udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 2971-2972 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. december 2.

Nov. 26-án Székelyudvarhelyen megtartották a II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozót, melynek szakmai irányítója Nagy-Kopeczky Kálmán volt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábos csoportjának rendezője. Elmondta, hogy a bábos a legmostohább műfaj a művészetek közül: nincs kritika, egyre kevesebb a szakember. Magyar nyelven semmilyen szinten nincs bábos oktatás, képzés. Már szervezet nyáron bábosképzést műkedvelőknek. Balla Zoltán, a találkozót szervező Humán Reform Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani találkozón jóval többen voltak, mint az elsőn. Sikerült felderíteniük az összes létező bábos csoportot; legtöbb el is jött Udvarhelyre. /P. Buzogány Árpád: II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

1999. december 2.

Magyarnagykapuson a helyi könyvtárban 10 034 kötet van, ezekből magyar nyelvű csupán 1851, tehát a könyvállomány 18 százaléka, bár a község magyar lakosainak aránya jóval nagyobb ennél. Siralmas a helyzet a gyermekirodalom területén: 116 kötet (ennek csupán egynegyede magyar nyelvű) áll a legfiatalabb olvasók rendelkezésére. /Kerekes Edit: Bár az olvasók nagy része diák, 29 magyar gyermekregény van a nagykapusi könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 2.

Dec. 2-án Budapesten a nemzetképről szóló konferenciát rendezett a Fidesz parlamenti frakciója. Magyarországnak szüksége lenne egy jól megragadható önképre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián. A nemzetkép formálásával kapcsolatos kormányzati szerepről szólva úgy vélte, hogy a nemzetképet nem a kabinetnek kell kitalálnia és megalkotnia. A kormány feladata ennek a munkának az összehangolása, koordinálása. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hiányzik egy biztos ecsetvonásokkal felvázolt vízió és az ezt bemutató összehangolt egységes stratégia. A miniszterelnök véleménye szerint az alföldi parasztvilághoz, a magyar nemes híres virtusához és a magyar ember találékonyságához kapcsolódó elemeket meg kell próbálni belefoglalni abba a képbe, amely egy másik, modernebb, megváltozott Magyarországról szól. Tempfli József nagyváradi püspök az állam és az egyházak együttműködésének nemzetformáló szerepére fektette a hangsúlyt. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke leszögezte: a nemzetkép megrajzolásához önmagában kevés csak Magyarország, mint ahogy kevés lenne az anyaország nélkül a határon túli magyarság is. /Magyar nemzetkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. december 3.

A Vallásügyi Államtitkárság elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Az államtitkárság élén három éve Gheorghe Anghelescu craiovai teológiaprofesszor áll. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke szerint az államtitkár eddig a többségi ortodox egyháznak kedvező döntéseket hozott. A törvénytervezet több diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, az ortodox egyházat nemzeti egyháznak nyilvánítja. /Bakk Miklós: Nemzetivé kívánják avatni az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 3.

December elsejétől Buzsi András ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség parancsnoka. Eddig a megye öt városa rendőrségének mindegyikét román etnikumú parancsnok vezette. /(Flóra Gábor): Ezredes a kézdivásárhelyi rendőrség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Buzsi András ezredes eddig a megyei rendőrségen dolgozott. Elődje, Palade Eugen saját kérésére vált meg eddigi tisztségétől. Buzsi András az 1989-es változások óta Kézdivásárhely ötödik rendőrfőnöke. 1989. december 22-e után két-három hétig Benkő András ny. ezredes, majd az ugyancsak rövid időre kinevezett Tüzesi Kolumbán Sándor irányította a rendőrségi munkát. Lévai László Attila 1990. január közepétől 1995 májusáig volt rendőrfőnök, majd májustól november 15-ig Stoleru Ionic, Palade pedig 1995. novemberétől mostanáig volt Kézdivásárhely rendőrfőnöke. /Új rendőrfőnök Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

1999. december 3.

November 26-án tartotta meg a Nagybánya központú Területi RMDSZ jubileumi küldöttgyűlését, emlékeztek a helyi szervezet 10 éves fennállására és tevékenységére. Valójában 1989. dec. 25-én alakult meg a városban az RMDSZ, azonban a decemberi zsúfolt eseménynaptárra tekintettel előrehozták a megemlékezést. A szervezők meghívták az RMDSZ országos vezetőségét, a helyi civil szerveződések képviselőit, a helyi egyházak vezetőit, a koalíciós pártok küldötteit. Dr. Márton Árpád, aki - néhány ideiglenes elnök után - első vezetője volt a helyi szervezetnek, adott történelmi összefoglalót. Csiha Tamás, az első helyi RMDSZ-szenátor majd szervezeti elnök beszédében emlékeztetett a helyi szervezet két halottjára, Zonda Attila képviselőre és Olajos Pál ügyvezető alelnökre. /Farkas E. Zoltán: Egy RMDSZ-emlékrendezvény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1999. december 3.

Az RMDSZ-színvallató sorozatban Kelemen Hunor államtitkár válaszolt a körkérdésre, Tőkés László püspök minősítésére. Nem érzi magát egy kommunista párt típusú szervezet tagjának, az RMDSZ egyetlen vezetője részéről sem érezte egyetlen pillanatig a kommunista típusú vezető magatartását. Feltette a kérdést: egy kommunista típusú szervezet tiszteletbeli elnöke vajon nem egy kommunista típusú tiszteletbeli elnök-e? - Kelemen Hunor kifejtette, hogy jelölése az államtitkári tisztségbe számára meglepetés volt, hiszen 1997 januárja előtt semmilyen szerepet nem vállalt az RMDSZ-ben. A minisztériumban minden területen kuratóriumokat hoztak létre és a közpénzek elosztását nyílt pályázati rendszerben végzik, ez lehetővé tette azt is, hogy az elmúlt tíz évben először a jelentős erdélyi magyar könyvkiadók is részesüljenek a román állam költségvetéséből. /Kelemen Hunor, a Kulturális Minisztérium államtitkára - RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1999. december 3.

Dec. 1-jén, Birtalan Judit vezényletével, budapesti vendégszereplésre indult Marosvásárhely Vártemplomának Psalmus vegyes kara. A Határon Túli Magyarok Hivatala 150.000 forinttal segítette a kórust. /Budapesten vendégszerepel a Psalmus. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

1999. december 3.

András Imre mérnök, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője ma a Magyarok Világszövetségének az egyik, az erdélyi régióért felelős alelnöke az MVSZ stratégiaváltásáról beszélt, amely az MVSZ-ben az elmúlt három év során végbement. Az MVSZ kinyilatkoztatta: el kíván távolodni a napi politikától, és egy olyan távlatos nemzetpolitikát kíván képviselni, amelynek erkölcsi és szellemi kereteit az ötvenes évek végén Németh László rajzolta meg. - A nemzet - vállalkozás, ebből indult ki Németh László. Az MVSZ úgy látta, hogy talán kevésbé kultúracentrikus, mint inkább hangsúlyozottabban társadalomközpontú programmal kell előállniuk. /András Imre az MVSZ stratégiaváltásáról. Az új program a nemzet egészének érdekeire figyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./

1999. december 4.

A svéd parlament (riksdag) elfogadta, hogy 2000. április elsejétől a finn is hivatalos nyelv lesz Svédországban. A 8,9 milliós Svédországban az évtized közepén mintegy 450 ezer finn élt, felerészben finn anyanyelvű, másik felerészben pedig svéd ajkú finn állampolgár. A riksdag egyúttal elismerte hivatalos nemzetiségi nyelvnek a finn egyik ágát, amelyet mintegy 50-60 ezer svéd beszél az ország északi részén fekvő Tornealven folyó völgyében. A képviselők hivatalos rangra emelték a Svédországban beszélt többi nemzetiségi nyelvet is: a szamit, a romanit és a jiddist. A szamit, amely mintegy 9000 svédországi lapp anyanyelve, három formában is elismerték: az északi szamit, a Lulea környéki szamit, és a déli szamit. A romanit a svédországi cigányok beszélik, a jiddis - a közép- és észak-európai zsidóság régebbi német elemekből álló, szláv és héber sajátosságokkal kevert nyelve - a XVIII. század eleje óta használatos a skandináv országban. A parlamenti döntést az is indokolta, hogy a szomszédos Finnország, amely 1809-ig a svéd királyság része volt, 1918-ban keletkezett alkotmányában két hivatalos nyelvet említ: a finnt és a svédet. A második hivatalos nyelvet, amely a finnel egyenértékű státust élvez, a lakosságnak alig több mint 6 százaléka beszéli. /A finn nyelv hivatalos lesz Svédországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 4.

Dec. 3-án az RMDSZ SZET-SZKT együttes ülést tartott Marosvásárhelyen. Új rendszer szerint újítják meg a magyarországi Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. Eddig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jelölte ki a szaktestületek összetételét. A jövőben ez a feladat az RMDSZ-szel társult civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanácsra (SZET), pontosabban a SZET szakbizottságaira hárul. A SZET dec. 3-i ülésén véglegesítette a szaktestületek összetételét. Az RMDSZ szövetségi, tiszteletbeli és ügyvezető elnökéből, a SZET, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökeiből álló romániai alkuratórium a SZET-javaslatokat közvetíti majd a budapesti kuratórium felé elfogadás végett. A SZET tanácskozását a SZET és az SZKT együttes ülése követte. Markó Béla tartott beszámolót az elmúlt hónapok politikai eseményeiről, a felerősödő nacionalista támadásokról. - A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalás- tervezetében felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát, amelyben kommunista jellegű pártnak minősítette az RMDSZ-t, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e lenni e párt vezetőségének. A küldöttek a ?89-es események évfordulójához méltatlannak tartották, és levették a napirendről ezt a javaslatot. /Sz. K. [Székely Kriszta]: SZET-SZKT együttes ülés Marosvásárhelyen Véglegesítették az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1999. december 4.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 4.

Kolozsváron A tanítóképzés dilemmái tárgykörű megbeszélésen jelen levők, közöttük dr. Egyed Emese, dr. Ferenczi Gyula, dr. Fóris Ferenczi Rita, dr. Kozma Dezső, dr. Péntek János és Vetési László, az idei tanévtől beindult főiskolai szintű tanítóképzés jelenlegi helyzetét és tantervét elemezték. Megállapították, hogy az nem felel meg a szakmai szempontoknak, sem a magyar nemzetközösség elvárásainak. Ezért hozzá kell kezdeni egy korszerű tanterv kidolgozásához, amely figyelembe veszi az eddigi tapasztalatokat és azokat a szellemi és anyagi erőtartalékokat, amelyekkel a Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Szatmárnémetiben és Kolozsváron beindult tanítóképző főiskolák rendelkeznek. Érvényesíteni kell ezen főiskolák belső önrendelkezési jogának érvényesítését. A főiskoláknak együttműködési stratégiát kellene kialakítaniuk, ezt az együttműködést célszerű kiszélesíteni a Kárpát-medence más régióiban tevékenykedő főiskolákkal is. Ki kell dolgozni a főiskolai szintű óvónőképzés tantervét. /A tanítóképzés dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1999. december 4.

Dec. 3-4-én rendezték meg tizedszer a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben, amelyre Vajdaságból, Szlovéniából, Kárpátaljáról, Erdélyből, és az anyaországból is érkeztek fiatalok. A résztvevők a temetőben a költő sírjánál emlékeztek Gellért Sándorra, majd elhelyezték a koszorúkat. Az első vetélkedőt 1990. december 8-án rendezték meg. /Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

1999. december 4.

Dec. 4-én sokan jöttek el Marosvásárhelyen a tízéves Látó estjére. A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat estjén Markó Béla főszerkesztő köszöntötte a megjelenteket. Gálfalvi György szerkesztő a lapindulásról beszélt a többi munkatárs /Vida Gábor, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc/ társaságában. /Jubilált a LÁTÓ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./ A Látó előde az Igaz Szó folyóirat volt.

1999. december 4.

Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1999. december 4.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság nov. 26-án, Marosvásárhelyen tartotta bővített elnökségi ülését. Megvitatták feladataikat, ezek között van a magyar nyelvű közép- és felsőfokú közgazdász-képzés segítése, helyi szervezetek magalakítása Temesváron és Zilahon, az RMKT Hírvétel bővítése, elnevezésének Közgazdász Fórumra változtatása és a székházbővítés. /RMKT-gyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4-5./

1999. december 4.

Dec. 6-án Csíkszeredában a Nemzetközi E.T. Kocher Alapítvány segítségével családorvosi szeminárium-sorozat kezdődött. A megnyitón a rendezvény védnöke, dr. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester átvette a Nemzetközi E.T. Kocher Alapítvány díszoklevelét. Az orvos-polgármester "az erdélyi orvostudományi oktatásban kifejtett tevékenységéért" érdemelte ki az elismerést. /Elismerés dr. Csedő Csabának. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

1999. december 4.

Beke Sándor Erdélyi homály /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999), című verseskötetét méltatta elismeréssel Szabó György. /Szabó György: Egy új verseskötetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1999. december 4.

A napokban bejegyezték a Szatmárnémeti Nyugdíjasok Klubja Alapítványt. A klub leendő tagjai többek között ingyenesen olvashatják majd a helyi lapokat, juthatnak bizonyos szolgáltatásokhoz, és a távolabbi jövőben ingyenes orvosi ellátáshoz. A klubtagság ingyenes lesz. Az alapítvány a Prisma Rt. jóvoltából irodahelyiséghez jutott. A klubnak már 150 bejegyzett tagja van. /Megalakult a Szatmárnémeti Nyugdíjasok Klubja Alapítvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./


lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék