek tiltakoznak a nacionalista, kisebbségellenes, idegengyűlölő retorika felerősödése ellen. Arra a kérdésre, hogy a sürgősségi kormányrendelet kedvezőtlen módosítása esetén időszerűvé válik-e az RMDSZ kilépése a kormánykoalícióból, Markó Béla elmondotta, hogy az esetleges kilépésre vonatkozóan még nem történt, nem is történhetett döntés, erre ugyanis csak az SZKT hivatott, azt pedig a sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájának és a vita eredményének függvényében hívják majd össze. A kérdés kapcsán, Tőkés László indítványára utalva Takács Csaba leszögezte, az RMDSZ Operatív Tanácsának tagjai nem értettek egyet a tiszteletbeli elnök véleményével, a koalícióban való részvételről majd csak a szenátusi vita után dönthet az SZKT. A Hargita-Kovászna-ügy kapcsán Verestóy Attila elmondotta, hogy sajnos nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint e két megyét elárasztották a magyar befektetők. Nincsenek jelentős különbségek a megyék között a magyar befektetők részvételét illetően. A Hargita és Kovászna megyében befektetett magyar tőke mindössze 1%-a annak, ami ráférne és jó lenne nemcsak e megyéknek, hanem az egész országnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 1154. sz./1997. november 13.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége nov. 12-i ülésén ismét úgy határozott, hogy ragaszkodik a román történelem és Románia földrajzának román nyelvű oktatásához a kisebbségi iskolákban is. Nicolae Ionescu-Galben alelnök egyenesen pártja végleges álláspontjának nevezte, hogy a gimnáziumi osztályokban a történelmet és a földrajzot románul kell előadni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./1997. november 13.
George Pruteanu szenátor törvényjavaslatot jegyeztetett be a parlamentben a román nyelv védelméről. A javaslat hasonló a szlovák és az ukrán nyelvtörvényhez, melynek értelmében minden közhasznú, idegen nyelvű közlést kötelezően el kell látni román nyelvű ismertetéssel mind az írott, mind a beszélt propagandában. A rendelet megszegőit pénzbüntetéssel sújtanák. A nyelvőrséggel a polgármesteri hivatalokat ruházná fel Pruteanu tervezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1997. november 13.
Nov. 13-án kezdődik Vietnamban, Hanoiban a frankofon országok konferenciája, melyre elutazott Emil Constantinescu államelnök és Severin külügyminiszter is. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./1997. november 13.
Nits Árpád kifejtette: az eddigi tapasztalatok alapján nem sokat lehet várni a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /MÚRE/ felhívásától a magyar-román újságírók párbeszédére. "A majdnem nyolc esztendő keserűségéből levonhatnánk már a tanulságot: itt nincs szó ismerethiányról." Egyes sajtóértesülések szerint a székelyföldi cserkészek farkaskutyákat idomítanak a románok megtámadására. - A rágalmazást a törvény tiltja. A törvénynek nem kerekasztalnál lehet érvényt szerezni. /Nits Árpád: Rémhírterjesztők felvilágosítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Felhívás szövege: nov. 11.