udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. március 5.
Gajdos Balogh Attila emlékeztetett arra, hogy a Szabadelvű Kör jan. 31-i vitáján a négy előadó fő következtetése meglepően egybecsengett, melyet már az általuk adott összefoglaló cím jelzett: A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben, tehát nem önálló magyar egyetemről van szó, és végérvényesen megváltozott helyzetről kívántak meggyőzni. Az RMDSZ részvétele a kormányzásban nem jelenti, hogy előre ihatunk a medve bőrére. Gajdos hangsúlyozta, hogy a rendezvény előadói részéről "történelminek nevezhető hiba, hogy naiv hitükben eleve lemondanak az önálló és különálló magyar egyetemről". Szerinte a közös egyetemen való maradással inkább egyes egyéni érdekeket elégíthetnek ki. Gajdos szerint ebben a "kegyelmi időben", amely nem adatik meg minden emberöltőben és tartalma véges, ki kell mondani a különválást és a teljes önállóságot, ennek minden lehetséges jogi garanciájával együtt. Felelőtlennek és hatalmi elbizakodottságnak minősíti Takács Csaba kijelentését, melyet az ügyvezető elnök a KMDSZ által szervezett kerekasztal után tett, miszerint lehet, hogy a Bolyai egyetemért a harcot "nem egy kormányzati ciklusban kell majd megvívnunk". Gajdos úgy értékeli, hogy a jelenlegi hatalom a NATO-csatlakozás érdekében változtatott az RMDSZ-szel szembeni magatartásán. Magyari Nándor László szabadelvű érvei "már-már gátlástalan érvényesülési vágyának kifejeződései." Mindent globalizálni akar. Országokat, népeket, nyelveket, és természetesen egyetemet. Ez része az egyoldalú, egyneműsítő globális szemléletnek, amely minden helyinek, "kisebbnek" az ellenzője. / Gajdos Balogh Attila: Az önálló magyar nyelvű egyetem eszméje és sorsa a változásnak indult helyzetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./1997. március 5.
A Trianon Társaság febr. 25-én kelt, a Magyarországra látogató Roman Herzoghoz, Németország elnökéhez írt levelében felhívta a figyelmet a szomszédos országokban élő magyar kisebbség nehéz helyzetére. A magyarság békésen vár arra, hogy megkapja a minden népet megillető jogokat. A magyar kisebbség helyzete súlyos biztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unió számára. Ezért a Trianon Társaság arra kéri Herzogot, segítse a magyarságot abban, hogy a magyar kérdést még az Európai Unióba és a NATO-ba való fölvétel előtt egy, a nagyhatalmak és az érintett országok vezetőiből álló nemzetközi kongresszus méltóan rendezze. "Ha a magyarságnak nem kellene az egyre elviselhetetlenebb és egyre nagyobb károkat okozó szétszórtságot elviselnie, a NATO és az Európai Unió biztosan nem zárna magába biztonságpolitikai veszélyeket, a szomszédos országok pedig megnyugodhatnának a hosszú távra érvényes és igazságos rendezésben." - olvasható a Raffay Ernő elnök és Kiss Dénes társelnök által aláírt levélben. /Magyar Fórum, márc. 6./1997. március 5.
Spanyolország támogatja Romániát, hogy az első hullámban csatlakozzon a NATO-hoz, jelentette ki Petre Roman szenátusi elnök, miután visszaérkezett spanyolországi látogatásáról. Petre Roman mindegyik vezetővel tárgyalt, fogadta a király, Juan Carlos is, aki a demokrácia megnyilvánulásának nevezte Mihály volt uralkodó látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./1997. március 5.
A kormány külpolitikájával pusztulására ítéli a határon túli magyarságot, állapították meg a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület különféle ellenzéki erőkhöz tartozó politikusai- Raffay Ernő volt MDF-es honvédelmi államtitkár, a Nemzeti Szövetség szakértője szerint a magyar kormány folyamatosan segédkezik a szlovák kormánynak a felvidéki magyarok jogfosztásában, csak enyhe rosszallását fejezi ki a kisebbség elnyomása miatt. /A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület helyzetértékelése. = Új Magyarország, márc. 6./1997. március 5.
Márc. 5-én és 6-án zajlott le Szegeden, a Városháza dísztermében a Regionalitás és kultúra című konferencia, amelyen a térségbeli kulturális ágazat illetékesei, regionális központok és társönkormányzatok vezetői megvitatták a regionális együttműködés módozatait. A tanácskozás keretében előadást tartott Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Részt vettek az összejövetelen Bodó Barna és Bakk Miklós, a Temes megyei, illetve Varga Gábor, a Bihar megyei önkormányzat képviseletében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 7., 982. sz./1997. március 5.
Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./1997. március 5.
Márc. 7-én tartják soros találkozójukat az Udvarhelyszéki nagyközségek (a "10-ek") Bögözben. A találkozó meghívottja Antal István Hargita megyei képviselő, aki a Parlament napirendjére kerülő állami költségvetésről tájékoztatja az önkormányzati tisztségviselőket. Ugyanakkor más, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is megbeszélnek a találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./1997. március 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1997. március 5.
Márc. 6-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, a titkosszolgálatok - Román Hírszerző Szolgálat, Külföldi Hírszerző Szolgálat és a minisztériumi titkosszolgálatok - tevékenységét elemezték. Az ülésről márc. 7-én kiadott közlemény szerint megállapították, hogy e szolgálatok 1996. évi tevékenysége megfelelt a Legfelsőbb Védelmi Tanács által jóváhagyott irányelveknek, az általuk foganatosított intézkedések a nemzetbiztonságot fenyegető egyes veszélyek elhárítására vezettek. Emil Constantinescu elnök javaslatára szakértői csoportot hoznak létre a Legfelsőbb Védelmi Tanács működésére vonatkozó új törvényjavaslat előkészítésére. Elhatározták, hogy a megfelelő parlamenti bizottságokkal folytatott konzultáció után benyújtják a törvényhozásnak Románia katonai stratégiájáról szóló tervezetet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./1997. március 6.
Vofkori László terjedelmes tanulmányában - ahogy alcímében is jelezte - szempontokat adott az önálló magyar tudományegyetem oktatás- és tudományszervezési kerettanulmányának elkészítéséhez. A romániai magyar önálló állami tudományegyetem alapvető fontosságú, e századvég utolsó éveinek egyik legjelentősebb erdélyi kérdése, egyben az erdélyi magyarság stratégiai kérdése. Az önálló magyar egyetem alkotmányos jog, azt törvénnyel kell biztosítani. Az egyetem helye egyértelmű: Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár. Sokan mondják, nincs épület. Akkor építkezni kell, a nemzetközi közösség is segítene, adófizető polgárokként elvárhatják az építkezést állami beruházásként. Az összmagyar összefogás, az EU-programok segíthetnek. Legfontosabb az anyagi és szellemi feltételrendszer megteremtése. A törvényhozás kedvező döntése után indulhat a cselekvési program. Öt év alatt ki lehet építeni az oktatói állományt, nyolc év alatt pedig a kutatói állományt. Addig vendégtanárokra lesz szükség. - Fontos a tehetséggondozás - és kiválasztás kérdése. Tudományos műhelyek, intézetek kellenek. A kolozsvári önálló magyar tudományegyetem visszaállítása után kezdődhet az anyanyelvű főiskolai hálózat kiépítése. Demográfiai számításokkal kell felmérni az egyetemre és főiskolára pályázó magyar fiatalok helyzetét, ennek alapján kell megtervezni egye-egy főiskolai központ helyét. - Természetes a szoros kapcsolat a kolozsvári román tudományegyetemmel, az egyetemek átjárhatók legyenek. - Önálló költségvetéssel bíró kolozsvári magyar egyetem a cél, hangsúlyozta Vofkori. A főiskolai hálózatnál a kisugárzó központ Kolozsvár és Marosvásárhely lehet, amely később "felfűzi" a kisebb főiskolai központokat. Vofkori összegezte a sürgős feladatokat: ki kell dolgozni a kolozsvári magyar egyetem stratégiai tervét, fel kell mérni a magyar egyetemi és főiskolai oktatók kataszterét, romániai magyar tudóskatasztert kell összeállítani, ki kell dolgozni a képzési profilokat, a tantárgyi struktúrákat, a szervezeti szabályzatokat, a szakprogramokat, meg kell határozni a tankönyveket, segédleteket, a személyi és anyagi feltéteket. /Vofkori László: Bolyai Tudományegyetem - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1997. március 6.
Csapody Miklós Törzsök Erikának a Magyar Hírlapban megjelent írására célzott, ebben szerepelt "A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25.1997. március 6.
Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője írásában kiállt a Bolyai Tudományegyetem mellett: a romániai magyar nemzeti közösség képviselőinek a dolga ez, "s aki ezt kívánja, az nem ?boldog-boldogtalan?. Hogy milyen formában, hány foknyi lépcsőt megjárva és miként, ám mielőbb - ezt nem a lelkes és mindenütt ?nyomuló? magyarországi ideológiaexportőröknek kell eldönteniük." Kérdés, hogy jó-e, ha szellemi emberek fontolgatják az autonómiáról való lemondást. /Csapody Miklós: Magyar fellegvár. = Új Magyarország, márc. 7./ 1997. március 6.
Márc. 7-én vállalatvezetők kérésére Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja és Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő találkozott a kézdivásárhelyi székhelyű többségi állami vagyonnal rendelkező ipari intézmények és mezőgazdasági érdekeltségű állami intézmények vezetőivel. A találkozó célja és témája: tájékoztató a koalíciós kormány várható intézkedéseiről, amelyek a többségben állami tőkéjű ipari és mezőgazdasági intézményeket érinti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 984. sz./1997. március 6.
Felkereste a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét Száz Zoltán, aki amerikai emigránsként lett történész az ötvenes években, azóta következetesen küzd társaival együtt az erdélyi magyarságért. Erről vall Erdély védelmében /Budapest, Washington, 1996/ című könyvében. Elmondta, hogy Iliescu idején a románok legalább egymillió dollárt adtak ki lobbyzási célokra, míg a magyar lobby alatta maradt a nyolcvanas évek szintjének. /Cseke Gábor: Vendég az óceánon túlról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1997. március 6.
Negyven évvel ezelőtt, 1957. márc. 8-án halt meg a mirovi börtönben Esterházy János. Életművének állított emléket Molnár Imre /Esterházy János (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/. Esterházy Jánost 1932-ben választották az Országos Keresztényszocialista Párt elnökének, ettől az időponttól fogva vezető szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyarság életében. A parlamentben mindig kiállt az igazság mellett, így cselekedett 1942-ben is, amikor a szlovák parlamentben egyedül, egyetlen magyar képviselőként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború végén nem menekült el, Gustáv Husák parancsára letartoztatták, először a Szovjetunióba hurcolták, onnan hazaengedték, megszökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelenséget, akkor a szlovák hatóságok ítélték el. Meg kell ismerni Esterházy János munkásságát, erkölcsi és lelki tartását. Gróf Esterházy János halálának 40. évfordulója alkalmából márc. 7-én Budapesten, az Országházban ünnepi tudományos emlékülést tartottak a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendezésében. Az emlékülésen megjelent Malfatti-Esterházy Alíz, Esterházy János lánya. Nem tisztelt mg a jubileumi emlékülést jelenlétével az Országgyűlés egyetlen képviselője sem, leszámítva az ülést megnyitó Kórodi Máriát, a házelnök helyettesét. Neves magyar történészek méltatták Esterházy helytállását, életútját: Balogh Sándor /Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsfordulói/, Gergely Jenő előadásában /Esterházy János kereszténysége és a keresztényszocialista politika/ azt emelte ki, hogy Esterházy életútját végigkísérte a keresztény emberszeretet és a szociális igazságosság, Izsák Lajos a benesi dekrétumok hatásáról és a felvidéki magyarság kitelepítéséről beszélt /A benesi dekrétumok és a felvidéki magyarság tragédiája/, végül Molnár Imre szlovákiai származású történész Esterházy rehabilitálásával kapcsolatos problémákat elemezte /Esterházy János mártíromsága és utóélete, hangsúlyozva, hogy azok a szlovák fél elutasító magatartásából fakadnak. /Új Szó (Pozsony), márc. 8./ Az ülésen szó volt Molnár Imre most megjelent munkájáról: Esterházy János /Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/ is. Esterházy János a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke volt, a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül /egyetlen magyar képviselőként/ a zsidók deportálása ellen szavazott. 1945-ben letartóztatták, először a Szovjetunióba vitték, ahonnan azután visszahozták, majd a csehszlovák hatóságok ítélték először halálra, majd életfogytiglani börtönre.1997. március 6.
Márc. 7-én Tempfli József nagyváradi megyéspüspök fogadta dr. Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárt, aki Budapestről jött haza, ahol márc. 3-5-e között részt vett Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban című nemzetközi szimpóziumon. Tempfli József ismertette a megoldatlan problémákat, az államtitkár kijelentette, hogy mindent elkövet a kérdések rendezésére, de elismerte, hogy környezetében még erős ellenállást tapasztalt a méltányos rendezéssel szemben. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./1997. március 6.
Márc. 7-én beiktatták hivatalába Keresztény Irma fizika szakos tanárt, Kovászna megye oktatási vezetőjének, ő az új megyei főtanfelügyelő. Keresztély Lászlóné Orbán Irma /sz. 1954. okt. 29./ 1993 óta szakfelügyelő. Tatu Gheorghe prefektus elmondta, hogy febr. 24-i hatállyal felmentette tisztségéből Rákosi Zoltán főtanfelügyelőt és négy hónapra Keresztély Irmát nevezte ki. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./1997. március 6.
Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.1997. március 6.
Márc. 8-án Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban történt dr. Szabó Árpád unitárius püspök ünnepélyes beiktatására. Kisgyörgy Árpád főgondnok felolvasta az 1996. decemberi székelyudvarhelyi zsinat püspökválasztási határozatát, majd az esperesekhez fordult, hogy végezzék el a beiktatási szertartást. Ezután dr. Szabó Árpád elmondta püspöki székfoglaló beszédét. A külföldi testvéregyházak küldöttei is megjelentek és köszöntötték az új püspököt, hasonlóképpen a magyar történelmi egyházak püspökei, de jelen volt Bartolomeu Ananie ortodox és dr. George Gutiu görög katolikus érsek is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 6.
Márc. 8-án tartotta a Bolyai Társaság közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Hosszú vita után egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak arról, hogy a Bolyai Társaság kéri az önálló kolozsvári állami magyar Bolyai Egyetem létesítésének törvénybe iktatását. Szakbizottságot kell felállítani, amely kidolgozza ennek részleteit, a Bolyai Társaság részt kíván venni ebben a munkában. A Bolyai Társaság továbbá felkéri az RMDSZ-t, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket és ilyen irányú döntést vár a jelenlegi hatalomtól is.Sürgető feladatnak tekintik a magyar nyelv státusának bizonyos egyetemek struktúrában való megszilárdítását, törvényes rendezését, beleértve egyes felsőoktatási intézmények kétnyelvűségének elismerését. A Bolyai Társaság döntést vár a jelenlegi politikai hatalomtól, melyben az ismerje el és jelentse ki a követelés jogosságát. - A tisztújítás során újraválasztották elnöknek Horváth Andort, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13., Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./