udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2972
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 2971-2972
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. február 10.
Románia hazai összterméke 1998-ban 5,5 %-kal csökkent. 1998-ban az előző évhez képest 17,3 %-kal volt alacsonyabb az ipari termelés, a mezőgazdaságban 30 %-kal volt kisebb a növénytermesztés, csökkent az állatállomány. Az infláció 40 %-os, a lej árfolyama 36,5 %-kal csökkent a dollárhoz képest. A visszaesés ellenére a bérek reálértékben növekedtek. Növekedett a munkanélküliség aránya, decemberre elérte az aktív lakosság 10,3 %-át. 1998 november végére a külkereskedelmi mérleg hiánya 3 milliárd dollár volt. Az országnak 1999-ben 2,8 milliárd dollár adósságot kell törlesztenie. /Lehangoló a gazdaság teljesítménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1999. február 10.
Az Állami Vagyonalap /FPS/ az elmúlt év legsikeresebbnek a Román Fejlesztés Bank és a RomTelecom privatizációját tartotta. Az ellenzék szerint viszont nagyon olcsón adták el a telefontársaságot /RomTelecom/, az egyik legjobban működő állami monopóliumot. A görög OTE fizette ki a kormány által kért minimumot, 675 millió dollárt a 35 %-os részvénycsomagért. A RomTelecom 53 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 3,6 millió telefonvonallal rendelkezik. Az utóbbi idők fejlesztésének köszönhetően a hálózat 42 %-a digitális, a többi vonalat nagyrészt még a háború előtti kéziközpontok működtetik. /Tófalvi Zselyke: Román privatizáció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1999. február 10.
A tömegben élő kisebbség egyedeinek menekülési ösztöne, magyarán önfeladása most ijesztően felerősödött, állapította meg Nits Árpád. Ebben része volt a magyarországi MSZP és SZDSZ segédlettel készült "tudományos szociologikus" felismerésnek, hogy a Bolyai Egyetem nem is kell. Akkor meg mi szükség van középfokú oktatásra? Az önfeladás helyett van más megoldás is, ez az autonómia. /Nits Árpád: Kritikus tömeg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ 1999. február 10.
Febr. 7-én tartotta évi közgyűlését volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön, melyen megjelent Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke is. A napirendi pontok között volt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1999. február 10.
Csíki Sándor megdöbbenéssel olvasta a Tokay György volt kisebbségügyi miniszterrel készült interjút. Véleménye szerint: 1. Ha nincs Tőkés László, Tokay György soha nem lesz miniszter; 2. Ha Tokay György nem bírja a kritikát, ne vállaljon felelős beosztást; 3. Ezen a poszton egy pihentebb politikus (lehet) többre képes. A Nyárádmenti Fórumot illetően: 1. Még Markó Béla is azt mondta, amikor meghívtuk: Senki sem tilthatja meg Tőkés Lászlónak, hogy valahol fórumot szervezzen, ha ezt ő jónak látja; 2. Az exminiszter úr szerint nincs szükség ilyen fórumokra. Jó, hogy a szavazatainkra szükség volt; 3. Én nagyra becsülöm Tokay Györgyöt mint politikust, de ő se nézzen minket káposztafejeknek, akikkel kár leülni és elbeszélgetni. A "népi demokráciáról" pedig: semmi emlékem, még párttag sem voltam. Egy dolog biztos: 1. A Nyárádmenti Fórumra szükség van, mert igényli a tagság, a "mandátum nélküli emberek"; 2. Itt február 13-án semmi közfelkiáltás, határozat vagy szervezeten kívüli cselekedet nem lesz; 3. Lesz egy rövid ima, három előadás, végül: kérdések, hozzászólások, vélemények az RMDSZ belső gondjairól (minden szinten). kérem, tiszteljék meg jelenlétükkel szerény szervezetünket, és írják meg bátran, amit láttak, hallottak polgári fórumunkon. /Csíki Sándor, nyárádszeredai RMDSZ-elnök: Igénylik a mandátum nélküli emberek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1999. február 10.
Ma ötéves a Gyergyói Kisújság, olvasható a hetilap címoldalán. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 10./ 1994. febr. 10.- 1996-ig Gyergyói Synten Minden címen jelent meg, azóta: Gyergyói Kisújság1999. február 11.
Gabriela Coltescu, a temesvári Nyugati Tudományegyetem előadótanára az APACH-CH emberjogi szervezethez fordult panaszával: jan. 11-én egy Dumitru névre hallgató személy látogatta meg irodájában, akit a szociológiai tanszék vezetője Romulus Dabu SRI-tisztként mutatott be. A tiszt Coltescu tevékenysége iránt érdeklődött, különösen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával működő Harmadik Európa Kutatóközpont iránt. A Harmadik Európa Kutatóközpont szintén tiltakozott. Az SRI cáfolta, hogy bármelyik alkalmazottjuk vizsgálódott volna, szerintük ez az akció az SRI lejáratását szolgálja. Az SRI közleménye viszont nem beszélt az incidens kivizsgálásáról és a szélhámos tiszt felkutatásáról. /Egy kétes SRI-tiszt politikai rendőrt alakít Temesváron. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./1999. február 11.
Az Erdélyi Naplóra gyakran hivatkozik a Romániai Magyar Szó, írta Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Dénes László a Romániai Magyar Szót "bukaresti kormánypárti lap"-nak nevezte, mondván, tele van állami hirdetésekkel, továbbá kap a kisebbségi sajtónak kiutalt pénzekből is. A napilapban Kuszálik Péter folyton az Erdélyi Naplóban "olvasottakon élcelődik": Az Erdélyi Napló még be sem fejezte A Securitate és a magyarok című vallomássorozat közlését, a Romániai Magyar Szó már átvette a sorozat első felét "az Erdélyi Napló nyomán" címmel, ez valójában szó szerinti átvétel volt. A sorozat közlése után az Erdélyi Napló nem kapott cáfolatot, a Romániai Magyar Szót viszont elárasztották cáfolatokkal. Bitay Ödön kikérte magának, hogy őt bárki lebesúgózza /jan. 18./, Jeszenszky Ferenc pedig perrel fenyegetett, miközben dr. Airizer László emlékezette őt régi dolgaira /jan. 25./. Dénes László szerint szerecsenmosdatás folyik a "kis példányszámú bukaresti magyar lapban." /Az Erdélyi Napló szomorú - Erdélyi Napló (Dénes László): "Ujjal mutatnak ránk a Romániai Magyar Szóban" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./1999. február 11.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a vele készített interjúban kiállt elődje, Tokay György tevékenysége mellett. A magyar egyetem ügyéről elmondta: decemberben leadta jelentését a különleges bizottság. Az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. Eckstein-Kovács Péter megállapította, hogy a bíróságnak az egyetem létesítését elmarasztaló ítélete törvénybe ütköző. A Kisebbségvédelmi Hivatal a Kormányfőtitkárság egyik főosztálya, nem költségvetési intézmény. Eckstein-Kovács Péter ezen változtatni szeretne. Arra a kérdésre, hogy mi a vélemény az egyes fasiszta megnyilvánulásokról, a kisebbségügyi miniszter kifejtette: a hivatal mindig tiltakozott az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Erőteljes fellépés a kormánytól indulhat el. - Jelenleg a roma közösség hátrányos szociális helyzete foglalkoztatja a hivatalt. /Incze Ferenc: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a kormányprogram útján kíván haladni. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./1999. február 11.
A Temes megyei RMDSZ vezetősége felkérte Dumitru Grant Temes megyei prefektust, hogy közvetítsen a temesvári Bartók Béla Líceum ügyében. A prefektusnál megtartott találkozót a Temes megyei RMDSZ kezdeményezte, nyilatkozta Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök. Az utóbbi két évben a romlott az anyanyelvű oktatás helyzete, a líceumban a közgazdasági, az informatika profilra jelentkeznének, de a líceum elméleti jellegű. Megállapodtak abban, hogy kidolgozzák a javaslatokat, a főtanfelügyelő támogatni fogja a változtatást. A bentlakás ügyében nem tudtak változtatást elérni. Súlyos probléma, hogy a magyar közösség újból Halász Ferenc megbízott igazgató kinevezését kéri, azonban ezt a kérést elutasították, azzal indokolva, hogy Halász Ferencnek nem sikerült a versenyvizsgája. /Pataki Zoltán: Magyar iskolaügyben a temesi kormánybiztosnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./1999. február 11.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége januári küldöttközgyűlésén úgy határozott, hogy a Nyelvrontás-díjjal marasztalja el az 1998-as VI. osztályos Matematika tankönyvet és fordítóját, dr. Steinbrecher Györgyöt. Az AESZ a továbbiakban is közzé fogja tenni a fertőző oktatási anyagok és tankönyvek jegyzékét. Ez a minősítés a szakmai igénytelenségre, a nyelvhasználatra, a magyar nemzetiségű tanulók identitásának szándékos gyöngítésére és a magyar ellenségkép propagálására vonatkozik. Ezen szempontok szerint fertőző tankönyvek között van az Erkölcsi nevelés /IV. osztály/, S. Oane-M. Ochescu: A románok történelme /IV. o./, L. Burlec-L. Lazar: Egyetemes történet /IV. o./ című tankönyv. /Fertőző tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./1999. február 11.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, Kiss Kálmán arról tájékoztatott, hogy ők már elkezdik a felkészülést a következő parlamenti és helyhatósági választásokra. Megpróbáltak tárgyalni Markó Bélával és Tőkés Lászlóval. "Vakon hittünk bennünk, de csalódnunk kellett." A pártnak több megyében van erős szervezete, a közeljövőben megyei konferenciákat tartanak. Szervezeteik vannak Déván, Nagyenyeden, Kolozsváron, Gyulafehérváron, Argesben is. Maros megyében 5800 a taglétszámuk. Találkozni akarnak Markó Bélával és Eckstein-Kovács Péterrel, hogy eldöntsék, az RMDSZ-szel együtt haladnak a jövőben, vagy külön maradnak. Ez lesz az utolsó próbálkozásuk. Már "komoly politikai erők komolyan vesznek bennünket." - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Mózes Edith: "Vakon hittek Markó Bélában és Tőkés Lászlóban, de csalódtak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./1999. február 11.
A Duna Tv-nek nagyon nagy szerepe a határon túli magyarság életében. Magyarországon elhangzott olyan ötlet, hogy a Duna TV-t össze kell olvasztani az MTV-vel. Ezt nem tudják elfogadni a Duna TV hívei. A Duna Televízió Baráti Körét 1994 nyarán alapította több erdélyi város képviselője, a székhelye Csíkszeredában van. Január végén harmadszor találkoztak a Duna Televízió Baráti Körei. A harminc kör a találkozó végén közös nyilatkozatban hitet tettek a Duna TV mellett, mely megkülönböztetett feladatként végzi az egyetemes magyarságtudat építését. /Máthé Éva: Védőbeszéd Duna TV-ügyben. Kapocs a nemzetrészek között. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./1999. február 12.
A NATO további bővítésének esélyeiről rendezett washingtoni tanácskozáson Zoe Petre, a román köztársasági elnök főtanácsadója szenvedélyes hangon érvelt amellett, hogy Románia mielőbb kapjon meghívást az atlanti szövetségbe. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában rendezett eszmecserén kelet- európai biztonságpolitikai illetékesek és amerikai szaktekintélyek vettek részt. Zoe Petre kételyét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy akár hosszú évekig el lehet halasztani a NATO- bővítési folyamat további lépéseit. A tanácskozáson William Perry úgy vélekedett, hogy Románia ugyan kielégítő eredményeket ért el a haderő polgári ellenőrzése, a szomszédokkal való viszony rendezése és a közös védelemhez való hozzájárulási képesség fejlesztése terén, ám a két legelső kritérium vonatkozásában - vagyis a demokratikus intézmények működtetésében és a piacgazdasági viszonyok érvényesítésében - még további eredményekre van szükség. Zoe Petre elismerte a piacgazdasággal kapcsolatban elhangzott bírálat jogosságát, de azt vitatta, hogy a demokratikus intézményrendszer nem működik kielégítően Romániában. /Zoe Petre Románia meghívását kéri. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./1999. február 12.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Romániát és Bulgáriát vegyék le az Európai Unió országaiban vízum kiváltására kötelezettek listájáról. Az EU összesen 90 országgal szemben tart fenn vízumkötelezettséget. Ezek közé a tagjelöltek közül csupán Románia és Bulgária tartozik: mindkét állam többször jelezte már, hogy az intézkedés nehezíti felkészülését a tagságra /Az Európai Parlament fontos javaslatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./1999. február 12.
Frunda György szenátor a vele készült interjúban beszámolt az Európa Tanácsban (ET) a kisebbségekkel kapcsolatban tett kezdeményezéséről. Ha az ET nagyobb költségvetéshez jut, akkor az általa javasolt ad-hoc bizottság akár állandó bizottsággá vagy albizottsággá változhat. A bizottság legfontosabb feladata az Emberjogi egyezmény mellékletének kidolgozása lenne. Frunda szerint a bizottságnak meg kell határozni jogilag a nemzeti kisebbség fogalmát és különbséget kell tenni eközött és az emigráns csoportok között, ugyanis "egy népcsoport nem hibás azért, mert a határ átmozdult a feje felett". Ha megszületik a melléklet, akkor kötelező érvényű lesz a tagországok számára. A román sajtó félreértelmezte lépését - annak ellenére, hogy következetesen Románia monitorizálása ellen foglal állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./1999. február 12.
Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a Romániai Magyar Szónak azt nyilatkozta, hogy városában szükség van egy magyar konzulátusra, mert az többek között megoldhatná a régióbeli volt politikai foglyok-, kárpótlási jegyek- és kivándorlás kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./1999. február 12.
A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett meg Bolyai Farkas születésének 224., valamint az intézet fennállásának 442. évfordulójára. A Bolyai-napok febr. 12-én értek véget. Bálint István igazgató mondott beszédet. Vetélkedők zajlottak le, diákok dolgozataikból olvastak fel. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./1999. február 12.
Demeter Zsigmond István /sz. Székelykeresztúr, 1958. máj. 26./ nem végzett képzőművészeti főiskolát, szülővárosában él és faragással foglalkozik. Több sikeres kiállítása volt. Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnázium előtt áll az iskola névadójának bronzszobra /1991-ben állították föl/, Demeter egyik alkotása. Több iskolában áll egy-egy szobra, Gagy iskolájában Móra Ferenc, Szentábrahámban Benedek Elek szobra, mindkettőt fából faragta ki. Ugyancsak az említett gimnázium részére készült Berde Mózes bronzszobra, a gyermekotthonnak pedig a kőből faragott Zeyk Domokos-szobor. Rugonfalván állították föl milleneumi emlékművét. Belgiumba és Magyarországra is meghívták köztéri szobor elkészítésére. /Pál Júlia: Megszólal a székely világ. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 12.-18., II. évf. 6. sz. /1999. február 13.
Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./