udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2972
találat
lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 2971-2972
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. szeptember 24.
Az újabb román-magyar jogászfórum megnyitására szept. 23-án Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A két tárca együttműködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerűsíteni az eljárást, célszerű időpontban befejezni a polgári ügyeket. /Román-magyar jogászfórum Dávid Ibolya Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1999. szeptember 24.
Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián rendezik meg szept. 23-26-a között azt a nemzetközi médiatalálkozót, amely kereszténységünk és államalapításunk megünneplésére szándékozik felkészíteni a katolikus médiában dolgozókat. A találkozóra kb. 100 résztvevőt várnak, köztük kárpátaljaiakat is. Tamás József segédpüspök mutat be nyitószentmisét. Kovács Sándor helyi főesperesnek és Juhász Juditnak, a Magyar Rádió alelnökének üdvözlőbeszéde után elkezdődnek az előadások. Juhász Judit, Sebestyén Péter, dr. Marton János történészprofesszor, Derzsy András, Nagy Balázs néprajzos, Zoltán Ildikó tanárnő, valamint Vadász Ágnes, a Magyar Rádió bemondónője tartanak előadásokat. /Katolikus médiatalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 24.
Szentannai Mózes Nyikómente az ezredvégen című terjedelmes kötetét időtállónak minősítette ajánló soraiban Lőrincz György. A méltató megjegyzi: "Lehet, ez a könyv stilárisan, s talán szerkezetileg sem a legegységesebb, de bízva és hittel mondhatom, az egyik legfontosabb az utóbbi évek hely- és tájtörténeti könyvei sorában". A szerző bemutatta a tájegység, a Nyikómente földrajzi fekvését, klímáját, számba veszi fontosabb történelmi eseményeit és bemutatja a településeket. A 22 települést magába foglaló tájegység demográfiai adatait is feldolgozta. A szerző feltérképezte a tájegység neves szülötteit, röviden ismertetve munkásságukat, kitért a közegészségi állapotokra, de felleltározta a temetőket, a tájmúzeumokat is. Szentannai Mózes portáról portára járva készítette el a Nyikómente jelenlegi állapotát bemutató táblázatait, feltüntetve a települések lakóinak, portáinak, családjainak számát, felleltározva, hogy hány lakás, milyen felszereltséggel található a vidéken. Ismertette az egyes falvak történelmét, felsorolta, hogy az illető falu szülöttei közül kik végeztek középiskolát, egyetemet, kik az első meg a második világháború áldozatai, és számba vette a portákat, felmérve, hogy ki a tulajdonos, hányan lakják a házat, hány családtag ingázik, régi-e vagy új a ház, van-e pincéje, kútja, fürdőszobája, székely kapuja.- A könyv hivatkozási alap, akárcsak Orbán Balázs monumentális munkája. /Nyikómente az ezredvégen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 24.
Veres Péter, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa Segédlet falumonográfia írásához /Litera Kiadó, Székelyudvarhely/ című kiadvánnyal jelentkezett. A szerző 399 pontba tömörítve sorolta fel, hogy mit kell tartalmaznia egy ilyen jellegű munkának. /Segédlet falumonográfia írásához. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./1999. szeptember 24.
Az elmúlt ötven évben még csak beszélni sem volt ildomos a határon túli magyarokról, tíz éve beszélni lehet ugyan, ám sokan egyfajta szegény rokonként, sajnálkozva említik a szomszédos országban élő honfitársakat - fejtette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egy fórumon szept. 22-én a Médiahajón. Elmondta, hogy most végre az anyaország felismeri: egyfajta kitörési lehetőséget rejtenek a határon kívüli egykori magyar területek, ahová érdemes befektetni, üzleti kapcsolatokat teremteni. Duray Miklós a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke elmondta: most az évtizedeken keresztül lerombolt értékek helyreállítása a fő feladat. Spielmann Mihály Marosvásárhelyről úgy vélte: meg kell gyorsítani a polgárosodási folyamatot, új óvodák, kórházak építésére van szükség. Matuska Márton Újvidékről arról szólt, hogy világos program, célkitűzés kell a kint élő magyarok helyzetének erősítéséhez. /A határon túli magyarokról a Médiahajón. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ 1999. szeptember 24.
Húsz esztendő múltán ismét díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Vox Humana, Szilágyi Zsolt vezetésével. A háromszéki madrigálkórus húsz éve aratta az olaszországi Goriziában első nemzetközi sikerét. Az elmúlt napokban Barcelonában az Európa és dalai elnevezést viselő nemzetközi kórustalálkozón a Vox Humana aranyérmet szerzett, míg karvezetőjük, Szilágyi Zsolt a tizenkét művészi irányító közül elnyerte a három legjobb karnagyot kitüntető karvezető mesteri címet. /Barcelona háromszéki aranyérmesei. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 24./1999. szeptember 24.
Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese, műkritikus Műterem című kötete /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1998/ huszonegy marosvásárhelyi képzőművésszel készült interjúját tartalmazta. Ennek folytatása az újabb kötete, ebben bővítette a kört, hogy bemutasson további erdélyi magyar képzőművészeket. Köztük van Gaál András, Jakobovits Márta és Miklós, Maszelka János, Kosztándi Jenő, Márton Árpád, Páll Lajos, Orth István. /Máthé Éva: Műterem - másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./1999. szeptember 25.
Gerhard Schröder német kancellár szept. 23-án Bukarestbe érkezett. Balkáni körútjának ez az utolsó állomása, előzőleg Albániában és Bulgáriában járt. Huszonegy év óta most látogat első ízben német kormányfő hivatalosan Romániába. Megbeszéléseket folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, találkozott Emil Constantinescu államfővel és a német kisebbség képviselőivel, beszédet mondott a parlamentben. - Várakozások szerint Schröder támogatásáról biztosítja Románia NATO-, illetve EU-csatlakozási törekvéseit. /Schröder Bukarestben = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Emil Constantinescu államfő nem fogadta el Ion Caramitru kulturális miniszter lemondását. Az államfő arra kérte a minisztert, hogy maradjon hivatalában, mivel vezetése alatt a kulturális tárca fontos eredményeket ért el a nehéz pénzügyi feltételek ellenére is. Ion Caramitru egy nappal korábban a kormány ülésén jelentette be lemondását, mivel a kulturális minisztérium nemcsak a kért 340 milliárd lejes költségvetési többlettámogatást nem kapta meg, hanem a pótköltségvetésről hozott döntéssel 2 milliárd lejt elvontak keretéből. /Constantinescu nem fogadta el Caramitru lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Emil Constantinescu népes küldöttség élén szept. 27-én Párizsba érkezik kétnapos tárgyalásra. A megbeszélések Románia európai uniós csatlakozási törekvéseiről, a kétoldalú kapcsolatokról és a balkáni viszonyokról folynak majd. Az elnököt Párizsba elkíséri a kormány több minisztere, valamint közéleti személyiségek, köztük Doina Cornea emberjogi harcos. /Párizsba látogat Constantinescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Szilágysomlyón már hónapok óta kettős szoborállítással próbálkozik a magyarság: egy 1848-as emlékfallal és egy Báthory István-szoborral. A szept. 25-26-ára tervezett Báthory-napok előtt néhány nappal - meglepetésszerűen - megérkezett a szilágysomlyói római katolikus plébánia címére a szoborállítási engedély. Jellemző, hogy az okmányon a július 2-i dátum szerepel. Tehát már régen jóváhagyták a szoborállítást, csak nem küldték ki idejében. Így már nincs idő az alapkőletételt a várva várt szoboremeléssel folytatni, hiszen műemlék templomról lévén szó (itt keresztelték a fejedelmet) további bukaresti engedélyekre van szükség. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó Megkezdődtek a Báthory-napok Szoborállítás nem lesz. Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Makkay József azt vizsgálta, hogy megyénként mit jelent a magyarság számára a kormányzati részvétel. Székelyföldön például tucatnyi közösségi érdekeltségű beruházás indult, megpezsdült az élet, s az emberek mintha némi reménysugarat látnának sorsuk jobbra fordulását illetően. De változott a világ a Szilágyságban és Szatmárban is, ahol a magyar nyelv lassan teret hódít a közintézményekben. A legtöbb megyében sikerült kiharcolni a koalíciós egyeztetések során az RMDSZ-nek ítélt vezetői állásokat. Egyedül Kolozs megyében bukott meg szinte minden próbálkozás. A közintézmények igazgatói állásai körül, amelyet az RMDSZ-nek kellene betöltenie, egyet foglaltunk el! Számos RMDSZ-politikus szerint azért, mert a Kolozs megyei RMDSZ vezetői igazából nem törődtek vele, hogy mi történik házuk táján. A mai kolozsvári helyzetkép több, mint elszomorító. Aki ma magyarként Kolozsvárhoz ragaszkodik, legfennebb csak azért teszi, mert itt született, vagy valamikor itt telepedett le, különben nyugodtabban megélhetne bárhol Erdélyben. Ott, ahol nem alázzák meg napi rendszerességgel, ahol a közhivatalban nem néznek át a fején, ha netán magyarul szólalna meg. - Kolozsvár az a város, ahol a magyarság már szinte mindenből kiábrándult. Nem jár színházba, operába, rendezvényekre, a régi szép időkhöz képest egyre ritkábban és rendszertelenül olvassa magyar napilapját. Kolozsvár magyarsága megalázott, kisebbrendűségben szenved, számkivetettnek érzi magát, és ha teheti, menekül. - A Kolozsvár-szindróma talán egyedüli Erdélyben. /Makkay József: Kolozsvár-szindróma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Kolozsváron szept. 23-án, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében megtartott hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés fő témája a magyar nyelvű szakoktatás volt. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke, Székely Géza tanár hangsúlyozta: az idén még hamarabb fognak elindulni a nyolcadikosok továbbtanulási terveit felmérő űrlapok, mint tavaly. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett: a magyar nyolcadikosok 80 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy elméleti líceumban folytassa tanulmányait, ez sok tanügyi szakember számára nem megnyugtató. - Azok a nyolcadikosok, akik épphogy átcsúsztak a képességvizsgán, nem valószínű, hogy időközben meg fognak táltosodni az elméleti líceumokban. Bálint Kelemen Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatási alelnöke hangsúlyozta: a hazai pedagógustársadalom sok gondjára-bajára hozna gyógyírt a lelkiismeretes tanári-nevelői munka. Sajnos - mondta -, igen sokan panaszkodnak az RMDSZ-nél arra, hogy a magyar anyanyelvű tanárok, igazgatók nem végzik dolgukat úgy, ahogyan azt kellene. - A Könnyűipari Líceum PHARE-segéllyel kialakított géphálózatát - mondta - bármelyik iskola megirigyelhetné. Az olyanszerű jelszóval, hogy "elvtársak, szakoktatást kell csinálni", már nem lehet semmit elérni. Révész Erzsébet mérnök-tanár - akinek fontos szerepe volt a magyar tannyelvű szakoktatás beindulásában - határozottan kiállt a magyar szakoktatás továbbfejlesztésének terve mellett. /Szabó Csaba: Élénk vita a pedagógusok évnyitó gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Szept. 27-én nyílik a tanév a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol az idén 410 elsőéves hallgató kezdi meg tandíjmentesen tanulmányait az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, valamint a fogászati és újdonságként az orvosi asszisztensképző kollégiumban. Ez a szám kiegészül a fizetéses helyekkel (100, 15, 15) a három fakultáson. A jövő héten dől el, hogy a frissen bejutott hallgatók milyen nyelven hallgatják az előadásokat. A bejutott magyar diákok száma alig valamivel kisebb, mint az elmúlt két esztendőben, amikor az általános karon például (1998-ban) elérte a 47 százalékot. Az 1999-2000-es egyetemi évben az általános orvosi karon a 250 hallgatóból körülbelül 111 (44,4 %) hallgatja az előadásokat magyar nyelven, a fogorvosin az 50-ből 17 (34%), a gyógyszerészeten az 50-ből 26 (50%). Ehhez kell még hozzászámítani a fizető hallgatókat, s így alakul ki majd a végleges arány. A nyugdíjazások miatt újólag csökkent a magyar egyetemi tanárok száma Dr. Brassai Zoltán belgyógyászprofesszor, az általános orvosi kar helyettes dékánja elmondta, Gáspár István, Péter Mihály és Bocskay István professzorok nyugdíjazása nagy gondot jelent, s ez a helyzet a fogorvosi karon érezteti leginkább a hatását. Az általános karon a nagyobb diszciplínák esetében megoldott a magasan képzett oktatók száma, a hiányt a kisebb szakok esetében kell pótolni. Ezt egyrészt a konzultáns professzorok segítségével oldják meg, másrészt klinikus orvosok vállalták az órák megtartását. A jövőben a nyugdíjazások tovább folytatódnak, Brassai professzor kifejtette, hogy azokban a tehetséges, külföldi ösztöndíjakban is részesült fiatalokban bízik, akik vállalkoznak erre a munkára. /Évkezdés a MOGYE-en. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./1999. szeptember 25.
Szeptember 21-ről 22-re virradólag ismeretlen tettesek betörtek a nagybányai RMDSZ-székház épületébe. Csak az egyik terembe mentek be. Jóllehet az irodában és a mellette levő helyiségben ott volt két személyi számítógép, fénymásoló,TV, videó, értékes festmények, a tettesek csak egy lakattal zárt fémszekrény ajtaját feszítették fel. Ott is a felső polcon volt 1 700 000 lej egy nylonzacskóban, amihez hozzá sem nyúltak. Csak egy kulcsra zárt pénztartó fémkazettát loptak el. A nevezett dobozban 1 egy millió lej volt, néhány akta és lejárt bankcsekk-lapok. Az első teremben minden aktát, könyvet, újságot és a két telefont össze-vissza dobálták a földre. /Betörtek az RMDSZ székházba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./1999. szeptember 25.
A Homo Ludens Alapítvány - támogatói segítségével - segített abban, hogy megtarthassák az I. Romániai Magyar Bábostalálkozót. A találkozó fontosabb megállapításai: a bábvilágban nincs felsőfokú oktatás (sem színészeknek, sem rendezőknek, tervezőknek, bábkészítőknek), a pedagógusok nem figyelnek a bábosokra, a kritika szinte teljesen hiányzik. /Hegyi Réka, Fegyveresi Anikó: I. Romániai Magyar Bábostalálkozó. A szakmai találkozások felette szükséges voltáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Szeptember 25-én a gyergyószentmiklósi Gazdasági Iskolaközpont ünnepélyes keretek között fölvette gróf Batthyány Ignác volt erdélyi püspök nevét. Gróf Batthyány (1741, Németújvár - 1798, Kolozsvár) Grázban és Rómában végezte teológiai tanulmányait, egri kanonok, majd 1780-tól Erdély püspöke. Hittudományi és történelmi műveket írt, feldolgozta a Vatikán könyvtárának és levéltárának magyar vonatkozásait, e munkája később történelmi forrásértékkel bírt. Gyulafehérváron ő alapította a róla elnevezett könyvtárat és csillagvizsgálót. Püspöksége idején ő adományozott egyházi területet iskolaépítésre ott, ahol ma a Gazdasági Iskolaközpont épülete áll. Az ünnepséget Farkas Zoltán iskolaigazgató nyitotta meg, majd dr. Jakubinyi György római katolikus érsek méltatta elődje munkásságát. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, történész az iskola történetét ismertette. Leleplezték gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök domborművét, amelyet egyelőre gipszváltozatban készített el Burján G. Emil szobrász, s amelynek bronzba öntését tervezi az iskola. /Névadó ünnepség a Gazdasági Iskolaközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Névadó ünnepség Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1999. szeptember 25.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök egy hónapig Rómában fog tartózkodni, ahol két konferencián is részt vesz. Szeptember 27-29. között tartják a püspöki kar családfelelőseinek megbeszélését. Az egyházi vezetők beszámolnak arról, hogy milyen térségükben a családalapítás, az abortusz, az eutanázia helyzete, illetve arról, hogyan alakul az árvák és az öregek sorsa. A megbeszélések után a katolikus egyház megpróbál egységes választ találni az egyre égetőbb társadalmi kérdésekre. Hasonló világi problémákról tárgyal október 1-23. között az európai püspökök értekezlete, amelyen a mintegy 200 püspök és érsek mellett II. János Pál pápa is részt vesz. A naponkénti 8 órás megbeszélés-sorozaton országonként elemzik a katolikus egyház helyzetét. Tempfli József szept. 25-én indul Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézet vendége lesz, amelynek épületét Fraknói Vilmos püspök, szentjobbi apát, történész adományozta a Vatikánnak. /Tempfli püspök Rómában. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./1999. szeptember 25.
Gavrucza Tibor /sz. 1946. április 25-én, Nagyvárad-Velence/ született, a székelyhídi református egyházközség lelkésze, egyben a községi RMDSZ elnöke is. Lelkipásztori pályafutását Szatmárnémetiben kezdte segédlelkészként, majd onnan Diószegre, aztán a várad-újvárosi templomba került. 1978 óta Székelyhídon lelkész. 1990-ben a Harangszó református folyóirat elindítója. Érdekli a képzőművészet, Tiszadobon évente egyszer ökumenikus festészeti táborban vesz részt. /Dérer Ferenc: Elöljárók papucsban. Képzőművésznek készült, de lelkipásztor lett. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./