udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2299 találat lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 2281-2299 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. április 23.

Metz A. Márton a kommunista időszak módszereinek újraéledését látta a Demokrata Párt fellépésében, a pártnak a restitutio in integrum elleni küzdelmében. Először zavart és bizonyságot keltettek /lásd Adrian Severin kémhistóriáját!/, nyilvánosan ellentmondtak Ciorbea kormányfőnek /privatizálandó vállalatok listája/, végül kivonultak a kormányból /de a koalícióból nem!/, stb. Jött az új kormány, amely ugyanolyan, mint a régi. Traian Basescu harmadszor kaparintotta meg a közlekedési tárcát és alig pár nappal az új kormány beiktatása után, ápr. 16-án bejelentette: az államosított házak bérlői "az igazságszolgáltatás áldozatai". Basescu az 1994-es, Iliescu idején hozott, 1994-es törvényre hivatkozott: a bérlők a bérelt házakban maradhatnak 1999-ig. Ez világos beszéd, figyelmeztetés a parasztpárti miniszterelnök számára: bánjék csínján az ingatlanok visszaadásával. A cél nem lehet más, mint olyan helyzet teremtése, hogy a koalíció életképtelen legyen. / Metz A. Márton: Meg sem száradt a tinta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. április 23.

Ápr. 23-tól Transilvania Jurnal néven elsősorban erdélyi és bánsági olvasókra alapozó új napilap jelent meg, ez az első regionális napilap. Naponta négy kiadásban kerül az olvasók elé, van erdélyi értelemben vett "északi", "nyugati", "központi" és bukaresti kiadása. A központi szerkesztőség Brassóban működik.Az induló szám vezércikke szerint a szerkesztőség megkülönböztetés nélkül akar megfelelni a románok, magyarok, szászok és valamennyi nemzetiség elvárásainak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

1998. április 23.

Ápr. 23-án véget ért a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az elhangzottak alapján a hazai felsőoktatás és kutatás színvonalának emeléséhez javaslatokat tartalmazó ajánlás készül a kormány számára - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor a háromnapos budapesti tanácskozás végeztével. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság két hét múlva készül el az ajánlások kidolgozásával, amit az itthon és a külföldön élő, összesen mintegy 2000 magyar professzorhoz is eljuttatnak. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik majd. /MTI/

1998. április 24.

Ápr. 24-én az RMDSZ Szabadelvű Köre és a Nemzeti Liberális Párt rendezésében Liberális pártok szervezési kérdései címmel konferenciára került sor Kolozsváron. A szervezetépítés tárgykörében tartott előadást Székely István, az RMDSZ szervezési kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Anton Ionescu NLP-képviselő, volt szállításügyi miniszter és Haraszti Miklós (SZDSZ), volt országgyűlési képviselő Magyarországról, majd a konferencia második részében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a Sfera Politicii főszerkesztő-helyettese, Szász Alpár Zoltán (Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológiai tanszéke) és Keszthelyi András (SZDSZ) értekezett a politikusok kiválasztásáról és a közigazgatási és gazdasági hivatalnokok szelekciójáról. Az előadásokat beszélgetések követték. A konferencián részt vettek az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, helyi és központi vezetői, valamint a két párt helyi közigazgatási tisztségviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 1252. sz./

1998. április 24.

Erdély olyan térség, amelyhez mindig is erős volt a szoros érzelmi kötődés. Nemzeti létünk tengelyének tekinthetjük - mondotta a Transilvania Jurnal ápr. 24-i számának adott interjújában Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő támogatta azt, hogy a kisebbségi iskolákban alternatív tankönyvet használjanak, erről már beszélt Andrei Marga oktatási miniszterrel. A román történelem és földrajz oktatásának nyelvéről szólva Vasile az RMDSZ-szel kötött koalíciós egyezségre utalt - amely nem kötelezte a román koalíciós pártokat a magyar nyelvű oktatási változat támogatására - de megjegyezte, hogy "meg lehet fontolni" mind a román, mind a magyar nyelvű megoldást. Az anyanyelvű egyetem kérdését bonyolultabbnak nevezte a miniszterelnök. "Elvben, ahogy nemzetközileg elköteleztük magunkat, nincs semmiféle akadálya egy magyar tannyelvű egyetem létrehozásának, a törvénynek megfelelően. Ilyen szelleműek az Európa Tanács ajánlásai is. Ha megvannak az anyagi feltételek, a finanszírozási keret, a statútum, létre lehet hozni ilyen egyetemeket. Létezik a multikulturális egyetemek változata is, amit javasoltak és amit el lehet fogadni". Megjegyezve, hogy a Hargita és Kovászba megyében is működik két főiskola egy magyar és egy román tagozattal, a kormányfő kifejtette, hogy az ilyen típusú oktatást is ki lehet terjeszteni. Ezt a megoldást, hangsúlyozta kérdésekre felelve Radu Vasile, a térségben teljes komolysággal figyelembe lehet venni. A miniszterelnök azt mondta, nem hiszi, hogy ezt ne szavazná meg a parlament, de számít a vitákra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1998. április 24.

Kovásznán és Csomakõrösön kilencedik alkalommal rendezték meg a Kõrösi Csoma Napokat. Dr. Bárdi László Kelet-szakértõ, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a Magyarok Világszövetsége képviseletében volt jelen. Elmondta, hogy az MVSZ 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek nyilvánította, a megemlékezések központja a szülõföld lesz. Április 19-én dr. Hegedûs Lóránt református püspök hirdetett igét. Az idei év gazdag programját is a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület állította össze. /Flóra Gábor: Lélekben kiegyenesedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Kõrösi Csoma Napokat idén ápr. 16-tól 22-ig tartottak. A programban szerepelt diákkerekasztal, Csoma képzõmûvészeti kiállítás, tudományos ülésszak /ápr. 18-án, témája: a(z erdélyi) magyar tudományosság külföldi mûhelyei/, diákszínpadok fellépései, voltak hangversenyek, fellépett a Háromszék Állami Népi Együttes is. /A Kõrösi Csoma Napok' 98 programja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

1998. április 24.

A bukaresti magyar nagykövetségen bemutatták a Dacia Kiadó /Kolozsvár/ által Göncz Árpád műveiből, Anamaria Pop fordításában megjelent román nyelvű válogatást. A bemutatón megjelent Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök tanácsosa és Alexandru Paleologu szenátor, történész is. Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének jelenlegi, illetve Mircea Dinescu költő, a szövetség volt elnöke méltatta a Göncz Árpád munkásságát. Jelen volt és beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Gálfalvi Zsolt, az A Hét hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók PEN Clubjának elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1998. április 24.

Nagyszalonta kétnyelvű lapja, a Szalontai Napló ápr. 24-én jelentette meg 200. számát. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

1998. április 24.

Ápr. 20-án, a temesvári Máltai Szeretetszolgálat új szociális étkezdéjének átadásakor hálaadó szentmisét tartottak a józsefvárosi katolikus templomban. Az étkezde száz idős embernek biztosít naponta meleg ételt. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője elmondta, hogy a létesítmény elkészülése után húsz idős embernek ad otthont, további harmincnak lesz napközi otthona. A Németországi Máltai Lovagrend 50 ezer márkával segítette a létesítmény megépítését. A szentmisén részt vett dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat országos alelnöke, egészségügyi miniszter is, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., 24./

1998. április 24.

A román privatizációs folyamat felgyorsítása érdekében két évre szóló együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Csiha Judit privatizációs miniszter és Sorin Dimitriu román privatizációs miniszter nevében Erős Viktor államtitkár Budapesten. A privatizációban szerzett tapasztalatok átadására a magyar kormány Romániai Privatizációs Tanácsadó Testület létrehozásáról döntött. A testület az ÁPV Rt.-hez tartozó Nemzetközi Privatizációs Tanácsadó és Befektetési Kft. szervezésében biztosítja a közvetlen tanácsadást. MTI/

1998. április 25.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ápr. 25-én Kolozsváron, a megszokott helyen, a Protestáns Teológia dísztermében tartotta évi közgyűlését. Benkő Samu elnöki megnyitója és dr. Kiss András főtitkári beszámolója összegezte az eredményeket. Az EME négy gazdag könyvtárral rendelkezik, külföldi ösztöndíjakkal, rendszeresítette a havi fölolvasó-, vitadélutánokat és a tudományos ülésszakokat. A tagok, illetve a munkaközösségek munkái az EME négy kiadványsorozatában /Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő, Műszaki Tudományos Füzetek/, valamint önálló kötetekben jelennek meg. A leghevesebb felszólalásokat két kérdés váltotta ki. Az egyik a kommunista hatalom által elvett egyesületi ingatlanok, levél- és könyvtárak, múzeumok tulajdonjogának visszaállítása. A felszólalók sürgették az RMDSZ vezetését, mielőbb harcolja ki a jogsértő intézkedések hatálytalanítását. A másik kérdés az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos. Megengedhetetlen, hangsúlyozták többen, hogy olyanok részesüljenek ösztöndíjban, akik a kutatási időszak után külföldre települnek. Felmerült a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötete kiadásának késése is. A tisztújítás során a jelenlegi vezetők a helyükön maradtak. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: Tonk Sándor és Kiss András, főtitkár: Müller Ádám, titkár: Sipos Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

1998. április 25.

Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./

1998. április 25.

