udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2972
találat
lapozás: 1-30 ... 2131-2160 | 2161-2190 | 2191-2220 ... 2971-2972
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. október 11.
Okt. 10-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón ismertették a tervezett új magyar nyelvű országos napilap, a Krónika megjelenését Stanik István felelős szerkesztő, továbbá Ágoston Hugó, Gazda Árpád főszerkesztő-helyettesek és Szucher Ervin a vásárhelyi kirendeltség vezetője. /Korondi Kinga: Dobbant az új országos magyar napilap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./1999. október 11.
Okt. 6-án Bodó Barna elnök, dr. Albert Ferenc, a temesvári Mezőgazdasági Egyetem professzora és dr. Feleki Gábor, a Szegedi Egyetem szociológia tanszékének vezetője részvételével sajtótájékoztatót tartott a temesvári Diaszpóra Alapítvány. A Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott, 1998 októbere - 1999 májusa között készült felmérés eredményét ismertették a temesvári sajtóval, amelynek témája a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió, illetve a határokon túli együttműködések ismertsége és fogadtatása volt a régió két legreprezentatívabb megyéjében, Csongrád és Temes megyékben. Bodó Barna elnök elmondta, hogy romániai viszonylatban most készült először regionális felmérés. A kutatók összesen 1000 személyt (500 Temes és 500 Csongrád megyeit) kérdeztek meg, figyelembe véve a nemzetiségi elosztást, a határtól való távolságot, a korosztályokat stb. A közvélemény-kutatás eredménye alapján a határon túli együttműködés és a DMKT eurorégió létrejöttének fogadtatása egyértelműen pozitív mind magyar, mind román oldalon. A megkérdezettek többsége úgy tartja, hogy az eurorégiós együttműködés csak előnyére válhat mindkét félnek, és a jövőben ez tovább fog bővülni. Érdekes, hogy a felmérés eredménye szerint a Temes megyeiek csaknem kétszer olyan tájékozottak a határokon átnyúló együttműködések kérdésében, mint a csongrádiak. /Pataki Zoltán: A Diaszpóra Alapítvány regionális felmérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1999. október 11.
Okt. 9-én tartották Nagyváradon a Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozóját. Dr.Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára Hittel, lélekkel, felelősséggel, dr.Csapó I.József szenátor a Személyes szerepvállalás és felelősség kisebbségi léthelyzetben, dr. Kis Boáz lelkipásztor Szempontok a harmadik évezred református népfőiskolájához, Orbán Zoltán lelkipásztor A közösségépítés ezredvégi kérdései, míg Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője az Értelmiségi létminták egy hiányos képletű társadalom címmel tartott előadást. Okt. 10-én Tőkés László hirdetett igét a nagyvárad-olaszi református templomban, majd megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony szobrát. Az Erdélyi Népfőiskolai Collégium által szervezett találkozó városnézéssel ért véget. /Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1999. október 11.
A különböző vidékeken rendszeressé válnak a Gyöngykoszorú-találkozók. Az őszi Gyöngykoszorút Kibéden szervezték október 9-én, ahol még mindig virágzik a népmese, a népzene, a néptánc. Népviseleti felvonulással kezdődött, Parajd, Erdőszentgyörgy, Mezőpanit, Gernyeszeg, Vajdaszentivány hagyományőrző csoportjai jöttek el. Ökumenikus istentisztelet után tartották a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót. Először a Kibédi Seprődi János Művelődési Egylet ez évben alakult tánccsoportja lépett színpadra, utána jöttek a többi csoportok. /Lokodi Imre: Õszi Gyöngykoszorú Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./1999. október 11.
Okt. 8-án Bécsben Sütő András író és Lászlóffy Aladár költő rendkívül nagysikerű irodalmi esten vett részt abból az alkalomból, hogy mindkettőjüknek német nyelven is megjelent egy-egy könyve a szerdán nyíló Frankfurti Könyvvásár alkalmából, Szépfalusi-Wanner Márta fordításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1999. október 11.
Az aradi Szabadság-szobor kálváriája címmel Békéscsabán megjelent ott élő hetvenéves aradi újságíró, Mózer István könyve. /Könyvbemutató október 6- ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1999. október 11.
Csíkszentdomokos iskolájáról az első feljegyzés 1597-ből való. Csíkszentdomokoson ma 654 gyerek jár iskolába, 277 pedig óvodába. Csíkszentdomokos iskolájából több neves személyiség került ki, köztük - akinek emlékét legjobban őrzi a Székelyföld - Márton Áron püspök, az iskola névadója. A csíkszentdomokosi oktatás 400. évfordulója alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szerveztek okt. 7-10-e között, melyen megjelentek Csíkszentdomokos testvértelepüléseinek képviselői és az ünnepelt iskola testvériskolái is. A résztvevők megkoszorúzták az 1944-es domokosi áldozatok emlékművét, és lerótták tiszteletüket a falu elhunyt pedagógusainak sírjánál. Okt. 9-én leleplezték a 400 éves csíkszentdomokosi oktatás évfordulójára felállított emléktáblákat. Dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató neve nem ismeretlen a helyiek előtt, hisz fő kutatási területe Csíkszentdomokos. Az elmúlt években három kötete jelent meg, amelyek tudományos igénnyel dolgozták fel a falu szokásvilágát, ez ünnepi alkalomból pedig bemutatták a dr. Balázs Lajos által szerkesztett Csíkszentdomokos monográfiája /Márton Áron Humanitárius Egyesület Csíkszentdomokosért és a Székelyföld közös kiadása/ című kötetet is. A falumonográfia anyagának gyűjtésekor előkerült annak a 200 vértanúnak a neve, akik a két nagy világégés során áldozták életüket. Emlékükre a falu központjában a polgármesteri hivatal méltó emléket állított, amelyet szintén ez alkalommal avatnak fel /400 éves a csíkszentdomokosi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7., Ünnep a 400 éves domokosi oktatás alkalmával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./1999. október 11.
1944-es áldozatok: 1944 szeptember-októberében román fegyveresek több helyen gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete... összesen harminchárom településben fordultak meg és több mint száz az áldozatok száma. Csíkszentdomokoson 12 magyar embert /köztük 18 éves fiút és 82 éves asszonyt/ gyilkoltak meg Olteanu fegyveresei. /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról (RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995).1999. október 11.
Mégis lesz földvári emlékmű a haláltáborban 1945-ben embertelen körülmények miatt meghalt sok száz magyar nemzetiségű áldozat tömegsírján, a Brassó megyei tanács jóváhagyta az emlékmű felállítását. Az emléktábla négynyelvű lesz. /Mégis lesz földvári emlékmű. = Háromszék, Sepsiszentgyörgy), okt. 11./1999. október 11.
Marosvásárhelyen, város központjában, a Kultúrpalota tőszomszédságában, egy kocsmából könyvesüzlet lett. Okt. 11-én András Veronika és férje, Jenő Székelyudvarhelyről Gaudeamus Könyvesbolt-hálózatuk harmadik láncszemeként, Udvarhely és Kolozsvár után, Marosvásárhelyen nyitották meg Gaudeamus libáriumukat. A boltnak hangulata van, a könyvkínálat kiegyensúlyozottsága, színvonala, változatossága szemmel látható. /Bögözi Attila: Vivát librárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1999. október 11.
Erdélyi kitüntetettje is volt az Amerikai Magyarok Szövetsége által alapított Magyar Becsületrendnek. A Becsületrend ezüst érmét az amerikai magyarság jeles személyiségei mellett, 50 olyan amerikai anya vehette át, aki gyermekét megtanította szülei anyanyelvére, azaz magyarul. A szervezők úgy gondolták, hogy idén, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés összehívásának 70. évfordulóján nem amerikai magyarokat is kitüntetnek. Így lett a becsületrend kitüntetettje - Kovács László felvidéki római katolikus esperes, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Buzás László, a VET csíki szervezetének elnöke és Sógor Csaba református lelkész Erdélyből. Nem amerikai kitüntetett továbbá Würst Erzsébet asszony, a MVSZ bécsi képviselője, Zabolai Csekme Éva és Baghy Lajos Svájcból, valamint Eőody Csaba Argentínából. A rendezvény díszvendégei és előadói között volt Martonyi János külügyminiszter, Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet és Hilbert Tamás, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés elnöke. /(Oláh-Gál Elvira): Kitüntetettek az Amerikai Magyar Nemzetgyűlésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1999. október 12.
Okt. 11-én Kolozsváron a polgármesteri hivatal sajtóértekezletén Minodora Fritea elmondta: a hivatal további büntetéseket rótt ki a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumára, hiszen a Főtér 23. szám alatti ingatlanon még mindig ott "a Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászló". Október elejétől a polgármesteri hivatal minden második nap kihágási jegyzőkönyvet állított össze, ugyanis szerintük az épületen levő zászló "közfelháborodást kelt és sérti a románok nemzeti érzését". Jelen pillanatban a büntetések összege máris több mint 1,5 millió lejre rúg. Az első büntetés után a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriuma átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amelyben leszögezte: a magyar főkonzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a főkonzulátus hatáskörébe tartozik. /Kiss Olivér: Továbbra sem fizetnek a reformátusok A városháza perbe fogta az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1999. október 12.
Kelemen Hunor államtitkár elmondta: anyagi okok miatt feltehetően elmarad az idén novemberre tervezett román kulturális hét Budapesten. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a román kulturális hét esetleges elmaradása kizárólag anyagi okokra vezethető vissza, abban semmilyen szerepet nem játszik az, hogy Ion Caramitru miniszter nehezményezte, hogy vele szemben a térségből Magyarország is jelöltet állít az UNESCO főigazgatói tisztére. /Elmarad a román kulturális hét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1999. október 12.
Okt. 11-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott Jean-Claude Perisset érsek, az Apostoli Szentszék bukaresti képviselője. Perisset érsek leszögezte: az egyházi javak visszaadásának a terén Franciaországban és Svájcban is vannak problémák. - A csángó kérdés inkább erdélyi és magyarországi politikusok fejében létezik, mint a valóságban - állapította meg az Apostoli Szentszék követe, majd bevallotta, objektív okok miatt ebbéli ismereteit másodkézből szerezte, és megígérte: az ügyben hamarosan személyesen is tájékozódni fog. Az ortodox egyház nemzeti egyházzá minősítésével kapcsolatban megjegyezte: Romániában Teoctist pátriárka a legnépesebb hitközösség vezetője, s az ortodoxok - egyértelmű számbeli fölényük és egyéb történeti okok folytán - nemzeti egyház tagjainak tekinthetik magukat. Ez azonban nem befolyásolja a többi felekezet tevékenységének minősítését, hiszen egy jogállamban minden vallás egyenlőnek számít. Így Teoctist például soha nem képviselheti a romániai görög vagy római katolikusokat, a protestánsokat, a mózeshitűeket és másokat - egyszerűen azért, mert azok nem tartoznak pásztorsága alá. /Kereskényi Sándor: A pápai nuncius szerint: A csángó kérdés valójában nem is létezik, és nyugodjanak meg a görög katolikusok is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./1999. október 12.
Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Az Európai Tanács fontos feladatokkal bízta meg, a helyi demokrácia és emberi jogok jelentéstevője volt Grúzia és Örményország Európa Tanács-beli tagfelvételénél. Kolumbán Gábort a moldvai vaslui-i bíróság rágalmazásáért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a fővállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román-magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki amelyben rögzítette azt, hogy minden, a beruházást elindító dokumentumban az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel. Aristide Roibu panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy Kolumbán Gábor megrágalmazta őt, mondván: "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". - A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd visszautasította ezt a megállapítást. Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100 000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelő) Aristide Roibu megfellebbezte. -Az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. A vaslui-i bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd ügyvéd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1999. október 12.
Okt. 12-én Csíkszeredán ünnepélyes keretek között megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem Matematika-Informatika Fakultásának kihelyezett hároméves informatikai főiskolai szakát. Jelen volt dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Kása Zoltán prodékán, Golden Gábor egyetemi tanár, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dézsi Zoltán prefektus, Erdei István és Bíró Albin alpolgármesterek, utóbbi területi RMDSZ-elnöki minőségében is, valamint dr. Oláh-Gál Róbert, a csíkszeredai kihelyezett tagozat aligazgatója. /Főiskolai tanévnyitó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./1999. október 12.
Az aradi ünnepségek lényegében elmaradtak. Lemondta részvételét a román miniszterelnök, erre fel a magyar hazautazott; lemondta részvételét a román igazságügyminiszter, erre fel a magyar igazságügyminiszter asszony hivatalos látogatása magánjellegűvé változott. Az emlékpark alapkövének letételét elnapolták, összegezett Szász János. A szélsőjobboldal, együtt az ellenzék fő erejével, elhatározta, hogy az ünnepséget megakadályozza. A kormányt politikai pergőtűzzel - az emlékparkot illető sürgősségi határozatáért - visszakozásra bírták. Az akciót gondosan előkészítette a hagyományos és elektronikus sajtó. - Az intolerancia a nacionalizmus dobbantója, része a nacionalizmusnak magának. A cikkíró iskolás korában a háború alatt Temesvárott ugyanazt tanulta 1848-49-ről, amit ma a román publicisztika állít. Időközben megvalósult a német-francia, a lengyel-német, a vallon-flamand, a spanyol-katalán megbékélés, az észak-írországi protestáns-katolikus konfliktuson kívül Európában már csak Romániában tapasztalható intoleranciából fakadó etnikai konfliktus./Szász János: A szobor sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./1999. október 12.
Elhunyt dr. Módy Jenő professzor. Hosszú időn át írta tudományos ismeretterjesztő cikkeit, melyek a Korunkban, A Hétben és a többi lapban jelentek meg. A nekrológot író pályatárs vallott arról, milyen önzetlenül dolgozó tudós volt dr. Módy Jenő, szaklapokban és kongresszusokon hétszer szerepelt együtt a nevük, de még 38 tanulmánya van, amelyek az ő ellenőrzése alatt készültek. Vannak közöttünk, akikre büszkék lehetünk, állapította meg, közülük is elsők között Módy Jenőre, akinek tízezrek köszönhetik gyógyulásukat. /Rákosfalvy Zoltán: Elvesztettünk egy nagy tudóst és igaz magyar erdélyi embert. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ Dr. Módy Jenő /Marosvásárhely, 1927. máj. 22. - Marosvásárhely, 1999. okt. / egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, kutatási területe a klinikai biokémia volt. 1990-ben jelent meg Kolozsváron A molekulák és az élet című könyve.1999. október 12.
Okt. 15-én megkezdi adását Marosvásárhelyen a napi 24 órán át sugárzó kétnyelvű kereskedelmi rádióadó, a Radio GaGa - közölte újságírók jelenlétében Frunda György szenátor, az új, magyar-román vegyes tőkéjű rádióadó 10%-ának tulajdonosa. Elmondta, hogy az új adó filozófiáját az etnikumközi kapcsolatok kiegyensúlyozott kezelése, ezek javítása képezi. A rádióstúdiót a XXI. század digitális technikájával szerelték fel. A rádió főszerkesztője Nagy István színművész. A műsor teljes egészében Marosvásárhelyen készül. Magyar nyelven hétköznapokon 6-10 óra és 14-20 óra között sugároznak, románul 10-14 óra között, illetve este 20 órától éjfélig. /Bálint Zsombor: Péntektől él a Radio GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./1999. október 12.
Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor emlékeztetett: a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központot /Nagyvárad/ 1996-ban adták át rendeltetésének. Az emeleten, a nagyteremben van a Partiumi Református Múzeum, amely előadóterem is, százharminc-százötven személy befogadására alkalmas. Egyházi gyűléseket, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kamarakoncerteket, előadásokat, kiállításokat rendeznek a teremben. Az alagsorban van a modern konyha, a százhúsz személy befogadására alkalmas ebédlő, az adminisztrátor irodája és raktárhelyiségek. Ebben a központban van az egyházközség könyvtára is, olvasóteremmel. A központban végzik a diakóniai munkát. Két éve indult meg az egyházkerület szeretetszolgálata, a szegények, nagycsaládosok, magányos és magatehetetlen idősek meleg étellel való ellátása. Ma állami támogatás nélkül, önerőből fenntartott konyhát működtetni szinte isteni csoda.. /Fábián Tibor: Hároméves gyöngyszem. Interjú Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./