udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2299
találat
lapozás: 1-30 ... 1471-1500 | 1501-1530 | 1531-1560 ... 2281-2299
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. augusztus 23.
Aug. 23-án Szamoskrassóban a Darvay-kúria falán Bem-emléktáblát helyeztek el, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, majd Bogumil Luft bukaresti lengyel nagykövet méltatta a szabadságharc jelentőségét. Az ünnepségen megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. Ezen a napon a református templom 200 éves fennállására is emlékeztek, sikerült a templomot felújítani. Ugyanezen a napon a második világháborúban elesettek emléktábláját is felavatták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az emléktábla magyarul, lengyelül és románul hirdeti: "Ebben a házban szállt meg 1848 decemberében Bem József forradalmár tábornok", az emléktábla állítói: Szent István Kör, Szatmári RMDSZ, helyi tanács. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./1998. augusztus 23.
A nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület által kiadott EMKE-füzetek sorozatban megjelent a Felsőbányai Kalauz című kötet. A könyvben a felsőbányai katolikus egyházközség történetével is megismerkedhetünk, továbbá néhai dr. Czumbel Lajos felsőbányai plébánosról, továbbá a szatmári irgalmas nővérek felsőbányai rendházáról és iskolájáról. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 23./1998. augusztus 23.
Aug. 23-án kezdődött meg Budapesten a Magyarok Világszövetségének jubileumi konferenciája. "Szellemi erőközpontot kell létrehozni Magyarországon, csak ennek vonzáskörzetében őrizhetik meg anyanyelvüket, a határon túli magyarok" - szögezte le Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi konferencián. A magyar kultúra külhoni műhelyei a harmadik évezredben címmel rendezett négynapos tanácskozáson a külföldi Magyar Házak, kulturális szervezetek, intézetek és egyházak képviselői ültek össze, hogy áttekintsék a magyar kulturális örökség megóvásával, az intézmények együttműködésének és hálózatának fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A Magyar Kulturális Szövetséggel, a Nemzetközi Hungarológiai Központtal és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel közösen szervezett konferenciának Budapesten az Államigazgatási Főiskola és a Magyarok Háza ad otthont. A tanácskozásra, mintegy 30 országból, több százan érkeztek a magyar fővárosba. Csoóri Sándor beszédében kiemelte: ha egy közösségnek nincs kohéziós magja, mágneses erőtere, a tőle távolabb élő nemzetrészek egyre bizonyosabban a súlytalanság állapotába kerülnek. /Szellemi erőközpontot kell létrehozni Magyarországon. Megnyílt a Magyarok Világszövetségének jubileumi konferenciája. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ 1998. augusztus 24.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 24-én az MTI-nek nyilatkozva élesen bírálta Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a Szabadságban megjelent nyilatkozatát. Markó Béla szerint az alsócsernátoni Székelyföldi Fórum az RMDSZ megújulásáért - amelyre Tőkés László küldte ki a meghívókat - az RMDSZ vezető testületének megkérdőjelezésére irányul. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője." - állapította meg Markó Béla. Szerinte köztiszteletben álló személyiségéhez méltatlan, ahogy kisszerű vádaskodásokba bocsátkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./1998. augusztus 24.
Megtörte a hallgatást Emil Dumitru Steanta, a Fekete szokmányosok /Sumanele negre/ félkatonai szabadcsapatok parancsnokhelyettese, aki csapatával Észak-Erdélyben tisztogató akciókban vett részt 1944 és 1946 között. Csapata, akárcsak a többi csapat több kivégzést hajtott végre, majd visszavonult a hegyekbe, ahonnan csapásokat hajtott végre az új hatalom ellen. Végül a szovjetek kezére kerültek, Gavrila Olteanu parancsnokkal helyben végeztek, Steanta börtönbe került. Büntetéséből 18 évet töltött börtönben, 1964-ben szabadult. Éveken át hallgatott, most viszont a National bukaresti lapnak elmondta, hogyan is történt csapatának megalakulása. 1944. szept. 1-én Iuliu Maniu naszódi házában 11 román értelmiségi megalakította a Iuliu Maniu önkénteseinek századát azzal a céllal, hogy Észak-Erdélyt Romániához csatolják. 1944. szept. 14-én 800 felfegyverzett román fiatal indult el Brassóból Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Maroshévíz, Szászrégen irányába. Szárazajta és több hely vérfürdővé vált. A magyar lakosság a szovjetek segítségét kérték, akik megijedtek a "vasgárdista hordáktól". A szovjet hatóságok kiutasították Erdélyből ezeket a szabadcsapatokat. 1944. dec. 14-én Gavrila Olteanu, Paleancu és Steanta bejelentették, hogy a Fekete szokmányosok megkezdik harcukat a bolsevikok ellen. A Graiul sangelui, a Sinaiai Fegyveresek, a Vlad Tepes II. vasgárdista csoport és a Fekete szokmányosok oroszellenes merényleteket hajtottak végre. Steanta kijelentette: "Nem voltunk antiszemiták vagy magyarellenesek, csak a hazánkat védtük." A Fekete szokmányosok kérik rehabilitálásukat és azt, hogy állítsanak szobrot Gavrila Olteanu parancsnoknak. /Megszólal a "Fekete szokmányos". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Rettenetes vérengzések fűződnek ezeknek a szabadcsapatoknak a tevékenységéhez. Szárazajtán lefejeztek ártatlan magyar lakosokat. 1998. augusztus 25.
A Romániai Magyar Szó átvette Gál Mária cikkét a Népszavából. Gál Mária /a lap kolozsvári tudósítója/ hangsúlyozta, hogy "minden jó szándékú, de meggondolatlanul kimondott szó az érintett kisebbség rovására sülhet el." Gál Mária a Népszavában kiállt az előző koalíció mellett: a nemzeti kérdésekben "érzéketlennek kikiáltott szocialisták és szabad demokraták négy éve alatt fokozatosan halványult Romániában a mindenkori magyar-veszély kényszerképzete, gyengültek a nacionalista támadások is." Gál Mária helytelenítette Orbán Viktor miniszterelnök kiállását a magyar egyetem mellett, mert ebben a média fenyegető felhangokat vélt felfedezni. "Orbán Viktor kiállása a magyar egyetem mielőbbi létrehozása mellett, a magyar kormány támogatása azért volt szerencsétlenül időzítve, mert június végén megalakult és elkezdte működését az a kormánybizottság, amely az egyetemalapítás módozatait és költségeit hivatott értékelni." /Gál Mária: Ahol a jó szándék nem elég. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25. - átvéve a Népszavából/ Markó Béla nem így látta, többször éppen a nacionalista támadások felerősödését állapította meg.1998. augusztus 25.
Kuszálik Péter Monfordír című rovatában Bodor Pált, az Erdélyből Budapestre áttelepült újságírót, a Népszabadság munkatársát idézte, aki Orbán Viktorról írt,elítélő hangsúllyal, még a Fidesz választási győzelme előtt. "Ambíciója több ezer lóerős." "...mindig neki áll följebb. Egy idő után ez már ellenszenves." Kuszálik most írt még "az RMDSZ előszobájában toporgó fiatalokról", akik több diplomával rendelkeznek, de "hiányzik belőlük a helyismeret, a meggondoltság". Kuszálik szerint tíz-húsz év múlva lesznek reálpolitikusok. "Kétségbe vonják az RMDSZ jelenlegi vezetőinek alkalmasságát." - írta róluk Kuszálik megrovóan, megnevezve egyiküket: Borbély Zsolt Attiláról van szó. /Kuszálik Péter: Monfordír. Iuventus ventus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./1998. augusztus 25.
Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./1998. augusztus 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 1998. első negyedévében 541 újszülöttet jegyeztek be és 1415 elhalálozást, a 874 főnyi különbözet jelzi, hogy negyedév alatt a partiumi református magyarság falunyi lélekkel apadt. Partium magyarsága többségében református vallású, tehát az adatok az egészre általánosíthatók. /Szilágyi Aladár: Partiumi reformátusok. Négyszer kereszteltek, míg tízszer temettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./1998. augusztus 25.
George Pruteanu parasztpártból kizárt szenátor a Cotidianul című lapban egy teljes oldalon fejtette ki nézeteit. Szerinte a "parasztpárt nagy melléfogása az RMDSZ-szel kötött szerződés volt, amely lehúzza. Illetve már alá is rántotta." Pruteanunak "az, hogy magyar egyetemeket létesítsenek, iszonyatosnak tűnik." "Megteremteni ezeket az egyetemeket nem jelent mást, mint kettészakítani ezt az államot, amit nevezzünk akkor román-magyarnak." /Pruti fantazmagóriáiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./1998. augusztus 25.
Jákóhodoson a református egyházközség könyvtárat hozott létre. A 288 kötet kevés, mondta Vidits György helyi református lelkész, de bíznak abban, hogy a könyvtár állománya nőni fog. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./1998. augusztus 25.
Rendkívüli ülést tartott a román kormány több gazdasági törvénytervezet és intézkedés megvitatására. Daniel Daianu pénzügyminiszter pótköltségvetési tervet terjesztett elő. A miniszter szerint mintegy 8 ezer milliárd lejt (kb. 900 millió dollárt) kell lefaragni a kiadásokból, ami a GDP 2 százalékának és a költségvetés 6 százalékának felel meg. Erre azért van szükség, mert a termelés visszaesése miatt csökkentek az adóbevételek, és a privatizálási jövedelem is elmaradt a tervezettől. Daianu hangoztatta, hogy a kiadások csökkentése jobb megoldás mint az adók emelése lenne - ha viszont nem történik kiigazítás, akkor a makrostabilizáció kerül veszélybe. /MTI/1998. augusztus 25.
Románia különböző bányavidékein mintegy 60 ezer bányász lépett augusztus 24-én 24 órás sztrájkba, Motru, Rovinari és Matasari bányavárosokban pedig tiltakozó gyűléseket rendeztek. A sztrájkolók a kormány bányászati és energiapolitikája, az (olcsóbb) külföldi energiahordozók behozatala, a magas energiaárak, a romániai bányák bezárása ellen tiltakoznak, s azért is, mert nem biztosítottak új munkahelyet a távozóknak, akik egyébként 20-30 havi fizetésüknek megfelelő végkielégítést vehettek fel tavaly. Az ország északi vidékein a bányászok nem csatlakoztak a tiltakozó megmozduláshoz. /MTI/ 9/ "A magyar állam és kormány elsődleges feladata, hogy partneri viszonyt létesítsen a határon túli magyar közösségekkel" - hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, a határon túli magyarok budapesti kulturális seregszemléjén. Az Identitás Klub címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt megítélése szerint a magyar államot, ezáltal a magyar nemzetet az ezredfordulón biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai szempontból erősödés jellemzi majd, ez pedig - az öntudatot, az optimizmust és a jövőlátást tekintve - lassan érzékelhetővé válik a magyar társadalomban is. A határon túli magyar közösségek számára a legfontosabb, hogy ez a megerősödés szétsugározzon Közép-Európában és megtalálják önmagukat ebben a folyamatban - mondta a politikai államtitkár. Németh Zsolt a kormányprogramban foglaltakra utalva kiemelte, hogy meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar közösségekre is komoly feladatok hárulnak: stratégiát kell kidolgozniuk a megmaradásukért, emellett -magyarországi összefogással- meg kell teremteniük ennek intézményeit. Az Identitás Klub programján résztvevők Hagyomány, szerveződés önmegtartás címmel a határon túli magyarlakta régiók problémáiról és lehetőségeiről tanácskoznak. /Szabadság (Kolozsvár), aug.25./1998. augusztus 25.
Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./1998. augusztus 26.
Aug. 26-án, a szenátus rendkívüli ülésén 102 szavazattal és négy tartózkodással elfogadta a helyi költségvetési törvényt. A törvény értelmében az általános béradó 50%-át a költségvetésbe, 40 %-át a helyi tanácsok költségvetésébe, 10 %- át pedig a megyei költségvetésbe kell befizetni. Az elemzők szerint a törvény azért is fontos, mivel az új jogszabály szerint a béradóból származó összegek ezentúl közvetlenül a helyi költségvetésbe folynak, ezekkel pedig a helyi szervek saját belátásuk szerint önállóan gazdálkodhatnak. A most következő pótköltségvetés tárgyalása lehet az első szakítópróba a koalíción belül. /A szenátuson átment. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1998. augusztus 26.
Fodor Sándor hozzászólt a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúhoz, melyet a Szabadság aug. 21-i száma közölt. "Azzal a tisztelettel, amellyel minden magyar tartozik" Tőkés Lászlónak, megkérdőjelezte a püspök következő állítását: "Az RMDSZ vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSZP-SZDSZ pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak." Fodor Sándor ezt nem fogadja el, ha ez így lett volna, többen tiltakoztak volna. A mindenkori magyar kormánytól elvárják, írta Fodor Sándor, hogy felvállalja az ország határain kívül élő magyarság erkölcsi-politikai támogatását is. Erre a Horn-kormány is vállalkozott, "bár egyik-másik - kivált SZDSZ-es - politikusa az önálló magyar egyetem létesítése kérdésében a mi tájainkon, igencsak álláspontra helyezkedett", ezt maga Fodor is szóvá tette a Szabadságban. Tőkés László megállapítása tehát megbélyegző, minősít, anélkül, hogy ezt tényekkel igazolná. Fodor bízik abban, hogy az alsócsernátoni tanácskozás nem lesz személyeskedő. Az RMDSZ szakadását nem egy ízben Tőkés László politikai bölcsessége akadályozta meg. /Fodor Sándor: Alsócsernáton felé. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./1998. augusztus 26.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és a rektorátus részéről a magyar nyelvű oktatásért felel. A BBT-n 4000 helyre lehet felvételizni, ebből csaknem 800 hely a magyar nyelvű szakoké. A több mint 80 szakból 38 szakon lehet teljesen magyar nyelvű képzéssel diplomát szerezni. Szilágyi felsorolta a magyar nyelven is induló szakokat. A magyar nyelvű jogászképzés nem indult meg. Az RMDSZ kérésére a minisztérium most is biztosít 50 helyet, azonban a jogi kar ellenállása miatt nem indulhat meg a magyar nyelvű képzés. A közgazdasági karon tavaly nem sikerült megindítani a magyar tagozatot, Szilágyi reméli, hogy idén indulnak magyar csoportok. A BBT szenátusában a magyar tanárok 18 %-ost képviselnek, az egyéb nemzetiségek 2 %-ot, a 80 %-os többséget a románok alkotják, ez érvényesül a szavazásoknál. Szilágyi ismételten hangsúlyozta, hogy a kétmilliós magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem. /Csomafáy Ferenc: A mi dolgaikban mi dönthessünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./1998. augusztus 26.
Kilencedik éve folyik a felszámolt Bolyai újraindításáért a küzdelem - kezdte eszmefuttatását Asztalos Lajos. Az 1996-os választás után kiderült, hogy az új hatalom sem tudta túltenni magát a kommunista-nacionalista beidegződéseken. Ekkor bukkant fel az ún. mulitkulturális egyetem furfangos elterelő terve, amelyik "néhány magyar egyetemi tanárnak is elködösítette az agyát." Román részről szervezett kampány folyik a Bolyai ellen. Mi pedig egymást győzködjük, írta Asztalos. Szükség lenne arra, hogy rendelkezzenek egy román lappal, mint amilyen a Puntea volt. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete meghívhatná a román pártok képviselőit, hogy tisztázzák az álláspontokat. A Bolyai Társaság meghívhatná a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tanárait nézettisztázó megbeszélés-sorozatra. /Asztalos Lajos: Javaslat-féle Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./1998. augusztus 26.
Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja /a legnagyobb ellenzéki párt/ alelnöke pártja nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox vallás az egyetlen hivatalos vallás Romániában, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus alatt államosított ingatlanaikat visszakapják. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 26./1998. augusztus 26.
Aug. 26-án zárult a Magyarok Világszövetségének jubileumi rendezvénye. Az MVSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A magyar kultúra külhoni műhelyei a harmadik évezred küszöbén címmel tartott négynapos konferenciára mintegy 50 országból érkeztek meghívottak a magyar fővárosba. "Az összmagyarság fennmaradása és magára találása érdekében erősíteni kell a határokon belül és túl élő magyarok kapcsolattartását, hatékonyabbá kell tenni a magyar-magyar párbeszédet" - fogalmazták meg a résztvevők a zárónapon, a szekció-beszámolókban. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti a külföldön élő magyar közösségeket, főként anyanyelvi oktatásuk és tájékozódásuk feltételeinek megteremtésében. Pálinkás József oktatásügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja, hogy Erdélyben magyar nyelvű egyetem jöjjön létre. Az MVSZ tanácskozásán a munkacsoportok javasolták olyan tankönyvek elkészítését, amelyek a nemzethatárok és nem az országhatárok figyelembevételével készülnének el. Felvetődött az is: szükség lenne egy brüsszeli székhelyű tájékoztatási iroda felállítására, amely tényszerű helyzetjelentéseivel hozzájárulna a negatív magyarságkép leépítéséhez. A részvevők fontosnak tartják egy hungarológiai, könyveket és publicisztikai munkákat felsoroló információs bázis létrehozását, a külhoni magyar szerveztek és intézmények interneten való bemutatását és egy ún. kulturális leltár összeállítását. A tanácskozás Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédével zárult. /MVSZ - jubileumi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./