udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2299
találat
lapozás: 1-30 ... 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1920 ... 2281-2299
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. október 10.
Pokorni Zoltán magyar oktatási és művelődésügyi miniszter a Népszava című napilapnak nyilatkozva kijelentette: mivel Andrei Marga tanügyminiszter véleménye nem egyezik a kormány álláspontjával, szükségesnek tartja, hogy hivatalos úton tájékozódjon a kérdésről. Pokorni már felszólította Martonyi János külügyminisztert, hogy magyarázatot kérjen a román kormánytól a helyzettel kapcsolatban. A riporternek arra a kérdésére, milyen lépéseket tesz a magyar kormány, ha Romániában történetesen mégis Marga tanügyminiszter álláspontja fog érvényre jutni, a miniszter elmondotta: a magyar kormány támogatja az RMDSZ-nek azon törekvését, hogy egyetértésre jusson koalíciós partnereivel az önálló magyar egyetem ügyében. Pokorni szerint ez elsősorban a román politikai erők ügye. A miniszter rámutatott: Budapest elsősorban arra törekszik, hogy Romániában törvényesen garantálják a magyar nyelvű oktatást. Ehhez rendelkezésükre állnak a nemzetközi kapcsolatok és szervezetek, mint az UNESCO és mások. Pokorni hangsúlyozta: továbbra is határozottan támogatják az önálló magyar állami egyetem létesítését, de mindaddig, amíg ehhez nem teremtik meg a törvényes alapokat, a magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy alapítványon keresztül lehetővé tegye annak megalakulását. /Pokorni magyarázatot kér a román kormánytól Marga kijelentéseiért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
Hajdó Csaba, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke kifejtette, hogy a KMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. A "Petőfi-Schiller multikulturális egyetem nem az, amit mi kérünk" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
A Román Nemzeti Egységpárt beperelte a kormányt, mert szerintük a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat alkotmányellenes, jelentette be Valeriu Tabara elnök. /Tabaráék beperelték a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
Alexandru Lupusan, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja képviselője üdvözölte Traian Basescu és Alexandru Sassu demokrata párti minisztereknek a magyar-német multikulturális egyetem elleni állásfoglalását. Bejelentette, hogy pártja, a legnagyobb ellenzéki párt monitorizálja az államfő alkotmányellenes tevékenységét. Emellett pártja 134 képviselője levélben kérte Emil Constantinescu elnököt, hogy jöjjön a parlamentbe, és számoljon be az ország helyzetéről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
Tokay György kisebbségvédelmi miniszter okt. 7-én átiratot küldött Andrei Marga közoktatásügyi miniszternek, amelyben a Petőfi-Schiller magyar és német tannyelvű multikulturális állami egyetem felállítására vonatkozó 1998/687. sz. Kormányhatározat 2. cikkelyének megfelelően, a magyar és német egyetemi közösségekkel való konzultáció alapján javaslatokat tett az egyetemalapítást előkészítő jelentés kidolgozására felállítandó munkacsoport összetételére vonatkozóan. Átiratában Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a létesítenő egyetem ideiglenes vezetőségébe a következőket javasolta: Karl Singer egyetemi tanár (Temesvári Közgazdaságtudományi Egyetem), Dieter Simon egyetemi tanár (Brassói Egyetem), Néda Árpád egyetemi tanár (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem), Hollanda Dénes - egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem), Horváth István - egyetemi adjunktus (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem). Tokay György ugyanakkor javasolta a tíz tagú bizottságba a Közoktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztálya, Felsőoktatási Főosztálya, illetve Német Nyelvű Oktatási Igazgatósága részéről Murvai László vezérigazgatót, Constantin Bratu vezérigazgatót, illetve Cristina Cosmatu igazgatót. A 10 tagú munkacsoport kiegészítése végett két másik személyre vonatkozó javaslatot Andrei Marga minisztertől vár a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9. , 1344. sz., Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
Néhány hete hozták nyilvánosságra a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium határozatát, mely szerint a középiskolákban kötelező tantárgynak számít a hittan. A határozatot valamennyi egyház örömmel üdvözölte. Most újabb gond merült fel. Szülők mondták el, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók túlnyomó többsége ortodox vallású, nem gondoskodnak katolikus, református vagy baptista vallástanárról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. A Bihari Napló munkatársa Tempfli József püspököt kérdezte meg, hogy mit tehetnek a panaszosok. Az iskolák vezetőségének kötelességük vallástanárokat biztosítani valamennyi felekezetű tanuló számára. Más kérdés, hogy a magyar szülők miért íratták gyermekeiket román iskolába? Emiatt ők is hibásak. Azok a fiatalok, akik a román osztályban nem járhatnak katolikus hittanórára, keressék fel a hitoktatókat. Református részről ugyanezt tanácsolta Lugosi Mihály. /Kötelező hitoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1998. október 10.
