udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 2971-2972 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. június 8.

Nagy sikerrel mutatta be új műsorát, A csodálatos furulya című táncjátékot május 31-én Csíkszeredában a Hargita Székely Népi Együttes. Ezzel először próbálkozott a táncszínház műfajával az együttes. /Hargita Székely Népi Együttes. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1999. június 8.

Új magyar nyelvű kiadvány látott napvilágot, a biogazdálkodók magazinja, a Bioterra. A kis formátumú folyóiratot háromhavonta adja majd ki az 1997-ben alakult Romániai Biogazdálkodók Bioterra Egyesülete, amelynek székhelye a Kolozs megyei Magyarlónán van. A lapot Bódis András felelős szerkesztőként, Albert Imre felelős kiadóként jegyzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1999. június 8.

A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. június 8.

Bernard le Calloc'h, Párizsban élõ poliglott orientalista több évig Budapesten volt nyelvtanár, kiválóan megtanult magyarul. Lelkes híve és kutatója lett Kõrösi Csoma Sándornak, errõl tanúskodik sok tanulmánya és magyarul megjelent két könyve is: Nagyenyedtõl a Himalájáig Csoma Sándorral /1996/ és Új adatok lett Kõrösi Csoma Sándorról /1998/. Bernard le Calloc'h többször járt Erdélyben, elõadást tartott a lett Kõrösi Csoma Sándor Napokon Csomakõrösön és Kovásznán. Ez a kitûnõ tudós franciául könyvet írt a csángókról: Un peuple oublié, les csangos /=Egy elfelejtett nép, a csángók/. - Dóczy Pál megemlékezett egy másik tudósról, Bay Zoltán fizikusról, aki 1992-ben hunyt el, Washingtonban. Halála elõtt alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi magyar fiatalok tanításának segítésére. Az alapítvány Marosvásárhelyen mûködik, jelenleg 15 Bay-ösztöndíjas van. Az alapítvány angol nyelvû könyvtárat hozott létre az ösztöndíjasok részére, a teremben számítógépek és másológépek is vannak. /Dóczy Pál orvos, nyug. egyetemi tanár: Bolyongás a históriában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

1999. június 8.

Száztíz éve született Székelyzsomborban Nyírő József író. Az évforduló alkalmából a Szászrégeni Művelődési Hét keretében a Kemény János Közművelődési Társaság Nyírő-estet rendezett. Máthé Éva újságíró tartott előadást az íróról, aki 1971-ben államvizsga-dolgozatát Nyírő József munkásságáról írta. /Demeter Judit: Nyírő József-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./ Nyírő József /Székelyzsombor, 1889. júl. 18. - Madrid, 1953. okt. 16./

1999. június 9.

A Legfelső Bíróság jún. 7-én hatályon kívül helyezte azt a halálos ítéletet, amelyet a Katonai Legfelső Bíróság 21 évvel ezelőtt mondott ki a Ceausescu-diktatúra leghíresebb dezertőrére, Mihai Pacepa tábornokra, a Securitate egyik volt vezetőjére. Pacepa tábornok 1978 júliusának végén szolgálati útra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott, s német területre érve politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. A Katonai Legfelső Bíróság három héttel később két halálos ítéletet is kimondott rá: egyrészt államtitkok idegen hatalomnak történő átadásáért, másrészt hazaárulásért. - Ion Iliescu, az RTDP vezetője - aki államfőként elutasította Pacepa kegyelmi kérvényét - úgy vélekedett, hogy a tábornok elsősorban Romániát, és nem Nicolae Ceausescut árulta el. - Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt igazgatója óriási tévedésnek nevezte a Legfelső Bíróság ítéletét. /Sz. K.: Rehabilitálták Mihai Pacepa tábornokot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1999. június 9.

A román-magyar mérkőzést követő egyes megnyilvánulások összeférhetetlenek voltak a jogállamiság és a demokrácia elveivel, és hátrányosan befolyásolták a Romániáról alkotott képet - hangsúlyozta az a közlemény, amelyet Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter adott ki jún. 8-án Bukarestben. A közlemény sajnálatosnak nevezte, hogy "egyes zavarkeltő egyének, egy sporteseményt használva ürügyként, Románia polgárai egy részének elüldözésére buzdító jelszavakat hangoztattak, vandál cselekedeteket követtek el, anyagi károkat okoztak egy kisebbségi szervezet székházainak, egyházi hivataloknak és művelődési intézményeknek, gépkocsikat rongáltak meg, azok utasait zaklatták". A közlemény szerint bíznak abban, hogy az állam illetékes szervei megteszik kötelességüket, azonosítják és felelősségre vonják mindazokat, akik az erőszakos cselekedeteket kezdeményezték és elkövették. /Rontották a Romániáról alkotott képet a hét végi vandál cselekedetek. A Kisebbségvédelmi Hivatal közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1999. június 9.

A tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletet egyeztető parlamenti bizottság jún. 9-i ülésén elérkezett a kisebbségi oktatást szabályozó cikkelyek megvitatásához. Az elfogadott szakasz nem tartalmazza az önálló magyar állami egyetem működtetéséhez való jogot, csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A bizottság többek között elfogadta azt, hogy a román nyelvnek mint az állam hivatalos nyelvének a tanulása az iskolákban, nemzetiségtől függetlenül, minden román állampolgár számára kötelező. A kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz az oktatás minden szintjén és formájában. A román nyelvet és irodalmat az 1-4. osztályokban a kisebbségek számára szerkesztett sajátos programok és tankönyvek, míg a gimnáziumban a román többséggel azonos programok, de a kisebbségeknek szerkesztett sajátos tankönyvek alapján oktatják, és csak a líceumi tagozaton tanítják a román diákokéval azonos programok és tankönyvek szerint. A románok történelmének és Románia földrajzának oktatására vonatkozóan: ezeket a tantárgyakat csak az 1-4. osztályban lehet anyanyelven tanulni, a gimnáziumi és a líceumi tagozatokban ezeknek az oktatási nyelve a román. - A szakiskolákban, a szakközépiskolákban és a posztliceális oktatásban a képzés nyelve magyar, de ugyanakkor kötelező a szakterminológiáknak román nyelven történő elsajátítása is. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni. Ezekben az intézményekben az oktatás nyelvét az egyetemet létrehozó törvény szabja meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc képviselő szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést jelent. Az RMDSZ programjához viszonyítva azonban visszalépés, mert nem mondja ki az önálló magyar állami egyetem létesítésének a jogát. /Papp Annamária: Befejeződött a tanügyi törvény egyeztetése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1999. június 9.

Jún. 7-én kulturális együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ion Caramitru művelődésügyi és Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere. A megállapodás aláírása gyakorlatilag a múlt héten sikeresen lezajlott bukaresti Magyar Kulturális Hetet koronázta. Ebből az alkalomból Hámori József nyilatkozott a Szabadságnak. Az aláírt dokumentum a kulturális együttműködés látványos fejlődéséhez vezethet. A munkaterv pedig ezt az együttműködést konkrét szakterületek - színház, zene, irodalom, film, képzőművészet, műemlékek, múzeumok, könyvkiadás - és akciók szintjéig pontosítja. A hároméves keretszerződéshez csatolt műemlékvédelmi függelék biztosítja, hogy mintegy 12-14 erdélyi műemléket közösen restaurálhatnak. Köztük van a gyulafehérvári püspöki székesegyház temploma, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, egy másik emlékmű felújítása Gyergyószentmiklóson és a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. A restaurálási munkálatokhoz a magyar kormány anyagilag is hozzájárul, s a költségek mintegy felét biztosítja. /Tibori Szabó Zoltán: Együttes erővel több erdélyi magyar műemléket restaurálunk Beszélgetés Hámori József magyar nemzeti kulturális örökségi miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1999. június 9.

A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. június 9.

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ és a Házat-Hazát Alapítvány Reményforrás néven ezredvégi nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, melynek indító mozzanatát az 1848-49-es magyar szabadságharc 150. évfordulójához köti: október 6-án szerte a Kárpát-medencében nagycsaládos házakat avatnak. Neves szakemberek tanácsai alapján, 13+1 nagycsaládos ház épül a Kárpát-medence magyarok lakta tájain. A házterveket elbíráló bizottságot három jeles magyar építész alkotja: Csete György Magyarországról, Pásztor Péter Felvidékről és Zakariás Attila Erdélyből. A házak kivitelezését Lőrincz Kálmán vezetésével a Házat-Hazát Alapítvány vállalja magára. A helyszínek és a nagycsaládok kiválasztása a VET feladata. A mozgalmat köztiszteletben álló személyek tanácsadó testülete segíti, akik között ott található Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke és Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. A tizennégy ház felépítési költsége mintegy 100 millió forint. A magyar kormány miniszterei szinte kivétel nélkül támogatásra méltónak találták ezt a mozgalmat. Közülük egy, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy ház költségeinek finanszírozását is vállalta. Ugyanilyen ígéretet tett dr. Hámori József miniszter, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről. Az első ház 1999. augusztus 18-ára, az MVSZ 61. születésnapjára készül el, felavatása okt. 6-án lesz. /Nagycsaládos házak épülnek a Kárpát-medencében. Reményforrás a nemzet felemelésére. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. június 9.

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. június 9.

A jún. 5-i román-magyar meccs Temesváron sem múlt el súlyos következmények nélkül. A "szurkolók", elsősorban a Temesváron tanuló egyetemisták mérkőzés utáni felvonulása tettlegességgé fajult. Az áldozat egy magyar rendszámú Ford Sierra személygépkocsi volt, de azt alaposan helybenhagyták a felhevült diákok. A Ford tulajdonosa tízéves érettségi találkozón vett részt. Éjfél tájban érkeztek az étterem elé a magyarellenes jelszavakat kiáltozó diákok, akik az útjukba kerülő első magyar rendszámú gépkocsin töltötték ki bosszújukat, mindent összetörtek rajta, sőt, le is vizelték? Az esetnek számos szemtanúja van, videofelvétel is készült róla. Szemtanúk szerint a vandál akciót egy VW Vento rendőrkocsiból végignézte az a járőr is, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy a hasonló jeleneteknek elejét vegye. A kárvallott temesvári származású magyar állampolgár, S.A. természetesen feljelentést tett a közeli rendőrőrsön, ahol megígérték, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. Az autó tulajdonosa 120 000 forintra becsüli a vandálok okozta károkat. Utóbbiak balszerencséjére a videofelvétel megörökítette az akciót. Ami ezután a temesvári Opera téren, az 1989-es forradalom fő helyszínén történt, arról így ír a Timisoara napilap hétfői számának kommentátora, Petru David: "El sem tudtam képzelni, hogy Temesváron - az etnikumközi tolerancia román fellegvárában - valaha is ilyen szélsőségesen nacionalista, magyarellenes jelszavakat fogok hallani az utcán, ráadásul azok szájából, akik az ország jövőjét jelentik: az egyetemistákéból!" A magyar-román meccs után Temesváron sorra került "diadalmenet" elképzelhetetlenül durva magyarellenes kirohanássá fajult: "Mars ki a magyarokkal az országból!", és más, nyomdafestéket nem tűrő jelszavakat kiáltoztak a magyarellenes tüntetés részvevői: "Sajnálatos, hogy az évszázad végén éppen Temesvár győzött meg bennünket arról, hogy a román-magyar együttélés kérdését nem Vadim Tudor találta ki (?) Erről csak annyit mondhatok: SZÉGYEN". - Temesváron, Kolozsváron, sőt Iasi-ban is ezt kiáltozták a futballhuligánok: "Kifelé a magyarokkal az országból!" /Pataki Zoltán: Magyar kocsit törtek össze a futballhuligánok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. június 9.

Önkormányzati tanulmányok címmel adott ki az RMDSZ egy kötetet, mely többszáz polgármesterhez, alpolgármesterhez, többezer önkormányzati képviselőhöz, azaz tanácsokhoz szól. A könyvben olvasható tanulmányok szerzői szakemberek. Az Ügyvezető Elnökség illetékes önkormányzati főosztálya, a Civitas Alapítvány programja keretében készült jelen tanulmánykötet az első, ennek folytatása következik. /Tanulmányok tanácsosoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. június 9.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Székelyudvarhelyen tartotta meg az építészkonferenciát. Dr. Kerkápoly Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /METESZ/ alelnöke elmondta, hogy mindhárom évben részt vett ezeken a konferenciákon. A METESZ-nek kapcsolata van az EMT-vel, de ugyanakkor a bukaresti román egyesülettel is. Dr. Kerkápoly megállapította, hogy dr. Köllő Gábor professzor, a konferencia elnöke nagyon jól összefogta a rendezvényt, mindig talált olyan témákat, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartottak számot. /Építészkonferencia Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. június 9.

Dr. Cserey Zoltán történész, muzeológus 1994 óta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója. 1964 óta dolgozik a múzeumban. Kedvenc szakterülete a székely határőrség története Háromszéken. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú dr. Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. június 9.

Másodszor jelent meg a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ gondozásában a Zilahi Napok című kiadvány Kerekes Edit összeállításában. Évente egyszer jelenik meg, helytörténeti írásokkal. A régi Zilah várost mutatja be a lap, továbbá Wesselényi Miklóst, szobrának alkotóját, Fadrusz Jánost, a zilahi oktatás múltját, a hajdani fazekascéhet, a zilahi nótaszerzők életpályáját, szó esett a cserkészcsapatokról is. Az egykori református kollégium múltját és jelenét mutatta be a tankönyvszerző László László. Egy másik írás a végleg eltűnt Turul madár - Fadrusz alkotta - szoborról emlékezett. /Bekő N. Ildikó: Megjelent a Zilahi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9., Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1999. június 9.

Az Erdélyi Református Egyházkerülethez 1000 egyházközség tartozik, az átlagszámítás eredményeképpen a tavalyihoz képest 1%-kal nőtt a templomlátogatók száma, idén tehát 15%-os az arányuk. Ez azt jelenti, hogy 100 egyháztagból mindössze 15 látogatja aktívan az Isten házát. /Nagy Géza Szabolcs: Presbiteri konferencia Tancson. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

1999. június 9.

Jún. 9-én Reizer Pál püspök a Szatmárnémetiben levő, utcagyerekek számára létesített központba látogatott. A püspök román és magyar nyelvű gyermekbibliát osztott szét a jelen lévő 15 gyermeknek. Barna Éva, a szociális központ vezetője elmondta, négy munkatársával együtt foglalkozik rendszeresen a körülbelül 35?40, gyakori látogatónak számító gyermekkel. A gyerekeknek a rendkívül rossz életkörülmények miatt odahaza nincs tisztálkodási lehetőségük, itt azonban este hétig tanulhatnak, játszhatnak, mosakodhatnak és biztosítva van számukra a napi kétszeri uzsonna is. /Reizer Pál püspök a Nyitott Szociális Központba látogatott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

1999. június 9.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület népfőiskolai évadzáró rendezvényét jún. 11-én tartja Zabolán, a néprajzi múzeumban. A magyar népi kultúra egyetemes értékei címmel tart előadást Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos /mindketten egyetemi tanárok Kolozsváron/, továbbá Harangozó Imre néprajzkutató Magyarországról és Gazda Enikő muzeológus Sepsiszentgyörgyről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./


lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék