udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 ... 2191-2220 | 2221-2250 | 2251-2280 ... 2971-2972 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. október 16.

Kolozsváron másodszor megrendezték az interetnikai konfliktuskezelő programot, a tréninget az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Márai Sándor Alapítvány rendezte és a PHARE, valamint a TACIS támogatta. - A csoportterápiás tréning célja a szülőktől átörökített előítéletek, a generációról generációra leképezett sérelmek oldása, kommunikációs modellek átvitele, a társadalomba, a párbeszédre való késztetés és a különbségek elfogadtatása volt. A közvetítőképzés elindítói, a szlovákiai Huncik Péter pszichiáter és a csallóközi Bordás Sándor pszichológus elmondták: 1996 óta közel ezren vettek részt ilyen jellegű szemináriumokon, és jelentősen hozzájárultak Szlovákiában az interetnikai konfliktusok enyhítéséhez. /Szőcs Andrea Enikő: Etnikumközi konfliktusmegoldás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

1999. október 16.

Október 4-én nyílt meg Marosvásárhelyen a Művészeti Líceum diákjainak Õszi Tárlata. A művésznövendékek bemutatkozó kiállításainak közel nyolcvanéves hagyománya van a városban. Közel 260 szobor, festmény, grafika, textília, ruha és ruhaterv sorakozik a tárlaton. /Fiatal művészek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

1999. október 16.

A Bukarestben zajló TIB -99 nemzetközi ipari vásár egyik fontos eseménye volt az okt. 13-i Magyar Gazdasági Nap. Ennek keretében sajtókonferenciát, majd üzletember-találkozót tartottak, amelyen több mint 70 hazai és külföldi újságíró vett részt. Halász János, a Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője elmondta, hogy idén a Magyarországra irányuló román export jelentősen növekedett. Romániában jelenleg közel 2960 magyar-román vegyestőkéjű cég működik, Magyarországon pedig mintegy 1350. A romániai külföldi befektetők rangsorolásában Magyarország a 13. helyet foglalja el. A kapcsolatok nem felhőtlenek a kapcsolatok, idén nem sikerül elérni a tavaly előrevetített 1 milliárd dolláros kétoldalú áruforgalmat, becslés szerint az 650 millió dollár körül lesz. 1998 óta Románia több olyan protekcionista intézkedést vezetett be, amelyek sújtották a magyar agrárexportot. /A román?magyar gazdasági kapcsolatokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

1999. október 16.

Székelyudvarhely újra színházi város, társulata Tomcsa Sándor nevét viseli. Szeptember 23-án, az évadnyitón, kétszer is megostromolták a székelyudvarhelyi színházat. Reggel és délután is végeláthatatlan sorban jöttek a gyermekek, tanítóik, tanáraik kíséretében, s minden áron be akartak jutni a színültig telt terembe. Híre ment ugyanis: a Hókirálynő rendkívül szép, igazi meseelőadás. - Az udvarhelyi színházhoz szegődött inaskodni egy sor főiskolás színészjelölt. /A színház ostroma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1999. október 16.

Takács Mihály augusztus végén elutazott Párizsba - immáron harmadik alkalommal -, hogy személyesen is részt vegyen egyéni festészeti tárlatának szeptember 6-i megnyitóján. Takács Mihályt felvették a Montmartre Művészeinek Egyesületébe. Ez a tagság nemcsak rendszeres párizsi kiállítási lehetőséget biztosít számára, hanem évente két hét tuniszi tartózkodást is, egy ottani alkotótáborban. /Harmadszor Párizsban. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 16./

1999. október 16.

Csíkszeredán okt. 15-én megnyílt Szabó András tárlata, amely a formatervező sajátos világába engedett betekintést, de egyéb műfajokkal is kacérkodó alkotásait is bemutatta. Szabó András 1979-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola design szakán. 1986-tól a csíkszeredai múzeum munkatársa (Nagy Imre hagyatékának gondozója), 1990-től pedig a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A kiállításon plakátterveit, grafikáit, pasztelljeit, térplasztikáit és számítógépes grafikáit mutatta be. /Szabó András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

1999. október 16.

Szilágyi Júlia irodalomkritikussal készített interjút Kisgyörgy Réka. Szilágyi Júlia megélte az 1944-es deportálást, amikor sárga csillagot varrtak a kabátjára. "Ezek voltak az én sorsdöntő tapasztalataim" - vallja. 1979-ben megjelent A helyszín hatalma /Kriterion, Bukarest/ című könyvében leírta, hogy foglyai vagyunk egy helyzetnek, egy helynek, ahol születtünk, ahol élünk. Ezt is jelentette számára a helyszín hatalma. /Kisgyörgy Réka: Hangár és kifutópálya. Exkluzív interjú Szilágyi Júlia íróval, irodalomkritikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1999. október 16.