Október első napjaiban az erdélyi magyar történelmi családok képviselői gyűltek össze Nagyenyeden. A Castellanum Alapítvány ismertetésének és elfogadásának szentelt közgyűlésen Apor Csaba és dr. Csávossy Ferenc méltatta a kezdeményezés nemes célját és szóltak az erdélyi történelmi családok sorsformáló szerepéről Erdély magyar társadalmának alakulásában. A második napon Ugron Katalin, Kabos Éva és Mikó István írásaiból olvasott fel, a szellemi-gazdasági életről Klebersberg Éva és Tőkéczki László értekezett. A harmadik napon, okt. 4-én a megjelentek részt vettek a katolikus plébánián a mártírokra emlékező ünnepségen és az emlékmű avatásán. /Győrfi Dénes: Castellanum Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./1998. október 10.
Sabin Gherman elmondta, hogy szinte egész Erdély területén létrejöttek az általa elindított PRO TRANSILVANIA Alapítvány fiókszervezetei. Közel nyolcezer tagja van az alapítványnak. Egyelőre nem tervezik, hogy párttá alakuljanak. Sabin Gherman két meghívást kapott: Svájcba az Erdélyiek Szövetsége, az Egyesült Államokba pedig a Columbia Egyetem hívta meg, hogy előadást tartson Erdély jövőjéről. /Szabó Csaba: Több ezer tagja van a PRO TRANSILVANIA Alapítványnak. Megalakult az ötödik fiókszervezet is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
A Thália Színház /Kassa/ Kakukkfészek című előadásával kezdődött meg Budapesten a Vendégségben Budapesten elnevezésű színházi esték sorozata, amelynek keretében határon túli magyar együttesek mutatják be produkcióikat a főváros befogadó színházában, a Tháliában. Hónapról hónapra egy-egy határon túli magyar együttes vendégszerepel majd az Illyés Közalapítvány és a kulturális tárca támogatásával. November 1-jén a vendég a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ lesz, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház decemberben, alapítása 50. évfordulóján vendégszerepel. A kassaiak előadása előtt mutatták be Darvay Nagy Adrienne Színek Kisvárdán című könyvét, amely a kisvárdai határon Túli Színházak X. nyári fesztiválja alkalmából jelent meg. A szerző a szomszédos országokban működő hivatásos magyar társulatok elmúlt évtizedéről adott áttekintést. /Határon túli magyar színházak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./1998. október 10.
Szilágyi István /Kolozsvár/ írót köszöntötte a lap 60. születésnapján. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
Nits Árpád nem értette, miért vette magára Márványi Péter a megjegyzését, holott ő azt írta, hogy a rádió a Népszabadság tudósítójától idézett. /Nits Árpád: Alkalomadtán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7., Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1998. október 11.
A felvidéki katolikusok lapja, a Remény bemutatta az erdélyi testvérlapot. A Keresztény Szó (Kolozsvár) 1990-ben indult, hosszú évtizedek után az első katolikus magyar nyelvű lap. Lassan kialakult a 25 ezer körüli példányszám. Az első főszerkesztő Bajor Andor volt, aki meghalt, Fodor Sándor író is volt szerkesztő, majd Jakabffy Tamás állt a szerkesztőség élén. Később kettévált a szerkesztőség, az értelmiséghez szóló kulturális folyóirat lett a Keresztény Szó /főszerkesztője Jakabffy Tamás/, 3000 példányban és a néplapszerű hetilap pedig a Vasárnap, 12 000 példányban. Ez utóbbi főszerkesztője Jakab Gábor kolozsvári plébános, felelős szerkesztője Bodó Márta. /Jakubecz Mária: Egy testvérlap útja. Beszélgetés Bodó Mártával, az Erdélyben megjelenő Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjével. = Remény (Dunahidas- Most pri Bratislave), okt. 11./ A Keresztény Szó 1990. február 11-e, a Vasárnap 1991. október 6-a óta jelenik meg.1998. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./1998. október 11.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Brassóban a Bartalis János Szavalóversenyt okt. 9-11-e között. A rendezvény az 1997-ben 19 évesen elhunyt Mikó András Befejezetlen történetek című antológiájának bemutatójával, valamint munkásságának méltatásával nyitotta meg Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: Az V. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1998. október 11.
Okt. 11-én Székelyvarságon RMDSZ-fórumot tartottak. A rendezvényen az Udvarhely Területi RMDSZ elnöksége részéről jelen volt Asztalos Ferenc képviselő, alelnök, Sófalvi László alelnök, Benedek Csaba ügyvezető elnök, valamint Felszeghy Lóránt képviselői irodavezető. László Pál polgármester és Tamás Lenke leköszönő székelyvarsági RMDSZ-elnök beszédei után Asztalos Ferenc képviselő tartott tájékoztatót a jelenlegi politikai helyzetről, majd a jelenlevő tisztségviselők válaszoltak a helybeliek kérdéseire. Ezt követően a jelenlévők megválasztották a székelyvarsági RMDSZ új választmányát, amelynek elnöke Szász Gábor, alelnöke pedig Dénes Vince, Székelyvarság alpolgármestere lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt.12., 1345. sz./1998. október 12.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki az elmúlt napokban az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatást, körútjának utolsó napján New York-i magyarokkal találkozott. A Szabadság munkatársa a magyar főkonzulátus által szervezett fogadáson kérdezte az elnököt látogatásán szerzett tapasztalatairól, majd az otthoni gondokról. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a magyar kormány hajlandó-e a létrehozandó egyetemet átsegíteni a beindulás kezdeti nehézségein, Orbán Viktor igennel válaszolt. - A magyar kormány mindig is figyelemmel kísérte az RMDSZ ez irányú követelményeit. A mi meglátásunk is az, hogy a romániai magyarság legitim követelése az önálló magyar egyetem újralétesítése, hiszen volt már erre precedens: az 1959-ig önállóan működő Kolozsvár központú Bolyai Tudományegyetem. Semmi okunk sincs arra gondolni, hogy 1998-ban rosszabb idők jönnek Erdélyre, mint amilyenek az ?50-es években voltak - nyilatkozta a magyar miniszterelnök hozzátéve: - A magyar kormánynak nincs joga beleszólni a román kormánykoalícióban hozott döntésekbe. Ha az erdélyi magyarság legitim képviselői ezzel az ajánlattal egyetértenek, akkor ezt Budapest is elfogadja. Ismereteim szerint azonban az említett multikulturális egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározat még nem emelkedett törvényerőre, jelenleg tehát mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyarság is várakozó állásponton van- mondotta Orbán Viktor. /Orbán: Legitim követelés az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1998. október 12.
Okt. 12-én tartotta heti rendes ülését az RMDSZ képviselőházi frakciója. A képviselők megtárgyalták a heti programot, illetve áttekintették a napirenden szereplő törvénytervezetekkel kapcsolatos kérdéseket. A frakció belső szervezésével kapcsolatban döntés született arról, hogy ezentúl csakis a képviselők meghívására, illetve azok tudtával tartózkodhatnak a frakció irodájában más személyek, mint képviselők, szenátorok és parlamenti alkalmazottak. Hasonlóképpen döntés született arra vonatkozóan is, hogy a sajtó képviselői csupán az esetleges interjúk elkészítésének időtartamára tartózkodhatnak a frakció irodában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt.13., 1346. sz./1998. október 12.
A Babes-Bolyai Tudományegyetemen műemlékvédelmi szakmérnökképzés indul. Erdélyben kevés az ilyen szakember, többségük tanulmányaikat Budapesten végezték. A román és magyar nyelven párhuzamosan induló szakra 50 főt vettek fel. Az új szakot támogatja a magyar oktatási minisztérium is. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1998. október 13.
A Bolyai Társaság /BT/ nyilatkozatot tett közzé a kormány magyar-német egyetem felállítását célzó kormányhatározatáról. A BT úgy értékeli, hogy a kormányhatározat első jele annak, hogy a kormány megoldást kíván találni a romániai magyarságnak az önálló egyetemmel kapcsolatos igényére. Viszont aggodalommal állapítja meg, hogy a határozat szövege nem rendelkezik világosan a végrehajtás módozatairól: nem tárgyal a felállítandó egyetem székhelyéről, noha a magyar közvélemény egyöntetűen vallja, hogy ennek Kolozsváron kell működnie. A BT úgy véli: a határozat végrehajtása lehetetlen az oktatásra vonatkozó kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalása, a tanügyi törvény előírásainak módosítása nélkül. A BT sajnálatosnak tartja, hogy a román közösség "tényeket elferdítő", "hisztéria-keltő kampányt" folytat hónapok óta a "magyar - újabban a magyar-német - egyetem gondolata ellen". A BT nyilatkozatának végén elmondja: "a romániai magyar egyetemi közösség ismét megerősíti: felsőoktatási gondjaink intézményes megoldásának igénye nem irányul egyetlen intézmény ellen sem. Egyedüli célja saját önazonosságunk, kultúránk, szellemi alkotó erőink megőrzése és fejlesztése". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1998. október 13.
Okt. 11-én RMDSZ - Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? - címen szervezett kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. A rendezvényen megjelent Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott eleget tenni a meghívásnak, előterjesztését írásban küldte el. A vitát Toró T. Tibor, a platform elnöke indította. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ külpolitikai prioritásairól, Papp Előd csíkszeredai városi tanácsos az önkormányzatokról, régiófejlesztésről, regionalizmusról, Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő pedig gazdaságpolitikai kérdésekről értekezett. Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Műhely ?98 rendezvénysorozat elindításával a Reform Tömörülés /RT/ igyekszik hangsúlyozottabban fellépni az erdélyi politikában. A platformok működése elengedhetetlen az RMDSZ-en belüli egészséges verseny kialakulásában. A kétévi kormányzás bebizonyította, hogy az a "neptuni út", amin az RMDSZ elindult, nem vezet eredményhez, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az RMDSZ szereplése ebben a koalícióban ellehetetlenült. Ezért "újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy új feltételrendszer kialakítására. Természetesen továbbra is ezekkel a partnerekkel, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánykoalícióban jelenleg részt vevő pártoknál jobbakat nem találunk." "Az RT egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból, és pontosan meghatározott feltételek mellett ígérjen parlamenti támogatást a koalíciónak." /Székely Kriszta: Sehova sem vezet ez a neptuni út... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Tömörülés felébredt Csipkerózsika-álmából. Az elmúlt két évben a szakmaiság mögé bújtak, megindították a Magyar Kisebbség folyóiratot és a Jakabffy Alapítványt. Mindkettő a közeljövőben érik be igazán. A Reformműhely rendezvénysorozat lesz. A neptuni út nem járható, állapította meg Toró T. Tibor. Ki kell mondani a dolgokat, nem elrejteni. Kilenc éve indították el Bálványost, ahol összehozták a román és magyar értelmiséget. "Szerintünk a sokat emlegetett román kisebbségvédelem modell nem létező valami, mert a román politikai élet 80 évében túlságosan nagy a kontinuitás." "...az erdélyi magyarságnak reális képviselete egyáltalán nincs ott, ahol a döntések valóban megszületnek. Oda minket be nem engednek." - Magyar egyetem csak Kolozsváron lehet, hangsúlyozta. /A rendezvénysorozat neve: Reformműhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./