udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. április 10.
A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./ 1997. április 10.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága küldöttsége Romániába látogatott. Az Eörsi Mátyás, a külpolitikai bizottsági elnök által vezette küldöttség látogatást tett az RMDSZ székházában is, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta. Eörsi Mátyás kijelentette, hogy az új román kormány felállása óta valóban nagyon sok és szép biztató nyilatkozat hangzott el a szerződés végrehajtását illetően, azonban az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. A magyar küldöttség tagjai ezzel kapcsolatban Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti ígéreteire hivatkoztak. Németh Zsolt képviselő elmondta: a román partnerek tudomásul vették a magyar képviselők felvetését a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban esedékes törvényekről, csupán a Nagy-Románia Pár képviselője jegyezte meg: nem örül, ha Magyarország diktál a román parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10/ Eörsi az MTI-nek elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnök és Severin külügyminiszter magyarországi látogatásuk alkalmával hangsúlyozták, hogy nem az alapszerződés betűjéhez kell ragaszkodni, hanem az indokolt igényeket kel teljesíteni, ehhez képest a külügyi bizottságokkal, illetve parlamenti frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélésein, semmilyen választ nem kapott arra, hogy a kormány hogyan is látja ütemezni az alapszerződés legfontosabb pontjait, a tanügyi és a helyi közigazgatási törvények módosítását, az egyházi ingatlanok rendezésének kérdését, vagy a kétnyelvű feliratok ügyét, ami még csak parlamenti intézkedést sem igényel. Szerinte emiatt merült fel a kétely a magyar küldöttségben, hogy elbizonytalanodás tapasztalható a román kormány részéről. Eörsi kijelentette azonban, hogy a Tokay György miniszterrel való találkozás megnyugtató válaszokat adott az aggodalmakra. "Ha az RMDSZ megfelelőnek tartja az alapszerződés teljesítését, a magyar fél sem türelmetlenkedhet" ? jegyezte meg Eörsi. Szerinte sokat nyomhat a latban, hogy Románia mennyit valósított meg az alapszerződésből, tehát ilyen módon összefüggés állhat fenn az alapszerződés végrehajtása és a madridi döntés között. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a döntésnek az ódiumát elsősorban a romániai magyar közösség fogja viselni. /MTI/1997. április 11.
Újraválasztották a Román Írószövetség elnökének Laurentiu Ulici kritikust, aki mellett tíztagú igazgatótanács működik. Az igazgatótanács tagjai között van Gálfalvi Zsolt, a Magyar Pen Klub elnöke, aki egyben a kisebbségi szakbizottság irányítója is. A szövetség ügyvezető titkára Balogh József bukaresti költő lett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1997. április 11.
A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató előadásra hívta meg Antal István Hargita megyei RMDSZ-képviselőt. A meghívásnak eleget téve, Antal István ápr. 11-én előadást tartott a romániai privatizációról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./1997. április 11.
Szőcs Judit megnyerte a pert a volt tanfelügyelővel szemben. Az ügy előzménye: 1995. aug. 30-án Szőcs Judit tanárnőt Victor Dragoi főtanfelügyelő büntetésből áthelyezte a Brassai Sámuel Líceumból a 2. sz. Elméleti Líceumba. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnökét azzal vádolták, hogy politikai akcióba keverte az iskolát /egy felhívásban ugyanis a pedagógusszövetség rövidített elnevezését, az RMPSZ-t Dragoi RMDSZ-nek nézte, és önkényesen használta az iskola alagsori helységét, valójában erre igazgatói engedéllyel rendelkezett/. Szőcs Judit fellebbezett, a választ, amely megerősíti a büntetést, nyolc hónap múlva kapta kézhez, ezután fordult a tanárnő a bírósághoz. Közben a tanárnőt nyugdíjazták. Most megszületett a döntés, neki adtak igazat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1997. április 11.
Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./1997. április 11.
Ápr. 11-én éjszaka ismeretlen tettesek sírrongálást követtek el Kolozsváron, a Monostori temetőben. Több mint nyolcvan sírkövet összetörtek. A rombolás egyaránt érintette a magyar és román elhunytak síremlékét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ 1997. április 11.
A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./1997. április 11.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa nyilatkozatot adott ki, melyben támogatja a Bolyai Egyetem helyreállítását. A létesítendő magyar egyetemnek minden szakon képzési joggal kell rendelkeznie, társadalomtudományokban, bölcsész- és orvosképzésben, természettudományokban és műszaki tudományban egyaránt. A Bolyai Egyetem központja legyen Kolozsvár, anélkül, hogy működése Erdély fővárosára korlátozódna, területi felsőoktatási intézményeket kell létesíteni Erdély más vidékein is, kiemelten a Székelyföldön. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az egyetem létesítése nem csupán szervezési, pénzügyi, vagy tudományos kérdés, hanem főleg a politikai akarat függvénye. Felajánlja "teljes erkölcsi és szakmai támogatását azért, hogy a Bolyai Egyetem szolgálatába állítsa a világ megannyi egyetemén tudományos nagyhatalomként jelen lévő magyar egyetemi tanárokat". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1997. április 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Liviu Pop ellenzi magyar tagozat létesítését a Jogon. A dékán szerint nem indokolt külön kar létrehozása 14 magyar hallgató számára. /Ellenzik a magyar jogi tagozatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1997. április 11.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ megalakulása, 1990 januárja óta célul tűzte ki a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat létrehozásának és működtetésének támogatását. A KMDSZ felhívására 1990 márciusában a Bolyai Egyetem újraindításáért mintegy 800 magyar diák folytatott ülősztrájkot. A KMDSZ úgy érzi, újra eljött az idő a Bolyai Egyetem újraindítására. Az alapszerződés is biztosítja az anyanyelvi képzést minden szinten. A tanügyi törvény módosítása után kormányhatározatnak kellene rendelkeznie a Kolozsvár központú Bolyai Egyetem létesítéséről. A KMDSZ kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki. - Értesülésük szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa nem fogadta el a magyar tanárok által előterjesztett tagozatos javaslatot. /KMDSZ-közlemény. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elképzelése a Bolyai Egyetem újraindításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1997. április 12.
Kivételes teljesítmény hitelszegény időkben az, hogy az illyefalvi LAM Alapítvány öt év során megközelítőleg tízmilliárd lej kölcsönt folyósított a modern gazdálkodás biztosításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./1997. április 12.
A Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport /MRG/ A romák/cigányok Romániában című jelentését közli a Romániai Magyar Szó. Nicolae Gheorghe, a jelentés társszerzője hangsúlyozta, hogy szükséges a "cigánykérdés" újraértékelése. A rövid történelmi visszapillantásban szerepel az is, hogy Romániában 1865-ben vetettek véget a cigány-rabszolgaságnak. A roma szervezetek a roma elnevezést tartják megfelelőnek és tiltakoznak a román külügyminisztérium 1995/H(03)169. számú memoranduma ellen, amely arra utasítja a közalkalmazottakat, hogy a roma helyett a cigány megnevezést használják. A memorandumot nem hozták nyilvánosságra, titkos iratként került a hatóságokhoz. Ez a határozat diszkriminatív jellegű. - A roma lakosság lélekszámát nehéz megállapítani, számukat 400 ezer és 2,5 millió közé teszik. A roma népesség nyilvántartását Romániában is be kellene tiltani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./1997. április 12.
Kolozsváron a magyarságnak kedves emlékű Biasini Szállón /a Petőfire emlékező tábla mellett/ márc. 15-től kétnyelvű tábla hirdeti: 1848-49-ben 40 ezer románt és 270 román falut pusztított el a "magyar nemesség által vezetett megtorlás". Honnan származnak ezek az adatok, tette fel a kérdést Egyed Ákos történész. A kolozsvári Történelmi Lapok 1874. ápr. 2-i számában a folyóirat főszerkesztője, K. Papp Miklós közzétette a Mennyi kárpótlást kívántak a románok 1849-ben című emlékiratot. Ez az emlékirat 1849-ben készült a román küldöttség számára, amelynek élén Avram Iancu állt és Bécsben a császártól kért és kapott kihallgatást. Az emlékirat felsorol név szerint 145 kivégzett román vezetőt és megemlít 1115 elpusztított lakost és 12 falut, ahol a románok nagy veszteséget szenvedtek, majd azzal folytatja, hogy nem létezik olyan román helység, amelyből 10-20 embert nem ölettek volna meg, továbbá a csatákban elesett 8-10 ezer ember, az áldozatok számát 35-40 ezerre lehet tenni. Ezekért a veszteségekért a románokat 2 926 000 forint kárpótlás illeti meg. Bécsben a túlhajtott számadatokat nem fogadták el, hanem Bécs hivatalos összeírást rendelt el 1850-ben. Az osztrák hatóságok a megölt 9-10 ezer magyart nem írták össze. Az összeírást 1851-ben közölték. Az osztrák statisztika 4834 áldozatot említ, ebből 4425 volt román, 244 szász és 165 magyar. Az áldozatok egy részét bíróságok ítélték el emberölésért, gyújtogatásért. - George Baritiu, az 1848-as események történetírója 6000 román áldozatról írt. /Egyed Ákos: A hihetőség határai.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./1997. április 12.
Feltűnően gyalázkodó hangnemű vezércikket közölt a bukaresti Adevarul a magyar parlamenti küldöttség látogatásáról Magyarországtól meglobbizva címen. Eörsi Mátyás kijelentéseit ? Magyarország támogatja Románia NATO-csatlakozását, valamint, a Madridi-csúcs után alkalmat kell keríteni egy találkozóra, melyen közösen találjanak megoldást a közvélemény megnyugtatására abban az esetben, ha az egyik ország nem csatlakozik, arrogánsnak minősíti és kijelenti, hogy "szomszédaink jó hogy tudják, hogy Romániának nincs szüksége együttérzésre". Funar magyarellenességét túlszárnyalja a vezércikk. Adrian Ursu cikkíró szerint még nem telt el sok idő azóta, hogy a magyar lobbi gáncsolta Romániát, legnagyobb a kedvezmény megszerzésében. Kételkedik a Magyarország által felajánlott segítségben, majd Eörsi Mátyásnak az alapszerződés előírásainak megvalósításáról tett kijelentésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Magyarország inkább a háza táján kéne körülnézzen, mivel nem biztosít anyanyelvű oktatást, valamint parlamenti képviseletet a kisebbségeknek. /Népszabadság, ápr. 14./1997. április 12.
Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormány fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Romániában a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot /FPS/. Az ellenzék bírálja ezt a döntést. - Felszámolnak tíz állami nagyvállalatot, ezek adják a költségvetési veszteség 7,5 százalékát. /MTI/1997. április 12.
A kiskatonák ünnepi eskütétele ápr. 12-én volt. A beszédben elhangzott gondolatok között szó volt a következőkről: harc Nagy-Romániáért, harc Erdély földjének megvédéséért, harc az ország ellenségei ellen. Az eskütétel után ortodox mise következett. /Kulcsár János: Harcos fogadalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./1997. április 12.
Barátaink, akik oly nagyon szeretnek, évek óta konok következetességgel szurkolnak nekünk: ne egy, hanem minél több érdekvédelmi szervezetünk legyen. Ügybuzgóságuk eddig nem járt eredménnyel - írta Németh Júlia. Számos vélemény látott napvilágot az egyetemmel kapcsolatban, teljes a zűrzavar, a tájékozatlanság. A sajtó jelentette, hogy az egyetem román, magyar és német tanárai megegyeztek. Az egyeztető bizottság tagjai valójában nem tudtak megegyezni. A példaértékű együttműködés egyetemi szinten megtorpant. A demokrácia itt abban merül ki, amit Simon prorektor mondott a minap: "ajánlhatnak a magyarok bármit, a szenátusban nyolcvan százalékos a többségünk, úgyis leszavazzuk őket". Ez az a bizonyos egyetemi autonómia, amelynek tiszteletben tartására a hatalom annyira ügyel. A magyar politikusoknak kellene fellépniük. Nem hajlékony helyzetbe simulással, hanem higgadt, kitartó, okos és meggyőző érveléssel." /Németh Júlia: Sok/k/színűség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1997. április 12.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem 83 magyar tanárának az egyetem rektorátusához benyújtott beadványban kifejtette álláspontját, melyben javaslatot tettek magyar tagozat létesítésére. A következő alapelvekre hívják fel a figyelmet: az egyetem chartája ismerje el az egyetem kétnyelvűségét, a román és a magyar nyelv azonos értékű használatát az oktatói, a tudományos és az adminisztratív tevékenységben; egyenlő szenátusi képviselet; a költségvetésből a magyar tagozatnak járó rész önálló kezelése és felhasználása. Javaslataik: három új magyar tannyelvű kar, a természettudományi, a filológia és a társadalomtudományi, valamint jogi és közgazdasági kar létesítésére; az egyetemi káderek tudományos tevékenysége továbbra is a jelenleg is létező tudományos szemináriumok keretében folytatódna, közösen a román és német tagozatok tanáraival; az egyetem anyagi alapjait továbbra is közösen használnák. A magyar tanárok szerint javaslataik azt a célt szolgálják, hogy kiküszöböljék a megfelelő magyar szervezési struktúrák hiánya okozta nehézségeket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./1997. április 13.
Ápr. 13-án tartotta nyolcadik küldöttközgyűlését Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/. Képviseltette magát valamennyi magyarországi parlamenti párt, az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés és a Csemadok, a budapesti Kárpátalja Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az elmúlt esztendő kimagasló eredménye a beregszászi magyar pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása. Az ukránosító állampolitika jelei megmutatkoznak, állapította meg Kovács Miklós. Az RMDSZ-t a KMKSZ kongresszusán Náznán Jenő gazdasági és Székely István önkormányzati ügyvezető alelnökök képviselték. Felszólalásában Székely István az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásából eredő megnövekedett lehetőségekről beszélt. /Magyar Nemzet, ápr. 14., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./