udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 2401-2430 | 2431-2460 | 2461-2490 | 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. december 12.
Az új román közoktatási miniszter a "multikulturális" - azaz többnyelvű - egyetemi oktatás mellett tette le a garast, a román egyetemi rektorok pedig tiltakozó nyilatkozatban foglaltak állást egy önálló magyar egyetem létesítésének ígéretével szemben. Ugyanakkor egy dec. 12-i, hivatalosan meg nem erősített lapértesülés szerint a Parasztpárt leváltja a szenátus oktatási bizottságának éléről George Pruteanu szenátort, aki nyílt hadjáratot folytatott az ország politikai vezetése által a koalíció keretében a magyarság képviselőinek az oktatásra vonatkozólag tett vállalások teljesítése ellen, és elérte az önálló kisebbségi anyanyelvű egyetem lehetőségének kiiktatását a törvényhozási folyamat jelenlegi szakaszában. - Andrei Marga közoktatási miniszter dec. 11-én kiadott nyilatkozatában ugyan nyíltan nem mondja azt, hogy ellenzi az önálló magyar egyetemet, de leszögezi, hogy olyan oktatási intézmények híve, amelyek lehetővé teszik a különböző etnikumokhoz tartozó fiatalok számára a találkozást és a kommunikációt és nem választják őket szét etnikai alapon. Véleménye szerint "a legmegfelelőbb megoldást a multikulturális egyetemek jelentik". Marga, aki megőrizte rektori tisztségét a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem élén, amelynek szétválasztását ő is, Constantinescu elnök is ellenzi. Ezen az egyetemen tanulnak a legnagyobb létszámban - több mint kétezren - Romániában magyar nemzetiségű diákok magyar nyelven, de önálló kart eddig nem hozhattak létre, ezt ellenzi a multikulturális egyetem szenátusának román többsége. A miniszter hozzáfűzi: "Mint a román kormány tagja, a kormány által elhatározott megoldásokat valósítom meg" - ami arra is utalhat, hogy amennyiben mégis önálló magyar egyetem mellett döntene a kormány, aminek törvényes lehetőségét az államfő, mint dec. 10-i nyilatkozatában leszögezte, mindenképpen fenn akarja tartani, végrehajtja az utasítást. Marga szerint a kisebbségi oktatás problémáit akkor lehet tartósan megoldani, "ha a reform keretében és nem azon kívül közelítik meg őket", a felek tárgyalásai révén és nem "kilépve a tárgyalásokból" (ami viszont az RMDSZ szenátorainak kivonulására és a kormányban való politikai részvételének felfüggesztésére is utalhat). /MTI/1997. december 12.
A romániai egyetemi vezetőket tömörítő Rektorok Országos Tanácsa egészen nyíltan tiltakozott Constantinescu államfőnek az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó nyilatkozata ellen és támogatásáról biztosította Pruteanu szenátor álláspontját. A 47 rektor közül négy szavazott a nyilatkozat ellen, köztük a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora is - azaz az oktatási miniszter. - Ugyanakkor a Republica című bukaresti lap biztos információként közli azt a hírt, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt visszahívja a szenátus oktatási bizottságának éléről Pruteanu szenátort, s helyét Dragulescu professzor, az eddigi egészségügy-miniszter veszi át. A lap elsőoldalas vezető anyagként közli a szenátor "megbüntetésének" hírét, amelyet más források eddig nem erősítettek meg, és rögtön vehemens vezércikkben támadja a koalíciót, amely ily módon eleget tesz az "RMDSZ-szel kötött szégyenletes jegyzőkönyvnek". A "titkosnak" minősített december 3-i megállapodást - amely, mint Ciorbea miniszterelnök is rámutatott egy dec. 11-i esti tévéinterjúban, semmi mást nem tartalmazott, mint a kormányprogramban, a nemzetközi dokumentumokban és magában a kormányrendeletben megfogalmazott, ismert vállalások teljesítésére vonatkozó ismételt kötelezettségvállalást - általában is élesen támadják az ellenzéki politikusok, valamint a kormánytáborban a Pruteanu-vonal hívei (akik azt állítják, hogy nem is tudtak róla), és a kormányellenes lapok. Magával Pruteanuval két bukaresti napilap is terjedelmes interjút közölt dec. 12-én. Ezekben a szenátor ismét dühödten ostorozza az RMDSZ álláspontját, és megjegyzi, hogy amennyiben a magyarok képviselői kilépnének a kormánykoalícióból, könnyű lenne pótolni őket. A Jurnalul National első oldalán és a lap belsejében közölt kétoldalas interjú élén is szalagcímben emeli ki a szenátor által erre vonatkozólag idézett brit formulát: "A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel" /MTI/1997. december 12.
Négy nemzetközileg ismert román emberjogi harcos - Gabriel Andreescu és Renate Webe, az APADOR-CH /a Romániai Helsinki Bizottság/ társelnökei, Doina Cornea asszony és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke - nyílt levélben fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsához annak dec. 13-i, a koalíciós részvétel sorsáról döntő tanácskozása előtt. Tudatában annak, hogy az RMDSZ politikájának meghatározása az RMDSZ demokratikus döntéshozó szervének hatáskörébe tartozik, és számolva azzal, hogy az SZKT december 13-14-i tanácskozásán az RMDSZ kormányból való kilépésére vonatkozó döntés is születhet, a levél szerzői a maguk részéről a helyzet azonos értékeléséről biztosítják az SZKT tagjait, és rámutatnak arra, hogy a nacionalista irányzat nyomására a szenátus az anyanyelvi oktatást korlátozó rendelkezéseket szavazott meg. Ezzel megsértették egy alig pár nappal azelőtt, a négy koalíciós párt vezetői által 1997. december 3-án aláírt egyezséget. Miután az RMDSZ-miniszterek politikai tevékenységének felfüggesztésére vonatkozó döntést a politikai egyezségek teljes elértéktelenedésére adott jogos válaszként értékelik, a levél szerzői annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy az RMDSZ-nek nem szabadna kiválnia a kormányból. "Mi úgy véljük, hogy az RMDSZ jelenléte a kormányzásban Románia javát és a romániai magyarság érdekeit is szolgálja" – írják, és rámutatnak arra, hogy az RMDSZ kilépése súlyos és kivédhetetlen következményekkel járna. A levél ezek közé sorolja: a romániai ultranacionalisták diadalát, beleértve a SZDRP-NRP-RNEP-SZMP négypárti csoportosulás megerősödését; a jelenlegi kormánykoalíció teljes szétzilálását, értékes emberi erőforrások elvesztése mellett; Románia euroatlanti integrációs esélyének súlyos romlását /e csalódás – az 1990. évi trauma folytatásaképpen, és miután a világ modellértékű romániai etnikai megbékélésről kezdett beszélni – végzetes csapást jelentene az egész társadalomra, többségiekre és kisebbségiekre egyaránt/; a romániai kisebbségvédelmi rendszer teljes pusztulását; Románia és Magyarország kapcsolatainak megromlását. Éppen ezért – hangzik a levél – a felelősen, racionálisan gondolkodó magyar és román politikusoknak az utolsó pillanatig azon kell lenniük, hogy elkerüljék ezt az apokaliptikus helyzetet. Az utolsó pillanat pedig azt jelenti, hogy végig kell járni a tervezet törvénnyé válásáig vezető összes útszakaszt: a szenátusi szavazást, a képviselőházi szavazást, az egyeztető bizottsági jelentést, a törvény államfő általi ellenjegyzését. Az oktatási törvény még csupán az első szakaszhoz érkezett el, a szenátusi szavazáshoz. Emil Constantinescu elnök december 10-i állásfoglalása, amely megerősítette a koalíciós pártok vezetői által aláírt december 3-i egyezséget, újabb érv a politikai erők összefogásának szükségessége mellett, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok anyanyelvű oktatásának biztosítása érdekében. Ez természetesen nem valósítható meg az RMDSZ kormányzásban való részvétele nélkül – hangoztatják a levél szerzői, akik végezetül felhívással fordulnak a Szövetségi Képviselők Tanácsához, hogy alaposan mérlegelje az esetleges döntés minden lehetséges következményét, és döntsön az RMDSZ bennmaradásáról a kormányban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./1997. december 12.
A kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány kuratóriuma 1996 áprilisában kezdte meg működését. Az alapítvány másfél év alatt bevezette az egyetemisták ösztöndíj-rendszerét. Szociális ösztöndíjban részesülhetett 231 anyagi nehézségekkel küszködő tanuló, tudományos ösztöndíjat 21 hallgató kapott. Az alapítvány 39 számítógépet vett iskoláknak és egyetemi tanszékeknek, hozzájárult 27 felsőoktatásban dolgozó tanár utazási költségeihez, 275 millió lej támogatásban részesítette a Segesváron működő Gaudeamus Alapítványt szórványkollégium kialakítására, a Bolyai Társaság pedig 175 millió lejt kapott szolgálati lakás vásárlására felsőoktatásban dolgozó tanár számára. A rövid összegzést a kuratórium elnöke, Markó Béla és titkára, Somai József hozta nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1997. december 12.
Dec. 12-én Nagyváradon mutatták be Tóth Sándor tanulmánykötetét /Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából - Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946-1986, Polis, Kolozsvár, 1997/ . Tóth Sándor elmondta, hogy soha nem volt konjuktúra-téma Gaál Gáborral foglalkozni, 1989 előtt a hatalom tiltotta, a fordulat után pedig baloldaliság miatt vált gyanússá. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./1997. december 12.
Tamás Gáspár Miklós kifejtette véleményét a Bolyai Egyetemről. Nehezményezte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését, mert nyilatkozata azt a látszatot keltette, hogy lemond a kolozsvári magyar egyetemről. Terjedelmes írásában elismerte, hogy a magyarságot megilleti egyetem. Közben megtámadta Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, mert támogatta a területi autonómia követelését. A cikkíró szerint ugyanis az RMDSZ többsége ellenzi a területi autonómiát, azonkívül az ellentétes a román alkotmánnyal... Ugyanúgy támadta Csoóri Sándort, aki - szerinte - azt mondta, hogy csak egynyelvű, egykultúrájú országban lehet demokrácia. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Kolozsváron kívül létrehozandó egyetem terve teljes képtelenség. Azt is hozzátette, hogy a "Klebensberg által létrehozott új csonka-magyarországi egyetemek még mindig nem igazi univerzitások. Se levegőjük, se színvonaluk." Tamás Gáspár Miklós előadta, mi a teendő. A kolozsvári önálló magyar egyetem távlati célját föl nem adva Kolozsváron meg kell alapítani az autonóm bölcsészkart, a karok önállósága ugyanis jelentős. Szükséges, hogy a "szétszórt tanszékdarabkák vezetése egy kézben egyesüljön." Ezzel a magyar diákság nem szakad el a románoktól. A román kormánynak szembe kell szegülnie Funarral és sovén szövetségeseivel - állapította meg - ki tudja, hányadikként... /Tamás Gáspár Miklós: A Bolyai Egyetem ügyéről. = Élet és Irodalom (Budapest), dec. 12./ A cikkíró nem jelölte, hogy hol található a megtámadott Csoóri-nyilatkozat.1997. december 13.
Az Európai Unió Luxembourgban tartott csúcsértekezletén dec. 13-án tizenöt állam és kormányfő megegyezett, hogy tíz kelet-európai jelentkezővel és Ciprussal megkezdik a bővítési folyamatot, a csatlakozásról szóló tárgyalásokat a hat legfelkészültebbel kezdik meg: Csehországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Észtországgal és Ciprussal. A további öt jelentkezőnek - Bulgáriának, Romániának, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának - meghatározatlan ideig kell várnia a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./1997. december 13.
A Romániai Rektorok Tanácsa hevesen tiltakozott Emil Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló magyar egyetem létesítését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./1997. december 13.
Kézdivásárhely önkormányzata dec. 11-i ülésén úgy döntött, hogy a közigazgatási törvényre alapozva a jövőben magyarul és románul is fel lehet szólalni, a tanács elé kerülő iratok is két nyelven készülhetnek. Ugyancsak határozat született arról, hogy a városháza alkalmazottainak kötelező a magyar és a román nyelv ismerete. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./1997. december 13.
Máramarosszigeten dec. 13-án magyar házat avattak. A helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke, Zahoránszky Ibolya mondott beszédet többek között a székház avatásán, továbbá Fejér Kálmán zenetanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség partiumi elnöke. Zahoránszky Ibolya beszámolt az egylet ötéves tevékenységéről. Először a Hollósy Simon Vegyeskar alakult meg, majd erre épült az egylet, amely ma több csoporttal /természetápoló, turista, tánccsoport, irodalmi kör/ működik. Az Illyés Közalapítvány segítsége tette lehetővé a székház megépítését. Tisztújítást tartottak, az elnök továbbra is Zahoránszky Ibolya, a két alelnök: Váradi Ilona zenetanár és Gyenge Piroska. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./1997. december 13.
