udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. május 15.
A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./1997. május 15.
Adrian Severin külügyminiszter bízik abban, hogy Romániát az első körben felveszik a NATO tagjai közé, nyilatkozta Bécsben, máj. 15-én, amikor ismertette Románia külpolitikai célkitűzéseit. Ezt megelőzően ugyanerről beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ Állandó Tanácsának ülésén. Severin visszautasította azt a feltételezést, hogy a katonai költségvetés esetleges növelése összefüggésben állna Romániának szomszédaihoz, így Magyarországhoz fűződő kapcsolataival. Hozzátette: amennyiben Románia nem kerül be az első körbe, az nem okoz feszültséget Magyarországgal, viszont akkor a stabilitást célzó struktúrák megteremtésének folyamata lelassul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 16.
Adrian Severin román külügyminiszter Jugoszláviába utazott, máj. 16-án Versecen tárgyalt Milan Milutinovics külügyminiszterrel, majd aláírták a két külügyminisztérium közötti együttműködésről szóló egyezményt. Pontosan egy évvel ezelőtt, 1996. máj. 16-án írták alá Belgrádban a román-jugoszláv alapszerződést. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 17. 16. p./1997. május 16.
Megjelent Gelu Pateanu Levelek a Fekete Madonnához /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ című verseskötete, amely a költő /ismert nevén Gyalu/ magyar nyelvű verseinek egy részét tartalmazza. A kötetről beszámoló Gál Éva Emese arra figyelmeztetett, hogy Pateanu irodalmi hagyatékát nem lenne szabad elkallódni hagyni. /Gál Éva Emese: Gyalu, a költő és az ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./1997. május 16.
Zalaegerszeg után Szeged is testvérvárosi kapcsolatot teremtett Marosvásárhelyen. A kapcsolatfelvétel Mécs Lászlónak, a szegedi önkormányzat határon túli kisebbségekkel foglalkozó tanácsnokának az érdeme. /Új Magyarország, máj. 16./1997. május 16.
Bukarestben hajdan misszionárius szerzetesek, a barátok templomot építettek, nevüket őrzi a városban levő Baratia templom. Itt van egyedül a városban vasárnap magyar mise, ide jönnek a város katolikus magyarjai. A pap nem tud magyarul, román beszél, a hívek magyarul válaszolnak. A főoltár jobbján levő mellékoltáron álló királyszobor kezében ugyan oltáralma van, a de a koronája nem ismerős. Megkérdezte az egyik nénit, aki elmondta: a szobor Szent Istvánt ábrázolja. A negyvenes évek végén a koronáját kicserélték, mert elgörbült rajta a kereszt... /Tibori Szabó Zoltán: Magyar mise Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 16.
Máj. 16-án Hargitafürdőn rendezték meg a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségi ülését. A VET nagycsaládos programjáról és a nyugati magyar egyház közösségek lelki gondozásáról tárgyaltak. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását azt követően, hogy az Európai Tanács megszüntette Románia monitorizálását. Az ülésen kitüntették a VET egyik legjelentősebb tagszervezetét, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget, a kitüntetést Lászlófy Pál elnök vette át. /Erdélyiek a nagycsaládosokért. = Új Magyarország, máj. 21./1997. május 16.
Lemondott Hunyad megye RMDSZ-es alprefektusa. Segesvári Miklóst prostituáltak felbérelésével vádolta a dévai Cuvantul Liber napilap. Az alprefektus az RMDSZ további lejáratásának elkerülése végett jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke máj. 15-én elfogadta. A megüresedett alprefektusi tisztségre az RMDSZ Hunyad megyei szervezete megyei képviselő tanácsának állandó bizottsága hamarosan új személyt fog kijelölni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ 1997. május 16.
Ioan Piso, az Erdélyi Történelmi Múzeum /Kolozsvár/ frissen kinevezett igazgatója kijelentette, hogy folytatni kívánja a főtéri ásatásokat. Boros János, Kolozs megye RMDSZ-elnöke viszont elmondta, hogy Piso egyedül nem illetékes a döntés meghozatalában. A városi tanács nem fogja támogatni a munkálatok folytatását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 16.
A Nemzeti Liberális Párt máj. 16-án megnyílt kongresszusán az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte a részvevőket. Beszédében az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy a novemberi választások után megteremtődtek a mélyreható átalakulások lehetőségei Romániában. A kormányzó pártok sajátos, egymástól eltérő, jól meghatározott ideológiája dacára a kormánykoalícióban részt vevő pártok között lehetővé vált az együttműködés egy közös program megvalósítása érdekében. Az elmúlt évtizedekben és a legutóbbi évek folyamán a többséget a kisebbségekkel szembeállító, mesterségesen keltett ellentétek meghaladására irányuló szándék és szolidaritás tette lehetővé ezt az együttműködést. Az RMDSZ, a romániai magyarság hozzá kíván járulni a múltban felhalmozott jogtalanságok, egyenlőtlenségek felszámolásához, a többséggel közösen akar munkálkodni Románia demokratizálásáért, a románok és magyarok közös érdekeinek szolgálatában. A magyarság üzenete ez a közös érdek ? hangoztatta az RMDSZ elnöke. Mert nem igaz, egy percig sem volt igaz, hogy ellentétesek lennének az érdekeink. Nemcsak a közös múlt, hanem a jelen, de a jövendő is összeköt bennünket, közös az érdekünk, hogy Románia modern és demokratikus országgá váljék, amelyben valamennyien egyenlőek lehetünk és megőrizhetjük önazonosságunkat, méltóságunkat. Egyként akarjuk, hogy az ország betagolódjék az európai és euroatlanti struktúrákba, és ezekért az eszményekért, amelyek a mieink is, készek vagyunk közösen cselekedni. Meggyőződésünk, hogy a régi történelmi hagyományokra visszatekintő Nemzeti Liberális Párt partnerünk ezen az úton, amelyet együtt kell megtennünk, megküzdve a nehézségekkel, és megosztva a siker örömeit is -mondotta az RMDSZ elnöke, és sok sikert kívánt a kongresszus munkálataihoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 1028. sz./1997. május 16.
Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 17.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány évente 15-35 millió lejjel tudott hozzájárulni a táncháztáborok szervezéséhez, egyes együttesek külföldi fellépéséhez, a kolozsvári táncház újraélesztéséhez. Ez utóbbi havi félmillió lejbe kerül, mai árakon. Az elmúlt öt év alatt kialakultak azok az intézményes keretek, amelyek lehetővé teszik a helyi szervezést, ezért a Heltai Alapítvány az idei évtől nem támogatja a táborok, nyári találkozók szervezését. Ehelyett a népi hagyományőrzés szakmai-tudományos tevékenységét kívánják támogatni: szakmai tanácskozásokat, népi hangszeres képzés és táncoktató-képzés beindítását, foglalta össze terveiket Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./1997. május 17.
A Nemzeti Liberális Párt márc. 17-én tartott kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. A kongresszust az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./1997. május 17.
Az Erdélyi Napló négyoldalas különkiadással lepte meg a csíksomlyói zarándokokat: a négyoldalas különkiadást tízezer példányban szétosztották a zarándokok között. Ebben a különkiadásban /Csíksomlyói különszám, máj. 17./ dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vallomását idézték Nyerjünk eligazítást egyéni és nemzeti döntéseinkben címmel. A csíksomlyói búcsún "bárki bármilyen felekezetből részt vehet, hiszen ennek a zarándoklatnak bizonyos nemzeti, kulturális vonatkozása is van. Ez azonban nem homályosíthatja el azt, ami Csíksomlyón kezdettől fogva volt: a Szűzanya tiszteletére hálából fogadott, mintegy nemzeti fogadalmi búcsú. Azt kívánom, hogy a pünkösdi előkészületekből - a pünkösdöt megelőző napon a Szűzanya oltalmát kérve - mindannyian eligazítást nyerjünk a jövőnkre vonatkozóan egyéni és nemzeti döntéseinkben." /Az Erdélyi Napló Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./1997. május 17.
Ortodox templomot akar építtetni Kolozsvár főterén, a Mátyás-szobor előtti helyre a helyi görögkeleti érsekség. /Népszabadság, máj. 17./1997. május 17.
Az utóbbi hetekben Victor Ciorbea miniszterelnök mintha visszafogta volna a sokkterápiát. Eddig egyetlen veszteséges vállalatot sem zártak be, annak ellenére, hogy Ciorbea februárban meghirdette 42 veszteséges vállalat bezárását azzal, hogy közülük a tíz legnagyobb ráfizetést jelentőt márc. 31-ig felszámolják. Megjelent a tíz vállalat listája, az ott dolgozók tiltakozó akciókba kezdtek, munkabeszüntetések történtek. A veszteséges nagyvállalatok bezárásával 200 ezer ember kerülne az utcára. Nem tudja tartani a kormány a privatizációs ütemtervet sem. Ciorbea programbeszédében ígérte, hogy máj. 31-re 2750 vállalatot privatizálnak, azonban eddig alig 500 esetében kötöttek szerződést. Késnek a törvények is, a beígért 80-100 törvény gátolja a reform kibontakozását. - A dollár árfolyama a februári 9-10 ezer lejről 7100 lejre esett és ezen a szinten most stabilizálódott. /Heti Világgazdaság, máj. 17./1997. május 17.
Máj. 17-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia Bethlen Gábor termében tartotta rendkívüli küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Jelen voltak a magyarországi testvérszervezetek, továbbá a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület , sőt a Romániai Mérnökök Egyesülete helyi fiókjának képviselői is. A tavaly júniusi küldöttgyűlés óta megalakult az EMT brassói fiókszervezete, fejlődött a sepsiszentgyörgyiek és marosvásárhelyiek infrastruktúrája, megalakult az Országos Bányász és Kohász Szakosztály, nemsokára létrejön a Kertészeti Szakosztály is. Az információáramlást segítik a rendszeres kiadványok EMT Tájékoztató, Háromszéki Műszaki Krónika, Intarzia, Firka/, előkészületben van egy ötnyelvű kémiaszótár és egy építészeti szakkönyv, hamarosan az EMT is olvasható lesz az Interneten. Gazdasági téren is sikeres évet zártak, bevételeik meghaladták a kiadásaikat. Fodor Alpár, az EMT mandátuma lejárta előtt lemondott elnöke megindokolta döntését: nem kapott elég segítséget elképzelései megvalósításához, például ahhoz hogy az EMT konferenciaközpontot hozzon létre Kolozsváron. Megválasztották az EME új elnökének dr. Bíró Károlyt, a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakának professzorát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 17.
Máj. 17-én számos római katolikus, református, unitárius és evangélikus püspök, hazai és határon túli magyar személyiségek, az RMDSZ parlamenti képviselői, a helyi - Hargita megyei, csíkszeredai - hatóságok jelenlétében kezdődött meg a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú, a székelyföldi és erdélyi katolikusok /mondhatni: a magyarság/ nagy ünnepe. A csíksomlyói kegytemplom fölötti hegyoldalra összesereglett többszázezer hívő, erdélyiek, moldvai csángók és a határon túlról - elsősorban Magyarországról - is érkezett zarándokok előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek celebrált misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök segédletével. Több jeles protestáns püspök jelenléte a ceremónia ökumenikus jellegét hangsúlyozta. A hagyományos szentmisén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több más országos és megyei, helyi vezetője. Jelen volt Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Hodicska Tibor chisinaui magyar nagykövet, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Habsburg-család több tagja, külföldi egyházak számos küldötte. A misét és a pünkösdi körmenetet a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette. Ez az ünnep a székelyföldi katolikusok és protestánsok, a magyarság együvétartozásának felemelő megnyilatkozása volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 18.
Máj. 18-án, pünkösdkor Gyergyószentmiklóson felavatták Kossuth Lajos egészalakos, műkőből készült szobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. Márton Áron mellszobra és a Millecentenáriumi Emlékmű után a most fölállított szoborral a marosvásárhelyi művész már harmadik alkotásával kötődik Gyergyószentmiklóshoz. Az avatóünnepségen Pál Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket, akik a csíksomlyói búcsú után eljöttek ide is, a magyarországiakon kívül jelen volt Bácstopolya küldöttsége és egy finnországi küldöttség is. Rokaly József történész tartott előadást Kossuth Lajosról, majd Dézsi Zoltán főispán mondott beszédet. Délután a Domokos Pál Péter Dalárda emlékezett névadójára, akinek öt évvel ezelőtt vették fel a nevét. Kiss Portik Irén néprajzkutató méltatta Domokos Pál Péter munkásságát. Fellépett az örmény katolikus egyház kórusa majd a három hónapja alakult református egyházi kórus. A Szent Miklós Kamaraegyüttes blockflöte számai után a 105 éves Ipartestület férfikórusa zárta a rendezvényt. A rendezvény lelke, szervezője, Páll Ibolya zenetanárnő, aki több kórust is vezet. /Gál Éva Emese: Rendhagyó pünkösd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. május 18.
Az Oktatásügyi Minisztérium véglegesítette és a koalíciós kormány vasárnapi, máj. 18-i ülésén jóváhagyta a 84/1995-ös Tanügyi törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Az új törvénytervezet tartalmazza egyrészt a romániai oktatás általános reformját szolgáló szabályozásokat, másrészt a romániai magyarság, az RMDSZ által megfogalmazott jogos igényeket az anyanyelvű oktatásra vonatkozó diszkriminatív, a kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezések törlésével kapcsolatban. A tervezett módosítások értelmében megszűnik a kisebbségek nyelvén történő szakmai oktatásra vonatkozó tiltás, lehetővé válik az anyanyelven való egyetemi felvételizés, külön tankönyvek szerint folyik a román nyelv és irodalom oktatása a kisebbségi iskolákban, magyar nyelven lehet oktatni a történelmet és a földrajzot, a helynevek és más fogalmak kötelező román nyelvű elsajátítása mellett, és végül, de nem utolsósorban minden szakmában ? beleértve jogtudományt, közgazdaságtant, műszaki felsőoktatást-lehetővé válik az egyetemi-főiskolai oktatás, az egyházi iskolák pedig világi oktatást is folytathatnak, és ehhez részben állami támogatásra is számíthatnak. A törvénymódosítást előbb a két Ház szakbizottságaiban vitatják meg, majd a képviselőházban és a szenátusban bocsátják megvitatásra és elfogadásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1029. sz./