udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2299
találat
lapozás: 1-30 ... 2071-2100 | 2101-2130 | 2131-2160 ... 2281-2299
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1998. november 17.
Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./1998. november 17.
Egyre inkább nyilvánvaló - legalábbis számunkra, erdélyi magyarok számára, hogy még a második évezred végén is - a közélet minden területén - alapvetően és általánosan érvényes nemzetstratégia csak a magyarként és magyarnak való megmaradásért folyó élethalálharc maradt. - olvasható Szabó György Pálnak az erdélyi magyar közművelődésről írott eszmefuttatásában. "Megette a fene az olyan "megtartó" közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik - csak ezek érdekében hajlandó anyagi áldozatokra - és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben." A századvégen Romániában azt, hogy a huszadik századvég Romániájában élő nem román nemzetrészek s így a magyarság számára is csak a szimpla megmaradásért folyó küzdelem lehet és kell legyen az alapvető és mindent meghatározó nemzetstratégia...", hangsúlyozta, ezt a román alkotmány első mondata Románia egységes nemzetállam. Valójában az ország egynegyede más nemzetiségű, illúzió tehát nem lehet. "A megmaradás azonban mindenekelőtt ifjúságot jelent. Ifjúságot, mert a nemzet számára az ifjúság jelenti a folytatást és a jövendőt egyaránt. Amilyen egy nemzet ifjúsága, olyan lesz a jövendője is." "Nem elég csak köldöknéző előadásokat tartani róluk a legkülönbözőbb elit értelmiségi körök svédasztalai körül. Tenni is kell gyakorlatilag valamit ezen a területen." "Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden magyar fiatal minden szakon és minden fokon továbbtanulhasson, képezhesse magát, tehetsége vonalán bajnokká, egyéniséggé válhasson. Ne hagyjuk elkallódni ilyen értelemben többé egyetlen magyar gyermeket sem!" /Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke: Az erdélyi magyar közművelődés stratégiája és prioritásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1998. november 17.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Ábrahám Dezső vádaskodásaira. Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szóban /Tőkés ellenzéki platformot szervez?, aug. 29-30./ címen intézett lejárató szándékú támadást intézett ellene. Tőkés László erre szándékosan nem válaszolt. Ábrahám Dezső alaptalan vádaskodásait időről időre megismétli, s teszi ezt akkor, amikor "idehaza, a magyar vagy egyházi közéletben kritikus vagy éppenséggel válságos helyzet áll elő." Ábrahám Dezső cikkére az RMSZ szeptember 22-i lapszámában egy bizonyos - általam ismeretlen - Csipor Ildikó válaszolt. Rá egy hónapra az RMSZ október 21-i számában Ábrahám Dezső újból támadásba lendült Tőkés(ített) bértollnok címen. Mindezt az "október 22-én tartott egyházkerületi választásokat megelőző időszakban". Legutóbb az 1994-es püspökválasztás évében fejtett ki a püspök ellen ilyen intenzív sajtókampányt. "A Bihari Napló viszont csak november 7-8-i lapszámában, utánközléssel találta a rágalmazó irományt. Igaz, az utánközlés "eredetiségét" azáltal azért biztosította, hogy ráadásként Ábrahám Dezső személyes hangú levelét is leközölte "Tőkés László viselt dolgai" tárgyában." Ábrahám Dezső írásai beilleszkednek "az egyházkerületi választásokat övező lejáratási kampányba". Tőkés László a megelőző években Ábrahám Dezső hasonló rágalmait többször is megcáfolta. "Érthetetlen és megengedhetetlen viszont, hogy a Romániai Magyar Szó megfeledkezik a hasábjain régebben megjelent válaszaimról, és minden esetben hajlandó újból felemlegetni Ábrahám úr vádaskodásait." "Néhány évvel ezelőtt az RMSZ teljes egészében leközölte a CBI Könyvvizsgáló Kft. Nemzetközi Transsylvania Alapítványról szóló, igen terhelő vizsgálati anyagát, mellyel kapcsolatban dr. Koblenz József ügyvezető igazgató ezeket írta: "A mellékelt jelentés megállapításai éppen elégséges anyagot szolgáltatnak arra, hogy a Kuratórium az ügyvezetéssel megbízott vezető (ti. Ábrahám Dezső) pénzügyi utalványozási jogát függessze fel, és biztost nevezzen ki". (1992. december 7.). Igen etikátlan, hogy az RMSZ szerkesztősége célzatos rosszindulattal tovább járatja ugyanazt a lemezt." Ezért Tőkés László újból közrebocsátotta a nevezett vizsgálati anyagot. Tőkés László méltatlannak tartja, hogy Ábrahám Dezsővel a sajtó hasábjain polemizáljon. Törvényességi felülvizsgálati kérelme nyomán, a Főügyészség - mint felperes - indítványa alapján, 1995. november 14-i ítéletével a Fővárosi Bíróság a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt megszüntette. "Ebből a körülményből is kiviláglik, hogy törvényességi problémafelvetésem igencsak indokoltnak bizonyult." Tőkés László az 1989-es történelmi fordulat gyanútlan örömének légkörében nem tájékozódott alaposabban. "Sajnos, akkor nem sejtettem, hogy magam és családom bizalmával a későbbiekben ilyen durva módon vissza fog élni." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Válasz Ábrahám Dezsőnek a Romániai Magyar Szóban és a Bihari Naplóban megjelent vádaskodásaira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1998. november 17.
A romániai Országos Magyar Diákszövetség nov. 26-29-e között Félixfürdőn összHANG címmel ifjúsági találkozót szervez a kárpát-medencei ifjúsági szervezetek részvételével. Elsősorban az egyetemi hallgatókat megcélzó rendezvényen különös hangsúlyt fektetnek a leendő összmagyar értelmiség lehetőségeire, problémáira. A találkozón kitérnek a határon túli magyar tudományosság utánpótlásának kérdésére. /Ifjúsági találkozó az összHANG-ért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1998. november 17.
Független, saját egyetem létrehozását kérik a belgiumi német kisebbség vezetői. Az első világháború után Belgiumhoz került, egykori német terület mintegy 70 ezer lakója ma már önálló igazgatású közösséggel, saját parlamenttel és kormányzattal rendelkezik. A németek miniszterelnöke, Joseph Maraite beszédében állást foglalt egy német ajkú egyetem létrehozásának szükségessége mellett, a közösség fővárosában, Eupenban. Ezt annál is fontosabbnak találta, mert a német kisebbség olyan híres egyetemvárosok szomszédságában él, mint Liege, Aachen, Hasselt, Trier, Leuven, Köln, Maastricht, Düsseldorf. /Saját egyetemet akarnak a belgiumi németek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./1998. november 17.
A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó egyik perben. A két hete lezajlott tárgyaláson a helyi bíróság elrendelte az alperes székelyudvarhelyi tanács tulajdonjogára vonatkozó bejegyzések megsemmisítését, és ugyanakkor törölte a telekkönyvből az alperesek tulajdonjogát a földterületre vonatkozóan. Az ezzel szembeni fellebbezést követően a táblabíróság megerősítette a korábbi ítéletet, melynek értelmében a földterület továbbra is állami tulajdonban marad. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./1998. november 17.
Borbély Zsolt Attila visszautasította Kuszálik Péter ismétlődő ironikus, elutasító megjegyzéseit a Reform Tömörüléssel kapcsolatban és terjedelmes írásában értelmezte a platform fogalmát, a Reform Tömörülés tevékenységét és számba vette, hogy miben áll az RMDSZ vezetésével való szembenállásuk. /Borbély Zsolt Attila: A fagylalt visszanyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Kuszálik Péter egyik ilyen írása: Valamit tudnak, RMSZ, nov. 9.1998. november 17.
A Kereszténydemokrata Internacionálé /ICD/ nov. 13-15-e között Madridban tanácskozott, az ülésen Alexandru Herlea európai integrációsügyi minisztert választották meg az ICD alelnökének. Az ülésen megjelent Emil Constantinescu elnök is. /Miniszterből alelnök. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./1998. november 17.
Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/1998. november 18.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő elmondta: az RMDSZ által ismertetett indítvány teljesen azonos a sürgősségi kormányrendelet 123-as cikkelyével, amely a nemzeti közösségek számára lehetőséget biztosít az önálló felsőoktatási intézmények létesítésére. A koalíció azonban ezt a javaslatot visszautasította. A képviselő értékelése szerint "megteremtődött annak a lehetősége, hogy néhány nap múlva sor kerüljön a szenátus és a képviselőház közötti egyeztetésre", az egyeztető bizottság pedig "vagy elfogadja a már létező szöveget, vagy pedig egy új szöveget javasol a plénumnak". Szerinte a bizottság összetétele lehetőséget teremthetne arra, hogy "végül számunkra elfogadható szövegváltozatban állapodjunk meg". Figyelmeztetett arra, hogy a képviselőház plénuma elfogadta a 124-es cikkelyt is, amely lehetővé teszi a nemzeti közösségek számára az anyanyelven történő felvételizés jogát. A képviselő rámutatott, hogy az egyeztetés lehetőségének megteremtésével az egyetemlétesítés jogi alapjának megteremtése továbbra is veszélyben. "Az RMDSZ álláspontja továbbra is egyértelmű: nem mondhatunk le az önálló magyar egyetem létrehozásának jogi alapon történő biztosításáról. A koalíciós partnerek azonban az RMDSZ indítványának leszavazásával bebizonyították: még mindig hiányzik belőlük a politikai akarat az önálló intézmény alapítására vonatkozóan" - mondotta Asztalos Ferenc. A kormány meghosszabbította a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság végső jelentése benyújtásának határidejét. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, a bizottság elnöke a sajtónak nyilatkozva kijelentette: ez a német tagok kinevezésének halogatása, valamint adminisztratív okok miatt történt. Tokay szerint a bizottság fontolóra veheti Kötő József oktatási államtitkár véleményét, mely szerint Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem minden nagyobb városban működő főiskolára. A bizottság elnöke tagadta, hogy a testület öt tagja benyújtotta volna lemondását, csupán Ciurca államtitkár ilyen vonatkozású dokumentumának létét ismerte be. /A képviselőház senkinek sem adott igazat. Parlamenti egyeztetés egyetemügyben Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Kötő József oktatási államtitkár cáfolta a Szabadság szerdai lapszámában közzétett, a Cotidianul napilapból átvett idézetet, amely szerint Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kijelentette volna, hogy a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság fontolóra veheti az oktatási államtitkár azon véleményét, hogy Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem különböző kollégiumokra a nagyobb városokban. - A román sajtó szándékos manipulációja érhető tetten - hangsúlyozta Kötő József. Ilyen kijelentést nem tett, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a koncepcióhoz, amit az erdélyi Felsőoktatási Tanáccsal közösen megállapítottak. Szükség van egy központi magyar egyetemre Kolozsvárott, az erdélyi főiskolai hálózatra, ahol az alapképzés megtörténik. A Tonk-Kötő-féle egyetemszervezői elvet a fővárosi lapok támadják, és a nacionalista vélemények kereszttüzében próbálják kipellengérezni. Az öt egyetemi tanár által közzétett anyag, amely fő hivatkozási alap az egyetem elleni kampányban - amely szerint a kisebbségek megszorítás nélkül végezhetik tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben, és tulajdonképpen nincs szükség önálló magyar egyetemre -, ezzel szemben Murvai Lászlóval közösen leközöltek, és a Mediafax révén a román sajtóban nyilvánosságra hoztak egy cáfolatot, amelyben statisztikai és konkrét adatokkal cáfolták ezeknek az állításoknak a helyességét. /Szándékos ferdítés a román sajtóban. Kötő József oktatási államtitkár cáfolata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1998. november 18.
Katonák védik a kisebbséget Székelyföldön címmel számolt be a Szabadság a csíkszeredai hadgyakorlatról, melyen Constantin Dudu Ionescu, a Honvédelmi Minisztérium védelmi politika igazgatóságának vezetője vett részt. A hadgyakorlat célja a kisebbségi (ez esetben a román) lakosság felügyelete és védelme. Az Opreator -1998 nevű akcióban a rendfenntartó erők közbelépését színlelik egy mérsékelt konfliktusú övezetben. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./1998. november 18.
Nov. 14-én Kolozsváron, a kerekdombi református templomban adták át a Diaszpóra Alapítvány Czedler Márton- és Földes Károly-szórványdíjait. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondotta: idén immár hatodik alkalommal kerül sor e díjak kiosztására. Idén elsősorban az otthonteremtőket, a kicsikre, a fiatalokra figyelőket jutalmazták. Azokat, akik bentlakást, tábort, közösségi keretet tudtak teremteni a szórványban élő magyar fiatalok számára. Jenei Tamás, az alapítvány alelnöke a díj jelentőségét méltatta. A Földes Károly-díjat a magyarköblösi gondnok, a 75 éves Terebesi László vehette át, aki 1945-től gyülekezetének kántora. Az előző rendszer legsötétebb éveiben is tartotta falutársaiban a lelket, heti rendszerességgel istentisztelet volt a faluban. A Czedler Mártonról elnevezett díjjal Dobai László székelyudvarhelyi lelkészt jutalmazták. Szórványlelkészként hosszú évekig a Hunyad megyei hátszegi egyházközség szétszóródott magyarságát gyűjtötte össze. Geréb Zsolt teológiai professzor laudációjából azt is megtudtuk: 1990-ben pályázat útján foglalta el lelkészi állását a székelyföldi városban, ahol lázas munkába kezdett a református diákotthon megteremtéséért. A 4 emeletes, 120 férőhelyes bentlakás ma már számos, szórványból érkezett magyar gyerek számára jelent biztos menedéket az anyanyelv megóvásához és a református hit megtartásához, elmélyítéséhez. Díszoklevelet az anyanyelvi szórványtáborok szervezői kaptak: Tatár Mihályné Péterffy Irén nagykendi és Kabai Ferencné Hegyi Gitta szamosújvári tiszteletes asszony, valamint Lukácsi Szilamér erdőcsinádi lelkész. Kolozsvári teológusok részvételével evangelizációs hét rendezéséért a petrozsényi gyülekezet kapott emléklapot. /Díjak a szórványmagyarság támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./1998. november 18.
Gheorghe Funar hivatalosan átvette a Nagy-Románia Párt főtitkári tisztségét, adta hírül az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ 1998. november 18.
Megjelent Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című munka. Első kötetével kapcsolatban tette meg észrevételeit Benedek Gyula. Az 1850. évi népszámlálásról az olvasható, hogy "a településenkénti adatokat azonban sohasem közölték, s azok az idők során elkallódtak". Valójában nem kallódtak el, helyesített Benedek Gyula. Az 1850. évi népszámlálás eredeti német nyelvű felvételi íveit (Aufnahms-Bogen vom Jahr 1850) ő fedeztem fel 1969-ben a szatmárnémeti levéltárban (Archivele Statului. Fond primaria municipiului Satu Mare Colectia registre).1) A Szatmárnémetire, valamint Szatmárhegyre vonatkozó (tehát településenkénti adatokat) közölte Szatmár megye első Statisztikai Évkönyve (1971), valamint 1998-ban a Szatmári Friss Újság Évkönyve. Ugyancsak téves az a megállapítás, hogy nem tartalmazták "a helységben talált idegeneket". Tartalmazták! Az idegenek száma például Szatmárnémetiben 928, Szatmárhegyen 4 volt. Szatmárnémeti jogi (állandó) lakossága 10 552, Szatmárhegyé viszont 1614 volt 1850-ben. "A mindössze 30 példányban sokszorosított kötetet ma már nehezen érthető politikai okból szinte megjelenése pillanatában bevonták" - állítja a megjelent munka. A nehezen érthető ok az lehetett, hogy akkor Szatmárnémetiben élt 38 román. Nehéz elképzelni, hogy az osztrák összeírók (1850-ben) a magyarok érdekében "szépítették" volna az adatokat. Benedek Gyula kifogásolta a "Korona tartomány" kifejezést, mert a helyes fordítás társország: Magyarország nem tartomány volt, hanem társország. /Benedek Gyula: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1998. november 18.
Az egyes falvak helytörténeti gyűjteményei sorra elpusztultak, eltűntek, így például a Vargyas iskolájának régiséggyűjteménye vagy Konnáth Zsigmond gyűjtése Székelytamásfalván. Mindennek ellenére napjainkban is vannak sikeres kezdeményezések. Árkoson az alig 20 éves Bálint Zoltán több mint 200 tárgyat gyűjtött össze, ennek helyet adott a várkastély egyik szobájában Székely János unitárius tiszteletes. /Kisgyörgy Zoltán: Múltmentés Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./1998. november 18.
Sikeres volt Csíkszeredán Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című önéletrajzi könyve III. kötetének bemutatója. Nov. 17-én Budapesten, a Custos-Zöldi Könyvesboltban, nov. 19-én Szekszárdon, majd Nagyszalontán mutatják be a könyvet. /Nem csak Csíkszeredában mutatják be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1998. november 19.
Az Illyés Alapítvány ebben az évben /szept. 23-ig megítélt összegek/ határon túli magyar kulturális és tudományos intézmények támogatására a következő összegeket fordította: romániai magyarság 42,3 millió forint, szlovákiai magyarság 21 millió, jugoszláviai magyarság 9,9 millió, horvátországi magyarság 9,9 millió, szlovéniai magyarság 8,2 millió, ukrajnai magyarság 2,2 millió forint, összes támogatás: 93 millió forint. /Magyar Nemzet, nov. 19./1998. november 19.
A képviselőház nov. 17-i döntése a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletről nem szabályozza az anyanyelvű felsőfokú oktatás sorsát, amely továbbra is nyitott kérdés maradt, és újabb politikai egyeztetések függvénye - nyilatkozta Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint óriási offenzíva várható majd a román sajtóban annak érdekében, hogy az egyeztetés során ne a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegét fogadja el a parlament. - A koalíciós vezetők nov. 18-i tanácskozásán az államtitkárok számának csökkentésében állapodtak meg. Ezt az egyezséget kommentálva Takács Csaba kijelentette: annak ellenére, hogy az RMDSZ a kormány szerkezeti átalakítása során 6 államtitkári tisztséget veszít, a szövetség ezt nem tekinti méltánytalannak, mivel az algoritmus értelmében az RMDSZ nem is jogosult többre. - A koalíciós egyezségek értelmében az RMDSZ-nek minden körülmények közt jár egy-egy államtitkári tisztség az oktatási, illetve a művelődési minisztériumban. A másik két tisztség viszont még további mérlegelés tárgyát képezi. /Továbbra is nyitott kérdés az anyanyelvű felsőfokú oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1998. november 19.
Nyolc éve folyik Kolozsváron a telefonok lehallgatása, a vezető beosztású emberek tudtával, írta a Ziua. A napilap szerkesztőségébe aláírás nélküli levél érkezett a napokban, mely 26 állítólag lehallgatott telefonszámot tartalmaz. Közöttük volt az RMDSZ ügyvezető elnökségének és Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége alelnökének telefonszáma is. /Telefonbeszélgetéseket hallgatnak le Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1998. november 19.
Megrökönyödéssel olvasta ifj. Tőkés István Ábrahám Dezső "Tőkés(ített) bértollnok" című írását. A kanadai gyűjtéseket a Transylvania Alapítványnak küldték, csak Ábrahám tudhatja, hogyan kerülhetett ez az összeg magánszámlára. Felmerül a kérdés, vajon nem jövedelmező megbízásból tette mindent Ábrahám Dezső? /Ifj. Tőkés István, Budapest: Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, nov. 19./