Csoóri Sándor tűnődik el, mit is jelent Románia számára december elseje: a "győzelem és dicsőség napja. Erdély és a Részek hetvenkilenc évvel ezelőtt, ezen a december 1-jei napon szakadt ki Nagy-Magyarországból és egyesült Romániával." "A szerencsének és a diplomáciai szemfényvesztésnek sokkal nagyobb szerepe van benne, mint a románság hódítóerejének és képességeinek." "Az egyesülés színhelye Gyulafehérvár. "Hogy néhány száz éven át a magyarságnak is volt valamilyen köze ehhez a városhoz", nem emlegették, sem akkor, sem azóta. Nyolc évtized legújabb kori történelme így söpör ki a tudatból és a történelemből kilenc évszázadot. 1997. dec. 1-jén ugyanez a helyzet. És katonai díszszemle, Ceausescu bukása óta először. Emil Constantinescu államelnök beszédében egyetlen szót sem ejtett az Erdélyben élő magyarságról. /Csoóri Sándor: Diadalmas ünnep Gyulafehérváron. December elseje. = Magyar Nemzet, dec. 13./1997. december 13.
Antall József miniszterelnök halálának évfordulóján szeretettel, szívből jött szavakkal emlékezett az elhunytra Lezsák Sándor, az MDF elnöke. /Lezsák Sándor: A miniszterelnök úr. = Magyar Nemzet, dec. 13./1997. december 14.
Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./1997. december 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa és Egyeztető Tanácsa határozatot fogadott el a koalíciós együttműködésről, továbbá a következőket:- állásfoglalás az anyanyelvű oktatásról,- állásfoglalás az utóbbi időben tapasztalt egyes magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulások kérdésében,- állásfoglalás egyházainkat ért támadások és jogsérelmek ügyében,- határozat a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatásáról,- határozat a jogsérelmekkel kapcsolatos jelentés elkészítéséről. A határozatok és állásfoglalások összefoglalják, és területekre bontva meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek mellett a romániai magyarok képviselete lehetségesnek tartja a koalíciós együttműködés folytatását. A határozat felhívta a koalíciós pártokat, ezek képviselőit és a koalíciós kormányt a kormányprogram szellemének és betűjének, valamint az általuk vállalt kötelezettségeknek a betartására. Mint a közös határozat leszögezte, e román politikai erők csak így teszik lehetővé az RMDSZ számára a további koalíciós szerepvállalást. A határozat rámutat, hogy az elmúlt egy évben a román politikai erők a kisebbségi kérdések megoldását nem kezelték egyenértékű prioritásként a reform és az európai integráció olyan más feltételeivel, mint amilyen az ország gazdasági és szociális helyzetének javítása. Hatékony fellépésre van szükség - így a határozat - a Romániát és állampolgárait Európától elszigetelni akaró politikai erők ellen. A kisebbségek nyelvén történő oktatás területén csak a kormányprogram szellemének és betűjének, csak a koalíciós pártok és a kormány által vállalt kötelezettségek betartása esetén fogadható el a szövetség további koalíciós együttműködése. A testületek szolidaritást vállaltak a Székelyudvarhely lakosainak akaratát képviselő helyi önkormányzattal, hitet téve amellett, hogy a felmerült problémákat a jogállam eszközeivel és az önkormányzatiság elvének tiszteletben tartásával kell rendezni. A közös határozat leszögezte, hogy egyforma fontosságot kell tulajdonítani minden olyan területnek, amelyet az Európai Unió integrációs bizottsága prioritásként jelölt meg Románia számára, nevezetesen a gazdasági, a közigazgatási reformnak, a szociális rendszer reformjának, illetve a nemzetiségi kérdések rendezésének. Az utóbbi időben tapasztalható magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokról megfogalmazott külön állásfoglalásban a két testület leszögezte: sajnálattal állapítjuk meg, hogy a madridi csúcs után a szélsőséges nacionalista politikai erők a román politikai élet központjába újból a korábbi hét évben tapasztalt - esetenként ennél is nagyobb intenzitású - magyarellenes politikát helyezték. A koalíciós partnerek vezetői felelős politikusokként nem ítélték el ezeket a megnyilvánulásokat, sőt, egyesek nyilatkozataikkal, állásfoglalásaikkal bátorították a kibontakozó demokratikus értékekre nézve káros, a kormányprogramban foglaltaknak ellentmondó, alkotmányellenes és törvénysértő megnyilvánulásokat, magyarellenes támadásokat. A magyar- és RMDSZ-ellenes hangulatkeltés nem véletlen - mutattak rá -, ezzel egyidőben stagnálnak a korrupció felszámolására hozott intézkedések, megtorpannak a gazdasági reformok, a koalíción belül felerősödnek a viták. Ez meggyőződésünk szerint egyértelműen arra a veszélyre figyelmeztet, hogy Romániában előretörhetnek az ország elszigetelődésében az instabilitás és a politikai káosz fenntartásában érdekelt politikai erők. Az oktatási rendszerről szóló állásfoglalás, amely utal a szenátusban történtekre - arra, hogy a kisebbségi tanügyi törvénytervezet követelményeinek nagy többségét tartalmazó kormányrendeletet ez a testület olyan formában szavazta meg, amely továbbra is súlyosan korlátozza az anyanyelven történő oktatás jogát -, rámutat, hogy ez az RMDSZ-t a kormányzati szerepvállalás felülvizsgálatára kényszeríti. A további magatartás tekintetében a két testület nem vitatja a román nyelv elsajátításának fontosságát, de leszögezi, hogy ezt pedagógiai és nem politikai szempontoknak kell megszabniuk. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden más tantárgy elsajátításában, beleértve Románia történelmét és földrajzát is, a legcélravezetőbb az anyanyelv használata. Megerősítjük azt - hangsúlyozzák -, hogy az identitás megőrzésében és fejlesztésében alapvető az anyanyelven folyó oktatás rendszerként való működtetése. Az alsó- és középfokú anyanyelvű oktatás értelmetlenné válik, ha nem épül rá felsőoktatás és hasonlóképpen a felsőoktatás sem működhet megfelelő minőségű alsófokú oktatási hálózat nélkül. Ugyancsak elképzelhetetlen oktatási hálózatunk az anyanyelven folyó szakoktatás biztosítása nélkül. Senki sem vitathatja el állampolgári jogunkat arra, hogy Kolozsvárt és az ország bármely városában egyetemet vagy más típusú felsőfokú intézményt működtessünk - szögezik le az RMDSZ-tanácskozás részvevői. A romániai magyar történelmi egyházakat ért támadások és jogsérelmek ügyében született állásfoglalás ezeknek a sérelmeknek orvoslását sürgős kormányzati feladatnak minősíti, sürgeti, hogy a legrövidebb időn belül terjesszék a parlament elé a vallásügyi államtitkárságon idén elkészített vallásügyi törvénytervezetet, amely intézkedik az egyházi autonómia tiszteletben tartásáról, az elkobzott és államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a felekezeti oktatáshoz való jogról és ennek állami költségvetésből történő finanszírozásáról. A két testület ugyanakkor javaslatot tesz a vallásügyi államtitkárság átszervezésére, mert - mint hangsúlyozza - a jelenlegi struktúra a kormányprogramnak ellentmondva, egyetlen egyház hegemóniájára irányuló törekvést képvisel, nem biztosítja a történelmi magyar egyházak hatékony képviseleti jogát, és a kormányzati szervek diszkriminatív intézkedéseket hoztak, csak az ortodox egyháznak biztosítottak milliárdos nagyságrendű külön költségvetési támogatást. Sürgős cáfolatot követel ez az állásfoglalás a vallásügyi államtitkárság részéről a Hargita és a Kovászna megyei románok helyzetéről közölt kijelentésekre, és megfogalmazza azt a kívánalmat, hogy a tájékoztatásban tényszerű anyagok jelenjenek meg a magyar történelmi egyházak jogos igényeiről. A vallásügyi államtitkárságtól elvárja az RMDSZ, hogy az egyházak támogatására fordított jövő évi költségvetésből tegye lehetővé, hogy az egyházak azonos feltételek között működhessenek. Az SZKT határozatban állt ki az 1996-ban elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása mellett és megbízta az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét a csúcstalálkozót előkészítő konkrét lépésekre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., határozatok szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 15., 1175. sz./1997. december 14.
Az oktatás kérdése szóba került azon a telefonbeszélgetésen, amelyet Göncz Árpád folytatott dec. 8-án a román államfővel és amelyen megerősítették, hogy Constantinescu január végén Budapestre látogat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./1997. december 14.
A román kormány főtitkára, Remus Opris dec. 14-én cáfolta az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának állásfoglalását a koalíción belüli sovén nacionalista jelenségekről, a csereháti konfliktusról és az RMDSZ-től eltérően értelmezi az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó magyar követeléseket. Remus Opris türelmetlenséggel, elfogultsággal és törvénytelen fellépéssel vádolta meg a székelyudvarhelyi polgármester és más erdélyi magyar helyi közigazgatási képviselőket. Egy magántelevíziónak nyilatkozva Opris azt mondta: várható volt, hogy az RMDSZ nem lép ki a kormánykoalícióból, hiszen a szövetségnek "nem állhatott érdekében kiválni egy olyan kormányból, amely gyakorlatilag érvényesítette a kisebbségi jogokat". A politikus leszögezte: a kisebbségi jogok érvényesítésére irányuló romániai politikában "nem az RMDSZ a Ciorbea-kormány mozdonya". A mostani kormányt alkotó valamennyi politikai alakulat feladatának tekinti e jogok érvényesítését, összhangban az ország nemzetközi kötelezettségvállalásával és az Európai Tanács ajánlásaival - mondotta a román kormány főtitkára, aki úgy vélekedett, hogy az RMDSZ "nemcsak ezeknek a jogoknak az érvényesítéséért van velünk, hanem a kormányzási program valamennyi pontjának megoldása érdekében".Remus Opris tagadta, hogy "nacionalista kurzus érvényesülne" a koalícióban. Ezzel szemben leszögezte, hogy számos parlamenti képviselő a szavazókörzetek, "különösen egyes erdélyi helységek választópolgáraival történő kapcsolatfelvétele során egész sor visszaélést tapasztalt, amelyeket az RMDSZ és a magyar lakosság helyi közigazgatási képviselői követtek el". A román kormány főtitkára tagadta, hogy hatásköri kihágást követett volna el vagy törvényt sértett volna a csereháti konfliktus ügyében. Ezzel szemben "intoleranciával" és a törvényes rendelkezések megsértésével vádolta meg a székelyudvarhelyi polgármestert, aki szerinte hibásan értelmezi a helyi közigazgatási autonómiát. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./1997. december 14.
Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára levélben hívta fel Andrei Marga oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény szenátusának a "multikultúrájúságról" szóló határozatát az intézmény vezetői közül szinte senki nem veszi komolyan. A levelet, mint arról az MTI tudósítóját tájékoztatta, a professzor asszony októberben küldte el Andrei Marga rektornak, majd december 6-án, amikor Marga már miniszteri minőségében is találkozott az egyetem magyar tanáraival, személyesen is átnyújtotta neki. Az év elején, amikor vita bontakozott ki a Babes-Bolyai egyetem szétválasztásáról, Cs. Gyimesi Éva - aki korábban egy ideig az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is volt - néhány más oktatóval együtt azt a BBTE és az erdélyi magyarság körében sokak által élesen bírált álláspontot képviselte, hogy noha vitathatatlan a romániai magyar kisebbség joga saját felsőfokú oktatási intézményekre, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem olyan közös értéket jelent, amelyet nem lehet egyszerű politikai döntéssel megszüntetni. Mint Andrei Margához írt levelében is kifejtette, attól tartott, hogy ez ártana a nem sokkal korábban létrehozott magyar oktatási nyelvű csoportoknak, az oktatási reformfolyamatnak, a közös kutatómunkának, a fiatal oktatók önmegvalósításának, az oktatási színvonalnak, a normalizálódó román-magyar kapcsolatoknak, és úgy vélekedett, hogy egy önálló magyar egyetem létrehozása vagy visszaállítása hosszabb előkészítési időszakot igényel. Cs. Gyimesi Éva levelében emlékeztet arra, hogy ezért másokkal együtt elfogadta az úgynevezett egyetemi autonómia keretében folytatandó tárgyalásokban való részvételt és kész volt mind a romániai magyarságon belül, mind a határokon túl védelmezni a multikulturális kolozsvári egyetem gondolatát, ami véleménye szerint megfelel bizonyos erdélyi hagyományoknak. Abban reménykedett, hogy ilymódon belső átszervezéssel és szabályozással megteremthetők a feltételek a magyar nyelvű felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Mint írja: "A multikulturalitás az én szememben egyenlő esélyt jelent önmegvalósításunkra az élet minden területén saját anyanyelvünk felhasználásával, olyan értékek teremtésével, amelyeket csak sajátos kulturális hagyományaink révén hozhatunk létre." Sajnos, az azóta eltelt időben szerzett személyes tapasztalata szerint - hangsúlyozza a rektor-miniszternek írt levelében a BBTE tanára - a magyar tanári kartól és az egyetem szenátusának néhány tagjától eltekintve a Babes-Bolyai Egyetem illetékes fórumai, a tanári tanácsok, a dékáni hivatalok, a közös tanszékek vezetői nem veszik komolyan azt, amit a szenátus az úgynevezett (román, magyar és német nyelvű) oktatási vonalakról és az e döntések nyomán szükséges adminisztratív lépésekről elhatározott. "Ennek következtében felül kellett vizsgálnom, ha nem is a multikulturalitásról alkotott elképzelésemet, de jóhiszemű meggyőződésemet vagy akár naivitásomat, amely szerint ezen az úton megvalósítható a magyar akadémiai közösség arra irányuló óhaja, hogy megteremtse saját intézményes kereteit egyetemünkön" - írja Cs. Gyimesi Éva. Mint a továbbiakban kifejti, nagy csalódására tapasztalnia kellett: néhány minden megbecsülését és csodálatát megérdemlő személyiség kivételével a kolozsvári akadémiai közösség nem mutat fogékonyságot az igazi multikulturalitás jegyében megvalósuló együttélés iránt, ez csupán "a magyarok egyoldalú óhaja". Éppen ezért, hangsúlyozza végül Cs. Gyimesi Éva, "vissza szeretnék térni az egyetemi tanári kar magyar tagjainak ahhoz a javaslatához, amely szerint külön magyar nyelvű és adminisztrációjú fakultásokat kellene létesíteni a Babes-Bolyai egyetemen". Cs. Gyimesi Éva decemberig nem kapott választ levelére a rektortól, ezt követően nyújtotta át ismét az időközben oktatási miniszterré is kinevezett Andrei Marga rektornak, és az írás konklúzióját nyilvánosságra hozta a kolozsvári Szabadság egyetemi mellékletében is. Az RMDSZ kolozsvári tanácskozása alkalmából Cs. Gyimesi Éva a sajtó és a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az elmúlt időszakban kidolgozott tervezetét az erdélyi magyar felsőoktatás támogatási koncepciójáról. Ennek értelmében már az önálló magyar egyetemre vonatkozó politikai döntés előtt hozzá kellene látni az erdélyi magyar egyetem vagy egyetemi hálózat megteremtésének előkészítéséhez, felhasználva a Babes-Bolyai Egyetemen, az egyházakban és a civil szervezeteken belül már meglévő anyagi és szellemi lehetőségeket, illetve mozgósítva a román, a magyar állam, a Soros-alapítvány és más nemzetközi tényezők révén elérhető anyagi és egyéb erőforrásokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ 1997. december 14.
Korrekt és realista döntésnek" nevezte Radu Vasile szenátor, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára azt, hogy az RMDSZ nem válik ki a kormánykoalícióból. A párt dec. 15-i hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcsolatban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Elismerve, hogy az RMDSZ-nek joga van megkövetelni minden koalíciós partnerétől a kormányprogram tiszteletben tartását, helytelenítette, hogy a szövetség "minduntalan olyan megállapodásokra hivatkozik, amelyeket, úgy tűnik, nem mindenki ismer". Megfogalmazása szerint "az RMDSZ úgy rángatja elő ezeket a megállapodásokat a kabátujjából, hogy annak semmi köze a demokrácia szabályaihoz". (Radu Vasile ezzel a saját pártjának elnöke által is aláírt december 3-i egyezményre utalt, amelyet az egy héttel későbbi szenátusi szavazáson a parasztpárti szenátorok jó része megszegett). A szenátor helyeselte, hogy a képviselőházban legyen nyílt a szavazás az oktatási törvényről, ugyanakkor kifejtette, hogy a történelem és a földrajz tanításának (román) nyelvéről nincs mit tárgyalni, viszont ami a magyar egyetemeket illeti, az már elnyert jog és a képviselőházban szentesíteni fogják. - Gabriel Tepelea akadémikus, a Parasztpárt alelnöke "elvárt és ésszerű politikai gesztusként" jellemezte az RMDSZ szenátorainak és minisztereinek visszatérését a törvényhozásba, illetve a kormány üléseire, viszont ő is bírálta az RMDSZ által megfogalmazott feltételeket. Szerinte mindkét félnek átfogóan kell elvetnie a "hipernacionalizmust", a helyes politikai magatartást közös munkával, az egymáshoz való közeledés és kölcsönös megismerés révén, "politikai és nem etnikumpárti nyilatkozatok, az Európára való nyitás és a korszerűség jegyében kell kialakítani". Az RMDSZ által Pruteanu szenátorral és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben megfogalmazott bírálatokkal, felelősségre vonási igényekkel kapcsolatban Ion Diaconescu pártelnök kifejtette: hibának tartja, ha az RMDSZ belső parasztpárti ügyekben foglal állást, ezt a kérdést még nem tárgyalták meg a párton belül. Ugyanakkor mind Ion Diaconescu pártelnök, mind Ratiu alelnök visszautasította Pruteanu dec. 14-i nyilatkozatát, amely szerint a pártvezetés döntése nem kötelezi a képviselők állásfoglalását. Ha valaki önálló véleményt akar képviselni, miért nem indul függetlenként? - kérdezte Diaconescu, Ratiu pedig a brit parlament gyakorlatára hivatkozott. (MTI)1997. december 14.
George Pruteanu, a bukaresti törvényhozás szenátora dec. 14-i tévényilatkozatában fenyegetőzéssel válaszolt az RMDSZ belső parlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén elhangzott bírálatokra, és arra a törekvésre, hogy a szenátus oktatási szakbizottságának elnöki tisztségéről őt leváltsák. A parasztpárti szenátor "óriási botrányt" helyezett kilátásba, arra az esetre, ha pártja az ő leváltásával büntetné meg az oktatási törvény szenátusi módosításában játszott szerepét. (MTI)1997. december 15.
Dec. 15-én Székelyudvarhelyre, a csereháti ingatlanba látogatott George Pruteanu, a kormány vezető erejét alkotó Parasztpárt szenátora, a szenátus oktatási bizottságának elnöke. Pruteanu "több órán át hallgatta a leleplezéseket arról a nyomásról és azon eseményekről, amelyeknek az apácák tanúi voltak", majd a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a történtek "egész egyszerűen megrázták, feldúlták", olyan "brutálisak és vulgárisak" voltak és "túltesznek még azon is, hogy egyes apácákat szégyenletes módon erős férfiak távolítottak el az épületből" tavasszal. Véleménye szerint Remus Opris, a román kormány egyik főtisztviselője "még kellemetlenebb dolgokon ment át" székelyudvarhelyi látogatásán, mint ő maga korábban Hargita és Kovászna megyei útján. Mint kifejtette, ezért is látogatott erre a területre, ahol "úgy tűnik, olyan a levegő, mintha nem lenne már a román állam joghatósága alatt". "Hozzá akarok járulni hozzáértésemmel és tekintélyemmel ahhoz, hogy ezen a földdarabon is visszaállítsam országunk törvényeit és emberségét" - fejtette ki a szenátor. Kijelentette még, hogy elítéli az etnikai arányok megőrzésének elvét, ami szerinte alkotmány- és törvényellenes, ő sohasem fogja megérteni, ha bármely román nem telepedhet le az ország bármely pontján. A Rompres jelentése szerint Pruteanu éppen távozni készült, amikor a helyszínre érkeztek a romániai Helsinki Bizottság és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga képviselői, akik szintén meg akarták ismerni a helyzetet, és kerekasztal-megbeszélést javasoltak a városháza és az apácarend tagjaival. A vitán részt vesz Gabriel Andreescu és Renate Weber a Helsinki Bizottság, Smaranda Enache és Szokoly Elek a Pro Europa Liga, Dan Oprescu a román kormány kisebbségvédelmi hivatala részéről, a Szeplőtlen Szív apácarend több tagja, a hargitai prefektusi hivatal képviselője, továbbá Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Ciryll Bürgel, a csereháti épületet finanszírozó Basel Hilft alapítvány elnöke, és Pruteanu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./