udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. április 25.
Az Országos Akkreditációs Bizottság jóváhagyta a román-magyar szak indulását a brassói Transilvania Tudományegyetem keretén belül. Mihaela Gheorghe lektor elmondta, hogy román és magyar irodalomból és nyelvtanból kell felvételizni. /Hetirenden rovat = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./ Ennek a váratlan döntésnek nincs előzménye, kérdéses továbbá, hogyan tudnak biztosítani tanárokat, jegyzeteket, könyvtárat. 1997. április 25.
Az Iliescu-rendszer egyik utolsó vívmányának mondja Bíró Béla, hogy Sepsiszentgyörgyön megtörtént egy csendőrkaszárnya alapkő-letétele. Ez az építkezés az "évtizedek óta folyamatos betelepítések hagyományát lett volna hivatott - az európai jogállam körülményei közt és eszközeivel úgymond - folytatni." Iliescu vereséget szenvedett a választáson, egy pillanatra úgy tűnt, hogy nem lesz építkezés. Tévedés volt. A kaszárnyaépítés a napokban beindult. "A döntés mögöttes jelentése egészen egyértelmű: Romániát az ellenség nem kintről, hanem belülről fenyegeti." A helyi lakosság akaratét semmibe veszik: "Bolyai Egyetemre Kolozsváron nincsen pénz, csendőrkaszárnyára az ország egyik legcsendesebb városkájában, Sepsiszentgyörgyön van." Bíró Béla végül hozzáteszi a mostanában szokásos mondatot: Hátha az elnöki ígéret még nem jutott el Sepsiszentgyörgyig? /Bíró Béla: Egyetem helyett kaszárnya. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./1997. április 25.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán 30 helyet különítettek el a magyar nyelven érettségizett felvételizők számára. A kémia szakon 20, a geológia-földrajz szakon 10 helyet biztosítanak magyar anyanyelvű diákoknak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./1997. április 25.
Béres András államtitkár nyilatkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos oktatási minisztériumi álláspontról. Ezek szerint az egyetem problémáit az egyetemi autonómia keretében kell megoldani,a határozatokat pedig utólag kell megerősíteni kormányhatározattal. Az egyetem tanárai javasolták a magyar nyelvű matematikai, természettudományi, irodalmi, társadalomtudományi, teológiai, jogi és közgazdasági tanszékek létrehozását. Egyes szakokon, például a jogon és a közgazdasági karon az oktatás nem csak magyar nyelven folyna, hogy a végzettek helytállhassanak román nyelvű alkalmazási versenyvizsgákon. A magyar tanszékek számára a tanárokat kolozsvári és marosvásárhelyi értelmiségiek közül toborozzák. A minisztérium szerint adottak a feltételek a problémák megoldására a következő egyetemi év megkezdéséig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 1997. április 26.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese bejelentette, hogy az MVSZ-nél az őt megillető tiszteletdíjról lemond. Az így megtakarított összeget /adóval, tb-járulékkal együtt évi 3 millió forint/ a kárpát-medencei programok támogatására ajánlja föl. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 26.
A Szabadság közölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem 1997-es beiskolázási tervét. Magyar nyelvű csoportok a következő szakokon a következő létszámban indulhatnak: biológia 25, biológia-kémia 10, kémia 20, kémia-fizika 20, jogtudomány 30, testnevelés 25, filozófia 20, fizika 25 földrajz 20, geológia-földrajz 10, informatika 25, történelem 20, újságírás 10, magyar nyelv és irodalom 50, matematika 40, matematika-fizika 10, pedagógia-magyar nyelv és irodalom 10, pszichológia 10, szakpszichológia 40, szociológia 15, református teológia-társadami gondozás 12, református teológia-bölcsészet 8, színészet 5, művészettörténet 20, színháztudomány 20. - a műszaki oktatás tagozatain, a közgazdasági karon nincs magyar nyelvű képzés. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ 1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió szervezésében Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke megnyitotta az idei Szabédi-napokat. A "Műfordítás - korok, kultúrák párbeszéde" című tudományos ülésszak a költő, műfordító Szabédi László születésének 90. évfordulóján kerül sor. Nagyon kevés érdeklődő jelent meg, az egyetemisták sem jöttek el. Ápr. 27-én a költő házsongárdi sírját megkoszorúzzák, ugyanígy a Szabédi-ház emléktábláját, az emlékezés Szabédon zárul. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 26.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készített interjúban a tanügyi törvény módosításáról elmondta, hogy a módosítás során többek között ki kell bővíteni azt a kört, amelyben lehetséges az anyanyelven való felsőoktatás, ugyanígy lehessenek nemzetiségek nyelvén működő karok, önálló egyetemek és főiskolák.. Emlékeztetett, hogy eddig csak a tanárképzésben, a művészeti képzésben és az orvosi oktatásban volt lehetséges anyanyelvű oktatás felsőfokon. Több módosítás szükséges, a felekezeti oktatással kapcsolatban lehető kell tenni az egyházak számára az államilag támogatott oktatást, engedélyezni kell a földrajz és történelem tanítása, a szakoktatás anyanyelven történjen, Kifejtette: decentralizálni kell az egész romániai oktatási rendszert. Markó Béla nem tartja kizártnak, hogy a tanügyi törvény módosítása körül a koalíción belül lesznek formai, megfogalmazásbeli és lényegi viták is. Elmondta, hogy az RMDSZ legfőbb érve a módosítás körüli vitában az, hogy az RMDSZ, amikor koalícióra vállalkozott partnereivel, és amikor kormányzati felelősséget vállalt, akkor felkínálta általános hozzájárulását az egész ország számára fontos kérdések megoldásához. A szövetség elnöke úgy értékelte, hogy amennyiben nem sikerül elérni a módosításokat, szervezete számára egyértelmű, hogy fölül kell vizsgálni a koalíciós egyezséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.23./1997. április 26.
Ápr. 26-án Bukarestben Virgil Petrescu oktatási miniszter és Dinya László művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár parafálta a két ország diplomáinak kölcsönös elismerését. Az ekvivalenciaegyezmény hatályba lépéséhez a két ország miniszterének aláírására van szükség, amit júniusra terveznek. Évek óta folynak erről tárgyalások. Virgil Petrescu elmondta, hogy többszáz diplomahonosítási kérelem érkezett a minisztériumba, minden bizonnyal a kérések száma többezerre fog emelkedni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30., Új Magyarország, ápr. 28./1997. április 27.
A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 27.
Ápr. 27-én vitafórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ vezetése a szervezet nagyváradi székházában. A rendezvényt a nagyváradi kábeltelevíziós társaság magyar szerkesztőségének jóvoltából a város és a környék lakossága egyenes adásban követhette. A fórumon a hallgatóság ? valamint a tévénézők telefonon beérkezett ? kérdéseire Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár válaszolt. Markó Béla szólt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának céljáról, eddigi eredményeiről, hangsúlyozván, hogy részvételünk a végrehajtó hatalomban, a helyi közigazgatásban, a közintézmények élén csak eszköz az ország és a magyar kisebbség helyzetének megváltoztatására, és most jött el az ideje annak, hogy ezek az eszközök működjenek, és a törvények, rendelkezések megváltoztatásával hassanak is. - Takács Csaba a koalíción belüli együttműködésről, ennek gondjairól beszélt. Az eddigi koalíciós tárgyalások ? a különböző ideológiák mentén szerveződött politikai alakulatok közötti egyeztetések ? nehezek, ám elvszerűek voltak, és ezek során az RMDSZ el tudta fogadtatni alapvető követeléseit. Tokay György, akit arról kérdeztek, nem kirakatintézmény-e a Kisebbségvédelmi Hivatal, kifejtette: a Ciorbea-kormány azzal kezdte munkáját, hogy kimondta az igazat nemcsak az ország gazdasági állapotáról, hanem a kisebbségek gondjairól is. A kormány vállalta e gondok megoldását, és ő addig marad a Kisebbségvédelmi Hivatal élén, amíg ez lesz a cél. Birtalan Ákos a leglényegesebbnek azt tartotta, hogy saját gondjainkról nem mások döntenek most, hiszen ott vagyunk a végrehajtásban, a törvényhozásban, az önkormányzatokban. Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár ismertette hatáskörét: hozzá tartozik a kisebbségi igazgatóság, de emellett ő koordinálja a színházak és a műemlékvédelem ügyeit is. - Kérdésre válaszolva Markó Béla a koalíció szakítópróbájának nevezte az anyanyelvű oktatás biztosítását. Ezen mérhető le leginkább, hogy van-e reális politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására a koalíciós partnerekben. Leszögezte, hogy legelőször, még az őszi tanévkezdés előtt, meg kell szüntetni a diszkriminatív rendelkezéseket, módosítani kell a tanügyi törvény kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit, az egész romániai oktatás szerkezetváltása, a decentralizáció viszont egy hosszabb folyamat lesz. Tokay György az önálló egyetem kérdésével kapcsolatban kijelentette, nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz. A koalíciós partnerek, az államfő és a miniszterelnök elismerték ezen igényünk jogosságát, a megvalósítás további tárgyalások és kompromisszumok kérdése. Szó esett még a fórumon más aktuálpolitikai kérdésekről, az agrárkérdésről, a nyugdíjasok létbiztonságáról, a NATO-integrációról, valamint az RMDSZ belső dolgairól, a sajtóhoz fűződő viszonyáról az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 28.
Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./1997. április 28.
Ápr. 28-án Adrian Severin külügyminiszter Brüsszelben részt vett a zárt ajtó mögött történt meghallgatáson. Meghallgatása után kijelentette: a 16 NATO-ország közül 7 feltétel nélkül támogatja Románia tagságát. Brüsszelből való hazatérése után Severin józanságra intett, nem szabad sem alá- sem túlbecsülni a megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Románia számára az első körben történő NATO-felvétel jelenti a lehetséges megoldást, szögezte le Victor Ciorbea miniszterelnök, aki Severin külügyminiszterrel szintén Brüsszelbe utazott és találkozott a NATO-országok nagyköveti tanácsával. "A csatlakozás elmaradása jelentős mértékben terhelné az ország katonai költségvetését, a politikai-gazdasági következmények pedig kiszámíthatatlanok" - tette hozzá. Ciorbea a nagyköveti tanács mellett megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral, majd a német, a francia, végül az amerikai nagykövettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1997. április 28.
Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség április 28-30. között hivatalos látogatást tesz Budapesten, eleget téve az Országgyűlés meghívásának. A delegációt, amelynek tagjai Teodor Melescanu SZDRP- és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter. A küldöttség találkozik az ELTE Jogi karának vezetőivel, majd Petre Roman előadást tart "A NATO bővítése az új európai demokráciák felé" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 28.
Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./1997. április 29.
Zilahon a Wesselényi Kollégiumban bibliaismereti vetélkedőt tartottak, a versenyben kilenc hazai és két magyarországi református iskola csapata vett részt. Az emléklapok és a díjak átadása ápr. 22-én volt. Erre az alkalomra eljött Arizónából a nyugdíjas Kelemen Iván, a Mikes Kelemen Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./1997. április 29.
Ápr. 28-án Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra, ápr. 29-én találkoztak Kovács László külügyminiszterrel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és az MSZP vezetőivel. Petre Roman előadást tartott az ELTE jogi karán. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kovács László a megbeszélés után kijelentette: Petre Romannal egyetértettek abban, hogy áttörés következett be a magyar-román kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO tagjai közé, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1997. április 29.
A szenátus ápr. 29-i ülésén Vasile Vacaru, a volt kormánypárt /TDRP/ szenátora politikai nyilatkozatában elítélte Frunda György szenátornak az Európa Parlament Románia monitorizálása feltételes lezárását is tárgyaló strasbourgi felszólalása során tett ama állítását, miszerint a korábbi román kormányzat xenofób, antiszemita, kisebbségellenes beállítottságú, neokommunista színezetű hatalom volt. A válaszadás jogán Frunda György ismételten felvállalta kijelentését, emlékeztetett a romániai magyarságot, az RMDSZ-t, a hazai cigányságot, az amerikai nagykövetet személy szerint ért nacionalista-soviniszta vádaskodásokra, de a privatizálási folyamat akadályozására is. Kijelentette, hogy ezeknek az európai nyilvánosság előtt köztudottnak számító, sajnálatos vétségeknek az őszinte elismerése csak növelheti Románia újabban elnyert hitelességét és a válságból való kijutás esélyeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./1997. április 29.
Az Együttélés politikai mozgalom meghívására máj. 4-én RMDSZ-küldöttség utazik Szlovákiába. A küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök vezeti, tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Hargita megyei prefektus és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A háromnapos látogatás során az RMDSZ-küldöttség találkozik az Együttélés Intéző Bizottságának tagjaival, parlamenti képviselőivel, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjainak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt, Magyar Néppárt vezetőivel, ellenzéki szlovák pártok képviselőivel, szlovákiai magyar polgármesterekkel, és részt vesz több lakossági fórumon ? Komáromban, Galántán és Dunaszerdahelyen. Az RMDSZ-delegáció a látogatás utolsó napján, május 6-án a pozsonyi Román Nagykövetség tagjaival is találkozik, és részt vesz az Együttélés és az RMDSZ közös sajtókonferenciáján a pozsonyi Újságírók Házában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./