Szatmárnémetiben Caritas Medica néven új egészségügyi, diagnosztikai és terápiai központ kezdte meg működését. A helyi katolikus egyház Caritas szervezete megvett egy kétemeletes házat és azt tette alkalmassá a betegellátásra. Az új központot máris Caritas Poliklinikának nevezik, ellátottsága jobb, mint a helyi állami intézményé. /Caritas Medica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25-26./

1998. április 25.

Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./

1998. április 25.

Plesu külügyminiszter ápr. 21-e óta Washingtonban tárgyal. Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott washingtoni megbeszélése után közzétett nyilatkozatában Madeleine Albright amerikai külügyminiszter támogatásáról biztosította Romániának "az európai és transzatlanti szervezetekbe való teljes körű betagozódásával" kapcsolatos szándékát. Albright a NATO-békepartnerséget említette, mint e cél elérésének egyik eszközét, de nem bocsátkozott Románia NATO-felvétele esélyeinek latolgatásába. Plesu hivatalos látogatásán Washingtonban a román-amerikai "stratégiai partnerségről" és Románia NATO-belépési törekvéseiről tárgyal. Albright hangsúlyozta, hogy megelégedéssel fogadta azt, hogy Románia folytatni kívánja a reformokat és szilárd kapcsolatokat kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1998. április 25.

Gavril Dejeu román belügyminiszter rágalmazásért feljelentette Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökét, aki azzal vádolta őt, hogy az 50-es években feladta testvérét az akkori kommunista titkosszolgálatnak. Súlyos rágalom, mondotta Dejeu, mert nem csupán személye, hanem a kormány egyik tagja ellen irányul. A miniszter kijelentette, sürgetni fogja C.V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. Ismeretes, hogy a szélsőséges szenátor ellen számos politikus és újságíró tett már feljelentést különböző rágalmai miatt, de ezek kivizsgálását lehetetlenné tette, hogy a politikus mentelmi jogot élvez. A Radu Vasile kormány programjában szerepel a mentelmi jog szabályozása is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1998. április 25.

A Legfelső Védelmi Tanács ápr. 25-i - Emil Constantinescu államfő elnökletével megtartott - üléséről kiadott közlemény szerint senki nem számíthat kivételezett bánásmódra, akiről bebizonyosodik, hogy megszegte az ország törvényeit, ugyanakkor senkitől sem fogadható el, hogy büntetlenül rágalmazza az állam intézményeit. /MTI/

1998. április 27.

Ápr. 26-án, vasárnap Bukarestbe érkezett Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával tárgyaló küldöttségének vezetője. Thomsen a Ciorbea-kormánnyal az IMF készenléti hitelének negyedik részletéről folytatott tárgyalások eredménytelensége nyomán januárban anélkül utazott el a román fővárosból, hogy megegyezés született volna a 86 millió dolláros részlet feltételeinek teljesítéséről. A vita akkor a tervezett román költségvetés teljesíthetőségéről folyt, a költségvetést azóta sem szavazták meg a román parlamentben, és a készenléti hitel negyedik részletét sem. Poul Thomsen találkozójára a Román Nemzeti Bank kormányzójával, Mugur Isarescuval már vasárnap sor kerül, ápr. 27-én, hétfőn Radu Vasile miniszterelnökkel, Daniel Daianu pénzügyminiszterrel, Radu Berceanu ipari és kereskedelmi és Sorin Dimitriu privatizálási miniszterrel folytat megbeszélést. /MTI/

1998. április 27.

Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./

1998. április 27.

Ápr. 27-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Klaus Franckét, a Bundestag német-román barátsági csoportjának elnökét. A találkozón a németországi képviselő arról kért és kapott tájékoztatást, hogy miképpen ítéli meg az RMDSZ a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulására. A vendég érdeklődött a romániai etnikai közösségek közötti együttműködésről is. Markó Béla belpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy az RMDSZ mint a kormánykoalíció tagja nem támasztott új követelményeket az új kormány elé a kisebbségi kérdések rendezését illetően, de ragaszkodik a korábbi koalíciós megállapodásokban és kormányprogramban foglaltak valóra váltásához. Ami a kisebbségek közötti együttműködést illeti, a szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ kifejezetten jó kapcsolatokat tart fenn a Német Demokrata Fórummal, államtitkári funkcióra is javasolt egy, a német kisebbséghez tartozó személyiséget, akivel jó a kisebbségvédelmi miniszter együttműködése. Szövetségünk az ország nagy veszteségének tartja, hogy az évek során sok német nemzetiségű román állampolgár vándorolt ki, és örömmel üdvözli a visszatelepedni szándékozókat. Klaus Francke ennek kapcsán kifejtette, hogy ehhez a román kormánynak számos törvényes intézkedést kell hoznia a visszatelepülők tulajdonjogainak rendezése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 27., 1253. sz./


lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 2281-2299




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék