udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2505 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 2491-2505 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. április 3.

Ápr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét, aki Bukarest Polgármesteri Hivatalának meghívására Budapest Város Önkormányzata küldöttségének élén április 3-4-én kétnapos látogatást tesz Bukarestben. A delegációnak tagja volt Vajda Pál főpolgármester-helyettes, Keszthelyi András sajtófőnök, dr. Mérey Zsolt ügyosztályvezető, valamint több gazdasági és pénzügyi szakember, vállalatvezető. A találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Kónya Hamar Sándor, a Képviselőház titkára, Czédly József, Bukarest alprefektusa, Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. A megbeszélésen az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdésekről, a két főváros gazdasági együttműködésének bővítéséről folytattak eszmecserét. Demszky Gábor fölajánlotta Budapest Város Önkormányzata, illetve budapesti kerületi önkormányzatok szakmai segítségét fiatal bukaresti önkormányzati szakemberek számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./ Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 3-án fogadta Demszky Gábort. /Népszabadság, ápr. 4./

1997. április 3.

Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője ápr. 7-én részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Párizsban megtartandó soros ülésén, amelynek napirendjén szerepel Románia monitorizálásának a lezárása. Ezt követően, ápr. 8-11. között Frunda György szenátor az ET-jelentéstevői minőségében Litvániába látogat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./

1997. április 3.

A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1997. április 3.

Bíró Bélának a Brassói Lapokban írt cikkét átvette a Romániai Magyar Szó "a szöveg fontossága okán". Miért fontos ez a szöveg, kérdezte Nits Árpád. Bíró Béla ugyanis a Bolyai Egyetemre is kitér: szerinte "a mai viták azt a katasztrofális esélyt segítenek elkerülni, hogy egy hebehurgyán összetákolt magyar egyetem" tehetségtelen, szakemberek garmadáját zúdítsa a romániai magyar társadalomra. Ennek a szövegnek a fontossága ugyanaz, mint a kötélről való csevegés jelentősége akasztott ember számára. Immár világos, hogy Romániában nincs politikai akarat az önálló magyar egyetem engedélyezésére, és a Bolyai Egyetem létjogosultságát megkérdőjelezők erről is elterelik a világ figyelmét és azt a látszatot keltik, hogy a romániai magyarság véleménye megoszlik a magyar egyetem ügyében. Aki pedig önként mond le jogáról, azt könnyebb kisemmizni. - Az öncsonkítási törekvéseket semlegesíteni lehetne, ha a romániai magyarság hiteles képviselője nyomatékosan leszögezné, hogy szándéka ellenére fosztják meg a magyarságot jogától, az önálló Bolyai Egyetemtől. / Nits Árpád: Fontos csevegés kötélről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

1997. április 4.

Szatmárnémetiben állt Kiss Gedeonnak, a szatmáriak által a madarak barátjának nevezett tudósnak a szobra. A szobor már régen nincs meg, a helyére egy kisebb méretű térplasztika került, ezt 1996 telén ledöntötték. A két részből álló, kőből készült alkotás azóta is a földön hever, ahogy az újságban közölt fénykép mutatta. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./

1997. április 4.

Ápr. 4-én Budapesten a Magyarok Világszövetsége autonóm szervezeteként a Magyar Ifjak Világfóruma. Elnöknek Sógor Csaba erdélyi református lelkészt választották meg, a két alelnök az amerikai Beke Imre és a budapesti Bercsényi László. Az Anyaországi Régió Ifjúsági Tagozatának alelnöke Szarka Gábor. Átvették az MVSZ paritásos elvét és törekszenek a régiók egyenlőségére. Mintegy kilencven polgári szervezet tagjai voltak jelen. A Magyar Ifjak Világfórumának célja a magyar fiatalok egybeforrasztása, nemzeti azonosságuk megőrzése, esélyegyenlőségük megteremtése. A kapcsolattartásra az informatika legmodernebb eszközeit kívánják felhasználni. A svédországi magyar fiatalok kezdeményezésére megalakult Magyar Ifjak Világfóruma az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem létrehozását támogatja. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, ápr. 7./

1997. április 4.

Ápr. 2-án a Magyar Televízióban sugárzott Tanúságtevők című filmben olyan személyiségek szólaltak meg, akik dr. Scheffler János /1887-1952/ szatmári püspök tanítványai voltak, köztük Reizer János szatmári püspök és dr. Bura László, a megindított boldoggáavatási per történész szakértője. A mártír püspök Kálmánd faluból indult el, a szülőfalu mély hite is sokat adott neki. Scheffler János koncepciós per áldozata lett, a börtönben halt meg, elutasította, hogy a rendszer által szorgalmazott pápa nélküli katolikus egyház feje legyen. /Máriás József: Tanúságtevők dr. Scheffler János mártír püspökről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./

1997. április 4.

Ápr. 4-én ünnepli 80. születésnapját Gáll Ernő szociológus, politológus, hosszú időn át a Korunk főszerkesztője volt, emellett több könyv szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1997. április 4.

A New York-i székhelyű magyar emberjogi alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására Markó Béla szövetségi elnök ápr. 7-16. között az Egyesült Államokba látogat, ahol az amerikai kormányzati hivatalok képviselőivel, valamint kongresszusi és szenátusi tagokkal találkozik, illetve a washingtoni és a New York-i magyar közösségeknek tart előadást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4./

1997. április 4.

A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1997. április 4.

Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. Elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./

1997. április 4.

Bihar megye magyar többségű települései közül elsőnek februárban Nagyszalonta tanácsa hozott határozatot a kétnyelvű helységtáblák elhelyezéséről. A határozatot megküldték a prefektúrának, ahonnan Dan Balas parasztpárti prefektus elutasítóan válaszolt, felszólította a testületet, vonja vissza határozatát, ellenkező esetben bírósági úton megsemmisíti azt. Nagyszalonta tanácsosai nem fogadták el a prefektus érvelését, a határozat érvényben marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1997. április 4.

Niculae Cerveni, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke a párt kolozsvári székházában ápr. 4-én tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy egyesült az LP 93 és az NL-DK. Nem látja helyesnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéválasztását, jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1997. április 4.

Ápr. 5-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német akadémiai közösségének bizottsága Andrei Marga rektor elnökletével. A kiadott közlemény szerint olyan szervezeti egység létrehozásáról döntöttek, mely a létező egyetemi karokon belül összefogná, koordinálná és megoldaná a magyar és német nyelvű oktatásra vonatkozó kérdéseket. E szervezeti egységek hatáskörét az akadémiai közösség albizottsága fogja kidolgozni, az elkészített tervezetet pedig az akadémiai közösség bizottsága hagyja jóvá. Magyar nyelvű új karok létesítéséről csak a tanügyi törvény módosítása után fognak tárgyalni. A bizottság munkálatairól hírzárlatot rendeltek el, a vitaanyagot az egyetem páncélszekrényében őrzik. Döntés született az egyetem multikulturális jellegéről és többnyelvűségéről, valamint arról, hogy az egyetemi charta szavatolni fogja a magyar és a német nyelv egyenlő státusát a hivatalos nyelvvel a Babes-Bolyai Tudományegyetem valamennyi rendezvényén. /Mi fán terem a "szervezeti egység" ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1997. április 4.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ közleményben ismertette, hogy mit tett a KDMSZ a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A kronológiai felsorolás mutatja, hogy a KMDSZ aktívan kivette a részét az önálló magyar egyetemért folyó küzdelemben. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1997. április 4.

Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1997. április 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem 187 román tanára ápr. 3-án közös tiltakozást hozott napvilágra. Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjáról a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvű részleg kolozsvári létrehozásáról a 187 tanár ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését és csatlakozik Simon Simion és Mircea Muthu prorektorok "merész és hazafias álláspontjához", valamint Adrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvű oktatás jelenlegi formájában történő fenntartását. A román tanárok tiltakoznak a miniszterelnök félrevezetése ellen, aki nem tudja. hogy a magyar részleg lényegében létezik. A tiltakozók felhívást intéztek az egyetem összes oktatójához az egyetem egységének megőrzéséért. /Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1997. április 5.

Ápr. 4-5-én Parajdon megemlékeztek Áprily Lajos születésének 110. évfordulójáról. A költő Parajdon járt elemi iskolába. Az évforduló nov. 14-én van, magyarázta Csíki Zoltán magyartanár, az Áprily-napok lelkes szervezője, de a tavaszi vakáció alkalmasabb az ünneplésre. Az 1991-ben bejegyezett helyi Áprily Lajos Közművelődési Egyesület szervezte az ünneplést. Csíki Zoltán tartott előadást Áprily költészetéről, Kovács András Ferenc Kötő a költőről című esszéjét olvasta fel, majd bemutatták Kovács András Ferenc Halálpatak című kötetét. Szavaló és Ki mit tud? verseny is volt. Ápr. 5-én író-olvasó találkozót tartottak a Parajdról elszármazott, Sepsiszentgyörgyön élő Bene László, Ráduly János /Kibéd/ és Kovács András Ferenc részvételével. A rendezvény támogatói között volt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 10./

1997. április 5.

Bánffyhunyad nacionalista román tanácsosai a kisváros egyetlen magyar nevű utcáját akarták átkeresztelni, de javaslatukat a tanács elvetette, így a Budai Nagy Antal utca marad. Mi gátolja Bánffyhunyad lakosságának több mint negyedét kitevő magyarságot abban, hogy javasolja utcák elnevezését például Kós Károlyról vagy Ravasz Lászlóról? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1997. április 5.

Primakov orosz külügyminiszter közölte, hogy részükről rögtön alá lehet írni az alapszerződést, de csakis az 1995-ben összeállított szöveggel. Bukarest azonban folytatni akarja a tárgyalásokat. Az 1995-ös szövegben nem szerepel a Ribbentrop-Molotov paktum elítélése. /Új Magyarország, ápr. 5./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 2491-2505




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék