udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. március 15.
Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla. 1997. március 16.
Adrian Severin külügyminiszter Németországba utazott, márc. 19-én tárgyalt kollégájával, Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Severin elmondta, hogy Románia nagy várakozással tekint az euroatlanti szervezetekbe való felvétel elé. A német kormány a tagállamok csúcsértekezlete előtt nem foglal állást, válaszolt Kinkel, elégedetten szólt a romániai német kisebbség helyzetének örvendetes javulásáról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./1997. március 16.
Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, ahol a város magyarsága a hagyományokhoz híven ünnepelt és koszorúzott márc. 15-én, ismeretlen tettesek márc. 19-én felgyújtottak több, az ünnepség alkalmával elhelyezett, magyar nemzeti színekkel díszített koszorút. Izsák Balázs, az RMDSZ Maros megyei szervezetének megbízott vezetője merényletnek nevezte az incidenst, amelynek elkövetői a román-magyar közeledést szeretnék megzavarni. Az RMDSZ megyei vezetősége az ügyben feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./1997. március 16.
Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1997. március 17.
Erdélyből áttelepedett újságíró az egyik megyei lapnál helyezkedett el. Most is hihetetlennek érzi: magához hívatta a főszerkesztő: ne magyarkodjon, mert kirúgja. Nemsokára el is bocsátották, több társával együtt. - Megszűnőben van az Erdélyi Magyarság című, negyedévenként megjelenő folyóirat. Az előző kormány még támogatta, a mostani nem. Az akkori főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc a Határon Túli Magyarok Hivatalához fordult segítségért. Azt a választ kapta, hogy forduljon az erdélyiekhez, az RMDSZ-hez. A folyóirat Brazíliából tette át székhelyét Budapestre. A folyóirat nem kapott támogatást. Hasonló csapda áldozata a Budapesten, a Molnár utcában működő Erdélyi Magyarok Egyesülete. A kerületi önkormányzat a HTMH-hoz küldte. Hiába. Az erdélyi kultúrát felvállaló intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek hasonló intézményei. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi - Magyarországon. = Magyar Fórum, márc. 20./1997. március 17.
A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1997. március 17.
A Duna TV meghívta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ keresztény-nemzeti RMDSZ-platform képviselőit a Heti Hírmondó márc. 16-i, Székelyudvarhelyen történő élő adására. A Duna TV másik meghívottja, Tokay György miniszter megérkezése után kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az adásban, ha Katona Ádám nem kaphat szót és nem kérdezhet. Tokay feltételét Csáky Zoltán főszerkesztő teljesítette. - A Duna TV eddig nem adott lehetőséget az EMK-nak, hogy nézeteit kifejtse, ugyanakkor a neptunosok hosszan taglalhatták nézeteiket. Az EMK tiltakozik véleménynyilvánítási jogának megsértése ellen. Az EMK immár harmadik éve harcol Székelyföld militarizálás útján, telepítéssel történő elrománosítása ellen, melyet a bukaresti kormány napjainkban is folytat. /Dr. Bartha András, dr. Borboly István, Katona Ádám az EMK Ügyvezető Testületének tagjai: Katona Ádám elnémítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: az adásról: márc. 11.1997. március 17.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő évek óta harcol a volt szovjetunióbeli magyar hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetéséért. Elérte, hogy egységesítsék a joggyakorlatot, ennek ellenére Maros megyében azok, akik jogaikat 1996 előtt kérelmezték és azt a bíróság elutasította, továbbra sem részesülhetnek a törvény szerinti jogokban. Kerekes Károly az ország főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt ügyükben, azokban a főügyész 1997. febr. 13-i válaszlevelében a bíróknak adott igazat. Kerekes Károly ezután Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez fordult, aki azt javasolta, hogy a megyei bizottságokhoz kell fordulni. A bizottság tagjai azonban elvakult nacionalisták, elutasították a kérvényeket. Kerekes Károly végül ügyvédként lépett fel, így sikerült egyes esetekben orvosolni a diszkriminációt. /Zsehránszky István: A hazai Don-kanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./1997. március 17.
Emil Constantinescu elnök márc. 20-án találkozott a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja küldöttségével, amelyet Ion Iliescu volt államfő, a párt jelenlegi elnöke vezetett. Ez volt az első politikai tárgyalás az új államfő és elődje között. Ezután Constantinescu elnök fogadta a Nagy-Románia Párt delegációját, élükön Corneliu Vadim Tudor elnökkel, majd a Román Nemzeti Egységpártot, amelyet Valeriu Tabara ideiglenes elnök vezetett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ A tárgyalás után Iliescu pártja jelezte, hogy képviselői és szenátorai hétfőn, márc. 24-én visszatérnek a parlamentbe, továbbá nem fognak a költségvetés ellen szavazni. Corneliu Vadim Tudor pártjának a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1997. március 17.
Egy héttel előbbre hozták a gyergyószentmiklósi polgármester-választást, hogy ne húsvét vasárnapján kelljen az urnák elé járulni. A márc. 23-án sorra kerülő második fordulóban így a választópolgárok nagyobb arányú jelenlétére lehet számítani a szavazóurnáknál. A szavazók arányszámától függetlenül azonban a második fordulóban mindenképpen érvényes lesz a gyergyószentmiklósiak akarata, megválasztják a város új polgármesterét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./1997. március 17.
Márc. 20-án Béres András oktatásügyi államtitkárral együtt Markó Béla szövetségi elnök részt vett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsának megbeszélésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./1997. március 18.
Nem látja a hasznát a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Kolozsváron kirobbant vitának, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ számára elsőrendű fontosságú az önálló magyar egyetem, a koalíción belül ezt folyamatnak képzelik el: először az oktatási törvényt kell módosítani, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kell az önálló magyar tagozatot kiépíteni, azután lesz önálló magyar egyetem. Markó szerint a kibontakozott vita egy adott ponton magyar-román vitává alakult. Ez a vita feszültségeket gerjesztett. - Az RMDSZ álláspontja az, szögezte le Markó Béla, hogy önálló magyar egyetemre van szükség, emellett főiskolákra is. - Az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban. Szakítópróba lehet viszont az anyanyelvű oktatás kérdésének megoldása általában. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1997. március 19.
Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./1997. március 19.
Márc. 21-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Napirenden szerepelt az SZKT és a SZET soron következő ülésének előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása és elfogadása, az V. Kongresszus képviseleti normáinak tervezete, valamint a kongresszus helyszínének kérdése. Meghatározták a területi szervezetek támogatásának kereteit és módját. Mivel a kongresszus helyszínére vonatkozó kiírásra nem érkezett pályázat, az Ügyvezető Elnökség határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy területi szervezeteket keres meg az RMDSZ V. Kongresszusának megszervezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./1997. március 19.
Márc. 21-én másodízben rendezte meg Kolozsváron az erdélyi fiatal magyar műszakiak tudományos ülésszakát az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bolyai Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1997. március 19.
Vajdahunyadon 5700 magyar él. A szórványvidéken nehéz a megmaradás, ezt mutatják az óvodák és az iskolák. A magyar óvodába 22 gyereket írattak be, első osztályba már kevesebben kerülnek. Vajdahunyadon 14 éve sikerült beindítani a magyar óvodát, emlékezett vissza Kun Kriza Ilona óvónő. A legtöbb óvodás vegyes házasságból való. Zudor Endre vajdahunyadi nyugdíjas tanár 1951-ben került a városba, munka mellett elvégezte az egyetemet, magyar tanított. A hatvanas években megszervezte a József Attila Irodalmi és Színjátszó Kört. Sikerült az iskolában jó könyvtárt létrehozni, jelenleg 10 988 kötetük van. Az iskola magyar tagozatán 124-en tanulnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./1997. március 19.
Márc. 21-én Emil Constantinescu államelnök megbeszélést folytatott a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón az RMDSZ-t Markó Béla szenátor, szövetségi elnök képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./1997. március 19.
Az évtizedek óta rendszeresen tevékenykedő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör rendszeresen tartja összejöveteleit, sokszor hetente, máskor havonta. Idén még csak két összejövetelük volt. Jan. 31-én a kör névadójáról emlékeztek meg, Tóth János, a Nagyváradon levő Ady Endre Emlékmúzeum vezetője tartott előadást, majd a kör tagjai olvastak fel írásaikból. A másik ülés márc. 14-én volt, Szombati István olvasta fel írásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./1997. március 20.
Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 22-én Kolozsvárra érkezett, kórházban fekvő édesanyját látogatta meg. Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását szorgalmazná. "Egy ilyen döntést az egyetemi szenátusnak kell meghoznia" - mondotta, hozzátéve: a kormány nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./1997. március 20.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőinek ellenkezése, hogy csak az egyetemi szenátus dönthet, elfogadhatatlan. A Bolyai Tudományegyetemet nem az egyetemi szenátus szüntette meg, ezért nem is illetékes a visszaállításában, írta Szász János. Az egyetemet a diktatúra szüntette meg. A Bolyai-ügy rendezése közérdek, a romániai demokrácia értékjelző közügye. A kéttagozatos egyetem, a tagozatok autonómiája az első lépcsője a későbbi önálló magyar egyetemnek. A Bolyai-ügy rendezése politikai küzdelmet igényel, a Bolyai Társaságra, a sajtóra nagy feladat vár. Nem fogadható el az a vélemény, amelyet az Adevarul írt: az egyetem a Ciorbea-kormány ajándéka az RMDSZ-nek. /Szász János: Ajándék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22-23./