Wass Albert a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében, részt vett több lap (Ahogy Lehet, Új Magyar Út, Magyar Könyvbarátok) szerkesztésében. Létrehozta és működtette az Amerikai Magyar Szépműves Céhet. Ceausescu "diplomatái" sokat zaklatták, egy alkalommal floridai kertjében rálőttek az íróra. A kilencvenéves korában, 1998-ban elhunyt erdélyi magyar író emlékét ápoló alapítvány Wass Albert szellemi és politikai hagyatéka a Kárpát-medencében címmel hirdetett pályázatot. A pályázatot 1998-ban írta ki, amelyre több százan jelentkeztek. Munkáikat a floridai székhelyű gróf Czegei Wass Albert Alapítvány bírálta el. A nyertesek Budapesten, a Magyarok Házában vehették át a díjakat. /Átadták a Wass Albert Alapítvány díjait. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./

1999. október 16.

Csíkszeredában immár tíz éve megrendezik az orvosi előadássorozatot, hogy segítséget nyújtsanak a háziorvosoknak, tájékoztatott a rendezvény házigazdája, Csutak István, a csíkszeredai Városi Művelődési Ház igazgatója. A rendezvénysorozat Meducation néven két éve intézményes keretek között zajlik. Az előadókat dr. Bartha Tibor és baráti köre által létrehozott magyarországi E.T. Kocher Alapítvány biztosítja. Bartha Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a hiányszakmák neves képviselőit hívják legtöbb esetben előadást tartani. /Meducation. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

1999. október 16.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata okt. 12-én tartotta idei első bérletes bemutatóját, Bocsárdi László rendezésében Shakespeare Szeget szeggel című színművét láthatta a közönség. A jelenlévők köszöntötték Nemes Leventét, a színmű egyik főszereplőjét, a társulat igazgatóját, hatvanadik születésnapja alkalmából. Az ünnepség keretében Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője a "Kultúra szabadságáért" díjjal tüntette ki Nemes Leventét. /Shakespeare bemutató és köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16-17./

1999. október 16.

Nagyszebenben a római katolikus templom homlokzatára három nyelvű emléktáblát helyeztek el. Pár évvel ezelőtt a római katolikus egyház az ortodoxok által kisemmizett görög katolikusok használatába adta ezt a templomot, az Orsolya nővérek templomát. Az idő elteltével a templomba vendégként befogadott hívek kezdték "a mi templomunk"-nak nevezni a hosszú évszázadok óta római katolikus istenházát. Ezért volt ideje az igazságot hirdető márványtáblák kifüggesztésének. - A ferencesek templomában a szentélyben a Szent Ferenc-feskó alatt, ez a felírat áll: ISTENEM ÉS MINDENEM. Az 1940 után Kolozsvárról Nagyszebenbe jött görög katolikus főpapból áradt a magyargyűlölet. Segített abban, hogy a hatóságok a ferences atyákból néhányat, köztük P. Placidót is lágerbe vitték, ő maga pedig önhatalmúlag behatolt a barátok templomába, letöröltette a szentély diadalívéről az ISTENEM ÉS MINDENEM jelmondatot. A főpap rendőröket állítatott a templom elé azzal, hogy csak a román nevűeket engedjék be a templomba. A Szentszék tudomására jutott ez a szégyenteljes ügy. A pápai fenyítés megszüntette önkényeskedését. /Kalmár Zoltán: Emléktáblák emlékeztetnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1999. október 16.

Nagy László az 1993-ban írt XII. osztályos, máig egyetlen irodalomtankönyvet nézte át, amely a romániai magyar irodalommal foglalkozik 1918-tól kezdve. Azon költők-írók közül, akik a "felszabadulás" előtt alkottak, 19 íróról külön fejezetben szól egy-két lecke (ezek közül 3 illegális kommunista, a mintegy 200 magyar anyanyelvű kommunista értelmiségi 1,5%-a; a maradék 16 a 150 000-re tehető magyar értelmiséginek kb. 0,01%-a). Közülük heten hosszú ideig szívvel-lélekkel szolgálták a rendszert. A könyv a sztálini idők bebörtönzöttei közül hét közéleti személyiséget említett, ezek közül öt kommunista. Az 1944 előtti éveket ismertető fejezetben a legtöbbet előforduló név Gaál Gáboré (tízszer), aki a Korunk főszerkesztője. Állítsuk ezt szembe Mikó Imre (ugyanazon időszakot tárgyaló) Huszonkét év című könyvével. Ennek végén, a névmutatóban Gaál Gábor neve egyáltalán nem található, míg például egy másik lapszerkesztő, Jakabffy Elemér neve 15-ször, a Brassói Lapok hangadó szerkesztője, Szele Béla 8-szor, Kacsó Sándor kétszer, Balogh Edgár szintén kétszer szerepel. /Nagy László: Számok és viták. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

1999. október 18.

Okt. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést Bukarestben Radu Vasile román miniszterelnök. Az egyházfők kérésére létrejött találkozón Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Tamás József csíkszeredai katolikus segédpüspök vett részt. Az erdélyi magyar egyházak vezetői a lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a román miniszterelnök segítségét, támogatását. - A találkozó után az egyházi vezetők elmondták: a lelkészek állami fizetéséről szóló törvény jelenlegi értelmezése azt a gyakorlatot eredményezi, hogy a mintegy 1400 romániai magyar lelkésznek csak a fele kaphat állami fizetést. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólva hangsúlyozták, hogy bár már született két sürgősségi kormányrendelet, amelyek alapján összesen 53 ingatlant kellett volna az egyházaknak visszakapniuk, eddig ezek közül mindössze 4-5 ingatlan került vissza tulajdonukba. Az egyházi vezetők a találkozón azt is felvetették, hogy a jelenlegi adótörvények nem ismerik el az egyházak karitatív szerepét, így gazdasági tevékenységük után 38 százalék adót kell fizetniük. Egybehangzóan javasolták a miniszterelnöknek azt is, hogy a vallási törvény készülő tervezetét vegyék le a törvényhozás napirendjéről, mivel az a jelenlegi formájában semmit nem segítene, csak ártana. - Radu Vasile számos ígéretet tett a felvetett gondok orvoslására. Megígérte, hogy a lelkészek állami fizetésének ügyét az idén a kormány tartalékalapjából rendezik, jövőre pedig a költségvetésben a lelkészek száma után állapítják meg a keretösszeget. Kérte, hogy a magyar történelmi egyházak a lehető legrövidebb időn belül állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyek jogi helyzete már tisztázott. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit szeptember közepén Emil Constantinescu államfő fogadta, aki a maga részéről szintén ígéretet tett a jogos problémák rendezésére. /Újabb bukaresti hitegetések. Erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

1999. október 18.

Az EBESZ bécsi konferenciáján Patrubány Miklós VET-elnök A külhoni állampolgárság intézménye, mint az interetnikai feszültségcsökkentés eszköze címmel ismertette a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) elképzelését a külhoni állampolgárság intézményéről. Európa állam- és nemzethatárai sok esetben nem azonosak. A külhoni állampolgárság intézménye a fenti ellentét következtében létező feszültséget hivatott csökkenteni. A külhoni állampolgárság intézménye Patrubány szerint Euro-konform, mert szubszidiáris, megerősíti a településeket és a régiókat. Nem okoz gazdasági, kulturális vagy politikai kárt a többségi nemzeteknek. Megerősíti a nemzetrészek híd-szerepét. Nem ellentétes a szóban forgó nemzeti közösségek autonómia-törekvésével. A külhoni állampolgárság - az interetnikai feszültségcsökkentés eszköze. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1999. október 18.

Okt. 15-17-e között Kolozsváron Keresztyének a politikában címmel ifjúsági konferenciát rendezett az Erdélyi IKE és a Hollandiai Református Politikai Szövetség (GPV). A konferencián megvitatták, mit jelent a jelenlegi romániai körülmények között keresztyénként a társadalmi és politikai életben tevékenykedni és érdeklődést kelteni a fiatalokban a politika iránt. Ez igen fontos, mert az egész romániai magyar társadalmon érződik egy politika iránti apátia. Kónya-Hamar Sándor és Birtalan Ákos parlamenti képviselők a rendszerváltás óta eltelt időszakot elemezték. Varga László lelkész arról beszélt, mit jelent magyar kereszténynek lenni, mennyire számít ez kettős kisebbségnek. Gabriel Andreescu politológus a miniszterelnök által a parlamentnek benyújtott kultusztörvény-tervezetet elemezte. Elmondta, hogy a tervezet elfogadása rettenetes csapás volna a román demokrácia számára. Andreescu felhívást intézett a magyar egyházak vezetőihez, hogy minél előbb foglaljanak állást és fejtsék ki véleményüket e törvénytervezet visszavonása érdekében. /Erdei Róbert: Keresztyén ifjak és a politika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

1999. október 18.

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) évente kilenc tudományos konferenciát szervez. Ezek közül az Országos Szakmai Napok (OSZN) a legnagyobb, amelyet idén október 15-17. között Szatmárnémetiben szerveztek meg. Megtartották a romániai magyar tudományos szervezetek találkozóját is. Többek között jelen volt Lányi Szabolcs, a román kormány Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségének vezetõje, aki ügynökségének pályázati lehetõséget mutatta be. Lányi Szabolcs lehangoló képet festett a romániai kutatás helyzetérõl. Elmondta: amíg Finnországban 421 dollár jut az egy fõre esõ tudományos finanszírozásra, addig Romániában ez a szám csupán 1,83 dollár. Bíró Károly EMT-elnök a szervezet tevékenységét ismertette. Kiemelte: a szakkifejezések anyanyelven történõ elsajátítása érdekében az EMT jövõ évtõl a magyar diákok számára az ország összes mûszaki egyetemén fakultatív kurzusokat szándékozik szervezni. Ugyanakkor a létrehozandó magyar egyetem hátterének megteremtése érdekében intézményrendszer kiépítését tervezik. /Kiss Olivér: EMT-rendezvény. Sikeres Országos Szakmai Napok -99. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az OSZN szakosztályi megbeszélésekkel folytatódott. Az EMT szakosztályok - fizika, faipar, építészet, bányászat-kohászat, energetika/elektrotechnika, földmérés, gépészet, vegyészet - tagjai megvitatták tevékenységi területeik problémáit. /EMT - Országos Szakmai Napok '99. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./

1999. október 18.

A bécsi Bornemisza Társaság meghívására nyugati irodalmi útját Bécsben kezdte Sütő András, majd grazi találkozó után Frankfurtba utazott feleségével. A frankfurti könyvvásáron Sütő András meghívott szerzőként volt jelen a Csillag a máglyán című drámájának új német nyelvű kiadásával. Frankfurti vendégségét követően Münchenben vett részt irodalmi találkozón, majd okt. 16-án a párizsi Magyar Intézet meghívására érkezett a francia fővárosba. Személyesen még nem vendégeskedett az Intézetben, de művével már volt jelen, amikor 1992 márciusában a budapesti Nemzeti Színház az Advent a Hargitán stúdióváltozatát két este játszotta hatalmas sikerrel. Látogatásának ünnepi alkalma, hogy André Doms és Vígh Árpád fordításában, Ablonczy László kísérő tanulmányával franciául is megjelent a Csillag a máglyán. A könyv borítóján a Harag György rendezte nagy emlékű 1976-os kolozsvári előadás jelenete, a képen Lohinszky Loránd és Héjja Sándor. A párizsi irodalmi esten, okt. 21-én bevezetőt mond Fejtő Ferenc, akinek 90. születésnapját a közelmúltban ünnepelte a magyar és a francia szellemi élet. Az estet A. Szabó Magda vezeti, s videofelvételen a közönség részleteket láthat Sütő András műveiből. /Sütő András Párizsban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

1999. október 18.

Okt. 16-án Marosvásárhelyen közel százan vettek részt a Kultúrpalotában tartott tudományos ülésszakon. Az 1989-es decemberi forradalom tanúi elnevezésű rendezvényt a marosvásárhelyi December 21. Egyesület, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Megyei Múzeum szervezte. A felszólalók aláhúzták: annak ellenére, hogy még nem létezik egy egységes, minden félremagyarázást kizáró kép a tíz évvel ezelőtti eseményekről, remélik, a közeljövőben győzedelmeskedik az igazság. /Az 1989 decemberi eseményekre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

1999. október 18.

Szatmárnémetiben kicsinek bizonyult a református templom a szatmár-kültelki városrésznek. 1994-ben kezdték el a templom bővítését. A hozzáépített, az egyházmegyében egyedülállónak számító, korszerű gyülekezeti központban tanácsterem, gyermekmegőrző, konyha, gyülekezeti terem kapott helyet. A hollandiai /elburgi/ egyházközösség támogatásával sikerült az építkezés. Okt. 17-én volt a hálaadó istentisztelet, megünnepelték, hogy elkészült a bővítés. /Szatmár?Kültelek: hálaadó istentisztelet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./

1999. október 18.

Okt. 17-én ünnepelt Krasznamihályfalva református gyülekezete: a megye egyik legrégebbi temploma felújítási munkálatainak befejezése után hálaadó istentiszteletet tartottak. Tőkés László püspök hirdetett igét. Sokáig úgy neveltek minket, hogy ne ismerjük múltunkat és ne legyen mire emlékezzünk, hangsúlyozta. /Ünnepség Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./


lapozás: 1-30 ... 2191-2220 | 2221-2250 | 2251-2280 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék