udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 2971-2972 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. július 21.

Július 16-án Csanádon találkoztak a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitásában érdekelt üzletemberek képviselői. Viorel Coifan megyei tanácselnök elmondta, hogy a határátkelő 3 millió eurós finanszírozást kap egy Phare CBC program keretében, ebből a román félnek 1,2 millió jut. Arra figyelmeztetett, hogy a határátkelő megnyitása után a teherszállító kamionok áthaladása negatív hatással lesz az útmenti települések (Kisbecskerek, Sándorháza, Lovrin, Nagyszentmiklós, Csanád) lakóinak életére. A határátkelő 2000-ben már működőképes lesz. /Döntő előrelépés határátkelő ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

1999. július 21.

A Kolozsvárról elszármazott, jelenleg Budapesten élő zeneszerző-karmester Selmeczi György operafilmet forgat Kolozsváron. A többrészes operatörténeti filmsorozat két nagy témája: Kolozsvár, illetve az opera, mint műfaj. Ez a film a teljes operatörténetet kívánja átfogni napjainkig, de nem kronológiai sorrendben. A film rendezője Sándor Pál, Selmeczi írta a forgatókönyvet. Kolozsvárt akár a magyar opera bölcsőjének is nevezhetjük, állapította meg Selmeczi, hiszen itt zajlott le az első magyar nyelvű operaelőadás. Selmeczi a kolozsvári magyar opera állandó vendége immár tíz éve, karmesterként részt vett több produkció színpadra állításában. /Sándor Boglárka: Operafilm készül Kolozsváron - Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. július 21.

Július 15-én felemelő ünnepség volt Ördöngösfüzesen: elhelyezték az egyházi múzeum alapkövét. Az eseményre Oxfordból, Szombathelyről, Kolozsvárról, Szamosújvárról is érkeztek vendégek. /Egyházi múzeum Ördöngösfüzesen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. július 21.

Érettségizett, továbbtanulni szándékozó fiatalokat segíti a "Felvételi Tájékoztató 1999-2000", az Országos Magyar Diákszövetség kiadványa. A kötet részletesen foglalkozik - elsősorban - az erdélyi, magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények szakaival és karaival, feltüntetve a felvételi tárgyakat is. /Felsőoktatási felvételi tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 21./

1999. július 21.

Szatmárnémetiben megkezdődött a háromhetes nyelvtanfolyam, amit a roma nyelven oktató pedagógusok számára szervezett a Román Kisebbségügyi Minisztérium. A világon ez az első ilyen céllal szervezett rendezvény, amelyiknek végeredménye az lehet, hogy a hazai romáknak jóval nagyobb lehetőségük lesz arra, hogy saját soraikból nevelhessenek ki egy, a társadalmi pozíciójukon nagyban javítani képes értelmiséget, jelentették be. A megnyitón a 67, az ország minden szegletéből meghívott roma értelmiségi közül mintegy negyvenen jelentek meg. Voltak köztük roma nyelven tanító tanárok és nyelvészek, tanító- és óvónők, joghallgatók, sőt lelkészek, nem feltétlenül mindannyian roma nemzetiségűek. /Szatmárnémetiben - a világon először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), július 21./

1999. július 21.

A közelmúltban megalakult Csíki Játékszín vezetőségi tagjai, Parászka Miklós művészeti igazgató és Szederjesi András gazdasági igazgató beszámoltak a csíkszeredai önkormányzati színház terveiről. Parászka Miklós elmondta, a színházalapítást és a társulat művészeti irányítását megtisztelő kihívásként tekinti. Üzenet a szakmának - így fogalmazható meg sűrítve a Csíki Játékszín műsorpolitikája. Dragos Galgotiu meghívott rendező irányításával megkezdődnek a Dosztojevszkij-szövegrészletekre épülő másfél órás színházi produkció próbái. Az augusztus végén bemutatásra kerülő produkció színészei: Salat Lehel és Dimény Árpád, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagjai, valamint Bíró József, Nagy Borbála és Márdirosz Ágnes, a csíkszeredai társulat tagjai. Továbbá augusztus közepén (ezúttal Parászka Miklós irányításával) kezdődnek meg a Molnár Ferenc-műnek (Doktor úr) a próbái. A színházi évadban 5 előadás lesz. /Üzenet a szakmának. A Csíki Játékszín tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

1999. július 21.

Nyolctagú csoport indult Tiszabökénybe, hogy segítséget nyújtsanak a kárpátaljai település lakosságának a természeti katasztrófák során megrongálódott házak újjáépítésében. Péter István református lelkész, programvezető reméli, hogy az elkövetkező napokban jelentkezni fognak még fiatalok, akik átveszik majd a stafétabotot. Péter István elmondta, hogy megkeresték Horkay László kárpátaljai református püspököt, aki örült a kezdeményezésnek. Az Ifjúsági Keresztény Egyesület felvállalta a tábor megszervezését. Szeretnék, ha az erdélyi fiatalok megismernék a kárpátaljai körülményeket, és rádöbbennének arra, hogy ha a kárpátaljai magyarok ebben a helyzetben sem hagyják el otthonukat. /Erdélyi segítség Kárpátaljának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. július 22.

Radu Vasile kormányfő nem kívánta kommentálni azt a legfelsőbb bírósági döntést, amely Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi eseményekben játszott szerepéért 15 éves börtönbüntetésre ítélte. A kormányfő mégis úgy vélte, hogy a bírósági döntés "terméketlen nyugtalanságot" okozott a hadsereg soraiban. Kijelentette, hogy a határozat megfellebbezéséről a nemzetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. - Az államelnöki hivatal sem kommentálta a döntést. Az elnök, szóvivője útján, csupán megismételte azt a korábban többször is megfogalmazott igényét, hogy a forradalom idején történteket az igazságszolgáltatásnak kell orvosolnia. Az elnöki hivatal szerint hamis az a beállítás, miszerint egyes tisztek elítélésével az egész katonaság bűnrészességét állapítják meg. /Radu Vasile szerint "Terméketlen nyugtalanságot" okozott Stanculescu és Chitac elítélése. Nem az egész hadsereget vádolják - állítja az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem júl. 22-i vitanapján a tulajdonviszonyok kérdése és az állam privatizációs szerepe volt napirenden. A vitában a FPS elnöke mellett Ioan Muresan román mezőgazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke, Birtalan Ákos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, volt idegenforgalmi miniszter és Dan Trepcea gazdasági elemző vett részt. Sarbu szerint a román gazdaság állami szektorában kommunista felfogás érvényesül, amely akadályozza a privatizációs folyamatot. Romániában a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. A kisebbségek képe a médiában című előadás következett. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője elmondta, hogy a térségünkben a többi kisebbségben elő magyarhoz képest a romániai magyar sajtó sokkal színesebb képet mutat, a helyzet azonban mégsem annyira rózsás. A közszolgálati adók mellett mind a rádiózásban, mind a televíziózásban létrejöttek a magánkézben lévő kereskedelmi adók, amelyek magyar nyelven is sugároznak, főként a Székelyföldön, ám ezek általában nem magyar üzletemberek kezében vannak, annak ellenére, hogy magyar képviselőnk is van a Nemzeti Audiovizuális Tanácsban (CNA). A Román Televízió kisebbségi televíziózásáról szólva, elmondta: 1990 óta folyamatos visszafejlődés tapasztalható. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Audiovizuális Bizottságában már szóba került annak lehetősége is, hogy a most különböző hullámhosszakon magyarul is sugárzó közszolgálati adókat egyetlen láncba, külön csatornára kéne egybegyűjteni és akkor egy egész napot kitöltő országos szórású rádiója is lehetne a romániai magyarságnak. - Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy tíz év után a Bálványosi Nyári Szabadegyetem beérett. Az elmúlt években sikerült a tabu-témákhoz is hozzányúlni. Minden évben volt olyan kétoldalú találkozó, amely az előadásokon kívül jött létre. - Több romániai partner politikus nem jött el. Egyesek meg évről évre kérik, hogy hívjuk meg őket. Olyan ez a tábor, mint a lakmuszpapír. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - csütörtök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25,/

1999. július 22.

Simion Simon, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora nyilatkozatában ellenezte az egyetemen belül az önálló magyar karok létrehozását. Az ideiglenes leszögezte: a magyarok által követelt új karokra szakmai szempontból semmi szükség nincsen, hiszen a magyar diákok számára csaknem valamennyi tagozaton - a humán és az egzakt tudományok részlegein, illetve a jogi karon is - külön helyeket biztosítottak. Simon elismerte ugyanakkor, hogy a közgazdaságtudományi és az európai tanulmányi karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. - Ez a válasz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatóinak döntésére, hogy az egyetem szenátusának első szeptemberi ülésén három új, magyar tannyelvű kar létesítését fogják indítványozni. Ezek a matematikai és természettudományi, a humán- és politikatudományi, illetve a közgazdasági és jogi kar lennének. /A Babes-Bolyai rektora ellenzi a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

A Sulyok István Főiskola rektora, Kovács Béla arról tájékoztatott, hogy az 1998/99-es tanévben a főiskolának 527 hallgatója volt, köztük 60 végzős. A főiskola négy egyetemi és két főiskolai szakkal működik /vallástanár-szociális munkás, vallástanár-német tanár, közgazdaságtan-intézmények menedzselése, zenepedagógia-egyházi zene, tanítóképző-kántor/idegennyelv, tanítóképző /levelező tagozat/, kántor-vallástanár/. A főiskola az akkreditációs kérelmeket benyújtotta, az elbírálás gyorsítását a rektor Marga miniszterrel való 1998. szept. 22-i megbeszélésén is kérte, de eddig nem kaptak választ. /Kovács Béla rektor: Tanévzáró - 1999. = Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./

1999. július 22.

A romániai magyar nyelvű oktatás megfelelő minőségű és színvonalú tankönyvellátásának segítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót hoz létre az ősz folyamán a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a szervezet Teleki Oktatási Központja. A kiadó megalapításáról Ábrahám István, az NTK vezérigazgatója, valamint Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Márton Zoltán, az RMPSZ Teleki Oktatási Központjának vezetője Csíkszeredán, a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségén folytatott tárgyalásai során állapodott meg. /Erdélyi tankönyvkiadás magyar együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1999. július 22.

Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./

1999. július 22.

873 fős a lélekszámapadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 1999. első negyedévében: 496 keresztelés volt, ugyanakkor 1369 temetés. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 1999. júl. 22. - IX. évf. 10. sz./ Az 1998. évben a csökkenés 2079 fős volt /2424 keresztelés és 4503 temetés/. /Partiumi Közlöny, 1999. máj. 21./ 1997-ben a fogyás 2455 főt tett ki /2488 keresztelő és 4893 temetés/. /Partiumi Közlöny, 1998. márc. 24./

1999. július 22.

Az Unitext, a Román Színházi Szövetség könyvkiadója immár másodszor jelentette meg szép kivitelezésű, számos fényképpel illusztrált évkönyvét, amely ezúttal az 1997/98-as évad termését mutatta be. A kötet, mely a hivatásos prózai és bábegyüttesek adattárát közölte, önálló színházként kezelte a Kolozsvári Magyar, a Temesvári Csiky Gergely, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Magyar Színházat, míg a szatmári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi társulat, valamint a három magyar nyelvű bábszínház tagozatként szerepelt benne. Az egyes színtársulatok alapítási dátuma, igazgatója, címe, továbbá az elmúlt évad premierjeinek és felújításainak alkotói mellett az érdeklődő megtudhatja, hogy az egyes művészek, előadások hol vendégszerepeltek, milyen elismerésben részesültek, és milyen egyéb tevékenységet folytattak, így az információk között sok egyéb magyar vonatkozást is felfedezhetünk. /Romániai színi évad magyar szereplőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1999. július 22.

Nagy esemény a szervezet életében, hogy bővíthetjük székházunkat - nyilatkozta Jakab István, a Keresztény Ifjúsági Egyesület titkára. Még nem sikerült előteremteniük az építkezéshez szükséges teljes pénzösszeget. 1998-ban sikerült újraindítaniuk az Ifjú Erdély című ifjúsági lapot, amit ötven évvel ezelőtt szüntetett be a kommunista vezetés. Nemrég indították újra az IKE-Hírlapot is, amely kizárólag az egyesületen belül terjesztett információs közlöny. Anyagi problémákkal küszködnek. Az IKE munkájának többnyire falvakon van eredménye. /Új ötletek, tervek az IKE-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

Zilahon maradtak fenn a legtovább a céhek az Erdély-szinten. Céhtörténeti kiállítás nyílt Zilahon, a szilágysági népi kerámia bemutatójával együtt. /Céhtörténeti kiállítás Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./


lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék