udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 2971-2972 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. május 8.

A kormány máj. 6-i ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 36, köztük 15 magyar közösségi ingatlant juttatnak vissza egykori tulajdonosaiknak. Az épületek névleges listájáról hírügynökségi jelentés nem érkezett. A magyar közösségnek visszaszolgáltatott épületek között egyaránt szerepelnek egyházi székházak, iskolák, kórházak és rendházak. Az ingatlanok közül három a gyulafehérvári, kettő-kettő a szatmári, a temesvári és a nagyváradi római katolikus püspökség, további kettő-kettő a Királyhágómelléki, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület, egy-egy az evangélikus és az unitárus egyház volt tulajdona. A Kisebbségvédelmi Hivatal jogi főosztályának igazgatója konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek lennének ezek az épületek, mindaddig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben az ingatlanokat tartalmazó névleges listát nem hozzák nyilvánosságra. A román sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a magyar ingatlanok között szerepel az unitárius egyház tulajdonában lévő Brassai Sámuel Elméleti Líceum épülete, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egykori tulajdona, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumhoz tartozó épületrész, a volt Református Kollégium épülete a Farkas utcában. A kormányrendelet értelmében az új tulajdonosoknak az épületek feletti tulajdonjogát az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kibocsátása után ismerik el véglegesen. /Papp Annamária: Újabb tizenöt magyar közösségi ingatlant szolgáltatnak vissza. A listán van a Brassai-líceum épülete és a volt Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. május 8.

24 órával II. János Pál pápa Bukarestbe érkezése előtt, mintegy fogadtatási "meglepetésként" fogadta el a kormány ezt a sürgősségi kormányrendeletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. május 8.

Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1999. május 8.

Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

1999. május 8.

Az RMDSZ csúcsvezetése nem vesz részt a pápalátogatás különböző rendezvényein. Az RMDSZ így tiltakozik amiatt, hogy a magyar katolikus egyházfőket nem hívták meg sem az államelnöki hivatalba, sem a román ortodox patriarkátusba. /Nem hívták meg a magyar egyházfőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

1999. május 8.

Április 30-a és május 2-a között Nagybányán, a Németh László Gimnáziumban zajlott le a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakasza. Huszonhat csapat, közel nyolcvan általános- és középiskolás diák rajtolt a színvonalas vetélkedőn. Dr. Péntek János kolozsvári egyetemi előadótanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A résztvevőket városnéző sétára, majd Koltóra vitték. /Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Versenyben az anyanyelvért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./

1999. május 8.

Szatmárnémetiben a romániai magyar oktatásról rendezett tanácskozás résztvevői egy lehallgató-készülékre bukkantak. Történt pedig mindez azon a napon, amikor Frunda György szenátor azt magyarázta éppen Szatmárnémetiben, hogy miért is javasolja ET-beli jelentésében, hogy a titkosszolgálatok ne végezhessenek megfigyeléseket a kisebbségekkel szemben. /Lehallgató-készüléket találtak a magyar nyelvű oktatás kérdéseiről szervezett tanácskozás résztvevői! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

1999. május 8.

A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem nyárádszeredai levelező kertészmérnök konzultációs központjának 54 végzettje veheti át magyarországi diplomájának honosított változatát. Három hónap alatt végezték el a honosítást, ami romániai viszonylatban rekordidőnek számít. /Dr. Jakab Sámuel: Honosították a kertészmérnöki diplomákat. = Népújság (Marosvásárhely). máj. 8./

1999. május 8.

A bányavidéki gyermekek I-IV. osztályosainak hagyományos Bóbita szavalóversenye máj. 8-án kezdődik Nagybányán. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében történő vetélkedőre több mint hatvan gyermek jelentkezett. /Bóbita szavalóverseny. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 8./

1999. május 8.

Máj. 5-én ismeretlen tettesek több hétvégi faházat törtek fel és forgattak fel alaposan Gyergyószentmiklóson, köztük György Sándor parlamenti irodavezető és Salamon László, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének titkára faházait. Bizonyos jelek, mint a lefordított kereszt és fenyegető feliratok a falakon, arra utalnak, hogy a vandál rongálást sátánisták hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. május 8.

Április 23-án tartotta Nagykárolyban, az RMDSZ-székház Kaffka Margit termében a Bíró Lajos Ökológiai Társaság nagykárolyi fiókszervezete Nagykároly és környéke ökológiai felmérésével kapcsolatos összejövetelét. A felmérésből kiderült, hogy elképesztő a városban felhalmozódott szemétmennyiség helyzetének megoldatlansága, a védettnek tekintett dendrológiai park, a Károlyi-kastélykert állapota. - A középiskolások számára szervezett Kitaibel Pál Nemzetközi Ökológiai Verseny március 20-án Sepsiszentgyörgyön megtartott országos döntőjében az egyik nagykárolyi tanuló jó eredményt ért el, ebben szerepe volt Benedek Zoltán /a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke/ segítségének. /Nagy Ágnes: Ökológiai felmérés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. május 8.

Cserés Ferenc második prózakötete /Aranyosszéki emberek (Stúdium, Kolozsvár, 1999/ a szerző 1989 előtti és utáni publicisztikáját tartalmazza. Hősei kisemberek: ingázók, népművelők, gazdálkodók. Érdemes a könyvet Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művével együtt olvasni. Hasonló módon közelítenek szűkebb pátriájuk felé. /Szabó Csaba: Szerelmem, Aranyosszék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. május 8.

A szekszárdi Babits Könyvkiadó Korjellemző magyar próza /1945-1990/ címmel sorozatot indított /szerkesztője: Kollega Tarsoly István/, melynek első két kötete Galgóczi Erzsébet Vidravas és Sütő András Anyám könnyű álmot ígér, Engedjétek hozzám a szavakat. Az Anyám könnyű álmot ígér 1970-ben, az akkor alakult Kriterion első könyveként jelent meg. Ennek sok tekintetben testvérkötete az Engedjétek hozzám a szavakat. /Kozma Mária: Korjellemző magyar próza. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

1999. május 10.

A pápalátogatás második napján, máj. 8-án a pápa meglátogatta a bukaresti Belu katolikus temetőt, majd a Szent József katedrálisban bizánci rítusú, görög katolikus szentmisét mutatott be a román görög katolikus egyház vezetőinek, a római katolikus püspököknek, mindkét rítushoz tartozó katolikus papoknak, szerzeteseknek és nagyszámú hívőnek az ortodox vezetőknek és az államelnöknek a jelenlétében. II. János Pál román nyelven elhangzott szentbeszéde arra bibliai igére épült, amely szerint az "igazság szabaddá tesz" (Jn 8,32). Megható jelenet volt Alexandru Todea bíboros, a betegsége miatt nyugalomba vonult görög katolikus érsek megjelenése, akit a templomi közösség tapssal ünnepelt. Ugyanígy hatalmas taps köszöntötte a pápa kivonulását. Délután Teoctist ortodox pátriárkával, valamint az Ortodox Egyház Szent Szinódusának tagjaival találkozott a katolikus egyházfő. A pápa kiemelte, hogy már évek óta készül egy ilyen jellegű találkozásra az ortodoxiával. /Találkozás egy valódi karizmatikus vezetővel. II. János Pál befejezte háromnapos bukaresti látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. május 10.

A katolikus püspökökkel külön találkozott II. János Pál pápa máj. 7-én a bukaresti apostoli nunciatúra épületében - a nyilvánosság teljes kizárásával. A pápa pasztorálisnak nevezte romániai látogatását, holott a katolikus hívek által lakott területek kihagyása miatt éppen a látogatás lelkipásztori jellegét vitatták sokan. A pápa határozott volt az elkobzott egyházi vagyont illetően. Külön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s reményét fejezte ki, hogy a két testvéregyház a közös bizottság megalakulását nem tartja majd formálisnak. Ez figyelemre méltó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, törvényszéki úton való érvényesítéséről. Ehhez a feltételhez kötötte ugyanis a hazai ortodox egyház szinódusa a hivatalos meghívók kibocsátását. A pápának a világegyház egészében kell gondolkodnia, ez pedig sokszor együtt jár a fájdalmas lemondással. A katolikus egyház helyi vezetőinek szóló üzenetében aláhúzta a pápa, mennyire fontosnak tartja, hogy az egyház társadalmi szinten is jelen legyen, s kifejezze együttérzését, sőt egységét a szegényekkel, a peremre szorultakkal. A pápa Márton Áron püspököt név szerint említette. Sajnos egyelőre nyilvánosan nem hangzott el semmilyen konkrét jelzés a Románia magyarságra vonatkozóan, úgyhogy a látogatás e pontjáig ez a legkonkrétabb utalás arra, hogy a katolikus egyházfő tudja és átérzi a hazai magyar katolikusok helyzetét, értékeli helytállásukat. Ugyanezt fejezte ki az a magánlevél, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek adott át a Szentatya, amelyben megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által magát Bukarestben. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind püspökeit, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel. Meglepetések és fájdalmas hiány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. május 10.

Mivel a történelmet nem lehet elfelejteni, ma az állampolgárok csak úgy ismerhetik fel egymásban a partnert, sőt a testvért, ha nagyon ragaszkodnak a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához és a párbeszédhez a megbocsátás és a megbékélés szándékából táplálkozva - hangsúlyozta II. János Pál pápa Bukarestben, a cotroceni palotában tiszteletére rendezett fogadás során elmondott beszédében. "Fontos, hogy az együttélésre és a békére törekvő állam figyelemmel legyen kivétel nélkül minden emberre, aki a területén él. Egy nemzetnek az a kötelessége, hogy mindent megtegyen az összes lakos egyenlőségén alapuló nemzeti egység érvényesüléséért, függetlenül a lakosok származásától és felekezeti hovatartozásától, fejlesztenie kell a másság elfogadásának érzését" - szögezte le a katolikus egyházfő. "Kétségtelen, hogy a területi változások, amelyek nyomán különböző nemzetiségű és felekezetű népességek egyesítése történt, bonyolult társadalmi- vallási mozaik kialakulását eredményezték, különösképpen Erdélyben. A nemzeti és a vallási együttélésnek köszönhetően, türelemmel és főként azzal az akarattal, hogy megvalósuljon az együttélés művészete, az ellentétek és a félelmek leküzdhetők" - mondta a pápa, aki az Ut unum sint kezdetű enciklikájának azt a gondolatát idézte, hogy a szembenállás és a konfliktus álláspontjáról olyan szintre kell emelkedni, ahol az egyik és a másik fél kölcsönösen partnernek fogadja el egymást. A Cotroceni palotában elmondott beszédében II. János Pál különös hangsúllyal szólt a szolidaritás eszméjének fontosságáról, mind nemzetközi, mind társadalmi vonatkozásban. Arra szólította fel a románokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot szolidaritásukról, s ezzel konkrét példáját adják annak, hogy azonos területen élve erős testvéri kapcsolatok alakulnak ki. II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka közös nyilatkozatot adott ki a jugoszláviai konfliktusról. A párbeszéd felújítására és a fegyveres konfliktus beszüntetésére szólították fel a jugoszláv konfliktusban érdekelt feleket. Szolidaritásukról biztosították az otthonaikból és szülőföldjükről elüldözötteket, akik szeretteiktől elválasztva menekülni kényszerülnek, egyszersmind együttérzésüket fejezték ki a gyilkos bombázások áldozataival, a nyugalomtól és békétől megfosztott lakossággal. A pápa és a pátriárka felszólította mindazokat, "akik így vagy úgy felelősek a jelenlegi tragédiáért": legyen bátorságuk újrakezdeni a párbeszédet, találják meg az igazságos és tartós béke megteremtésének a feltételeit, hogy lehetővé váljék a menekültek hazatérése, véget érjen a Jugoszláviában élők szenvedése - legyenek azok szerbek, albánok vagy más nemzetiségűek - és lerakhassák a szövetségi Jugoszláviában élő valamennyi nép új együttélésének alapjait. A két egyházfő támogatásáról biztosította a lakosság szenvedéseinek enyhítésére törekvő humanitárius és különösen a keresztény szervezeteket. A közös nyilatkozat felkérte a konfliktusban részt vevő feleket, "rakják le végleg a fegyvert, hogy a Balkánon lehetővé váljék a testvériség és az együttélés tiszteletére épülő" élet. /II. János Pál: az ellentétek és félelmek leküzdhetők. A pápa és a román pátriárka nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./ Máj. 9-én Bukaresten, az Unirea téren mintegy 30 ezer ortodox és katolikus hívő gyűlt össze a Teoctist pátriárka és az ortodox zsinat tagjai által celebrált szentmisén, amelyen jelen volt II. János Pál pápa is. Első ízben történt meg, hogy a pápa egy másik egyházvezető kíséretében foglalt helyet a pápai gépkocsiban. A szentmisét követő szónoklatában II. János Pál pápa aláhúzta, hogy a román nép a történelem legsötétebb korszakában sem vesztette el hitét Istenben. Ama reményének adott hangot, hogy a katolikus és ortodox egyház, illetve a görög katolikus és ortodox egyház viszonya egyre inkább letisztul bármely félelemtől és kételytől. Délután hatalmas tömeg előtt celebrált román nyelvű szentmisét a Szentatya az Izvor parkban, amely alkalommal magyar nyelvű leckeolvasás is volt. Az esti órákban a pápa visszarepült Rómába. /Véget ért II. János Pál pápa látogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

1999. május 10.

Most már szó lehet II. János Pál pápa egészen más feltételek között történő újabb romániai látogatásáról - jelentette ki máj. 9-én Bukarestben Joaquín Navarro Valls, a Vatikán szóvivője. Úgy fogalmazott, hogy a pápa "mostani romániai látogatásának sikerült nagy mértékben megszüntetni a két egyház közötti feszültségeket, amelyeket - legalábbis Kelet-Európában - a kommunista rendszerek támasztottak". /Új pápalátogatás Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. május 10.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése úgy döntött, hogy azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggeszti tevékenységét a romániai református egyház törvényhozó testületében, a Zsinatban - áll az egyházkerület tájékoztatási szolgálatának sajtóközleményében. A döntést a közgyűlés máj. 7-i rendkívüli ülésén hozták. "Erre a rendhagyó lépésre egyházkerületünket az a mesterségesen kialakított, rendkívüli helyzet kényszerítette, amelyet a múlt év őszi királyhágómelléki választásokat törvénytelen módon felülvizsgálni akaró belső egyházkerületi erők egy csoportja és a velük összeszövetkezett erdélyi egyházi-zsinati vezetők közösen idéztek elő" - szögezte le a közlemény. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a tavalyi tisztújító választások kapcsán váltak élessé a viták. Az 1998. október 22-én tartott közgyűlésen Tőkés Lászlót választották ismét püspökké, 118 szavazattal. Ellenjelöltje, Csernák Béla 98 szavazatot kapott. A választás után az egyházkerület több tagja, köztük Balogh Barnabás főjegyző, püspök-helyettes fellebbezést nyújtott be a Zsinathoz. Ezt a fellebbezést a Zsinat nem fogadta el. A Zsinati Állandó Tanács április 8-án a megkeresések nyomán úgy határozott, hogy a kérdés napirendre tűzését javasolja a május 11?12-én összeülő Zsinatnak. A Zsinati Állandó Tanács vonatkozó határozatát a belső ügyeibe való durva beavatkozásnak tartja a királyhágómelléki egyházkerület közgyűlése. /A Királyhágómelléki református Egyházkerület felfüggesztette tevékenységét a Zsinatban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. május 10.

A Romániai Magyar Szó közölte az ellenvéleményt is, ellentétben a Népújsággal, mely "nem volt hajlandó Markó Bélának írott válaszomat közölni, midőn az elnök úr tisztességtelennek minősítette platformunkat", a Reform Tömörülést, írta Borbély Zsolt Attila, aki most a törésvonalakról értekezett. A leggyakoribb megkülönböztetés, "a radikális / mérsékelt ellentétpár, amit egyesek (pl. Katona Ádám) ellenzéki / kormánypárti, mások (pl. Borbély Imre) kuruc-labanc vagy autonomista / kisebbségi politika kategória-duálokkal írnak le (Tamás Sándor)." Ez az ellentét a távlati politizálás versus nyelvi jogokra koncentráló "itt és most" politika ellentéte. Kitérőként megjegyezte, hogy "nemzetünk elleni bűnnek tartom az irredenta politikát mint démont lefesteni, mely aberráns, jogosulatlan és / vagy igazságtalan." A Balázs Ferenc Intézet felmérése szerint a Kárpát-medencei magyarság anyanemzetétől elszakított részének többsége elvárná a határok békés megváltoztatásának felvetését. Autonómia magától nem lesz, hangsúlyozta Borbély Zsolt. Sajnálatos, "hogy a hivatalos RMDSZ-vezetés 6 év alatt nem teljesítette 2 éves, felvállalt autonómiaprogramja azon pontjait sem, melyek teljesítése kizárólag a magyar politikai akarat függvényei, és nem ütköznek a román etnodiszkriminatív törvényi keretbe." "Mindenekelőtt a Nyugat felé kellett volna legkésőbb 1997 végén pontosan artikulálni problémáinkat. Hogy Clinton elnök ne azt mondja: az erdélyi magyarság problémája modell-értékűen megoldott, hanem hogy a következő megoldásra váró probléma a mienk." "A közelgő kongresszuson mód nyílik a pályakorrekcióra." /Borbély Zsolt Attila: Törésvonalak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. május 10.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériájában a Barabás Miklós Céh tagjai születésnapja alkalmából köszöntötték Andrásy Zoltán festő- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanárát. A rendezvény fénypontját az idős mesterek, Cs. Erdős Tibor és Abodi Nagy Béla köszöntő szavai jelentették, amelyek, az egykori Magyar Művészeti Intézet és Andrásy Zoltán tevékenységét illetően művészettörténeti kiselőadásoknak is beillettek. Máj. 9-én Vetró Artúr portréiból, aktjaiból, kompozícióiból, tájképeiből és szobraiból nyílt kiállítás a pincegalériában. /Mozgalmas hétvége a Reményik Sándor Pincegalériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./


lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék