udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2299
találat
lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 2281-2299
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. augusztus 4.
Nagy Pál válogatásában jelent meg Bözödi György irodalomtörténeti tanulmányait, szociográfiáit tartalmazó kötete Földre írt történelem /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ címmel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./1998. augusztus 5.
Borbély Imre válaszolt Bodor Pálnak, mondván, Bodor Pál az Erdélyt érintő problematikában megfontolt, érzékeny, "baloldali és nemzeti médiaguru, sajnos, mihelyt az SZDSZ vagy a vele csereszabatos MSZP-s szoc-lib szárnyat éri a nemzetellenessé vádja, merőben megváltozik." /Borbély Imre: Bodor Pál most már érti… = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./1998. augusztus 5.
Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József. Négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./1998. augusztus 5.
Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, az egyetem létesítésének módozatait vizsgáló bizottság elnöke nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Andrei Marga oktatási miniszter kijelentette: az önálló magyar egyetem nem szerepel a kormányprogramban. "Az önálló magyar egyetem megteremtése a kormányprogram lényegéből következik. Ugyanakkor a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet is előírja ezt." - nyilatkozta. A tizenkét tagú bizottság nem arról fog dönteni, hogy kell-e az egyetem, vagy sem, hanem arról, hogy miképpen lehet azt beindítani. Romániában az elmúlt nyolc év alatt 42 egyetemet indítottak be, akkor a negyvenharmadikra is kell lennie pénznek. Arra a kérdésre, hogy mit tervez az RMDSZ, ha az egyetem kérdését nem támogatja a politikai akarat, Tokay határorozottan válaszolt: "nehezen tudnék olyan kormányban tovább dolgozni, amelyik nem tesz eleget ennek a kérdésnek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., a Szatmári Friss Újság nyomán./1998. augusztus 5.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke arra a hírre, hogy Magyarország különleges státust biztosítana a romániai magyaroknak, felszólította Magyarországot, hogy mindenestől takarítsa ki a magyarokat Erdélyből, közölte a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1998. augusztus 5.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke magyarázatot vár Radu Vasile miniszterelnöktől Andrei Marga oktatási miniszter nyilatkozatával kapcsolatban. A miniszter ugyanis több ízben ellenezte az önálló állami magyar egyetem gondolatát. Markó a Ziua lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. Amennyiben Marga nem vonja vissza nyilatkozatát, az RMDSZ kérni fogja a miniszter tisztségéből való felfüggesztését. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./1998. augusztus 5.
Mikó Lőrinc /Kolozsvár/ városi tanácsos elmondta, hogy az 1998/150-es törvény értelmében külön alapot hoznak létre a határon túli románok támogatására, ezt a románok oktatására fordítják. A Monitorul lap szerint a kormány 5 milliárd lejt utalt ki a határon túli románok támogatására. Jelenleg hozzák létre a világ összes románjainak oktatási központját Eudoxiu Urmuzachi néven. /Milliárdok a határon túli románok támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./1998. augusztus 5.
Dr. Neményi Ágnes egyetemi tanár, a Bolyai Társaság alelnöke elfogadhatatlannak tartja Marga oktatási miniszternek a Romania Libera aug. 1-jei számában közölt nyilatkozatát. Marga szerint az egyetem csak törvényes keretek között hozható létre. Neményi Ágnes helyesített: nem létrehozásról van szó, hanem az egyetem visszaállításáról. Margának a magyar egyetem elleni legfőbb érve az, hogy azt olyanok kezdeményezték, akiknek nincs egyetemi gyakorlatuk. Ez a kisebbségek szellemi lebecsülése! Neményi egyetért Ana Bladianával abban, hogy a meglevő és az elmúlt rendszer között szerves kapcsolat mutatható ki, a rendszerváltás nem volt teljes. "A multikulturalizmus nálunk nem egyéb, mint román hegemónia." / Dr. Neményi Ágnes: Az önálló magyar egyetem időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./1998. augusztus 5.
Mészáros Miklós, aki 29 éve dolgozik tanárként és kutatóként a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a biológa-geológiai karon, vitatta Andrei Marga miniszternek a magyar egyetemmel szembeni érveit. Mészáros bemutatta a biológia-geológiai kart. Biológia szak, I. évf.: 50 román, 10 magyar hallgató, országos viszonylatban 1,5 %, biológia-kémia szak, I. évf.: 25 román 10 magyar, 2 %, ökológia és környezetvédelem szak, I. évf.: 25 román, 10 magyar, 1 %, geológia és ásványtan szak, I. évf.: 20-20 román, magyar nincs, geológia-földrajz szak, I. évf.: 25 román, 10 magyar, 0,25 %. Ezek az arányok távol állnak a magyarságot megillető átlagtól. A kar vezetőségében csak a titkár magyar. A diktatúra idején kedvezőbb volt a helyzet, a cikkíró Mészáros Miklós nyolc évig dékán-helyettes volt, egy évig tanszékvezető. A régi időkben az egyetemi szenátusban mindig volt a karnak magyar képviselője is. /Mészáros Miklós: Multikulturális egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./1998. augusztus 5.
Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó visszaszolgáltatni a magyar közösségnek Kolozsváron azt a két épületet, amelynek jogi helyzetét rendezték. Funar bejelentette: amennyiben a kormány nem vonja vissza a 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amely a kisebbségektől elkobzott 17 ingatan visszaadásáról rendelkezik, bepereli a román kormányt. Funar szerint az Erdélyi Múzeum-Egyesület nem jogutódja a hajdani egyesületnek, tehát nem tarthat igényt a főtéri ingatlanra. A Dávid Ferenc utcai volt unitárius nyugdíjpénztár épületében pedig 9 lakást megvásároltak a bérlők. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./1998. augusztus 5.
A kormányprogram tartalmazza az önálló állami magyar egyetem létrehozását, ez a program érvényes Marga miniszter számára is, aki ezt nem akarja elfogadni. Ezzel szembehelyezkedik a kormányprogrammal, állapította meg nyilatkozatában Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal igazgatója. Számára furcsa, jelentette ki, hogy Marga az anyanyelvi oktatást szeparatizmusnak minősíti. /Máté Zsófia: Önálló magyar egyetem ügye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./1998. augusztus 5.
Makay Botond /Resicabánya/ lelkész Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ címen egyházkerületét, annak vezetőségét, püspökét becsmérelte. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és Lelkészi Kara egyértelműen elítélte ezt az írást. Makay Botond elfelejtette, hogy 1989-ben perbeli beavatkozási kérelemmel fordult a bírósághoz a Securitate által üldözött Tőkés László és családja kilakoltatását kérve. Mellékelten közölték Makay 1989. okt. 10-én kelt kérelmét, melyben kifejtette, hogy Tőkés Lászlót "tisztségéből eltávolították, tehát nincs joga a szolgálati lakás használatára, ennek ellenére visszautasítja a lakás rendelkezésemre bocsátását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1998. augusztus 5.
A Tusnádfürdőn megrendezett tanácskozáson az előadóknak sok kérdésre kellett válaszolniuk. Megkérdezték tőlük, figyelnek-e a csángókra. Zoe Petre elnöki tanácsadó szerint a moldvai magyaroknak is joguk van a védelemre, mert elszigeteltek. Németh Zsolt államtitkár szerint az RMDSZ a moldvai magyarság ügyét is kezeli, s ebben a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa őket. Tőkés László kijelentette: a moldvai csángók ugyanabban a helyzetben vannak, mint a Timok-völgyben levő románok: létezésüket sem ismerik el. Azt kell elérni, hogy "a román állam ismerje el a moldvai csángók identitását", olvasható Zsehránszky István rövid összefoglalójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1998. augusztus 5.
Aug. 5-én ünnepelte Csíkszereda várossá nyilvánításának 440. évfordulóját. A többnapos rendezvénysorozat vendégei voltak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Viorel Lis, Bukarest főpolgármestere. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./1998. augusztus 5.
Huber András /Dés/ íráskészséggel megáldott matematikatanár, aki sikeres hely- és irodalomtörténeti, továbbá rövidprózai kötetek után több évet áldozott rá, hogy elkészítse négy régi vármegye /Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos/ sajtóbibliográfiáját. Munkája Százarcú nagyhatalom /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/ címen jelent meg. Alcíme: Lapok az erdélyi sajtó történetéből. /Gábor Dénes: Sajtóbibliográfia - olvasmányos sajtótörténetbe ágyazva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1998. augusztus 6.
Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.1998. augusztus 6.
Az RMDSZ nem tud a továbbiakban együttműködni Andrei Marga oktatási miniszterrel, ha a miniszter továbbra is ellenez bármilyen pozitív megoldást, amely a közös kormányprogramon alapul és a felsőoktatás, nevezetesen a magyar egyetem létesítésére irányul. Markó Béla beszélt erről Ion Diaconescu pártelnökkel is. /Marga nélkül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./1998. augusztus 6.
Aug. 6-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az alelnökök beszámolói után a testület áttekintette a következő parlamenti ülésszak munkájával kapcsolatos teendőket. Szóba kerültek az ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos és egyéb törvénytervezetek. Ezek véleményezésével az ÜE munkacsoportot bízott meg, tagjai: Demeter János, Fodor Imre, Madaras Lázár, Péter Pál, Seres Dénes, Varga Attila. Az ÜE elemezte az árvízkárosultakat segítő akció menetét. /Az Ügyvezető Elnökség ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./1998. augusztus 6.
Kötő József államtitkár kitűnő összefoglalót adott közre a magyar egyetem szükségességéről. A "kormánykoalíció pártjainak nincs kimunkált nemzetpolitikájuk, amely a szubszidiaritás elvére alapozva biztosítaná a nemzeti közösségek önkormányzatát". Románia nem teheti az egy nyelv egy kultúra gondolatát államépítő elvvé, amikor lakosságának 10,5 %-a nemzeti kisebbség. Nem bevándoroltakról van szó, hanem történelmileg állandó, meghatározott területen tömörülő és autonóm kultúrával rendelkező közösségekről van szó. Az és autonóm kultúrával rendelkező közösségek számára elengedhetetlen a saját önkormányzaton alapuló intézményrendszer. A soknemzetiségű államokban "a multikulturális modell olvasztótégely". Romániában "a multikulturális modell jogfosztó". Létkérdés tehát, hogy az állam kidolgozza kisebbségi kulturális politikáját és ne tegye azt koalíciós egyezségek függvényévé. - A multikulturális egyetem fő érve, hogy jelenleg 7 állami egyetemen, 21 fakultáson és 4 főiskolán 51 szakon adnak elő a kisebbség nyelvén. Ez imponálhat számszerűségében, azonban meg kell nézni, mi rejlik a számok mögött. A magyarság részaránya Románia lakosságából 7,1 %, az egyetem előtti oktatásban magyar nyelven az 1997/98-as tanévben 189 489-en tanulnak, ami mindössze 4,6 %-a a tanulók létszámának. Elgondolkoztató, hogy miközben elemi és líceumi fokon 121 250 tanuló tanul magyarul, addig líceumi fokon mindössze 29 200. Ezeken a fokokon az anyanyelvi oktatás leépülőben van. Ebből a közel 30 ezer tanulóból mindössze 10 739 tanul tovább felsőfokon, s közülük alig 4000-en anyanyelven. Gyakorlatilag anyanyelven tanárképzés folyik, a modern társadalmakban kulcsfontosságú ágazatokban - közgazdaságtan, mezőgazdaság, műszaki tudományok - nincs anyanyelvű képzés. Az egyetemi és főiskolai hálózat telepítésekor tekintettel kell lenni a fejlődési irányzatokra, amelyek a nyugat-európai oktatási rendszerekben jelen vannak. Előreláthatólag a harmadfokú képzés hamarosan tömegessé válik, számítani kell arra, hogy meghosszabbodik a tanulmányi idő, gyakoribbá válik a pályamódosítás. - A romániai magyar felsőoktatás központi kérdése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Az egyetem több mint diplomagyár, az egyetem szellemi centrum, amely biztosítja az értelmiség felnevelését. "A romániai magyar társadalom lefejezett társadalom értelmiség nélkül." Kolozsváron kell kiépíteni a román állam által fenntartott magyar tudományegyetemet. A magyar egyetemen az új magyar tanszékek felállításánál figyelni kell, hogy a pályaválasztások változnak. Jelentősen növekszik a közgazdaság, jog és informatika iránti érdeklődés, változatlan az orvosi, gyógyszerészeti, művészeti szakot, valamint a teológiai tanulmányok iránti vonzódás. Emiatt Kötő a következő karok beindítását javasolja: Természettudomány és Matematika, Bölcsészkar, Jog-, Közgazdaság- és Politikatudományok, Református Teológia-Didaktika, Római Katolikus Teológia-Didaktika, Képzőművészeti, Zeneművészeti, Műszaki Tudományok, Mezőgazdasági Tudományok, Orvostudományok. Az egyetem egy része Marosvásárhelyen lenne. Az oktatást és a kutatást összekapcsoló Humboldt típusú tudományegyetem köré telepíthető a regionális igényeket kielégítő főiskolai hálózat, valamint az egyetemek laza láncolata, amilyen a Sulyok István Református Egyetem vagy a tervezett marosvásárhelyi katolikus egyetem terve. /Kötő József: Multikulturalitás és nemzeti kultúra. A Bolyai Egyetem jövője. = A Hét (Bukarest), aug. 6./1998. augusztus 6.
Dan Hera a IX. osztályos A románok története 1821-ig című tankönyvet minősítette. A történelemkönyvek túlterheltek információval, kevesebb az óraszám, órákon csak felületesen tudják átvenni az anyagot. A románok története 1821-ig címet viselő tankönyvben a nemzeti mítoszok dominálnak, a tankönyvek szerint a románok /de már a dákok is/ a nemzeti egységért harcoltak. Ezzel szemben - jegyezte meg Dan Hera -, a modern kor előtt Havasalföld és Moldova lakói között fel sem merült a nemzeti öntudat kérdése. A tankönyv szerint a VII.-VIII. században "egységes, fejlett civilizáció létezett". A középkorban ugyancsak területi egyesítési tervekről ír a tankönyv, mert a románokat "öröktől fogva áthatotta az egyesülés és szabadság olthatatlan vágya, amely végigkíséri egész történelmüket." Mihai Viteazulban ugyancsak az egységesítőt látják a tankönyvek, annak ellenére, hogy a vajda közönyös volt az erdélyi románok iránt. Dan Hera a tankönyvekben található többi mítoszt is megemlítette. A tankönyv arról sem szól, hogy Erdély Magyarországhoz tartozott, elitje magyar volt. /Dan Hera: Történelemkönyvek. = A Hét (Bukarest), aug. 6., átvéve a bukaresti 22 című hetilap júl. 21-27-i számából/